Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 11. szám - A csalárd és vétkes bukás a magyar büntető-törvényjavaslatban

- 90 — törvényszékhez 2 (mint 1875-ben),más kamarához 3 (tehát 1 -el több mint 1875-ben); rendreutasitással vagy megintéssel 6 (tehát 2-vel több mint 1875-ben); fegyelmi eljárás elrendelésével 35 (tehát 17-tel t öbb mint 1875-ben); más módon 9 (tehát 3-mal több mint 1875-ben); függőben maradt 40 panasz érdemleges elintézése (tehát 5-tel több mint 1875-ben). Az elintézett panaszok közül 96-ban lettek az illető ügyvédek nyilatkozatadásra felhiva (tehát 32-vel több esetben mint 1875-ben), 80-ban pedig nyilatkozattételre fel nem hivattak, (tehát 38-al több esetben mint 1875-ben). A fegyelmi eljárást rendelő határozatok ellen 25 esetben lett felebbezés beadva (tehát 7-tel több esetben mint 1875-ben) s ennek folytán a legfőbb ítélőszék által a fegyelmi bíróság határozata 19 esetben helybenhagyatott (tehát 8-al több esetben mint 1875-ben) és 2 esetben megmásittatott (mint 1875-ben), elintézetlenül maradt 4 felebbezés (tehát 1-el több mint 1875-ben), az 1875-ben elintézetlen maradt 3 felebbezés a legfőbb ítélőszék által 1876-ban helybenhagyó elintézést nyert. A fegyelmi eljárást rendelő 35 határozat közül 2 a legfőbb Ítélőszék által megmásittatott, e szerint a további eljárás 2 esetben beszüntettetett; 2 esetben a határozat még nem emelkedett jogerőre, 4 esetben a közbevetett felebbezés a legfőbb itélőszéktől még vissza nem érkezett, 6 esetben még vizsgáló biztos nem lett kiküldve, 21 esetben pedig már a vizsgálat foganatosítása is ellett rendelve. Vizsgálat 24 rendeltetett el (tehát 15-tel több mint 1875-ben), és pedig közülök 3 a legfőbb ítélőszék által a fegyelmi bíróság elutasító határozatának megváltoztatásával; az 1875-ben befejezetlenül maradt 9 vizsgálat hozzászámitásával befejezésre várt e szerint 33 (24-el több mint 1875-ben;) befejeztetett 19, befejezetlen maradt 14 (tehát 5-el több mint 1875-ben). Egy esetben a vizsgálat kiegészítése lett elrendelve. A befejezett 19 vizsgálat folytán 4 ügyben a további eljárás tényálladék hiányában beszüntettetett, 2 ügyben csak kisebb kötelességszegés derittetvén ki, az rendreutasitással befejeztetett, és csak 13 ügyben hozatott ugyanannyi ügyészi in- j ditvány folytán vádhatározat. A 13 vádhatározat közül 4 ellen adatott be felebbezés, minek folytán 3 esetben a fegyelmi bíróság határozata helybenhagyatott, egy esetben megmásittatott, vagyis a további eljárás beszüntettetett; 3 határozat még nem emelkedett jogerőre, 1 vádhatározat vádlott elhalálozása következtében foganatba nem ment, 8 vádhatározat alapján pedig a végtárgyalás is megtartatott. A 8 megtartott végtárgyalás alkalmával 6 esetben vétkesnek, 2 esetben pedig nem vétkesnek találtatott az illető vádlott ügyvéd; a vétkesség kimondásával büntetésképen 3 esetben írásbeli feddés, 2 esetben pénzbírság és 1 esetben a gyakorlattóli ideiglenes felfüggesztés alkalmaztatott. A vonatkozó határozatok közül 1 még nem emelkedett jogerőre, 1 ellen felebbezés adatván be, a fegyelmi bíróság határozata helybenhagyatott. A. bíróságok által hozott vád alá helyezési határozatok, illetve csődnyitás folytán 2 ügyvéd lett az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztve (tehát 3-mal kevesebb mint 1875-ben); az ebbeli határozatok a mindkét esetben közbevetett felebbezés folytán a legfőbb ítélőszék által helybenhagyattak. Az 1875-ben alkalmazott 5 felfüggesztés közül 4 azok megszűnte folytán hatályon kívül helyeztetett, 1 hatályban maradt, e szerint az 1874. 34-ik t.-cz. 105. §-a alapján 1876-ik év végével összesen 3 ügyvéd maradt felfüggesztve, (tehát 2-vel kevesebb mint 1875-ben). Az ügyvédjelöltek közül 5 ellen volt fegyelmi panasz beadva (mint 1875-ben), ehhez számítva az 1875-ben érdemileg el nem intézett 1 panaszt, elintézésre várt 6, elintéztetett 5 (1-gyel több mint 1875-ben) s l-nek érdemleges elintézése függőben maradt, (mint 1875-ben). A panaszlott ügyvédjelöltek közül 2 ellen ^ olt/végtárgyalás megtartva, s ennek folytán fegyelmi vétség miatt büntetésül 1 esetben a gyakorlati évek meghosszabbítása, 1 esetben pedig a lajstromból kitörlés alkalmaztatott; a vonatkozó határozatok közül 1 még nem emelkedett jogerőre, 1 pedig közbevetett felebbezés folytán a legfőbb Ítélőszék által helybenhagyatott. Összegezvén a fenti kimutatásnak 1876-ra vonatkozó főbb adatait: a kamarához 1876. évi január 1-től deczember 31-ig bezárólag 2666 folyó- és 1114 fegyelmi beadvány érkezett, ehhez számítván az 1875-ben elintézetlenül maradt 121 folyó- és 55 fegyelmi ügydarabot, 1876-ban elintézésre várt 2787 folyó- és 1169 fegyelmi, vagyis összesen 3956 ügydarab (tehát 65-tel több mint 1875-ben); ezek közül ülésben elintéztetett 1588 folyó-és 717 fegyelmi, ülésen kivül pedig 1196 folyó- és 374 fegyelmi, összesen 3905 beadvány (tehát 190-el több mint 1875-ben); elintézetlenül maradt 3 folyó és 48 fegyelmi, összesen 51 ügydarab (tehát 125-el kevesebb mint 1875-ben). A beadványok száma a folyó ügyeket illetőleg azért mutat fel aránylagos csökkenést, mert 1875-ben az alakuláskor jelentkezett igazolandó ügyvédek bejelentései egymagukban és egy napon felülhaladták az 500-at, holott 1876-ban az ügykezelés már a rendes mederben folyván le, a tömeges beadványok nem szaporíthatták az ügyszámokat, melyek ha csak az 1875-ben és 1876-ban érkezett rendes beadványok száma hasonlittatik össze, 1876-ban is tetemesen szaporodtak. A beadványok száma kiválóan a fegyelmi osztályban mutat feltűnő szaporodást, különösen, ha tekintetbe vétetik, hogy 1875-ben minden egyes fegyelmi beadvány elintézése alkalmával felvett jegyzőkönyv is külön igtattatott, míg 1876-ban ezen jegyzökönyvek csak ad numerum kezeltettek. S mindamellett, ha szem előtt tartjuk, hogy az elintézendő 216 panasz folytán csak 35 esetben lett elrendelve a fegyelmi eljárás és 5 esetben alkalmaztatott a törvény 73. §-a alapján rendreutasitás vagy megintés, elutasittatott pedig 116 panasz, mig 1875-ben 141 panasz folytán 18 esetben lett elrendelve a fegyelmi eljárás, 4 esetben alkalmaztatott rendreutasitás vagy megintés, és elutasittatott 71 panasz, akkor a beadványok szaporodásából az ügyvédi kar erkölcsi hanyatlására következtetést vonni teljesen alaptalan volna. (Folytatása következik.) Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti adófelügyelö — mint egyik utóbbi számunkban emiitettük — az ügyvédi kamarához azon megkereséssel fordult, hogy a budapesti ügyvédeket jövedelmök tekintetében osztályokba sorozza s az igy elkészített lajstromot közölje vele — az ügyvédeknek az eddiginél helyesebb megadóztatása czéljából. A kamara erre azt válaszolta, hogy a választmány nem ismerheti valamennyi ügyvédnek viszonyait, tehát nem tehet eleget a felhívásnak ; de ha akar az adófelügyelő némi tájékozást az ügyvédi kar részéről, ez megtörténhetik olykép, hogy a kamara választmánya megnevezne az ügyvédek közül némelyeket, kik mint bizalmi férfiak az adókivető bizottságban részt vennének. Az adófelügyelö elfogadta ezen módozatot és ujabb átiratában felkérte a kamarát a bizalmi férfiak kijelölésére. Ennek folytán a kamara részérő! a következő ügyvédek ajánltattak mint bizalmi férfiak : 1. O-Buda és Újlak városrészre nézve : < 'silUry Dávid, Dr. Izsépy Viktor, Végh János, Fcrenczffy Antal. 2. Buda város többi részére nézve : Andorffy Károly, Qranatér László, Pleszkott Henrik, Sztehló Kornél. 3. Belvárosra nézve: Dr. Fúbry István, G<ntl Ernő, Dr. Szedenks János, Herczeg János. 4. Lipótvárosra nézve: Dr. Balogh Sándor, Dr. Held Kálmán, Széky Antal, Thuróczy György. 5. Terézváros VII. kerületére nézve: Fiizeséry Géza, Nenszelmann Kálmán, Kövesdy Mór, Mérő János. 6. Terézváros VIII. kerületére nézve: Pordán Imre, Praznovszky Ignác?, Síró József, Telbisz Ede. 7. Józsefváros, Ferenczváros és Kőbánya városrészekre nézve : Dr. Agorasztó Szilárd, Mácsay Lukács, Nóvák Sándor, Vargay Ferencz. A kecskeméti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Baktay Mihály kecskeméti lakos ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétetett. A debreczeni ügyvédi kamara részer.íl ezeuner közhírré tétetik, miszerint Fülöp Pelei- szolnoki lakos ügy., véd elhalálozván, neve a kamara lajstromából kitörültetett; az elhunytnak irodájára nézve a halaszthatatlan teendők teljesítése végett Bagossy Károly szolnoki lakos ügyvéd rendeltetett ki gondnokul. A szatmár-németi ügyvédi kamara által köz írré tétetik, miszerint Mohloay Jáno* ügyvéd irodáját Lippárol Szatmár-Németibe helyezte által ; Daróczy Endre szatmárnémeti lakos ügyvéd pedig a kamara tagjai közé felvétetett. A szegedi ügyvédi kamara részérő! ezennel kozhírré tétetik, miszerint Drucker József szegedi és Petroviei Milán (Emil) n.-kikindai köz- és váltó ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. Ellenben Cíákly I)t. meler makói és Toronyi József szegedi ügyvédek, elhalálozásuk folytán, a fenti lajstromból kitörültetettek ; az előbbinek irodája részére Szél Ákos makói ügyvéd, az utóbbiéra nézve pedig Magyar Miksa szegedi ügyvéd rendeltetett ki gondnokul. Különfélék. — A veszély, mely a magyar igazságügyet fenyegette, egyelőre el van hárítva; a kormány levette a napirendről azon bagatell-eljárási monstrumot, mely pár hónap óta izgalomban tartotta Magyarországon mindazokat, kik érzékkel birnak a rendezett igazságszolgáltatás követelménye iránt. A legjelesebb szónokok oly hosszú sora irattá fel magát a törvényjavaslat ellen, hogy a »practikus reform* tervezői czélszerübbnek tartották ezúttal félreállni az »európaic vihar elől. Meg van azonban igéivé, hogy a nyáron ismét napirendre hozatik »a kérdés*. Nem a mostani törvényjavaslat tehát, hanem általában abagatellügy — ki tudja, ismét mily uj »eredeti« formában. Ideje volna már, hogy letennének az illetők kedvencz eszméikről. A bagatell-ügy csak addig nehéz kérdés, mig a selfgovernement problémáival erőszakosan összetákoltatik. Mihelyt erről letesznek döntő köreink, mihelyt belátják, hogy ez egészen különböző két dologésnem törekednek úgyszólván az egyiket hizlalni a másik húsával: azonnal egyszerűvé válik a kérdés és megszűnnek a bonyodalmak, a rendszertelenségnek ezen fatalistikus kísérői . . . — A jogászkörben f. b. mártius 1 5-én Dr. Wittmann Mór ügyvéd tart előadást »a részvényes kereseti jogáról«. — A pestvidéki törvényszék elnökségének figyelmébe. Régi dolog, hogy a hány ház,, annyi szokás, és igy nem csodálkozhatunk azon, hogy e tapasztalásunkat különböző bíróságaink házi körében is öregbíthetjük, midőn azt látjuk, hogy a bel-ügykezelési rend egyes bíróságoknál több tekintetben eltérőleg van szabályozva. Azonban nem hagyhatjuk f . lszólalás nélkül a pestvidéki kir. törvényszék házi-rendjének azon intézkedését, mely az irattárnak a felek általi használatára, az ügyiratok megtekinthetésére, lemásolására s kivehetésére nézve tudtuukkal minden más törvényszék belügyrendéiől eltérőleg és pedig a perlekedő közönség nagy alkalmatlanságára azon eljárást honosította meg, hogy a felek illetőleg képviselőik a saját ügyökre vonatkozó iratokat is csak elnöki engedély mellett kaphatják ki megtekintés vagy más használat végett. Ezen pedanteria mi által sincs indokolva, mert elvégre az elnökség is kénytelen minden félnek megadui az engedélyt ügyiratainak áttekintésére; arra nézve pedig, hogy a bírósági iratokat csak az kaphassa ki, ki azokhoz érdekét kimutatja, elegendő biztosságot nyújt rendszerint az is, ha a fél az illető perben kapott törvényszéki végzést az irattarnoknak felmutatja. Ily ellenőrzéssel megelégszik a bizonyára példás rendet tartó kereskedelmi s váltótörvényszék is, mig a pestvidéki törvényszék elnökségének most emiitett intézkedése legkisebb előny nélkül kettős, irányban is alkalmatlanságot és hátrányt okoz, a mennyiben egy részről az elnökséget engedélyek osztogatásával terheli s másrészről a feleket gyakran azon kellemetlen helyzetbe hozza, hogy a törvényszék elnökét egy vagy más okból nem találhatván, az iratokat nem kaphatják ki akkor, midőn azokat keresik. Ily esetek pedig, ha az ügyiratok megtekintése vagy lemásolása sürgős, a f elekre nézve tényleges kárral is járhatóak, arra pedig általában véve felette alkalmasak, hogy a feleket és ügyvédeket — gyakran igen csekély dologért — több Ízben fáraszszák fel a törvényszékhez. Felszólalásunk tehát — azt hiszszük - a közönség érdekében teljesen igazolt, s reméluik,