Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 24. szám - Közigazgatási bíráskodás. [3. r.]

— 195 — védi kar bizalma által létesül, föl nem tételezhető, hogy ez a fölvétel megtagadásánál a tárgyilagosságot és méltányos igazságot szemügyen kivül hagyná, de eljárása különben is magasabb helyen fölülvizsgálható lévén, megszűnik minden aggály, hogy a választmány hatáskörét túlhaladhatná. Tekintve, hogy az ü. r. t. 37. §-a csak is azon esetben intézkedik gondnok kirendelésről, ha valamely kamarai tag meghalálozott, az ezen §-ban czélzott óvintézkedések szüksége pedig azon esetekben is előfordul, ha valamely kamarai tag csődbe jutott, lakhelyéről el- vagy átköltözködött, eltűnt, az ügyvédség gyakorlatától fölfüggesztetett, vagy eltiltatott, elmebeteggé vagy egyébként tehetetlenné vált, indítványozzuk: hogy a kamaráknak az emiitett §-ban foglalt gondnok kirendelési joga a fentebbi esetekre is kiterjesztessék. Ismételve kell hangsúlyoznunk az ü. r. t. 48. és 58. §§-a inak általunk indítványozott módosítását, mert az ügyvédi előleg követelésére följogosító 54. §-a, a 48-ik §-sal összhangzásban nincsen ; az ügyvéd, ha megtartási jogot nem gyakorolhat, gyakran ki van téve, hogy jogos követelését a féltől be nem hajthatja; ellentétbe jő a törvény így magával, mert a midőn egyrészt a pénzvisszatartás esetét a fenyítő biróságok megbirálására bizza, másrészt az 1868. évi LIV. t.-cz. 7tí. §-a az ügyvédet följogosítja, hogy költség és dijait viszonkereset utján érvényesítheti, minek következménye az, hogy a fenyítő és fegyelmi biróságok az ügyvédet oly pénzek visszatartása végett, a melyek neki a polgári biróság utján is megitéiendők voltak, bűnösnek nem mondhatják ki; ismételve előterjesztjük tehát kérelmünket, hogy a 48. §. olyképen módosittassék, miszerint az ügyvéd tartozván a pénzek átvételéről költség jegyzékének megküldése mellett, megbízóját 8 nap alatt értesíteni, ha ez további 8 nap alatt sem nyilatkozik, vagy a költség jegyzék ellen kifogást tesz, a költség jegyzékének föc!ö7ése után fenmaradó pénzértéket költség jegyzékével együtt, a költség megállapítására hivatolt bíróságnál azon kérdéssel tartozzék letenni, hogy a költség jegyzék megállapítására jegyzőkönyvi tárgyalást tüzzőn ki, melynek megállapítása után a netán még kijárandó összeg az ügyvéd által 3 nap alatt különbeni fenyítő vagy fegyelmi eljárás terhe mellett birói kézhez leteendő. Az 1874. XXXIV. t.-cz. 58. §-ára vonatkozólag indítványunk oda terjed, hogy ámbár az ügyvédi dijak meghatározására a kamarai választmányon kivül hivatottabb közeget felállítani nem lehet, azon esetre, ha a n. m. magy. kir. igazságügyminiszterium az ügyvédi kar teljes autonómiájának decretálását még most is oly veszélyesnek látná, intézkedni méltóztatnék, miszerint a.7 1874. XXXIV. t.-cz. 58. §-a oda módosittassék, hogy az ügyvédi díjjegyzék az illetékes biróság előtt jegyzőkönyvi tárgyalás utján érvényesíthető legyen; szükségesnek látjuk továbbá indítványozni, hogy az ügyvédi rendtartás 50. és 51. §-aiban mutatkozó hézag olyképen pótoltassák, miszerint a pártfogó ügyvéd a képviselet alul akkor is felmentendő, ha kitünteti, hogy világosan igazságtalan ügyvitelre lön kirendelve, avagy ha igazolja, hogy képviseltje mások jogainak kijátszását czélozza; indokoljuk ezt jelesül azzal, hogy az ügyvédi rendtartás 47. és 69. §-ai különben az I ilynemű képviselet esetében, fegyelmi vétséget látnak mely a fentebbi pótlás hiányában a pártfogó ügyvédnek fölróható, nem lenne. (Vége következik.) .1 A temesvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Killer Károly temesvári ügyvéd az ügyvédkedésről való lemondása folytán e kamara ügyvédi lajstromától kitörültetett és irodájára nézve gondnokul Rózsa Imre temesvári ügyvéd rendeltetett ki. A temesvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Bugarszkg Sándor és Ruttkay Samu temesvári ügyvédek, elhalálozásuk következtében, a kamara lajstromából kitörültettek, s elöbbnevezettnek irodájára gondnokul Jokovits Féter, utóbbiéra nézve pedig Vogel István temesvári ügyvéd rendeltetett ki. A temesvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint a pancsovai kir. járásbíróság 42. és 53/877. sz. alatt kelt átiratai szerint ez évi április hó elején székhelyéről nyomtalanul eltűnt ifj. Jankovits János pancsovai ügyvéd irodájára nézve Messer Fülöp pancsovai ügyvéd rendeltetett ki gondnokul. A gynla-fehérvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Candrea Gerasim topánfalvi ügyvéd a kamara lajstromába folytatólagosan felvétetett. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Gortvay Bertalan (lakik VIII. gólya-utcza 29. sz. alatt) ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett; Orincsay László budapesti ügyvéd és kamarai tag az ügyvédkedésről önkénytes lemondása folytán fenti lajstromból kitörültetett. A kolozsvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Balogh János tordai ügyvéd az ügyvédek lajstromába felvétetett. A szegedi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Cocron Vilmos n.-szt.-miklósi, és Leheczky Béla nagylaki ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. Ellenben Nagyváthy Kálmán ügyvéd Gödöllőre történt elköltözése, Viday Károly ügyvéd pedig önkénytes lemondása folytán, a fenti lajstromból kitörültettek. A pécsi ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Kolozsváry Endre gyönki lakos ügyvéd, elhalálozása folytán, a kamara lajstromából töröltetvén, irodájára nézve gondnokul Grosch József gyönki ügyvéd neveztetett ki. Különfélék. — Az alap- és állam vizsgálati bizottságok összülésén. melyről már mult számunkban szóltunk, megállapittattak azon utasítás elvei, melyet a vizsgáló biztosok számára a tanári kar ki fog dolgozni. — Megrendelési felhívást bocsát ki Dr. Daempf Sándor pécsi jogtanár következő, sajtó alatt levő műre: A magánjog és tárgya különös tekintettel a magyar általános magánjog codifikátiójára. Általános rész. 1. A jogtudomány tudományszaki minősítése. II. A jog forgalma az erkölcsi szabadság fogalmával szemközt. III. A jog fogalma önmagában. IV. A magánjog V. A magánjog alany és tárgya. Különös rész. A) Az egyes jogi intézmények. I. A törvényjog és szokásjog közti viszony. II. Az alanyi jogok összeütközésének kérdése. III. A jogok osztályozása. IV. A birtok és dologbeli jogok s velők kapcsolatos intézmények. V. A kötelmi jog. VI. Örökösödési jog. VII. Altalános eredmények. B) Codifikátió. I. A törvénykönyvek különböző fajai. II. Az ausztriai általános polgári törvénykönyv. III. A porosz Landrecht. IV. A franczia polgári törvénykönyv. V. A zürichi magánjogi törvénykönyv. VI. A szász polgári törvénykönyv. VII. Törvénykönyvalkotási kísérletek Magyarországban s a magyar magánjog vázlatos jellemzése. VIII. Codifikátió vagy receptió ? IX. Az alkotandó magyar magánjogi törvénykönyv rendszeri és beosztási kellékei. X. Az alkotandó magyar magánjogi törvénykönyv kellékei az anyagi elvek tekintetében. A munka nagy nyolczadrét alakban. 18—29 ivnyi terjedelemben legkésőbb f. évi június hó 15-ig megjelenik. Megrendelési ára 2 frt., melyet a t. megrendelők a szerzőhöz legczélszerübben postai utalványnyal küldhetnek be. Megjelentek: A magyar váltójog kézikönyve. Irta Dr. P1 ó s z Sándor, a kolozsvári m. kir. tud. egyetemen a m. polg. törvénykezési jog és a váltó- és kereskedelmi jog ny. r. tanára. t Második füzet (vége). Zilahy Sámuel kiadása. Ara a teljes műnek 2 frt 80 kr. A magyar telekkönyvi rendtartás mai érvényében. Egyenlő tekintettel az elmélet és gyakorlat igényeire s különös figyelemmel a felsőbb biróságok határozataira. Irta Z1 i n s z k y Imre kir. t. biró, m. tud. akad. 1. t. stb. Második, újonnan átdolgozott kiadás. II. füzet. Kiadja Pfeifer Ferdinánd. A magyar magánjog rövid áttekintése. Irta Dr. Wenczel Tivadar, bpesti kir. t. pótbiró. Kiadja Pfeifer Ferdinánd. Az uzsoratörvény anyaggyüjteményének közlése be lévén fejezve, jelen számunkkal megkezdjük közölni a váltótörvényt, mely az anyaggyüjteménynyel együtt körülbelül 10 ivet fog adni. A mai számmal küldjük szét a döntvény gyűjtemény 12. ivét is. Törvény kiadás anyaggyiijteménynyel. Minél tovább halad codifikátiónk, annál szükségesebb lesz, hogy a meghozott törvényekkel a törvényhozási matériáié is összegyűjtve közkézre bocsáttassék. Maguknak a törvényeknek száraz szövege a törvényhozó valódi intentiója iránt igen sok esetben kétséget hagy fen ; u. törvény helyes értelmét és szellemét csakis a javaslatok és az ezek felett folytatott tárgyalások tanulmányozása lesz képes a praxis embere előtt kellőleg feltüntetni. A kereskedelmi törvény magyarázatát az enquéte-nek bár meglehetősen sovány jegyzőkönyvei köztudomásúlag nagy mértékben elősegítik; külföldi törvények tanulmányozásánál pedig nálunk is a számbavehető szakemberek a matériáié megszerzését el nem mulasztják. Ugy hisztzük tehát, mindenk, elfogja velünk ismerni, hogy törvényeink magyarázatának ily fontos segédeszközét tovább is elhanyagolni valóságos bün volna. A »Magyar Themist pótolni fogja ezentúl jogirodalmunk ezen hézagát, és a lap külön mellékleteként valamennyi igazságügyi törvényekre nézve megindittatik egy gyűjtemény, körülbelül oly rendszer szerint mint azt az osztrák törvényekre vonatkozólag a nálunk is nagyon elterjedt Kaserer-féle füzetekben találjuk. Először is megjelen a nem rég szentesített uzsoratörvényi melynek előkészítése igen tanulságos momentumokat tartalmaz ugy jogászi mint gazdasági szempotból; nyomban utána fog jönni a szintén sok vajúdáson keresztülment váltótörvény. S ha közelebb — mint remélni lehet — a csődtörvény, az uj perrendtartás, a bagatéll-eljárás, a büntető- és gyámügyi törvény elkészül, rövid idö alatt igen széles tér fog nyitni uj vállalatunk számára. Az anyag összeállítását a "Magyar Themis" körül csoportosult szakemberek vállalták magukra. A lap ára, habár mellékletei ezentúl a tavalinál csaknem kétszer akkora ivszámot fognak igénybe venni, marad az eddigi; az ujabban tapasztalt nagyobb pártolás lehetővé teszi ezen költségtöbblet fedezését. A kiadó-hivatal. Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1877-iki harmadik évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) : a „Magyar Themis" az „Igazságügyi rendeletek túra", az „igazságügyi törvények, anyaggyüjteménynyel" és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen ésvidékr ü 1 postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadú-liivatala, az >Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 7. sz. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. (Jun. 19-től jun. 26-ig). — Kis Márton szegedi tsz. jun. 19. 20. 21. (105). — „Actiengesellschaft der Szegediner Export Dampfmülile nnd Wasserwerke in Liquidation" bpesti ker. és vtsz. jun. 20. 21. 22. (81). — Bleier Antal s Bleier Simon bpasti ker. s vtsz. jun. 20. 21. 22. (103). — AmigO Lipót lugosi tsz. jun. 20. 21. 22.(105). — Sohr Lipót n.-kanizsai tsz. jun. 21. 22. 23. (109). — Grün Salamon m.-szigeti tsz. jun. 21. 22. 23. (116). — Néh. Feuermann Simon trencséni tsz. jun. 21. 22. 23. (132). — Gnnszt Bernát szegedi tsz. jun. 25. 26. 27. (103). — IyánCSICS György soproni tsz. jun. 25. 26. 27. (106). — Kiimeter Antal bpesti ker. és vtsz. jun. 25. 26. 27. (1 10).— Fuhrmann A. szegzárdi tsz. jun. 25. 26. 27. (123). Kivonat a „Mapsli Közinél Rövidítések: bh. = benyújtási határidő" és bejelentési határidő ; vh. = végrehajtó ; i. = ideiglenes ; t. = tömeggondnok; p. = perugyelő. A hirdetmények elején vagy végén levő számok a „Bpesti Közlöny" azon számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. Csődök : Félegyházy Benjámin debreezeni tanár ellen e tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. ju]. 16. 17. 18. • p. és i. t. Kálmánchay Mér (126). — Kelemen Antal nagybecskereki szűcsmester ellen e tsz. által; bh. s hitetezők összejöv. jul. 23.; p. és i. t. Kokits János (126). — Ungár testvérek temesvári ker. ellen e tszv által ; bh. s hitelezők összejöv. jul. 24. 25. 26. ; i. t. és p. Ádám István ; végi. t. s csődválasztm. választása jul. 26. (126).—Pozevitz Tivadar krompachi ker. ellen lőcsei tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. aug. 21. 22. 23. ; i. t. Kovácsy Sándor, p. Varga Ferencz (127). — Palásliy E. kassai bej. ker. ellen e tsz. által ; bh. s hitelezők összejöv. jul. 16. 17. 18; p. és i. t. Timko József; végi. t. s csődválasztm. választása jul. 19. (128). — Ország János tordai ker. ellen e tsz által; bh. jul. 13. ; p. Dr. Rátz László, helyettese Molnár Károly, i. t. Fekete Ferencz ; végi. t. s csődválaaztm. választása jul. 20. (129). — Spitzer Adolf nyírbátori lakos ellen nyíregyházi tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. jul. 4. 5. 6. ; i. t. és p. Czukor József; végi. s csődválasztm. választása jul. 6. (129). — Néh„ Fenermann Simon volt ujbeszterczei lakos hagyatéka ellen trencséni tsz. által; bh. s hitelezők összejöv. jun. 21. 22. 23.; i. t. és p. Schwertner Gyula ; végi. t. s csődválasztm. választása jun. 23. (132). Csödmegszüntetósek: Weisz és Beér bpesti bej. ker. czég ellen ker. s vtsz. által; kiegyezés folytán (127). — Klein Fülöp késmárki ker. ellen lőcsei tsz. által; egyesség folytán (127). Pályázatok: Mohácsi jbsgnál joggyakornok; bh. jul. 6. pécsi tsz. elnökéhez (127). — Z.-egerszegi jbsgnál irnok; bh. jul. 6. z.-egerszegi tsz. elnökéhez (127). — Bácsalmási jbsgnál bir. végrehajtó; bh. jul. 6. szabadkai tsz. elnökéhez (127). — Monori jbsgnál albiró ; bh.