Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 9. szám - Észrevételek 4. [r.]

52 Az értékpapírok. x. A megsemmisítési eljárás1) tárgya lehet akár recta-, akár ordre-, akár pedig bemutatóra szóló papir vagy ilyenhez tartozó szelvény.-) Szorosan véve az eljárás tárgya nem is az értékpapír, hanem voltakép maga a követelési jog. Némely külföldi törvényhozás a bemutatóra szóló állampapírok megsemmisítését egészen kizárja.3) Rendszerint a megsemmisítést csak az elveszett értékpapír tulajdonosa vagy jogutódja követelheti. Recta-papiroknál, ha az értékpapír a folyamodó nevére szól, ezen körülmény a tulajdon igazolására elégséges, ha pedig más névre szól, tartozik a kérelmező igazolni jogezimét. Ordre- és bemutatóra szóló papíroknál az állítólagos tulajdon vagy korábbi birtoklás bebizonyítása ugyan Lem kívántatik, de szükséges a jóhiszemű birtokot s az elveszést lehetőleg kimutatni. Azonban ez sem elégséges oly esetben, midőn nem megsemmisült, hanem csak elveszett, bemutatóra szóló értékpapírról van szó.4) A megsemmisítendő (különösen a bemutatóra szóló) értékpapírok ismertető jeleinek közlését a jogi szempont szintúgy mint a közgazdasági tiltja.6) Ily papíroknál, ki azoknak birtokában van, ép ugy tekintendő tulajdonosnak, mint az első vevő. A jogi vélelem tehát az olyan ellen szól, ki a nélkül, hogy a papir birtokában volna, magát igaz tulajdonosnak állítja s a papirt megsemmisíttetni kívánja. A bíróságok gyakran nemcsak a netaláni birtokost, hanem azt is fel szokták hivni a jelentkezésre, kinek netán az elveszett értékpapírra a nélkül, hogy azt birlalná, igényei vannak. Az értékpapír, ha birtokos kellő időben nem jelentkezik, semmisnek nyilvánittatik a a megsemmisítést kérő félnek vagy hasonértékü nj papir adandó ki, vagy a fizetés teljesítendő.0) A megsemmités hatása az értékpapíroknál lényegesen más mint elveszett közönséges okiratoknál. Ott a kérelmező nyeri el azon követelést, melyről a megsemmisített papir szól. Magánokirat megsemmisítése folytán ellenben jogának csak egyik bizonyítékától esik el a hitelező, a nélkül, hogy viszonya az adós irányában változást szenvedne. Különös érdekében fekszik tehát a törvényhozónak, az iránt gondoskodni, hogy a birói megsemmisi') Az eddig emiitetteken kivül L L u k á c s: Az értékpapírok megsemmisítése kérdéséhez. (Budapesti szemle 1869.) 2) 1. Szabályok stb. 8. 1. és köv., melyekhez e kérdésnél is szorosan csatlakozom. 3) Untergang des Papiers ist Untergang des Anspruches, unwiederbringlicher Verlust íür den Inhaber, vollstándigo Befreiung, Gewinn für den Aussteller und bei den volkommensten Inhaberpapieren (Banknoten) finden wir diesen Grundsatz in seiner vollen Strenge ausgebildet. Bei den übrigen Inhaberpapieren jedoch musste das Kecht nothwendig die strenge Consequenz des Begriffs bei Seite setzen, um der Biliigkeit, den Anforderungen des wirthschaftlichen Lebens Concessionen zu machen, Concessionen, welche eigentHeh auch im Interessé des Ausstellers Hegen. Stein : az i. h. l) Ist das Papier abhanden gekommen, (so dass zu vermuthen steht, es befinde sich gegenwürtig in dritter Hand), so kann die Bescheinigung oder selbst Beweisung des Abhandenkommens unmögüch zur Gewáhrung der Mortification geniigen; vielmehr muss dieselbe abhángig gemacht werden entweder von der vollkomínen d. h. auch dritten gegenüber giltigen Constatiruug des Eigenthums oder aber von der Herstellung einer solchen WahrBcheinlichkeit des unterbliebenen Besitzerwerbes seitens Dritter, dass es nach dem ganzen Getriebe menschlicher Einrichtungen unbillig erscheinen würde, dem Impetrantou die Mortification zu versagen. Kuntze: az i. h. 722. 1.) 6) 1. Szabályok az i. h. 13. 1. és Beckemek ott olvasható helyes megjegyzését: ,,Dass, wenn wo zahlreiche Mortificationen vorkámen, der Verkehr aller Geldpapiere gelahmt werden müsste, bedarf keincs weiteren Beweises." e) 1.' Szabályok stb. az i. h. 15. 1. „das Mortifications-Verfahren hat den Charakter eines gerichtlichen Contumazial-Verfahrens nach Analogic der Todeserklarung.'1 (Kuntze: az i. b. 729. 1.) tés intézménye rendeltetéséhez képest a tulajdon megvédését eszközölje, de gyakorlati hatásában ne fajuljon talán oda, hogy segédkézül szolgáljon a hitelező jogainak büntetlen csonkítására.7) A megsemmisítési eljárással egyúttal gyakran tilalmi intézkedés is szokott kéretni, akár a végből, hogy a papir át ne irattassék, akár a végből, hjgy a tó'ke vagy a kamatok ki ne fizettessenek. Ily tilalomnak azonban bemutatóra szóló papíroknál nem lehet helye, mivel itt bármely jóhiszemű bemutató tulajdonosul elismerendő.8) Lehetnek azonban esetek, hol az ily értékpapírok bemutatója szemmeltartandó és az illető rendőri hivatalnak feljelentendő.9) A bemutatóra szóló értékpapírok megsemmisítését illetőleg a németországi törvényhozásokat három csoportra lehet osztani.10) A legtöbb törvényhozás megengedi, hogy a papir elvesztének esetén az ismeretlen birtokos megidéztessék az elveszett értékpapír megsemmisítésének terhe alatt. így: Ausztria, Poroszország, Hannover, hesseni nagyherczegség, Nassau, Szász-Coburg, Szász-Gotha, Hamburg és Lübeck. Más törvényhozások szintén megengedik ugyan a megsemmisítést, de az elévülést veszik az eljárás alapjául, mely czélból a rendes elévülési idő tetemesen rövidebbre Bzabatott. így : Szászország, Württemberg, Baden és Kurhessen. Bajorország és Frankfurt ellenben a megsemmisítési eljárást bemutatóra szóló értékpapíroknál tökéletesen kizárják és Frankfurt még az állampapírokra nézve is csak azon esetben enged kivételt, ha az utolsó birtokos igazolhatja, hogy ily papir tökéletesen semmivé lett, p. o. elégett. „Positive Zweckmassigkeitserwágungen regieren auf diesem Gebiete." (Kuntze az i. h. 729. 1.) Francziaországra nézve a többször emiitett : Szabályok stb. (49.1.) a következőket tartalmazzák egy franczia szakférfiú tollából eredt közlés szerint: „Pour les titres au porteur la question est diőicile. En efiet la législation est incompléte. On est encore en cetté matiére sous l'empire du Code Napoléon édicté á nne epoque, ou les valeurs mobiliéres, sourtont sous formes de titres au porteur étaient bien loin de tenir dans la fortune publique et dans le mouvement des affaires la place considérable, qu elles tiennent aujourd'hui. Le gouvernement frangais réconnaissant l'insuffisance de la législation actuelle et les inconvéniants qui resultent des vicissitudes de la jurisprudence, a fait mettre á l'étude les questions qui précedent et cetté étude démontrera sans donte la nécessité d'un projet de loi en harmonie avec les besoins actuels. XI. A jogfejlődés jelenlegi sir.diumában még folyvást a váltónak jut a legfj tosabb szerep valamennyi értékpapírok közt. A váltójog sok századon át folytatott heves küzdelem után kivívta önállóságát és napjainkban már úttörőként jelenkezik a többi értékpapírokra, különösen az ordre-papirokra nézve. Szándékom a következőkben v á 11 ó t ö rvényjavaslatunk alapján röviden összefoglalni mindazon jogtételeket, melyek az eddig kifejtetteken kivül a váltónak különleges voltát leginkább jellemzik. A kérdést egyszerűen ugy teszem fel: Mi van különösen a válT) 1. Szabályök stb. az i. h. 35. jegyzet. „Zweck der Mortification ist, so viel als möglich einen solchen Zustand herbeizuführen, als sei der veranlassande Verlust nicht erfolgt. Hiebei kommt es aber hauptsachlich darauf an, dass ein begründetes Interessé, ein bereits erworbenes Recht Dritter nicht verletzt oder die mögliche Verletzung doch auf den geringsten Grad der Wahrscheinlichkeit reducirt werde." (Kuntze: az i h 713. 1.) 8) 1. Szabályok: az i. h. 18.1., megjegyzendő azonban, hogy perrendtartásunk a birói tilalom jogintézményét nem ismeri. 9) 1. ugyanott 36. 1. 10) 1. ugyanott 42 1. tónál megtiltva és mi van különösen me eengedve?1) °" Megtiltva van a váltóösszegre nézve ktl lönféle lejárati időt megállapítani. A fiZetí" ideje az egész váltóösszegre nézve csak egy és ugyanaz lehet. Továbbá a fizetési íjjj csak határozott napra, látra, lát vagy kelet után bizonyos időre vagy valamely vásárra szólhat. A német valtórendszabály és utána ja. vaslatunk eltér valamennyi más váltótörvénytől a mennyiben a fizetési időt taxatíve álla! pitja meg: választani kell a törvény által meghatározott lejárati módok közt. Ellenben az angol jog szerint: „if a bili be drawn pa. yable six wecks after tbe death of the drawer's father — it is a good bili." Megtiltva van továbbá a fizetendő pénz. összeg mellett kamatokat kikötni. Ha a váltóösszeg mellett kamatok köttettek ki, ezen kikötésnem létezőnek tekintetik, Ily intézkedés az u. n. nürnbergi novellák foly tán Poroszországban is elfogadtatott, mig Ausztriában ily okirattól a váltójogi hatály egészen megtagadtatott. Meg engedve van először is a váltót recta kiállítani vagy később recta forgatni. Mig a code de commerce az angol jog és eddigi váltótörvényünk szerint a váltót, hogy hátirattal forgatható legyen, rendeletre kell kiállitaui, a német váltórendszabály és mostanijavaslatunk értelmében minden váltó hátirat utján tovább adható, ha csak ez világosan nincs megtiltva. Ha a továbbadás ezen szavakkal ,,nem rendeletre" vagy más hasonértelmti kifejezéssel megtiltatott, a tilalmat használó ellen viszkeresetnek nincsen helye, a hátiratnak váltójogi hatálya nincsen. Megengedve van továbbá a meghatalmaz á s i hátirat. Eddigi törvényünk ezt némileg alkalmazza is, a mennyiben megengedi, hogy a hitelező, ha neki valamely elfog ad ott váltó adatott zálogul, azt lejártával, habár időközben, a tulajdonos ellen csődület támadott volna is, behajthatja és a váltóbeli sommából magát kielégítheti. Javaslatunk 8/érint: ha a hátirathoz ezen megjegyzés, „behajtás végett" „meghatalmazásul" vagy mása meghatalmazást kifejező megjegyzés csatoltatik, a hátirat a váltó tulajdonát át nem ruházza, azonban a forgatmányos a váltóösszeget felveheti, óvással élhet, forgatója előzéjét a fizetés meg nem történtéről értesítheti, a ki nem fizetett váltót beperelheti s a letett váltóösszeget felveheti. Az ily forgatmányos jogait hasonló hátirattal másra is átruházhatja, ellenben nem áll jogában a váltót tulajdonilag még az esetben sem átruházni, ha a meghatalmazásihátirathoz ezen kifejezés : ,,vagy rendeletére" csatoltatott. Javaslatunk tehát követve a német váltórendszabályt, eltér eddigi törvényünktől, melynél fogva a meghatalmazott a váltót tovább f or g áthat t a. (1840. XV. t. cz. 34. §.) Meg van engedve a forgatónak, hogy a váltó átruházása alkalmával minden garant i á t magától elhárítson. A forgató a váltó minden későbbi birtokosának az elfogadás és kifizetésért váltójogilag felelős. Ha azonban a forgató a hátirathoz ily megjegyzést „szavatosság nélkül" „kötelezettség nélkül" (ohne Obligo) vagy valamely hasonértelmü kikötést csatol, a hátirat a 1 a pj á n őt kötelezettség cem terheli. Itt igen érdekes kérdés tehető fel: A saját rendeletre szóló váltó kibocsátója, ha a váltót hátiratához csatolt azon megjegyzéssel: „kötelezettség nélkül" forgatta, — me; nektil-e mint kibocsátó is viszkereseti kötelezettsége alól? Vannak, kik azt állitják, hogy ez esetben a kibocsátó igenis egészen menekül. Ervelésük a következő: Ily kibocsátó váltókötelezettséget csak hátirata folytán ') Az alább kifejtetteken kivül megengedve van a váltónál telepest kijelölni, látra szóló és telepítet' váltónál meghagyni a bemutatást, s a bemutatás idejét, a váltót csak részben elfogadni, szükségbeli utalványozottat kijelölni, végre az óvási kötelezettséget elengedni, mind oly intézkedések, melyeknek tüzetes tárgyalásától ezúttal tartózkodnom kell. A megjegy ze9t mindazáltal szükségesnek találom.