Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 19. szám - A tüzrendészeti és a tüzbiztosilási ügynek reformja Magyarországon. [4. r.]

— 155 — get tenni sietett Nagyságod azon megkeresésének, hogy a kereseti adó igazságos kivetésében az által segédkezzék, hogye végre Nagyságodnak bizalmat érdemlő egyéneket nevezett meg, kik mig egyrészről az államkincstár érdekeit nem hagyják szem elől, addig elég tájékozottak — a mennyire ez épen lehetséges — és őszinték is a netaláni igazságtalan túladóztatások eseteiben is megmondani véleményöket — ép annyira sajnálnók, ha a kamara ezen hazafias készsége csak arra szolgált volna alapul, hogy az amúgy is alig elviselhető adóteher még felébb emeltessék, ellenben arra, hogy az igazságtalan tulterheltetések eseteiben — a minők ki nem kerülhetők, a minők valójában vannak s teljességgelkisem lesznek kerülhetők — az igazságosabb alap feltalál tathassék, igénybe nem vétetett volna! S mivel a budapesti kamara egyrészről nem teheti fel, hogy Nagyságod intentióival a bizalmi férfiak ily egyoldalú felhasználása megegyeznék, sőt bizton hiszi, hogy a történt hibák, csak akivetések sürgősségéből s némely alárendelt közegek túlbuzgóságából eredt, szükségesnek tartja Nagyságod becses figyelmét a következő körülményekre felhívni: 1. Mintegy tiz év óta egyrészről a népszaporodással viszonyban nem álló módon majdnem megkettöztetvelett Budapesten az ügyvédek száma, másrészről az ügyködési kör tetemesen megapadt. Ezen körülmények a budapesti bíróságok igtató könyvei által teljesen begyőzvék. Ezen eredményt leginkább az szülte, hogy a bélyegdijaknak azóta tetemesen történt felemelése által a közönség tartózkodóbb jogsérelmei peres uton való érvényesítésében. De a perek száma és ez által az ügyvédek jövedelmi forrása még az által is apadt, hogy a kereskedelmi perek legfontosabbjai, ügyvédi képviselet kizárása mellett, a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága által intéztetnek el s hogy ujabban a közjegyzői intézmény felállítása által az eddigi ügyvédi teendők és jövedelem egy igen nagy része megszűnt s legújabban még az 1876-iki váltóeljárás is megkevesbítette az ügyvédi teendők számát. 2. Az 1873-iki válság ugy az ingatlanok adás-vevése, valamint az uj üzletek, vállalatok keletkezése, nagyobb ügyletek kötése és társulatok alakítása tekintetében forduló pontot képez, miről Nagyságod az adó- és illetéklajstromból meggyőződhetett ; ez által az ügyvédi kereset is megapadt, elannyira, hogy állithatni, miszerint alig lesz a gyakorló ügyvédek között egy is, kinek jövedelme azóta emelkedett, s nem csökkent volna. Annál sérelmesebb tehát az ügyvédekre nézve, ha a mellett, hogy az államjövedelmek szaporítására életbe léptetett törvényes ujabb adókkal ők is terheltetnek, apadó jövedelmökkel szemben egyenes kereseti adójuk is nem apasztatik, hanem indokolatlanul s miként panaszoltatik, a meghallgatott bizalmi férfiak véleményének mellőzése vagy félremagyarázása mellett még emeltetik. 3. Hozzájárul a gyakorló ügyvédek jövedelmeinek apasztásához két év óta még azon körülmény is, hogy az ügyvédrendtartási törvény különféle megszorításokkal terheli az ügyvédet s az ügyvédi kamarák felállítása által évi járulékokban ennek költségeit is viselik. Ugy hogy az ez alkalommal megdöbbentő módon foganatba vett ujabbi felemelésnek kétségtelenül az leend a következménye, hogy számos ügyvéd, ki csak némileg mérsékelt adó mellett megmaradt volna e pályán, ha ügyködése köre a minimumra apadt is: meg fog riadni az elviselhetlen terhek elől s kitörölteti magát a gyakorló ügyvédek sorából, s azután nem fog fizetni semmi kereseti adót. S igy ez intézkedés végeredményében nem hogy szaporítani, hanem még apasztani fogja az államadó jövedelmeit. 4. Ha Nagyságod bármely vidéki város adólajstromait veendi tekintetbe, arról szerezhet magának meggyőződést, hogy a vidéki ügyvédekre kivetett adó távolról sem áll arányban a fővárosi ügyvédek által fizetett kereseti adóval; hogy vidé- ' ken a legtekintélyesebb ügyvédek alig fizetnek j többet, mint itt a kezdők vagy csekély agentiával ' bírók. Már pedig tagadhatlan, hogy a verseny, a költséges élet itt nehezebbé teszi a megélhetést. 5. A házbéradónál s a földadónál elemi csapások, vagy egyéb jövedelmi hiányok eseteiben lehetővé van téve az adóteher leszállítása vagy teljes törlése, ellenben a munkahiány vagy betegI ség folytán ügyvédeknél beálló jövedelemapadás minden tekinteten kivül marad, azért tehát kívánatos, hogy már a kivetés körül is figyelem legyen arra, nehogy valaki tulterheltessék, mert erre nézve kétszeresen sújtó a sérelem. 6. Az ügyvédi foglalkozás jövedelmező volta oly sok különféle körülményektől függ s oly változó, hogy annak megközelítő meghatározására sem a segédek sem a beadványok száma, valaminthogy a lakbér összege sem lehet biztosan mérvadó. Mert lehetnek egynek apró-cseprő ügyei s e miatt sok segédet kénytelen tartani s beadványainak száma is nagy, de jövedelme csekély, mig a másik csak nagyobb ügyek vitelével foglalkozik s azért egy segéddel is beéri, de azért jövedelme mégis nagyobb. Keresetbevallás hiányában tehát csakis a lelkiismeretes bizalmi férfiak nyújthatnak némi tájékozást. De szükséges, hogy azok ne egyszerű classificatiót teljesítsenek, mi az 1868. XXVI. t.-cz. 24., 52., 53. §§-val és a kereseti adóra vonatkozó egyéb törvények és rendeletek szellemével meg sem egyezik, mivel ily osztályozás ki sem vihető s igazságosan meg sem állapitpitható, hanem hogy minden egyes esetben a megfelelő tájékoztató adatok közlése mellett a kivetendő adó tekintetéhen saját tudomásuk s tapasztalataikon alapuló véleményök is meghallgattassék. Ugyanazért, annak megemlítése mellett, hogy szükségesnek tartjuk e tárgyban a Nagyméltóságú m. kir. miniszter úrhoz is felírni, az iránt keressük meg Nagyságodat, méltóztatnék intézkedni, hogy a felmerült panaszok orvoslása czéljából: a) az általunk javaslatba hozott bizalmi férfiak azon kerületekben is meghallgattassanak, hol ez még nem történt; b) hogy azok véleménye ne csak ott vétessék tekintetbe, hol az eddigi adó emeléséről van szó, hanem ott is, hol esetleg tulterheltetés esete forog fen; c) hogy az azok által sietőleg, minden tájékoztató adatok hiányában felállított categoriák mellőztessenek s azok inkább az adókivető bizottságok üléseihez meghívassanak, vagy ha ez nem lenne kivihető, véleményök iránt minden egyes ügyvédre külön-külön és esetről-esetre meghallgattassanak. Azon reményünknek adunk kifejezést, hogy Nagyságod ez iránybani felszólalásunkat méltányolni és a félreértésből történt sérelmek igazságos orvosolhatásához a szükséges intézkedéseket, tekintettel az adókivető bizottságok működésének közelebbi megkezdésére mielőbb megtenni fogja. Kelt Budapesten, az ügyvédi kamara választmányának 1877. április hó 9-én tartott üléséből. A szegedi ügyvédi kamara 1876. évi jelentése. (Vége.) A makói jbiróság működésére vonatkozó s már közlött számok bizonyítják azon nagy érdeket, mely az itteni igazságszolgáltatáshoz kötve van. — E számokkal szemben a bíróság következő személyzetből áll: 1 járásbiró, 2 albiró, 2 joggyakornok, 1 telekkönyvvezető, 2 segédtelekkönyvvezető, 3 irnok, 4 díjnok és 3 szolgából. Tisztelettel hajlunk meg az eredmény előtt, melyet ezen bíróságnak valóban odaadó munkássága fölmutat. De kétségbe kell esnünk, az eshetőségre gondolva, ha a birák egyike vagy másika a túlfeszített működés folytán mnnkaképtelen lenne; mert őszintén be kell vallanunk, hogy azon igények kielégitése, melyeket az igazságszolgaitatás itt követel, ily személyzetnek physikai erejét nagyban fölülmúlja. Mindamellett hogy e bíróságról csak teljes elismeréssel lehet szólanunk, nem lehetünk még sem megelégedve az ottani törvénykezéssel. A telekkönyvnél a végrehajtás minden stádiuma sürgetést igényel s a jelen perrend mellett I j egy ingatlansági végrehajtás 2—3 év előtt csak kivételes esetben fejezhető bj, mert a perbíróság I elrendelvén a végrehajtást, az annak foganatosij tására megkeresett telekkönyvi hatóságnál középszámítással félév múlva küldetik ki a végrehajtó: ezen végzés 2—3 hét alatt loganatosittatván, az irodai hátralékok kózé kerül, honnan a fel sokszori sürgetésére 1—2 hó múlva jut el a végre> hajtóhoz; ez az eljárás ismétlődik a végrehajtás tudomásulvételénél, az árverési kérvénynél, a sorrendi tárgyalásnál és végre a vételár kiutalványozásánál. Az iktatói könyv s ezzel kapcsolatban az irattár sok kivánnivatót hagy fóa, ámbár a vonatkozó számok elcseréléséből és az irodai hátralékból származott kisebb, de az ügyfelekre mindenkor káros eredményű zavarok kizárólag azon körülménynek tudindók be, hogy az igazságügyi kormányzat az igtató-, kiadó- s irattárnoki hivatalra összesen 1 írnokot engedélyezett, és ennek folytán ezen nyilvántartási közeg nincs és nem is lehet azon helyzetben, kogy az ügyes-bajos felek irányában kellő szolgálatkészséget tanúsíthasson, s ezek az irattár betekintésétől — a hét két napjának délutánját kivéve — elzárva vannak, és a telekkönyvi — mindig sürgős — kivonatok az amúgy is rendkivülileg terhelt 2 telekkönyvi díjnok kezéből csak hosszú idő múlva kerülnek ki; végre egyetlen szolga alkalmaztatván a kézbesítésekre, ez nem felelhet meg 4500 lakházzal bíró városban két bíróság s az összes idegen bíróságok végzései kézbesítésének! Ezek mind oly apró bajok, melyek együtt véve az itteni állapotokat elviselhetlenekké teszik. És egész összegükben azt eredményezik, hogy ezen telekkönyvi állapot — s ekként a hitel — rendben nincsen. Az országos kormány, midőn a makói törvényszéket föloszlatta, ennek telekkönyvi hatóságával 3 járásbíróság — vagyis a mostani Csanádmegye egész területére a makói járásbíróságot bizta meg. Azt lehetett várni, hogy legalább is meghagyatik egyszersmind a törvényszék telekkönyvi osztályának személyzete, mely állott 1 előadó biró-, 1 telekkönyvvezető-, 2 segéd-, 4 írnokból, a kik mellett állandóan 2 dijnok segédkezett. Azonban nemhogy e személyzet meghagyatott volna, hanem az addig is hátralékban állott járásbíróság 3 birói személyzetből álló tisztikarára még a telekkönyvek ellátása, sőt a makói fiókbörtön ügyészi teendője is rábízatott és a telekkönyvi kezelő-személyzet 1 irnok- és 2 dijnokra leszállittatott. A szegedi kir. törvényszékhez tartozó többi tir. járásbíróság. A fönt előadottakhoz hasonló és majdnem ugyanazon panaszok hangzanak a csongrádi, szentesi, battonyai és nagylaki járásbíróságok felől is. Mindenütt panaszolják a munka halmaza mellett a kevés munkaerőt, mindenütt kérik, hogy a bajok ellenében a birói, de különösen a kezelő-személyzet megfelelő szaporítása által mielőbb orvoslás nyujtassék. II. A n.-kikindaikir. törvényszék és járásbíróság. Örömmel konstatáljuk, hogy a n.-kikindai kir. törvényszék és járásbírósága területén viszonyaink az igazságszolgáltatás terén gyökeres változásokon mentek keresztül. Az 1875. évre vonatkozólag tett jelentésünkben alkalmunk volt hangsúlyozni, hogy az azon alkalommal ecsetelt bajok leginkább onnan eredtek, mivel a birói állások hosszú időn át betöltetlenül hagyattak. Eldőlvén a n.-kikindai kir. törvényszék sorsa és biztosíttatván további fönállása, a lefolyt év második felében az összes birói állások betöltettek. Megadatván a kellő munkaerő, az igazságszolgáltatás menete e törvényszék és járásbírósága területén a legszebb jövőnek néz eléje. A törvényszék polgári osztályánál a birói állások betöltése után folyamatba tett ügyek oly gyorsasággal végeztetnek, a minőt egyrészt a régi hátralékok terhe alatt, másrészt pedig polgári törvénykezési rendtartásunk mellett a bíráktól kívánni jogosítva vagyunk. A sürgősebb ügyek, nevezetesen a végrehajtási kérvények és a váltóperek elintézése szabályszerűen történik ugyan, de