Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 20. szám - A magyar büntető-törvénykönyv tervezetének indokolása a testi sértésekről. [2. r.]

— 163 — létezne: ezt sem tartanok hibának — a miről a 323. és 329. §§-nál bővebben fogunk nyilatkozni. Most csak azt jegyezzük meg, hogy a mint megengedtetik az: hogy a könnyű és a súlyos testi rétség, az egészségi állapot megrontásának időtartama által határoltassanak egymástól: ez esetben egy napnak vagy az időmérték más mozzanatának mulhatlanul meg kell állapittatnia, a mely a könnyű, és a súlyos testi sértés között a határt képezze. És ha ezen határra esik a vétség és a bűntett elválasztó vonala: ez esetben az ugrás — a büntetést illetőleg még sem kerülhető ki, ha a bűntett büntetési tételének minimuma közvetlenül azon időnél kezdődik, a melynél a vétség büntetési tételének maximuma végződik; a valódi folytonos- ' ság tehát meg lenne szakítva akkor is: ha a két büntetési tétel — mathematikai szempontból — az időszámításnak, az egymásra következő perczek szerinti folytonosságát állapítaná meg. Tegyük fel, a könnyű testi sértés büntetésének maximuma: 1 évig terjedhető fogház, a jelentékeny testi sértés büntetése pedig, 3 évig terjedhető börtön; ez esetben az, a ki szándékos cselekvése vagy mulasztása által oly testi sértést okozott, melynek következtében a megsértett, 1, 2 órával vagy 24 órával tovább volt beteg, mint a menynyi a vétséget képező testi sértés által okozott betegség tartamának maximumául a törvényben meghatároztatott: a testi sértés bűntettében lesz bűnös, s ha enyhitő körülmények forognak fen: a bűntett legenyhébb büntetésével — tehát 1 évig terjedhető börtönnel lesz büntetendő. A testi sértés természetében rejlik, hogy ez a következmények szerint, a csekély karmolástól a physiologicus állapot csaknem teljes feldulásáig emelkedik ; ha tehát a büntetési tételeket ezen emelkedésnek, az atomokig kiszámított arányai szerint kell megállapítani, a helyzet az lesz: hogy a legsúlyosabb vétség és a legenyhébb bűntett egymás tőszomszédságában lévén: a kettő közt a büntetések különbségének csak egy hajszálnyi emelkedést szabad tartalmaznia — vagyis' annyi különbséget, a mennyi a sérült által szenvedett egy vagy két órányi, legfelebb 24 órányi betegség-többletnek teljesen megfelel. Ámde elérhető ez, ha egyrészről az egymással tőszomszéd tartam képezi a határt ? de másrészről ha a bűntett és a vétség büntetései nem a tartamban, hanem a büntetési nemekben különböznek egymástól ? így felállítva a kérdést: ez nem érhető el. Az 1 évig terjedhető fogház — tehát a testi sértés vétsége büntetésének maximuma, és az 1 évig terjedhető börtön — tehát a testi sértésben büntette büntetésének minimuma közt: mindig nagy, igen nagy lesz a különbség; mert a különbség a két büntetési nem különböző súlyosságában áll. Ennélfogva az, a ki testi sértés miatt egy évi börtönre ítéltetik: sokkal több szenvedésnek tétetik ki, mint a mennyit az ő cselekménye és azon másik egyén cselekménye közti nagyon csekély \ különbség indokol, a ki testi sértés vétsége miatt, 1 évi fogházra ítéltetik. A mathematikai folytonosság tehát, ha ez a két büntetési tétel tartamát illetőleg meg is volna: a parányokig terjedő kiegyenlítést még sem ) eszközölhetné. Ennélfogva a kiegyenlítés, illető- | leg az arányosság létének vagy nem létének megi- I télésénél nem a mathematikai folytonosság: hanem | azon viszonyok veendők alapul, melyek közt a j testi sértés az életben a joggyakorlat észleletei szerint előfordulni szokott, s a különböző esetek büntetéseinek a törvényjavaslat szerinti arányossága a szerint Ítélendő meg: a mint azok a gyakorlati életben az igazságos vagy igazságtalan büntetések megállapítására vezetnének. Ezen szempontból azonban a helyes megítélés csak ugy érhető el: ha törvényjavaslatunk büntetési rendszerét, mindenik tételnél a maga összeségében foglaljuk át. A 291. §. szerint a vétség büntetése: 24 órától 6 hónapig terjedhető fogház; a bűntetté: 1 évtől 3 évig terjedhető börtön. A vétség büntetése nem szállhat felébb 6 hónapnál; ez határozott és elmozdithatlan végpont, ellenben a börtönbüntetés : enyhitő körülmények léte esetén a 90. §. rendelkezése szerint 1 évtől alább megszakitlan folytonosságban szállhat lejebb 364, 363 vagy 362 napra, és igy tovább egész 24 óráig. A 90. §. e tekintetben nemcsak nem képez akadályt, hanem ellenkezőleg azon általános kifejezése: »börtön helyett fogház, fogház helyett pénzbüntetés ezen büntetési nemek legalacsonyabb mértékéig állapitható meg«, a kérdésben forgó esetre világos és kétségbevonhatlan útmutatást, illetőleg utasítást tartalmaz. Már most tekintve, hogy azon eset, melyben a testi sértés vétsége a súlyosság végső határpontján, más részről a testi sértés büntette, a bűntett legenyhébb voltának szintén véghatárán forduljanak elő, s ez utóbbi esetben enyhitő körülmények nem léteznek — habár gondolható is, de az életben alig fordul elő — enyhitő körülmények létezése esetében pedig az igazságos appreciálásnak legtágabb tere van nyitva: igy tekintve a dolgot, a 291. §. két büntetési tétele közti különbség — a gyakorlati életet véve alapul — minden jelentőségét elvesztené még az esetre is, ha a pénzbüntetésnek számbavétele már a priori nem zárná ki a hézag kérdését. A szabadságbüntetéseket illetőleg, a 291. §-nál kőt tétel állott előttünk. Az egyik az volt: hogy legfelebb 8 napig terjedő egészség-megzavarásra — a qualificálás eseteit kivéve — 6 hónapnál tovább tartó fogházat lehetlen megállapítani. Nem szabad ugyanis elfelednünk hogy e categoriába tartoznak a legcsekélyebb sérülések is, mint a vesszővel való csekély . ütés, ha az legkisebb nyomot hagyott; a varrótűvel való megszurások, s hasonló, bizonyára nagyon csekély jelentőségű esetek. A másik tétel, mely előttünk állott, az volt: hogy bűntett büntetéséül 1 évnél rövidebb tartamú szabadságbüntetést nem határozhatunk meg, a nélkül, hogy a bűntettel összekötött fogalom violáltassék. Nem marad tehát egyéb hátra: mint a mathematicai folytonosságot e két nagyobb jelentőségű tekintetnek alárendelni, s minthogy az 1 évi börtönről a leszállás 11 havi és 29 napi fogházra, vagy 28, 27 napi, végre 6 havi, sőt ezen aluli fogházra is a 90. §. által biztosítva van: ez okból a két tételnek megállapításánál az igazságtalanságnak még lehetősége is eltűnt. Ha mindazonáltal a mathematicai hézag eltüntetésére, a megállapított pénzbüntetés nem tartatnék elégségesnek, és határozottan az kívántatnék, hogy a szabadságbüntetések tartamai érjenek egymás határáig: ez helyesen csak egy uton érhető el, a mire egyébiránt más törvényhozásokban is van példa; az által ugyanis: ha a vétség és a bűntett közé még egy categoria ékeltetik be, s ennek büntetési tétele 6 hónaptól egy évig terjedhető fogházzal állapittatik meg. Ez esetben a börtönnel büntetendő testi sértések közül kibontakoznak a most emiitett categoriába sorozandó esetek — s a vétség köre ezzel tágulván: a súlyosabb sértésnek megfelelőleg, a büntetés is emelendő lesz. Igy például a bajor büntetőtörvénykönyv a nem determinált testi sértést illetőleg, 5 napnál rövidebb, és 5 napi vagy 5 napnál hosszabb, de 60 napnál rövidebb, és 60 napi vagy ezen fölüli betegség és munkaképtelenség közt tesz különbséget: a tartam tekintetében tehát az 5 napi és a határozatlan idő közé: még egy categoriát — a 60 napi maximumot ékeli be. A genfi büntető-törvénykönyv is, a 262. — a mi javaslatunk 293. §-ának megfelelő — czikkben meghatározott súlyos következményű testi sértéseken fölül: három különböztetést állapit meg : 1. A betegség és munkaképtelenség okozása nélküli —• habár egyébként nyomokat hagyó testi sértést — 258. czikk ; 2. a 20 napnál kevesebb, vagy 20 napi betegséget vagy munkaképtelenséget okozó testi sértést — 259. czikk: 3. a 20 napnál hosszabb időig tartó betegséget vagy munkaképtelenséget okozó testi sértést — 260. czikk. Az olasz javaslat a legsúlyosabb eseteken kivül — 372. czikk — a betegség és munkaképtelenség tartama tekintetében szintén három osztályt állapit meg. 1. 15 napnál rövidebb tartamot — 373. czikk; 2. 15 napnál hosszabb, de 30 napot el nem érő tartamot — 372. czikk Nr. 3; > 3. 30 napi vagy ennél hossiabb tartamot. Ha a most ajánlott módosítás fcgadtatnék el: ezzel nem változnék az igazságügyminiszteri tanácskozmány által ajánlott rendszer, hanem csupán tovább fejlesztetnék. És ha már a legsúlyosabb eseteken kivül a tartam szerint delimitáltatnak a cselekmények és azok büntetései: nem tagadható, hogy a 8 nap és a 293. § ban contemplált tartam közt oly hézag van, mely törvényhozásilag egy külön categoria megállapítására czélszerüen értékesíthető. Ez esetben mindazonáltal ugy a 290., valalamint a 291. §. átlátszóság szempontjából uj szövegezést igényelnek, mire nézve a következő formulázás hozatik javaslatba: 290. §. Testi sértést követ el az, a ki szándékosan, de nem megölési szándékkal, bántalmazás által vagy más módon, másnak testi sértést, betegséget vagy elmekórt okoz. (Folyt, következik.) Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Fried Ignáez ügyvéd (lakik kigyó-utcza 3. sz. alatt) a kamara lajstromába folytatólag felvétetett ; továbbá Nyirö Sándor budapesti ügyvéd és kamarai tag Nagybányára történt elköltözése folytán fenti lajstromból kitörültetett; végre Kiss Gábor budapesti ügyvéd és kamarai tag veze» téknevét »Enyiczkei«-re változtatta át. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Eó'ri Miklós s.-a.-ujhelyi lakos ügyvéd a kamara lajstromából, lemondása folytán, kitörültetett. A szegedi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Egri Sándor szegedi, Szabó Menyhért szentesi, Réthi Károly makói, Pálfy Sándor szegedi és Facsinay Antal makói lakos ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek ; továbbá Nikolits Szilárd ügyvéd Nagy-Kikindáról Mokrinba tette át lakását. A szombathelyi ügyvédi kamara részéről ezennelközhirré tétetik, hogy Tulok Benő, ifj. Szabó Ferencz és Stetner Máté szombathelyi lakos ügyvédek, ezen kamara lajstromába folytatólag felvétettek; Vaida Sándor szt.-gotthárdi ügyvéd lakását Szombathelyre tette át Tevely József őri-szt.-péteri ügyvéd pedig, elhalálozása folytán, ezen kamara lajstromából kitörültetett, s irodája részére gondnokul Pogány István körmendi lakos ügyvéd rendeltetett ki. A brassói ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Densusiánu Miklós ügyvéd, önkénytes lemondása folytán, a kamarai lajstromából kitörültetett ; ellenben László György brassói ügyvéd abba folytatólag felvétetett. Az eperjesi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Dr. Szontágh Imre kézsmárki lakos ügyvéd a kamara lajstromába felvétetett; Záborszky N. iglói lakos ügyvéd pedig lakását Lőcsére tette át. A debreczeni ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Szomjassy Jo'zse/kisvárdai lakos ügyvéd elhalálozván, a kamara lajstromából kitörültetett. Minthogy pedig a hivatalos jelentés szerint önállólag ügyeket nem folytatott, gondnok kinevezésének szüksége fen nem forog. Különfélék. — A „Budapesti Közlöny" hivatalos értesítőjének május 16-i k i száma a következő csődhirdetményt közli: Az újvidéki kir. törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy Vulpe György újvidéki lakos ellen a csőd a mai napon elrendeltetvén, a hitelezők követeléseinek bejelentésére 1877. martius 19., 20. és 21. (!) napjai, a hitelezők összejövetelére pedig 1877. martius 22. napja kitüzetett. A határozat a tvszéknok 1877. január 4-iki üléséből kelt. — A budapesti tud. egyetem jog- és államtudományi karának pályázatairól szóló jelentés következőleg hangzik: Azon kérdésre: »Fejtessék ki a közigazgatási bíráskodás eszméje* beérkezett két pályamunka közül a dij annak Ítéltetett oda, melynek jeligéje: »A j o b b e 11 e n s é g e ajónak«. Élönyei abban állanak, hogy a felett kérdés elemzésére felállított szempontokat jobban megválasztja mint a másik és igybeosztása jobb Ezenfelül ugy a törvényhozási mint a tudományos munkákat, melyek a közigazgatási bíráskodásra vonatkoznak, teljesebben ismeri és felhasználja, és igy arra nézve, hogy a közig, bíráskodás mi módon van szervezve külföldön, teljesebb, részletesebb és szabatosabb a másiknál. Másik előnye, hogy a közig, bíróság szervezetének és hatáskörének kérdését részletesebben tárgyalja, és e részben fenálló elméletek alaposabb ismeretéről tanúskodik. A pályamunka szerzője Gruber Lajos joghallgató. Jutalma 150 forint. A második kérdésre : >P ejtessék ki a részvénytársaságok tör-