Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 16. szám - A német polgári törvénykönyv javaslatának kidolgozása. [2. r.]

— 131 Eendes körülmények között azonban a sommás ügyek legombolyitása s szegedi kir. járásbíróságnál végtelen bosszú időt vesz igénybe. Eme sajnos tény illusztrálására elégmegemlitenünk, bogy a keresetre rendszerint a tárgyalási batárnap 3—4 bóra (sőt vannak példák, bogy 6, ! 8, 10 bóra) tűzetik ki. Legrövidebb érdemleges elintézést nyer az ügy, ha alperes a kitűzött tárgyalási határnapon meg nem jelenvén, a prdt. 111. §. alapján marasztaltatik. De ilyen esetben is 3—4 hónapot vesz igénybe a marasztaló határozatnak alperes részére való kézbesittetése, illetve az ítéletnek jogerőre emelkedése, — de az még hagyján. Ha alperes megjelent és vagy illetékességi kifogást emel, vagy tanukra hivatkozik, akkor az ügy elintézése bizonyára ad graecas calendas van elodázva. Ily esetekben a jogait kereső fél várhat, mig ismét ügyére reá kerül a sor; mert a biró a folyton nagy számban éikező uj kereseteket és egyéb folyó ügyeket mindenekelőtt elintézni óhajtván, az érdemleges darabokat félreteszi, és anienynyiben egyrészt a folytonos sürgetések, másrészt ezen folyó ügyek hivatalos idejét teljesen igénybe veszik: hónapok telnek el, mig az illetékességi kifogás elintéztetik, vagy a tanuballgatás elrendeltetik, illetve a tanuballgatás eszközöltetik. Mennyi időt vesz igénybe ezekhez viszonyítva az ügynek érdemleges ítélettel való ellátása, azt számszerűleg kimondani alig merjük. Ez a szegedi kir. járásbíróság működésének általános jellemvonása, nem is említve azon körülményt, bogy itthelyt a törvényszerinti szóbeli eljárásnak nyomára sem akadhatni; mert a nagyszámú tárgyalásokat, jegyzőkönyvvezetők hiányában, a birák személyesen vezetni nem képesek. Az igazságszolgáltatás azonban valóságos zátonyra jut az ügyek későbbi stádiumaiban, midőn a kezelő-személyzet közvetítése igényeltetik. Ennek illusztrálására a mindennap előforduló esetek bő adatokkal szolgálnak. Ha a fél nagynehezen kitudhatta, hogy az ítélet jogerőre emelkedett és ennek alapján eskü iránt folyamodik, vagy ingatlan végrehajtást szorgalmaz, megtörténik sokszor, hogy hónapokig kell várnia a különben könnyen elintézhető kérvénynek kiadmányoztatására. Mert a vonatkozó ügydarab fölszerelése 3—4betet, sőt hónapokat vesz igénybe; addig tart, mig a levéltáros az ügyet fölszereli és a bírónak átadja és a mennyiben a leirás, illetve kiadmányozás — sürgetés nélkül — bizonyára ismét hónapokat vesz igénybe (mert a határnapos darabok mindig sürgősebbek), néha eltart félesztendeig, mig a legegyszerűbb kielégítési, végrehajtási kérvényre a végrehajtást elrendelő végzés kézbesittetik. b) A h.-m.-vásárhelyi kir. járásbíróság állapota a lefolyt évben alig változott valamit. E bíróságnak csak egyik osztálya érdemel némi elismerést és ez a telekkönyvi osztály, amenynyiben a telekkönyvi ügyek kivétel nélkül lehetőleg azonnal nyernek elintézést. A bíróságnak ez évi kimutatása szerint az ezt kezelő járásbiró 4461 folyó ügyet és 22 telekkönyvi pert intézett el az osztályban. A kiadmányozás azonban itt sem tart lépést az ügyek elintézésével; mert habár a telekkönyvvezetés is elég ügyes és lelkiismeretes kézben van, a leirás alatti darabok rendszerint oly halomra gyűlnek, a melynek a segédszemélyzet meg nem felel. Pedig itt most már a munkaerő kevés voltára utalni nem lehet. A b.-m.-vásárhelyi kir. járásbíróság polgári osztályánál a lefolyt 1876. évben 7809 szám volt beigtatva: az összes munka 2 albiróra van bízva. Hátralék itt nem igen észlelhető és mégis senki sem várja ügyének gyors elintézését. Nem mondhatjuk, hogy az elmúlt év folyamában valami szembeötlő törvénysértés követtetett volna el, de a közönség még sem bir bizalommal a jogszolgáltatás iránt. A meglevő személyzettel az ügyek elintézése ! lehetetlen, hogy gyorsabb haladással végezhető ne lenne, azonban a kezelő-személyzet sok kívánnivalót hagy főn ; mert ez, kevés kivétellel, nem alkalmas személyekből áll, nem is olyanokból, kik némi értelmi munkaképességet gyorsasággal is párosítani tudnának. A kiadmányozás sajnálatosan késedelmes, szóval az egész kezelő-személyzet nagymérvű reorganisatiót és erélyes fölügyeletet igényel. c) A makói kir. járásbíróság. A makói tszék föloszlatása után csakhamar aggályok merültek föl a makói kir. járásbíróság tulterheltetése és az ott alkalmazott bírói, ugy kezelői személyzet csekély száma miatt. Ez aggodalmak, bár több alkalommal hangsulylyal adatott azoknak kifejezés, illetékes helyen figyelemre nem méltattak, és ma ott állunk, hogy bár a makói járásbíróság minden osztálya megfeszített munkásságot fejtett ki, mégis az igazságszolgáltatásnak csak egyik czélja van elérve, t. i. az igazság, de nem egyszersmind a gyors kiszolgáltatás is; sőt épen a végrehajtás befejezésénél — a telekkönyvi eljárás során — a perlekedő közönség helyzete elviselhetlen, a megfeneklett hátralék s ennek folytán a kezelés és a hitel alapját tevő irattár oly állapotban van, melynél a sürgős fölszerelés s a megtudandók rögtöni megtudása jelenleg elérhetlen s ekként a törvénykezési súlyos betegségek közé sorolható. A megtakarítási vágy, mely erőt vett minden más tekinteten, meg fogja bőszülni magát; azon irányzat, mely igazságügyi kormányunkat a bíróságok számának apasztásában, a személyzetnek nem a szükség- s a fönálló rendszerhez képest megállapításában, hanem az intercaláris megtakarítások és minél kisebb kiadás elérésében vezérli: amily éles elitélésben részesült az ország első birája által, még mindig erősen tartja magát, és épen azért különös kötelességévé teszi az ügyvédi kamaráknak ez irány ellen, mely a »regnoruni fundamentum« ellen inauguráltatott, határozottan fölszólalni s követelni, hogy ezen irányzat az igazságszolgáltatás érdekében elejtessék, s bogy azon rendszer, mely fentartatik s mely egy jobb vagy egyszerűbbel eddig nem pótoltatott, legalább a kellő gépezettel elláttassék. A makói kir. járásbíróság ügyforgalma 1876. évben a legszigorúbb számitások alapján következő volt. Hátralékok 1875. 6v v6geu: polgári 878, telekkönyvi 1759, bünfenyitő 23 — összesen: 2760. Beadványok 1876. évben: elnöki 376, polgári 9069, telekkönyvi 5821, bünfenyitő 938 — összesen: 16193, hozzáadva a hátralékot 2760, az év összes feldolgozandó ügyszáma volt 18053. Viszonyítva a személyzethez, mely áll egy járásbiró-, 2 albiróból: esik egy személyre évenkint földolgozandó ügydarab 6318, bizonyára oly mennyiség, mennyit kívánni lehetetlen. Mégis elintéztetett: elnöki 367, polgári 9547, telekkönyvi 5051, bünfenyitő 866 — összesen: 15831, és igy egy-egy biró által átlag 5277 ügydarab. Hátralék van: polgári 500, telekkönyvi 2529, büntető 95 — összesen: 3124. Á kimutatás,} ha figyelembe veszszük, hogy a járásbíróság 1876. június 1-én vette át a telekkönyvet a föloszlatott makói kir. törvényszéktől, még a munkásság előnyére következőleg módosul: A telekkönyvi osztálynál hátralék és folyó évi beadvány volt 1876. évi május 31-ig 3902. Ebből elintéztetett 976. Hátralékban maradt 2926. A járásbíróságnál 1876. év június 1-től 1876. évi deczember 31-ig befolyt 3698. Elintéztetett a járásbíróság által ugyanazon idő alatt 4075, tehát 377-tel több, mint amennyi beérkezett. A számokat eredetükre visszaírva, volt a per 89. Bejött 1212. Összesen: 1301. Ebből végleg befejeztetett 986. Folyamatban maradt 315. Hagyaték volt folyamatban 1876. június, 1-én 1102, 1876. évi június 1-től keletkezett 140. Összesen : 1242. Abból elintéztetett 331. Folyamatban van 911. Irodai hátralék van a telekkönyvnél 1237. A polgári és bünfenyitő osztálynál 529. — Összesen: 1766. Csupán az idegen hatóságoktól érkezett kézbesítési megkeresések száma 3225. A telekkönyv ez idei értékforgalma: 50,085,975 frt 38 kr. (Folyt, következik.) A brassói ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Bork Hermann ügyvéd, a nagyszebeni ügyvédi kamara területére történt átköltözése folytán az ügyvédi lajstromból kitörültetett. A pozsonyi ügyvédi kajlára részéről ezennel közliirré tétetik, miszerint Szentiványi Pál nyitrai ügyvéd elüalálozván, az ügyvédi lajstromból kitörültetett, a halaszthatlan teendők teljesítésére pedig Bokros János nyitrai ügyvéd gondnokul kirendeltetett. Különfélék. — Neményi Ambrus ur felszólítása folytán utóbbi számunk tárczájának irója egy hozzánk intézett levélben kijelenti, hogy ezen szavakkal: »igy merészkedik a magyar ügyvédi karról megemlékezni az, ki ... de bocsánat, a » Magyar Tbemis« közönségének irok< — semmi olyast nem akart mondani, a mi által Neményi Ambrus ur magát becsületében megtámadva érezhetné. — Kossuth Lajos a codifikátióről. Az 1849-iki költségvetés indokolásában következőleg nyilatkozik Kossuth a codifikátióről. » Általában ismervén a codifikátióknak roppant nehézségeit, meg vagyok győződve, hogy ugy a bányászati codex, mint különösen egy jó polgári törvénykönyv behozatala — rendes törvényhozási uton — még soká hagyand magára .várakozni, s ha tekintetbe veszem, hogy a jól rendezett magánjog minő kimondhatlan befolyással bírhat a nemzet nyugalmára s jólétére, s mennyire bevág a polgárok mindennapi legérzékenyebb érdekeibe, csaknem kívánatosnak látszanék előttem, hogy a I minisztérium egy rendezettebb alkotású status taI nácsnak hozzá járultával nem mondom a büntető I jognak, (bár némi alapelveknek előleges megálla' pitása mellett, minők például a birói eljárásra | nézve az esküdtszékek, a börtönrendszeri alapelv I s a büntetésekre nézve a verés eltörlése, ezt sem látnám egészen okszerűtlennek) de legalább egy | polgári magán törvénykönyv, s a bányászati codex ideiglenes behozatalára felhatalmaztatnék; sokkal könnyebb leendvén a netalán becsuszandott hibákat s hiányokat az élet és tapasztalás tanúságai nyomán a törvényhozásnak megigazítania, mint egészen ujat minden részleteiben a törvényhozási testület collegialis vitatásai utján behoznia. Ezt azonban csak figyelmeztetésül, s nem inditványkép említem; de azt megjegyezni bátorkodom, miként a jelen körülmények között sok más tekintetből is szükségesnek látnám, hogy az országgyűlés elnökein kivül ő Felsége, vagy távol létében a Nádor királyi helytartó, a minisztérium előterjesztésére, még vagy hét status tanácsost nevezhessen. Mert jelenleg, csak a mult nem parlamentáris kormány főbb tisztviselői levén status tanácsnokok, ezen állás nem a bizodalomnak, hanem a személyes kímélet törvényének kifolyása; s azért inkább tisztelet, mint hivatal. Ha ellenben volnának status tanácsnokok, kiknek állása más eredetű, például az országgyűlési elnökök, kik a képviselőházban a többség akaratjának, a másik házban pedig, a kormány bizalmának kifolyásai, azonkívül pedig még néhány tag párt szinezeti különbség nélkül az országnak hatályos polgárai közül neveztetnék, a minisztériumnak természetesen hatalmában állandván azokat hivni meg tanácskozásra, kiket jónak lát, kivált a jelen rendkívüli körülmények között, s a törvényhozási szünet alatt; ennek ugyafontosabb napi kérdések körüli tájékozás, mint a nagyobb törvényhozási munkálatok előkészítése tekintetében csak jótékony következményei lehetnének*. — A kassai kir. közjegyzői kamara részéről közhírré tétetik, miszerint az illetékes fegyelmi bíróságnak ítélete folytán Kovács József tokaji kir. közjegyző hivatalától ideiglanesen felfüggesztetett. Szerkesztői posta. T. P. M. Marosvásárhelyt. »Az anyagi magyar magánjog codifikátiójás-nak folytatása a lap ez évi számaiban foglaltatik. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. (Apr. 24-tó'l máj. l-ig). — Walter Mihály bpesti ker. és vtsz. apr. 24. 25. 26. (52). — Néh. Nagy János hagyatéka karczagi tsz. apr. 24. 25. 26. (52). — Bárkán Mór bpesti e. f. kir. tsz. apr. 25. 26. 27. (59). — Bernhard Bertschy budapesti e. f. kir. tsz. dv.r. 25. 26. 27. (62). — Kazinczy Géza bpesti e. f. kir. tsz. apr. 25. 26. 27. (68). — Reichberg Lörincz kolozsvári tsz. apr. 26. (57).— Nicsovics Stefán fiai n.kikindai tsz. apr. 26. 27. 28. (77). — Leitner Károly dévai tsz. apr. 28. (52). — Goldsteiu Bernát n.-váradi tsz. apr. 28. 29. 30. (83).