Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 23. szám - A magyar büntető-törvénykönyv tervezetének indokolása a testi sértésekről. [5. r.]

— 187 — szerencsétlen meghalt. Ez utóbbi esetek — törvényjavaslatunk szerint a 279. §. szerint lennének büntetendők. De még az esetben is, ha szükségesnek tartatnék külön intézkedni arra nézve, ha a halál nem a 293. vagy 294. §§-ban körülirt eredményre irányzott testi sértésből származott; még ezen esetben is megkülönböztetendő a két csoport, s • enyhébb büntetés állapítandó meg a most érintett esetre nézve, mint a mely a 296. §-ban inditványoztatott. Afranczia és a német büntető-törvénykönyv nem tesznek különbséget: de eredménye a franczia és a porosz, valamint az ezelőtti német büntetőtörvénykönyvek ezen intézkedéseinek, Krug szerint az volt, hogy a bíróságok igen gyakran culposus emberölést statuálnak ott — a hol a törvény szerint a testi sértés által okozott halál súlyos büntetése lenne alkalmazandó. Az 1870. évi ausztriai büntető-törvénykönyv tervezetének 20J. §-a csak azon esetre minősiti külön bűntetté a halálos testi sértést: ha a tettes a halál előidézését előreláthatta; ellenben azon esetről, melyben ezen eredményt nem láthatta elcre, nem intézkedik a törvényjavaslat: ez tehát a következő 202. §-ban tárgyalt culposus emberülés esetei közé soroztatott. Mindkét szakaszt könnyebb átlátszóság végett ide iktatjuk. §. 201. "Wer den Tod eines andern durch eine Handlung herbeiführt (§. 194.), die er zwar nicht in der Absicht ihn zu tödten, wohl aber mit dem Vorsatze unternimnit, ihn körperlich zu verletzen oder zu misshandeln, oder ihm an seiaer 'Gesundheit zu schaden, begeht, in soferne er den Zusammenhang zwischen seiner Handlung und dem durch dieselbe herbeigeführten Tode voraussehen konnte, das Verbrechen der tödlichen Verletzung. Dieses Verbrechen ist, wenn der Schuldige den hiezu erforderlichen Vorsatz iu heftiger Gemühtsaufwallung plötzlich gefasst und sogleich ausgeführt hat, und diese Absicht nicht auf eine schwere Körperverletzung oder Gesundheitsstörung gerichtet var (§. 205.), in der Regei von 4—8 Jahren, wenn es aber an dem Ebegatten begangen wurde, von 8—12 Jahren zu bestrafen. §. 202. Wer durch Eahrlássigkeit den Tod eines Menschen herbeiführt, ist des Vergehens der fahrlássigen Tödtung schuldig. Die Strafe dieses Vergehens ist Einschliessung, und zwar von 4 Monaten bis zu 1 Jahre, bei sehr grosser Fahrlássigkeit aber von 1—2 -Jahren, und wenn beim Vorhandensein derselben mehrere Menschen um das Lében gekommen sind, von 2—4 Jahren. A zürichi büntető-törvénykönyv, az élet elleni büntettek sorában intézkedik azon esetekről is, melyekben a halál a testi sértés következménye volt, s a 127. §-ban 8 évig terjedhető dologház — vagy fegyházbüntetést állapit meg ezen esetre, de a 129. §-ban 1 évi fogházra leszállítható büntetést rendel azon esetre : ha a halál — csekély bántalmazást czélzó cselekményből következett be. A tessini büntető-törvénykönyv különbséget tesz a nem szándékos halál-okozásnak azon esetei közt, melyekben a halálos eredmény könnyen •előre volt látható (tehát valószínű volt), és ezt csupán egy fokkal rendeli enyhébben büntettetni, mint a szándékos emberölést vagyis 8 évtől 12 évig terjedhető fegyházzal; és azon esetek közt, melyekben a halál bekövetkezése nem volt könynyen előrelátható (tehát csak lehető volt), és ez utóbbi esetekben a büntetés két — három fokkal — és igy 3 évtől 4 évig terjedhető fogházig száll alá. Az eset, melyben csupán könnyű testi sértés czéloztatott, kétségtelenül azok közétartozik, melyekben a halál bekövetkezése nem volt előrelátható. Ennek büntetése és a könnyen előrelátható halál-okozás esetének büntetése közt pedig — a tessini Codice szerint e különbség a 8—12 évi fegyház, és a 3—4 évi fogház közt létező különbségben van evaluálva. Nem egyedül állunk tehát a német btkönyv alapfelfogása ellenében: hanem mint kimutattuk — a legtöbb büntető-törvénykönyv és tervezet perhorrescálja azon nézetet, mely dolussá teszi a culpát, s a nem valószínű eredmény bekövetkeztére is ugyanazon büntetést szabja, mint azon esetre, melyben az eredmény bekövetkezését, a tettes valónak tartotta, s ezen tudatban cselekedett. De épen azért, mert mi perhorrescáltuk e nézetet: elegendőnek láttuk, ha a culposus emberölésre vonatkozó intézkedések alkalmaztatnak az esetben is — ha a culpa a könnyű testi sértés lehető következményének figyelmen kivül hagyásában áll. A 297. §-hoz. Ha a súlyos testi sértés többek általi bántalmazásból származott, és ki nem tudható, hogy ki vagy kik okozták azt: mindazok, a kik a bántalmazásban szándékosan részt vettek, 1 évig terjedhető börtönnel és külön-külön 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel; ha pedig a bántalmazásokból halál származott: 3 évig terjedhető börtönnel és külön-külön 400 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. A rendszerek ismeretesek, melyek a többek általi bántalmazás együttes eredménye gyanánt bekövetkező súlyos testi sértés, vagy halálos testi sértés büntetése tekintetében fenállanak. Mi a legegyszerűbbet fogadtuk el, és alkalmaztuk. Itt bizonyos önkény nem kerülhető ki: a feladat tehát az volt, hogy a büntetés elégsége mellett a complikátiók mellőztessenek. Súlyos testi sértés alatt a büntettet képező testi sértés értetett, ha azonban a 290. §-hoz tett módositvány, illetőleg az újólag indítványozott 291. §. fogadtatnék cl: a jelen szakasz szövegét akként tartjuk átalakítandónak, hogy a 291. §. 2. pontjának esete is az alá foglaltassák. A 298. §-hoz. A ki másnak azon szándékkal, hogy egészségét megrontsa, ártalmas szert ad be : 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő: ha pedig a szer életveszélyes, de ölési szándék nélkül adatott be, a büntetés: 3 évtől 5 évig terjedhető fegyház leend. Ha az életveszélyes szer beadása folytán a 293. és 294. §§-ban meghatározott valamely következmény vagy halál állott be; a tettes 10 évtől 15 évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Az úgynevezett »mérgezési« szakasz több megtámadásnak van kitéve : Geyer is a legszívesebben szeretné azt egészen kihagyatni. Mi szükszükségesnek tartjuk: mert az ide tartozó esetek a dolusnak nagyobb fokát tételezik fel, s igen gyakran átgondolt szándék forog fen: » . . . . ártalmas szert« Hélió is azt mondja, »objets nuisibles á la santé« ; másról nem is lehet itt szó. Ártalmas szer alatt nem csupán az értetik, mely minden körülmény közt megrontja az egészséget : hanem az is ártalmas szer, mely valakire egészségi állapotának praedispositiója folytán ártalmasán hat. Ha a tettes tudva azt, hogy valaki oly bajban szenved, hogy ez vagy amaz szer bevétele által egészségi állapota teljesen megrontatik, s ennek daczára laedendi animo oly szert vegyit ételébe vagy italába: mindannak ellenére, hogy azon szer — nem általánosan — s nem mindenkire föltétlenül ártalmas: a cselekmény a 298. §. alá esik. » .... ad be« ez nem felel meg minden tekintetben: általánosan ez alatt a szernek lenyelés általi jutását a testbe értjük: az intézkedés pedig mindazon esetekre kiterjesztendő, melyekben ártalmas szer — a testtel bármily módon vegyittetik. Alkalmazandó tehát a szakasz az esetre is, ha valaki tűvel megszúrja másnak karját, s a szuráshelyen ártalmas substantiát vegyit a karba. Megvalljuk, hogy nem találtunk alkalmasabb kifejezést; a német >beibringt«, afranczia »administrant« szintén nem etymologiai jelentményük, hanem a jogi literatura s a törvénykezési gyakorlat folytán nyerték mai értelmüket. Mi a »beadást« az emiitett oknál fogva, s az 1843. évi tvjlat 119. §-nak nyomán fogadtuk el, mely szintén >beadott«, »beadta«, »ha be sem adta« kitételt használ. A 299. §-hoz. A ki gondatlan cselekvése vagy mulasztása által másnak súlyos testi sértést okozott: 3 hónapig terjedhető fogházzal, és 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha azonban a súlyos sérülés, az azt okozónak saját hivatásában vagy általa gyakorolt tudományban, iparágban, vagy foglalkozásában való járatlanságából vagy hanyagságából származott, vagy ha azon cselekmény vagy mulasztás által, mely a súlyos sérülést okozta, az azt okozó hivatásának, vagy az általa gyakorolt tudománynak, iparagnak vagy foglalkozásnak szabályait sértette meg: 1 évig terjedhető fogházzal, és 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A 280. §. utolsó bekezdésének határozatai a jelen szakasz eseteiben is alkalmazandók. A mi gondatlanságból okozott halálra nézve áll: az áll — a jelen szakaszra nézve is — ha a gondatlan tett vagy mulasztás, testi sértést eredményezett. A büntetést szintén a 280. §-ban meghatározott fokozati alapok szerint különböztetik meg. A 300. §-hoz. A jelen fejezet eseteiben a megsértettnek kívánságára és részére megfelelő kártérítés is állapítandó meg, mely tartós betegség vagy munkaképtelenség esetében a megsértettnek személyi és családi viszonyaihoz képest, egyszer mindenkorra megállapítandó tőkében, vagy évi járadékban állhat. E szakasznál szintén ugyanazon ok szolgált irányul, mely az emberölés esetére a 281. §. indokolásánál kiemeltetett. A 301. §-hoz. Könnyű testi sértés miatt a bűnvádi eljárás csak a sértett fél indítványára indítható meg. A 290. §-nak általunk javasolt módosítása esetében a 301. §. rendelkezését: az 1. pont alatti testi sértésekre véljük korlátoztatni. Csupán a könnyű testi sértések esetében nincs az államnak kiváló érdeke a tettes üldözésében; ellenben a 8 napi betegségnél súlyosabb következméuyt okozott testi sértés üldözésénél — a jogrend, és a személybiztonságának állami érdeke kiváló mértékben vannak érintve. Ehhez járul azon látmány botrányossága: hogy a gazdagok — az általuk brutális módon bántalmazott szegényebb sorsuak hallgatását, legtöbbnyire pénzen vásárolják meg; míg mások — a kik kisebb bántalmazást követtek el, de vagyontalanságuk miatt nem fizethették meg ellenfeleik elhallgatását, vagy azoknak a vádtól való elállását : bűnvádi eljárás alá voaatnak, s az állam nevében megbüntettetnek, tulajdonképen nem azért, a mit elkövettek, hanem — mert vagyontalanok. A sértett fél inditványozási jogának korlátozása meg nem szünteti ugyan e bajt teljesen: de kevesbíti, s azonfelül kevésbbé teszi feltűnővé. Oly esetekben legalább — melyekben az állam, a jogrend, és a személyes biztonság érdekét nagyobb mérvben látja érintve — a jelentékenyebb testi sértések eseteiben: a felek pénzbeli üzérkedése — nem fogja akadályozni a jogos repressiót. A 302. §-hoz. A házi fegyelemre jogosított személy által, annak gyakorlatában elkövetett könnyű testi sértés miatt, büntetésnek nincs helye. A házi fegyelmet nem szünteti meg a törvényjavaslat, s igy ennek — a fegyelem alatt álló egyén bántalmazása általi gyakorlatát is ki kell venni a büntetés alul. A házi fegyelem azonban — csak az esetben jogos: ha az ennek gyakorlása folytán bekövetkezett sérülés — nem jelentékeny s nem súlyos. — A könnyű testi sértés fogalma ez esetben is a 290. §-nál proponált módosítás 1. pont alatti esetére lesz szorítandó. A 303. §-hoz. Nem büntettetik a testi sértés, haazai72. §-ban meghatározott valamelyik esetben követtetett el. Az intézkedés analóg a 272. §. intézkedésével, s ugyanazon okokon alapul. Mind a 272., mind a 303. §§. rövid tüzetességgel fejezik ki azt. a mit az 1843-ik évi javaslat 138. és 161. §-ai bővebben kifejtenek, mely utóbbinak az orvosokra, szülészekre és sebészekre vonatkozó rendelkezését nem tartottuk felveendőnek, mert ezeknél — hivatásuk helyes gyakorlása esetében, már a dolus, s esetleg a culpa hiányakizárja a büntethetőséget. Az ügyvédi kamarákból. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Biermann Károly pozsonyi ügyvéd és kamarai tagnak nevét, bekövetkezett elhalálozása folytán, az ügyvédi lajstromból kitörülte, és a halaszthatlan teendők teljesítésére, meghalálozott özvegyének határozott kérésére Brolly Tivadar pozsonyi lakos ügyvédet rendelte ki gondnokul. A marmaros-szigreti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Mán László felsö-vissói lakos ügyvéd, az ellene hamis okmánykészítés és csalás miatt emelt vád alól tényálladék meg nem állapithatása indokából jogerejüleg felmentetvén, a 2S/ÍS77. fegyelmi szám alatt hozott kamarai határozat hatályonkivül helyezésével, nevezettnek az ügyvédség gyakorlatától történt felfüggesztése inegszüntettetett.