Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 17. szám - Az országházból

— 135 bíróságnál letenni, sőt ezt a hagyományosok bármelyikének kérelmére tenni kötelesek. Második czlm. A: örökség birtokbavételével kapcsolatos jogviszonyokról. I. FEJEZET. Az örökös jogai és kötelezettségeiről. 35. §. Az örök hagyó jogainak éskötelezettségeinek átszállása. Az örökség birtokba vételével az örökhagyónak vagyonjogi viszonyait tárgyazó jogai és kötelezettségei az örökösre szállnak át. Az örököstársakat e jogok és kötelezettségek örökösödési részeik aránya szerint illetik. 36. §. Azon jogok és kötelezettségek, melyek az örökös személyében egyesülnek, a mennyiben a törvény ellenkezőt nem rendel, az örökség meg szerzése által megszűnnek. 37. §. Az örökhagyó végrendeletének teljesítése iránti kötelezettség. Az örökös köteles az örökhagyó végrendeletét a lehetőségig teljesíteni; különösen a hagyományokról azonnal értesíteni, mihelyt a végrendelet tartalma tudomására jutott. Ha a hagyományos gyámság vagy gondnokság alatt van, az örökös az illetékes árvaszéket tartozik értesíteni. 38. §. Joghatálya: a) a föltétlen. Az örökös az örökség föltétlen elfogadása esetében az őt mint örököst terhelő kötelezettségeket a hagyaték értékére való tekintet nélkül köteles teljesíteni. 39. §. 5) a föltételes örökösi nyilatkozatnak. Azon örökös, a ki az örökséget a leltár jogkedvezménye mellett fogadta el, az örökhagyó hitelezőinek és a hagyományosoknak csak a hagyaték értéke erejéig felelős. Ezen érték meghatározásánál az örökhagyó és a föltételesen nyilatkozó örökös között létező kötelezettségek, melyek a hagyaték értékét kevesbítik vagy szaporítják, továbbra is fennállóknak tekintendők. Azon örökös, a ki a hagyatékhoz tartozó tárgyakat a leltározás alól eltitkolás vagy elrejtés által elvon, a leltár jogkedvezményétől elesik. 40. §. c) a föltételes örökösi nyilatkozat elmulasztásának és az örökség önhatalmú elfoglalásának. Ha az, a ki az örökséget önhatalmúlag birtokába vette (21. §.) az iránt, hogy az örökséget a leltár jogkedvezménye mellett fogadja el, nem nyilatkozik, az örökhagyó hitelezőinek és a hagyományosoknak azon módon felelős, mintha az örökséget föltétlenül fogadta volna el. Ha az, ki az örökségre igényt tart, a zár alá vett hagyatékot, mielőtt a hagyatéki bíróság a zárlatot föloldotta, vagy a vita tárgyát képező örökséget, melynek birtokában a 90. §. szerint meg nem hagyatott, önhatalmilag elfoglalja, azon fölül, hogy a valódi örökösnek teljes kártérítéssel tartozik, az örökhagyó hitelezőinek és a hagyományosoknak szintén a fentebbi módon felelős, még azon esetben is, ha örökösödési igényét érvényesíteni nem tudja, de csak annyiban, a mennyiben ezeknek követelése a hagyatékból ki nem telik, és a valódi örökös ellen nem érvényesíthető. Ezen jogkövetkezmény csak akkor áll be, ha a hagyatéki bíróság annak beálltát kimondja. (19-ik §.) 41. §. A hagyatéki hitelezők kielégítése és egybehívására) az örökös által. Az örökös még azon esetben is, ha az örökséget a leltár jogkedvezménye mellett fogadta el, az örökhagyó hitelezőit és a hagyományosokat bírósági beavatkozás nélkül tartozik kielégíteni. Azonban az örökösnek, hagyatéki gondnokoknak és ha az adósságok kielégítése a végrendeleti végrehajtóra bízatott, ennek is jogában áll az örökösi nyilatkozat beadására kitűzött határidő alatt az örökhagyó hitelezőit a hivatalos lapokban közzéteendő hirdetményben fölszólítani, hogy követeléseiket 30, legfelebb 60 napi határidő alatt a fölszólitásban kijelölt közjegyzőnél jelentsék be. Ezen határidő lejártáig az örökös, hagyatéki gondnok, vagy végrendeleti végrehajtó azon hagyatéki hitelezőket, kiknek követelése jelzálog által biztosítva nincs, kielégíteni nem tartozik. 42. §. b) gondnok által. Ha azon örökös, a ki föltételesen nyilatkozott örökösnek, az örökhagyó hitelezőit és a hagyományosokat önmaga kielégiteni nem akarja, jogosítva van gondnok kinevezését kérni; ennek azonban a hagyatéki összes vagyonokat kezelés végett átadni tartozik. Ezen esetben a gondnok az adósságokat és hagyományokat azon módon tartozik kielégiteni, a mint ezt az örökös tartozott volna tenni. A gondnok az örökösnek számadással tartozik s költségeit és dijait a hagyatéki tömegből követelheti. Ha a kedvezményes örökös az örökhagyó tartozásait és a hagyományokat a tömegből maga elégíti ki, s ez által a tömeg kimerittetik, a tömegből kielégítést nyert hitelezőktől és hagyományosoktól költségei megtérítését és fáradságához mért jutalmát követelheti. 43. §. Jogkövetkezménye a) ha valamelyik hitelező nem jelentkezik. Az összehívás folytán nem jelentkezett hitelezők, ha a hagyaték értékét a jelentkező hitelezők követelései, és az ezek után kielégítendő hagyományok kimerítik, követeléseiket, a mennyiben azok jelzálog által biztosítva nincsenek, a leltár jogkedvezményét igénybe vett örököstől és a hagyatékból nem követelhetik. 44. §. h) ha az örökösaz egybehivást elmulasztja. Ha az örökös, hagyatéki gondnok, vagy végrendeleti végrehajtó a 41. §-ban foglalt hirdetmény kibocsátását elmulasztják és mégis a nálok jelentkező hitelezőket kielégítik, magukat azzal, hogy az örökség értéke az örökös ellen támasztott összes követelések kielégítésére elégtelen, nem védhetik, hanem az általuk ki nem elégített hagyatéki hitelezőket azon összegben tartozik kielégiteni, mely összeg azon esetben jutandott nekik, ha az örökség az összes hagyatéki hitelezők aránylagos kielégítésére fordíttatott volna. (Folytatása következik.) Az ügyvédi kamarákból. * (A budapesti ügyvédi kamara) választmányának mult heti ülésében 7 ügyvéd igazoltatott, ugy hogy ma már 647 tagot számit a kamara, fel nem vétetett 5 ügyvéd, függőben maradt 2 ügyvédnek felvétele; ügyvédjelölt 40 vétetett fel, pótlásra utasíttatott 13, függőben van 5-nek felvétele, 4 visszautasittatott; vizsga iránti folyamodvány 3 terjesztetett fel az ügyvéd vizsgáló bizottsághoz. — A választmány mint fegyelmi bíróság 4 panaszt adott ki panaszlottaknak igazoló nyilatkozatra, 4 panasz visszautasittatott. * (A gyula fejér vári ügyvédi kamara sorsa.) A » Magyar Themis« 13-ik számának »ügyvédi kamarákból« czimü rovatában olvastam : hogy egyes vidéki kamarák alakuló közgyűlései teljes szabálytalanul f oly ta k le, minek folytánpéldául a nagyváradi és gyulafejérvári kamarák alakulásai az igazságügyminisztérium, által egyszerűen megsemmisíttettek suj alakuló közgyűlés megtartása vált szükségessé. Nekem a példaképen felhozott gyula-fejérvári ügyvédi kamara sorsáról lévén közelebbről tudomásom, hazafiúi kötelességemnek tartom egy pár szóban megemlékezni felőle, s kiemelni egy kissé a feledékenység távtengerébe merült tengelyét. A gyula-fejérvári kir. törvényszék elnöke csaknem az elsők egyike vala, a ki a székhelyén létesítendő ügyvédi kamara megalakulása végett 1875. január hó 24-ére közgyűlést hívott egybe. Ezen közgyűlésen megválasztatván a tisztviselők és választmány, — a kamara megalakult; s az alakult kamara lelkiismeretes szorgalommal fogott törvényben körül irt teendőinek megvalósításához. A kamara első alakulásának folyamát hü vonásokban vázolva olvastam a »Magy. Themisc f. évi február hó 18-án megjelent számában; a miért is a megemlékezés fonalát csak ott veszem fel— hol az megszakadt: »egy kamarai tag« azon felkiáltásánál : »hogy a kamara minden egyes, helyesen érző és gondolkozó tagja az alakulás törvényességének tiszta tudatában, teljes megnyugvással kell hogy nézzen a jövő elé«; mert megvallv i az igazat, magam is az alakulás törvényességének tudatában voltam, s vagyok jelenleg is. Fájdalom a csalódás itt is beköszöntött; az >egy kamarai tag* szép reményeit leforrázta a dér, s ezzel mindnyájan — kik vele együtt éreztünk — elvesztők hitünk, bizalmunk, s a reménységet — felváltá keblünkben a hazafiúi fájdalom, mely oly számos alakban kezd nyilvánulni Kárpátoktól Adriáig! . . . A 1874. január 24-én alakult gyula-fejérvári ügyvédi kamara, alig másfél havi tevékeny és költséges működése után, felsőbb rendelettel kitöröltetett az élők sorából; az elnöki megnyitó beszédtől kezdve — működésének utolsó pontjáig, 1875. márczius 1-től 6781. sz. a. kelt magas rendelettel — mai napig is mély titok fedte indokokból — eljárása semmisnek nyilváníttatott, s a kir. törvényszéki elnök egy ujabbi alakulás eszközlésére utasíttatott. A » Magyar Themis« valóban találóan használja rövid tudósitásában e szócskát: »egyszerűen«; mert eljárás egyszerűbb abg képzelhető ; még az sem tartatott szükségesnek, hogy az 1874. 34. t. cz. 23. §-a követelménye szerint — az alakulás érvénytelenítésének oka tudtul adassék. Volt, nincs, ennyi az egész !!.... Hanem talán épen ezen körülménynek tulajdonitható, hogy a másodszori alakulás alkalmával, — az első alakuláskor megválasztott tisztviselők ujabbi megválasztása által — ismét a meggyőződés, a törvény tiszteletébe helyezett erős hit, a kamara autonómiájának megóvására irányuló törekvés nyerte diadalmas érvényre jutását. A másodszori alakulás körülményének ismerhetése, ez úttal feladatom körén kívül esik. Ez alkalommal csupán arra volnék bátor a nmlgu m. kir. igazságügyminiszterium figyelmét felhívni, méltóztassék az ujabbi alakulásról — még márczius 25-én tehát egy hónappal ezelőtt — tudomásom szerint felterjesztett jegyzőkönyv elvagy el nem fogadása irv.nt elhatározását nyilvánítani, mert a mint az alakult kamara által alázatos felterjesztésében kifejeztetett: az újonnan alakult kamara, okulva az előzményeken, az activitástól kénytelen magát fettétlenül visszatartani. Felette óhajtandó volna mindnyájunk érdekében, hogy a gyula-fejérvári ügyvédi kamara is végre valahára vagy megkezdje működését, vagy pedig — ha ezt a megalkotott alapon tennie meg nem engedhetnék — szüntettessék meg egészen, s osztassék be a közelebbi kamarák keretébe. Egyébiránt, ezen kamara nagy többségének helyeslő nézetével s hő óhajtásával találkoznék a nmlgu m. k. igazságügyminiszterium akkor, — ha kevesebb számú ós nagyobb területkörü ügyvédi kamarák eszméjének megvalósításához megtenné az első lépést a gyula-fej érvári ügyvédi kamara végleges megszüntetésével. X * Különfélék. * (A pestbelvárosijárás bírósági május 1-én helyiségeiből átköltözik a IV. kerület (belváros) zöldl'autczai Ivánka Zsigmond-féle 12. sz. alatti házba, hol hivatalos működését máj. 3-tól megkezdi. E naptól kezdve a beadványok is azuj helyiségben földszint a kapu alatt jobbra fogadtatnak el. * (Hirdetmény.) Az 1872. XXXVI. törvényezikk 9-ik §-a fo^ n Budapest főváros külön árvaszéket szervezvén, erről a közönség azzal ártesittetik, hogy a fővárosi árvaszék illetékessége alá tartozó ügyekre vonatkozó beadványok Budapest főváros árvaszékéhez intézendők.