Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 7. szám - A törvényes házasságon kívül született gyermek polgári magánjogainak szabályazásáról 2. [r.]

lenyúló lánczolata által igazolja, a váltó kiadására csak az esetben kötelezhető, ba ó't annak megszerzésénél roszhiszemüség vagy vétkes gondatlanság terheli. A többi értékpapírokra nézve a német kereskedelmi törvény szerkesztőinek sikerült legelőször a vindicatiót a kereskedelmi forgalom igényeinek megfelelőleg szabályozni. E tekintetben nemcsak a német5) jognézetnek hódoltak, mely különféle közmond sokban nyilvánul, mint: „Hand muss Hand wahren", továbbá : „Wo man seinen Glauben gelassen hat, da muss man ihn suchen" és „Habé hat kein Gclfcit", hanem egyúttal a frauezia jogfelfogást is érvényre emelték, mely ugy a gyakorlatban, mint a törvény egyes intézkedéseiben nyer kifejezést : „Les meubles n'ont point de suitc, par hypothéque, quand ils sont. bors de la possession du débiteur" és a Code civil (art. 2279.) azon hires tétele: „Eu faitde meubles, po-session vaut titre." Az osztrák közpolgári törvénykönyv 367. §-a értelmében tulajdoni keresetnek nincs helye valamely ingó dolog jóhiszemű birtokosa ellen, ha ez kimutatja, hogy azon dolgot vagy közárverésen, vagy valamely afféle forgalomra jogosított iparostól, vagy fizetésért oly személytől szerezte, kire azt a felperes használat vagy őrizet végett vagy bármi más czélból maga bízta. Ez esetekben a jóhiszemű birtokos nyeri meg a tulajdont és az előbbi télajdouost csak azok ellen illeti a kártalanítási jog, kik neki e részben felelősek. De ha bebizonyittatik, hogy a birtokos vagy már a megszerzett dolog természetéből, vagy annak csekély árából, vagy elődének ismert személyes sajátságaiból, üzletéből vagy más viszonyaiból birtokának jóhiszeműsége ellen alapos gyanút meríthetett volna, mint roszhiszemü birtokos a dolgot a tulajdonosnak átengedni tartozik. (368. §.) Kereskedelmi törvényjavaslatunk e tekintetben a következőket tartalmazna: „Azon áruk vagy egyéb ingóságok, melyeket a kereskedő üzleti körében c) elárusított és átadott, az esetben is a jóhiszemű vevő tulajdonába 7) mennek át, ha az eladó tulajdonos nem volt. A korábban szerzett tulajdon megszűnik. Megszűnik továbbá a korábban szerzett zálogi és más dologi jog is, ha a vevő az elárusitás alkalmával arról tudomással nem bírt." „Ha a kereskedő üzleti körében árukat vagy e^yéb ingóságokat elzálogosított és átadott, e tárgyakra korábban szerzett tulajdon-, zálog- vagy más dologi jogot a jóhiszemű zálogbirtokos vsgy ennek utódai hátrányára érvényesíteni nem lehet." „A bizományost, továbbitót (Spediteur) és vitelezőt (Frachtfübrer) illető törvényi zálogjog hatályára nézve a szerződési zálogjoggal egyenlő." (299. §.) „Ezen határozatok a bemutatóra szóló és a forgatható papíroknál az esetben is nyernek alkalmazást, ha azok eladása vagy elzálogosítása n em k ereskedő részéről történik." (300. §.) Ha ezen intézkedéseket összehasonlítjuk a német kereskedelmi törvény 306. és 307. czikkeivel, ugy egyrészt lényegileg szoros csatlakozást másrészt pedig eltérést találunk anyajdono s i minőséget is igazolja, ezt a német váltói endszabály 36. czikke nyíltan kimondja. (L. Herich : az i. h. 53. 1.) 5) A római jog jellemzésére a következők idézése elegendő: „Publiciana actio non ideo comparata est, ut res dominó aufer a tur, sed ut is, qui bona fide emit possessionemque nactus est, p o t i u s rem habeat. Tamen in rebus mobilibus non facile procédit, ut bonae fidei possessori usucapio c o m p etat. Nam qui alienam rem vendidit, vei ex aliacausa tradidit, f u r t u m ejus committit.1' (L. Goldschmidt az i. h. 234. és 239. I.) Ugyanazon álláspontot foglalja el a mohamedán jog is. (Tornauw: das moslemischc Recht nach den Quellén dargestellt. 224. 1. és Golds chmidt az i. h. 267. 1.) 6) Miből önkényt következik, hogy ez intézkedéseket oly tárgyakra, melyek a kereskedő üzletéhez átalában nem tartoznak, alkalmazni nem lehet. ') A jóhiszemű vevő csak a tulajdoni kereset ellenében van megvédve, de nem oly keresetek és kifogások ellen, melyek szerződési kötelezettsége alapján érvényesíttetnek. — Egyébiránt itt is m egáll azon jogelv : Mala fides superveiiiens non nocet. — 40 — nyiban, hogy javaslatunk a lopott vagy elve szett tárgyakra nézve nem képez kivételt. Minthogy az érintett intézkedések átaláu azon feltevésből indulnak ki, hogy a vevő, illetőleg zálogbirtokos j ó h i s z e m U1 e g 8) járt el, a forgalomra nézve igen veszélyesnek látszik, azt a jóhiszeműség daczára szerzett jogaitól megfosztani. Ezen, már Apáthy által a tervezetben (381. 1.) elfoglalt álláspontot a ezakértekezlet is magáévá tette: „Minden kereskedő szívesen fog lemondani azon jogról, hogy a tőle ellopott vagy az elveszett tárgyakat vindicálhassa, ha azon megnyugtató tudattal bir, hogy az általa megvásárolt dolgokat, bár az eladó azok tulajdonosa nem is volt, megtarthatja a nélkül, hogy a vindicatió veszélyének volna kiéve. (Jegyz. <i75. 1.) D r. 11 er ich Károly, m. k. miniszteri titkár. >A törvényes házasságon kívül született gyermek polgári magánjogainak szabályazásáról. (Folytatás.) Y ii. A római jognak a törvényes házasságon kivü! született gyermek jogaira vonatkozó intézményeinél szigorúbb régi német jog szerint a családi viszony csakis érvényes házasságb *n törvényes időn születés utján állapíttathatott meg12) az azonkívül származottak merő jogtalanok, atyjuk ugy anyjuk családjából kitiltva13) családhoz egyáltalán annyira nem tartoztak, hogy gyermekül fogadni sem leheteti.14) Az idővel elterjedett római, ugy a canon-jog ezen tulszigort odamódasitották, hogy a mennyiben a particularis törvények ellenkezőt nem rendeltek, a természetes gyermek magánjogaira s viszonyaira a római jog szabályai alkalmaztattak. A tervényesitésnek római eredetű s a régi német jogállapotokból tökéletesen ki nem vehető jogintézménye a római s a canon-jognak behatolásával emelkedett azon érvényre, mely szerint a törvényesített gyermek rokonsági, ugy családi tekintetben az érvényes házasságban törvényes időn szülöttekkel egyenjoguvá válván, teljes apai hatalom alá jutott; miért is a törvényesités a törvényesitendőnek beleegyezése nélkül eszközölhető sem volt. A következő házasság utjáni törvényesitést areseriptum utjáni követte, melynek tulajdonképen más czélja nem lett volna, mint a minden törvényes házasságon kivül származáson vélt szennyfoltot elenyésztetni. Ily értelemben a pápa vagy a császár reseriptuma utjáni törvényesitésről a Schwabeuspiegel teszen említést, a nélkül azonban, hogy avval az atyai hagyatékhoz örökösödési jogot nyitna. A reseriptum általi törvényesités egyébiránt az allod- és hübérjavakbani való örökösödést is megnyitotta s szabályozta, ugy a mint az egyes reseriptumokban esetről esetre iktatva volt.16) 8) Már a canóni jog egyik alapelve: „Omne, quod non est ex fide, peccatum est." De a frar.czia jog sem ismeri az érintett kivételt: „Néanmoins celui qui a perdu ou auquel il a été voló une chose, peut la revendiquer pendant trois ans, á compter du jour de la perte ou du vol, contre celui dans les mains duquel il la trouve; sauf á celui-ci son recours contre celui duquel il la tient. (art. 2279.) — Ellenben az angol jog, mely még u. n. látszólagos tulajdont (reputed ownership) is elismer, ép az értékpapírok tekintetében osztja a német keresk. törvény álláspontját. (L. S t e p h e n : Commentaries on the laws of England stb. 64.1. és Goldschmidt az i. h. 298. 1.) Az olaszok megkülönböztettek tulaj donképeni és nem tulajdonképeni lopást s az első esetben a vindicationak helyt adtak, a másodikban nem: „Per ovviare agli seoncerti, che potrebbono darsi in grandé pregiudicio del commercio, l'equitá legale e molto piu la mercantile non sá né deve ammettere, che un terzo compratore sia astretto o molestato a restituire la roba pagata a chi pretende di esserne il padrone originario.1' (Casaregis) I2) Zöpfel: Deutsche Staats- und Rechtggeschichte II. köt. lS) Mittermayer: Deutsches Privatrecht V. kiad. 1838. 458. §. •4) Adoptiojukról a Sachsen- ugy a Schwabenspiegel-ben említés nincsen. ,5) V. ö. Zöpfel: f. i. h. Hl. 110. Az érvényes házasságon és törvényes időn. kivül született eyeimekek jogképtelenséguk miatt „W a n n b U r t i g e" s védetlenségűk ckán a királynak különö3 oltalma alatt állván18) gyakran „Königskinder" néven neveztettek és a régi jognézetek szerint örökösödési joggal nem bírtak.l7) Későbbi időben azonban a méltányosság érzete annyira enyhítette sorsukat, hogy előbb anyjok, utóbb pedig anyai ágon minden rokonságoknak hagyatékában örökösödtek. Némely particularis törvények a római jog tanait alkalmazták, mások pedig csakis az anyai hagyatékban részesitettéK. Mittermayer azt következteti, hogy ott, hol az országos törvények erre vonatkozólag nem rendelkeztek az örökösödés a római jognak a „liberinat ura les" örökösödésöket tárgyazó szabályain történt. III. Franczia- s miedazon országokban, melyekben a code Napóleon érvényes, a házasélet idején fogantatott minden gyermeknek a férj az atyja.lí!) A férj a házassága idején fogantatott gyermeket a természeti tehetetlenség (impotentia generandi) okán is19) csak ugy tagadhatja meg, ha bebizonyítja, hogy a gyermek születése előtt a 300 és a 180-ik nap közötti időben nejével — a gyermek anyjával—nem közösült. A házasság feloldása után a 300-ik napon született gyermeknek bázasságbóli törvényes születése az érdekeltek részéről megtámadható ;20) a férjnek ezen joga örököseire száll21); a megtagadási kereset a megtámadandó gyermek részére ügylegesen kinevezendő gyámnok ellen intézendő.22) Az atyaság iránti kereset tiltva23), az anyaság keresése pedig, kivéve a vérferlőztetésben, ugy a házasságtörésben nemzetieknek24) engedélyezve26) van. Az atya azonban házasságon kivül, de sem vérfertőztetésben, sem házasságtörésben 26) nemzett gyermekét elismerheti; az anyai jelölés és bevallás nélküli atyai elismerésnek azonban csakis az atya irányában van hatálya 27) • az atyai, ugy az anyai elismerés minden érdekelt részéről megtámadható. 28j Az előadottak szerint tehát a házasságon kivül származottaknak atyjok és atyai rokonságuk nincsen, fölöttük a kötelességekben inkább 29) mint jogokban nyilvánuló, különben is korlátolt szülői hatalom az atyát csak törvényszerinti elismerés esetén illeti meg. Az anyát megillető szülői hatalom a code Napóleon rendjén tüzetesen tárgyalva nem lévén, a coda civil IX-ik cziméből következtetbetni 30), hogy az anyát házasságon kivül született gyermeke részéről is tisztelet és becsülés 3l) nagykorúságáig 16) Ezen oltalomból keletkezett a „Bastaidenf all", azaz a királynak és némely országnagynak az érvényes házasságon és törvényes időn kivül szülöttek hagyatékában örökösödési joga. ,7) Sachs enspiegel: I. 51. Schwabenspiegel: cap. 415. A mátka-gyermekek azonban az érvényes házasságban és törvényes időn szülöttekkel egyaránt örökösödtek. 1S) L'enfant concu pendant le mariage, a poui pére le mari. c. c. 312. 10) Le mari ne pourra, en alléguant son inpuissance naturelle désavouer l'enfant. c. c. 313. 20) La légitimité de l'enfant né trois cent jotu aprés la dissolution du mariage, pourra étre contestée. c. c. 315. 21) Sí le mari est mort avant d'avoir faitsaréclamation les heretiens auront dent mois pour contester la légitimité de l'enfant . . . . c. c. 317. 22) d'une actiou en justice dirigée contre un tuteur ad hoc donné á l'enfant, et en présence de sa mére. c. c. 318. 2S) La rechereue de la paternité est interdite.c. c. 340. 24) c. c. 342. és 335. 25) La recherche de la maternité est admite. c. c. 341. 26) ,, . . . . reconnaissace ne pourra avoir lieu au profit des enfants né d'un commerce incestneux ou adulterin. c. c. 335. 27) La reconnaissance du p ére sans l'indication et l'aveu de la mére, n'a d'effet qu'a l'egard da pére. c. c. 336. 28) c c 339_ 2») c. c'383.', 376., 377., 378. ős 379. so) Conclusio a contrario a c. c. 373-ik czikkébol 51) L'enfaDt á tout áge dóit bonneur et rospect á ses pére et mére c. c. 371.