Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 7. szám - A törvényes házasságon kívül született gyermek polgári magánjogainak szabályazásáról 2. [r.]

— 43 — két párt még pedig, melynek nézetei legkevésbbé sem látszottak egymással összeegyeztethetőknek. Egyik párt jelezhető „gyulafehérvárinak", mely gyulafehérvári ügyvéd Rajnai Ignácz szóvivősége alatt magában foglalta a kamara kerületében lakó összes román Ügyvédeket, a másik jelezhető nagyenyedinek, mely magában foglalta a nagy-enyedi, dévai, hátszegi, abrudbányai, szászvárosi magyar ajkú ügyvédek összeségét s a gyulafehérvári magyar ajkú ügyvédek tekintélyesebb számát. A szavazás tényleges megkezdése előtt a gyula-fehérvári Rajnai-párt, mely voltaképen még önmagában sem volt képes öszhangra vergődni, körül tekintve saját maga s az ellenpártiak fölött, valószínűleg azon indokból, mert magukat, kisebbségben láttáK lenni, minden erejöket megfeszítették arra, hogy a szavazás zárta estvéli 6 órára halasztás;ék, indokul hozván fel azt, hogy miután ez ideig alkalmuk nem volt a vidéki ügyvédekkel conferentiázbalr.i s egymással megismerkedhetni, nekieka kívánt idő e czélra szükségeltetik, de voltaképpen hátmegetti indokuk semmi más nem lehetett, mint e késedelmezéssel kényszeríteni < Menéseiket a megoszlásra s ezzel a többcéget megszerezhetni. Az elhalasztás kérdése, hosszas viták uián szavazásra bocsáttatván, 19 szavazattal 5 ellenében batározatképen kimondatott hogy a szavazatszedés S/41 órakor megkezdődik s 1/22 órakor bezáratik. E szavazásnál a gyulafehérvári Rajnaipirt tagjainak egyrésze is nemmel, vagyis pártja ellen szavazott. Megkezdetett tehát a szavazatszedés 3/4l órakor. A gyula-fehérvár Rajnai-pártnak előbbi tton és n ódon magának többséget biztositni Km kikerülvén, a szavazás folyama alatt egy atst<rvágátt csinált, s tervbe vette az alakulás meghiúsítását. Számba véve ugyanis az enyedi-párt jeletlexő s a szavazó urnához járult tagjait,azon kellemes meglepetéshez jutott, hogy hiszen ezek ctak 15-en vannak, de még is többen, mint hogy ellenszavazattal megbuktathatók lennének. E szerint az eDyedi párt ellenszavazattal megbuktatható nem lévén, elővették az ügyvédi nrdtartás 23. §-át s elhatározták az „Ugoc s a non c o r o n á t" - ot, kimagyarázván a jelzett §-ból azt, hogy ha ők nem szavaznak a jogefuit tagoknak fele nem szavazand, rri az alakulás meghiúsulását s egy ujabbi, részökre kedvezőbb feltételeket nyújtó választás elrendelését eredményezendő E jó hiszemü feltevés azonban érzékenyen Bujtá a korai diadal felett ujjongó passivistákai, mert alig hogy elhatározásuk érvényre jutott körükben, korelnök által beadott 8 meg nem jelent tagnak borítékba zárt s neki a gyűlés kezdetén átadott szavazat lapja, mely a már beadott 15 szavazatot egyszerre 23-ra s egyszersmind a tényleges szavazások számát a jogosultak száma felénél többre emelte fel. A megtörténtet meg nem történtté tenni, a beadott szavazatokat saját szavazataik beadásával ellensúlyozni részint a szavazásra kitűzött idő letelte, részint s legfőképen azonban saját pártfeleiknek szétoszlása miatt, a gyulafehérvári Rajnai-pártnak már töbl é nem lehetett. A kiéheztetés határáig vitt harcz a gyulafehérvári Rajnai-párt részéről azonban ezzel korántsem ért véget. A szenvedett vereség boszut kiáltott, s a boszut mégis találták, vagyis legalább megtalálhatni vélték, egy ártatlan szavazatlapban s annak pecsétjén. Történt ugyanis, hogy két vidéki, ugyanígy helyt lakó ügyvéd, szavazatait egy közös lapon, mindkettőjük által aláírva, egy közös, mindkettőjük aláírásával azonban ellátott, de egy és pedig valami régi pénzdarab alakot előtüntető pecséttel bezárva küldötte be. Nosza, nem kellett egyéb, meg volt a kákán csomó, meg volt a diadal. Érvénytelen a kettős szavazat, nem számit sem mint szavazat, sem mint szavazó, nincs meg a félénél több, nincs alakulás stb. hangj zott a teremben szerteszét. A szavazatszedő bizottság a gyűlés elé terjeszté a szavazás eredményéről jelentését, mely szerint tényleg szavazott 23 jogosult tag, e 23 tényleg szavazó közül azonban kettő a már fennebb jelzett módon adván be szavazatát, ezen kettő által együttesen I beadott szavazatot érvénytelennek s a beadókat mint nem szavazókat véleményezi tekintetni. Korelnök által a kérdés vita és elhatározás alá bocsáttatván, a gyulafehérvári Rajnaipárt nevében pártvezér Rajnai Ignácz a szavazatszedő bizottság többségének véleményét pártolja s kéri érvényre juttatni, hogy a kettő által fennebbi módon beadott szavazat, mely nem bír az ügyvédi rendtartás 23. §-a 4-ik kikezdésében foglalt kellékekkel, érvénytelennek mondassék ki, sőt e miatt nemcsak maga a szavazat mondassék ki érvénytelennek, de azon egyének is, kik e kettős szavazatot beadták, ugy tekintessenek, mintha nem is szavaztak volna, kimondatni kéri továbbá azt, hogy miután a kettős szavazat érvénytelennek, beadóik pedig mint nem szavazók kell hogy tekintessenek, az ügyvédi rendtartás 23-ik §-a alapján a jogosultak fele nem szavazván, a választás semmis, törvénytelen s az alakulás nem létesültnek mondassék ki. Ezen a szenvedélyességig vitt heves szónoklatra az enyedi párt részéről a többek között B i r ó Miklós adta meg irányt jelző feleletét; feleletében hangsúlyozta azt : hogy az első alakulásról az ügyvédi rendtartás 110. §-a intézkedvén, abban az ellenpártja által hivatott 23-ik §-ra utalás nincsen, miből világosan következik az, „hogy az első alakulás a törvényhozás által korántsem szoríttatott azon korlátok közé, melyek a 23. §-ban körülirvák, e §. alkalmazásának lehet és van helye a már létező ktmara által eszközlendő tisztujitásnál, de nincs és nem lehet helye az alakulás első stádiumában. Tovább menve érvényesnek kivánta tekintetni e kettős szavazatot azért, mert az mind belől, mind borítékján mind két szavazó által sajátkezüleg van aláirva, mi kifejezi szándékuk valódiságát, akaratjuk határozottságát, szóló ez indokból a szavazat megsemmisítését a joggyakorlat helytelen s indokolatlan megsértésének tekinti; a kifogásolt pecsétre nézve nem ad igazat szóló ellenfele nézetének, mert ha tekinti a 23. §. szavait is, abban korántsem lát oly intézkedést, mely megkívánná, hogy valaki csak saját nevével vagy czimeréve. ellátott pecsétet használhasson, a törvény saját pecsétrőt szól ez alatt pedig nem érthető más, mint a mit használni szokott, ez pedig lehet neves, czimeres, de lehet krajezár vagy alaktalan tárgy. Végre kifejti szóló, hogy ha a kettős szavazat érvénytelennek tekintetnék is, e szavazat érvénytelensége korántsem vonja maga után egyszersmind azt is, hogy az érvénytelen szavazatot beadó mint nemszavazó tekintessék; mert valamint bárki is szavazhat fehér lappal, épen ugy szavazhat ismeretlen névre ; mindkét esetben szavazata nem fog számítani, sem jobbra sem balra a nélkül, hogy e miatt az ily szavazatot beadó mint tényleges szavazó, ugy tekintethessék, mintha nem is szavazott volna; feltéve tehát — folytatja szóló — hogy ha az első alakulásnál a 23. § t kellene is venni alapul a választás mikénti teljesítésére, 8 feltéve hogy e kettős szavazat mint szavazat érvénytelennek mondatnék is ki, miután a törvény 23. §. világosan csakis szavazásról, nem pedig szavazatról szólt, a megtörtént választás éivényes, mert 44 jogosult szavazó közül ténylegesen szavazatot adott be 23 jogosult, az összes jogosultak felénél tehát több; ezek alapján kéri szóló a választás tényét érvényesnek s a megalakulást törvényszerűnek kimondani. E két indítvány mindkét részről hosszasan megvitattatván, korelnök a kérdést névszerinti szavazásra bocsátja, mely szavazásnak eredménye lőn az, hogy a választás érvényes' : s er rlakulás megtörténte 14 szavazattal 7 szav zat ellenében kimondatott; ezen értelemben korelnök a szavazást érvényesnek, törvényszerűnek enunciálja a kihirdeti a választásnak eredményét, meiy szerint elnöknek: Medgyes Bálint; helyettes elnök: Pogátsnik Miksa; titkárnak: Pákei Miklós; ügyésznek: Pávai V. Elek; pénztárnoknak: Kapcza Gyula, rendes választmányi tagoknak: Biró Miklós, Dáné Károly, Fekete Ferencz, Gaetán Miklós, Lázár György, Hollaky Imre, Bernád Miklós, Borsos Soma: póttagoknak pedig: Barbu Miklós, Borho Sobbás, Veress Gábor és Dr. Petkó Lázár lőnek szótöbbséggel megválasztva. A Gy.-febérvári Rajnai-párt az alakulás törvényessége ellen egyszerűen óvást jelentett be, de ezt sem nem indokolta, sem az indokok kifejthetésére batáridőt nem kért. Erre korelnök a tisztikart üdvözölve a kamarát megalakultnak nyilvánítja; néhány perezre felfüggeszti a gyűlést a jegyzőkönyv befejezhetése végett; mi megíratván, a jelenlévők által hitelesíttetett. így folyt le és végződött a gy.-fehérvári ügyvédi kamarának megalakulása; d. e. 10 órától esti 6 óráig folytonosan tartó küzdelem; minden vívmány csak heves megtámadások és védelem árán nyerte érvényre jutását, ámbár mindenkor nagy többséggel; migvégre azon megnyugvással lehetett eltávozni a harezok szinteréről, hogy a kamara igazgatása oly egyének kezeibe helyeztetett, kik nem rettennek vissza az áldzatoktói, a reájuk váró munka terhétől; a kiknek alkotmányos érzelmei, ösmert jelleme és függetlensége teljes biztosítékot nyújt mind az ügyvédi kamara autonóm jogainak, mind pedig az egyesek jogainak, te. kintélyénck megóvására. Az enyedi párt győzelme nem tekinthető egyébnek, mint a kamara igazgatásakivonásának csupá n uralomra törekvő egyének kezeiből, a kiknek gondolkozása, cselekvénye legkevésbbé sem vala képes garantiát nyuitani sem a kamara autonóm jogai, sem az individuumnak érdekei és tekintélye megóvására. Mint hirl k, a gyulafehérvári Rajnai-párt az alakulás érvénye ellen indokolás fenntartása nélkül bejelentett óvását Írásban kifejtve, a megalakult kamara kikerülésével a gyulafehérvári tvszéki elnök utján juttatta igazságügyminiszter ur ő nméltósághoz; sőt mint hírlik, a kir. tvszéki elnök a legmelegebb pártfogásáról is biztosította az óvásttevőket. íme ezen kis körülmény elegendő világot ret a gyulafehérvári Rajnai-párt alkotmányos fogalmaira és érzületére. Ezen nem lehet csodálkozni. De hogy a tvszéki elnök is részesévé s közvetítőjévé tegye magát a pártküzdelmeknek, sőt hogy oly eljárásba elegyedjék, mely hatáskörén merőben kivül esik, azt nem reméltük, s e felett legnagyobb megütközésünket kell kifejeznünk ; valamint hasonló megütközésünket kell kifejeznünk a felett is, hogy igazságügyminiszter ur ő nméltósága mai napig ia késedelmes a hivatatlanul beavatkozó tvszéki elnököt kötelmeire s óvásttevőket óvásaikkal a maga rendes útjára utasítani. E tévesen alkalmazott eljárások tartják függőben a megalakult kamara működését, mindazon kamarai tagoknak, kik a megalakult kamara tétlensége miatt talán kétkedéssel néznek a jövő elé, szolgáljon mentségéül a felsőbb helyen észlelt habozás, a vigasztalásul azon kis körülmény, hogy amint hírlik, máris kir. ügyész küldetett a kamara n y a k ár a. Mindezek daczára bizvást feltehető, hogy a megalakult kamara minden egyes, helyesen érző és gondolkozó tagja, az alakulás törvényességének tiszta tudatában, teljes megnyugvással néz a jövő elé. Egy kamarai tag. *) *) Megb izható forrásból vettük e tudósítást s igy nincs okunk az adatok valóságán kétkedni; de épen azért, csak sajnálatunkat fejezhetjük ki a felett, hogy még ott is, hol egy egész t estület tekintélye, hírneve forog kérdésben, párttusák személyes érdeke k, mi több: nemzetiségi sympathiák és anVvpáthiák uralják a tért. hogy azon magasztos e símét, mely a törvényhozó előtt lebegett, midőn azjtügyvédi testület autonóm