Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 44. szám - A magyar csődtörvény tervezetének tárgyalására kiküldött bizottság

— 351 Ezeü végzéseket a II. rész nem érinti azért, ; mert azok hozatalához különös eljárási szabályok nem kívántatnak. Alkalmazást nyer azon általános szabály, mely minden kérvényre érvényes. A biró a kérvényt a törvény rendelete szerint elintézi s ha szükségesnek találja, a kérvény iránt a feleket elintézés előtt meghallgatja. De nem lehetett ezen végzéseket a 130. §-ban elősorolni sem, mert abból az következnék, hogy csak az egyenkint elősorolt végzések ellen van jogorvoslatnak helye, pedig hozhatók lehetnek más végzések is, melyek ellen a jogorvoslatot a jogbiztonság veszélyezése nélkül nem volna tanácsos megtagadni. A törvényjavaslat II. Részében foglalt rendeletek szerint hozott birói végzések közül a következők azok, melyek által a felek jogsérelmet szenvedhetnek: 1- ször, azon végzés melynél fogva a bíróság az 19. és 40. §§. eseteiben a mulasztás jogi következményét mondja ki (110. §.); 2- szor, azon végzés, melynél fogva a bíróság az öröklési bizonyítvány kiállítását elrendeli vagy megtagadja (111., 115. §§.); 3- szor, azon végzés, melylyel a bíróság az osztályt ideiglenesen megteszi, vagy megfordítva, az ideiglenes osztályos intézkedést megtagadja (122. §.); 4- szer, a hagyatéki gondnok számadását elintéző végzések (141. §.). A hagyatéki bíróságnak a törvényjavaslat II. Része szerinti minden egyéb intézkedése csak ezen most emiitett végzések hozatalát készíti elő ; azért elegendő, ha csak a végzések ellen engedünk jogorvoslatot, melyben magában érthetőleg mindazon sérelmek miatt lehet panaszt emelni, melyek az eljárás folyamában a megtámadott végzés hozataláig fölmerültek. Elég volna az is, ha a II. Rész szerint hozható végzések közül csupán csak az 1-ső és 4-ik sz. a. végzések ellen engedne a törvény jogorvoslatot ; mert ezen végzések azok, melyek más módon nem orvosolható jogsérelmet okozhatnak, a 2-ik és 3-ik sz. alatti végzések ellen a törvény rendes utja nyitva állván. És valóban, ha meggondoljuk, hogy a bíróság a 2-ik és 3-ik sz. a. végzés hozatalánál nem határoz véglegesen az örökjog és az osztályrészek fölött, hanem csak ideiglenesen intézkedik a való-, szinü örökösnek birtokbahelyezése és az osztály iránt; ha meggondoljuk, hogy a hagyatéki bíróságnak ezen intézkedések megtételénél a legtágasabb tért kell engedni, mert ezen intézkedéseknek egyedül lehetséges alapja nem a törvénynek valamely positiv határozata, hanem az egyes esetekben fönforgó körülményeknek méltányos figyelembevétele, mi egyedül a bírónak józan fölfogásától és bölcs belátásától függ; akkor csak épen azon aggodalom igazolhatja a javaslat azon rendelkezését, mely szerint a 2-dik és 3-ik sz. a. végzések ellen is jogorvoslatot enged, mely aggodalom több helyről az iránt nyilvánult, hogy a mi egyes-biróságaink nem minden kivétel nélkül állanak a birói tökély azon magas fokán, hogy a körülményeknek móltányos figyelembevételét megnyugvással lehetne reájuk bízni. A javaslat tehát, a fölebb emiitett aggodalmat tekintetbe véve, kénytelen volt a 2-ik és 3-dik szám alatti végzést is fölvenni a fölebbvihetők 8 órába. A kérdés még csak az lehetett, a fölebbvitelnek minő nemét engedje meg a javaslat a hagyatéki bíróság végzései ellen. (Vége következik) Egyleti hirek. (A feloszlott budapesti ügyvédi egylet) végrehajtó bizottságának jelentése. A budapesti ügyvédi egylet f. é. június 26-án tartott ieloszlató közgyűléséből az egyleti vagyon értékesítése s a feloszlató közgyűlés határozatainak végrehajtására kiküldetvén, van szerencsénk jelenteni, hogy: 1. A budapesti ügyvédi egylet könyvtárát leltár mellett átadtuk a budapesti ügyvédi kamarának; 719 darab könyvet pedig, mely szakk önyvtár kiegészítésére használható nem volt, részben az i országos fegyházak, részint a hatósági börtönök könyvtárainak ajándákoztunk. Az egyleti tagoknál még künnlevő könyvek jegyzékét ugyancsak a budapesti ügyvédi kamarának adtuk át. 2. Az egylet bútorzata közül mindazon darabokat, melyek a budapesti ügyvédi kamara által használhatóknak nyilváníttattak, ugyanannak természetben adtuk át; a leltározott bútorzat feleslegét pedig elárusítván, azért összesen 140 ftnyi vételárt vettünk be; ebből az egylet függő tartozásait 109 frt 65 krral kiegyenlítvén, az eladási ár maradékát: az az 30 frt 35 kr. az egylet folyó pénzkészletéhez csatoltuk. 3. Az egylet alapítványi-, segélypénztári és folyó tőkéjét, valamint annak összes járulékait egyesitvén, a fennállott terhek kiegyenlítése és az egyleti pénztárnok végszámodásainak megvizsgálása és jóváhagyása után, — részint készpénzben (illetve takarékpénztári könyvekben,)részint értékpapírokban együttesen 15263 frt 82 krt adtunk át a feloszlató közgyűlés által meghatározott feltételek alatt alapitványképen a budapesti ügyvédi kamarának. Az egylet évdijjal hátralékos tagjainak névsorát szintén átadtuk a budapesti ügyvédi kamarának, a mely belátása szerint fogja a künnálló tagdijilletmények behajtását eszközölni épúgy, mint fogja, ha szükségesnek tartja, az egyleti tagok által a könyvtárból kölcsönvett könyvek visszaszolgáltatását követelni. A budapesti ügyvédi kamara a feloszlott budapesti ügyvédi egylet alapítványát az ahoz kötött feltételekkel együtt elfogadván és a 15263 frt 82 krnyi alapítványi tőkét, valamint az egyleti könyvtárt s ezekkel kapcsolatosan a hátralékok és kikölcsönzött könyvek jegyzékét átvévén, a budapesti ügyvédegylet feloszlató közgyűlése minden egyes határozatát foganatosítottuk s jelen jelentésünk közzététele által feladatunkat megoldottnak tekinthetjük. Megjegyezzük végül, hogy a feloszlató közgyűlés jegyzőkönyveit, a tudomásul vevő belügyminiszteri leirattal együtt, valamint a megvizsgált egyleti végszámadásokat s eljárásunkat igazoló egyéb iratokat is a budapesti ügyvédi kamaránál letéteményeztük. Kelt Budapesten 1874 évi october hóban. A budapesti ügyvédi egylet feloszlató közgyűléséből kiküldött végrehajtó bizottság: Horváth Károly m. k. bizottsági elnök, Dr. Korán y i Adolf m. k. bizottsági tag, ifj. Muraközy László m. k. bizottsági tag, Dr. Rexa Pál m. k. bizottsági tag, Tóth Lajos m. k. bizottsági tag, Zsigmondy Pál m. k. bizottsági tag, Dr. S i e gmund Vilmos m. k. bizottsági jegyző. Az ügyvédi kamarákból. * (A budapesti ügyvédi kamara) f. é. octóber 30 án tartott rendkívüli közgyűlésében az ügyrend némely szakaszainak módosítása az igazságügyi minisztérium kivánata és a választmány indítványához képest elfogadtatván, az ekként módosított ügyrend már most a bemutatási záradékkal leendő ellátás végett fog felterjesztetni. A módosítások közül a lényegesebbeket a következőkben emeljük ki: a 42. §-ban, mely az ügyvédi lajstromba felvételről szól, a harmadik kikezdés ujabban szövegeztetett s most igy hangzik: »A felvételről az ügyvédnek igazolvány adatik, az igazságügyi minisztérium pedig felterjesztés által értesíttetik; azonfelül értesitendők: a kamara területén lévő kir bíróságok és kir. ügyészségeké A 45. § a következő szövegezést nyerte: »Lemondás folytán beadott kitörlési kérvényekhez a hivatalos hirdetmény igtatási dija csatolandó; kényszerkitörlés esetében ezen hirdetési dij az eljárási költségekhez tartozik s azokkal együtt — halál következtében pedig ugyanezen dij az elhunytnak hagyatékából hajtandó be.« A 47. §., mely a jelöltek 1 ftnyi beiratási diját tárgyazta, elhagyatott s határoztatott, hogy 1 ftnyi dij csak az elveszett igazolvány másodlatáért szedendő. Az 50. §. mely a pártfogó ügyvédek kirendelésének esetét szabályozta, elhagyatott ép ugy a 60. §. mely az elnöknek békéltetési kötelezettségéről fegyelmi ügyekben szólott. A 63. §. két szakaszra osztva következő szövegezésben állapíttatott meg. >Haa panaszlott nem nyilatkozott s a választmány mint fegyelmi bíróság a felhívást ismételni nem kívánja, vagy pedig a panaszlott nyilatkozatát beadta: a választmány mint fegyelmi bíróság az ügyv. rendt. töi v. 73. §. illetőleg 79. §. értelmében a fegyelmi eljárás elrendelése iránt hoz határozatot. Ha az ügyv. rendt. törv. 79. §. értelmében hozott határozattal a fegyelmi eljárás el nem rendeltetik; a panasz és panaszlott nyilatkozata az illető kir. ügyészszel betekintés végett s a végzéssel egyidejűleg eredetben közöltetnek.« A 82. §. következőleg módosíttatott: Az iktató- és kiadó-könyvek egyesitetten vezetendők s ezen könyvek mellett, valamint az ügyvédi és jelölti névjegyzékekről névmutatók, a pártfogó ügyvédek és gondnokokra nézve sorrendi mutatók, a levéltári iratcsomagok mellett pedig iratjegyzékek vezetendők. A fegyelmi ügyekről az egyesitett iktató- és kiadó-könyvek külön vezetendők s ezen ügyek irattárilag is külön kezelendők.* A89.§-ból a jelöltek 1 ftnyi beiratási dija a fennebiekhez képest szintén elhagyatott. Ezen módosítások folytán a költségvetés is módosult: a szükséglet 13820 ftnyi végöszszege változatlan maradt ugyan, de egyes tételek az eddig mutatkozott szükséghez képest részinfelemeltettek, részint leszállittattak, igy például a fegyelmi eljárás költségei 600 ftról 400 ftra, a dijnokok járandóságai 800 ftról 200 frtra leszállitt tattak, ellenben az Írnokok fizetése 600 írtról 1200 frtra, a nyomtatványok költségei 300 írtról 400 frtra felemeltettek; a fedezeti tételek következőleg állapíttattak meg: 1) rendes évi tagdíj 550 tag után 20 írtjával 11000 frt, 2) felvételi dij ugyanannyi tag után 5 írtjával 2750 frt, 3) ügyvédjelölteknek kiadandó igazolvány-másodlatokért befolyó 1 frtos dij 20 frt, 4) hiteles másolatokért befolyó 1 frtos dij 20 frt, 5) előlegezett fegyelmi költség megtérítése 30 frt. Összesen 13820 frt. A közgyűlésen tárgyaltattak még következő indítványok: 1.) Polonyi Géza ur indítványa: a) az 1874. évi 34. t. cz. 44. és 48. §-ában foglaltakkal szemben eszközölje ki a budapesti ügyvédi kamara azt, hogy az ügyvéd az esetre, ha közte és ügyfele között az ügyvéd által behajtott pénzek feletti leszámoláskor a perköltségek, munkadijak és tiszteletdijak megfizetése vagy összege iránt megállapodás létre nem jöhet: — jogosított legyen a behajtott pénzből annyit, mennyit a fél ellenében ezen jogezimen követel, birói kézhez letenni s ezen letett összegre minden harmadik személy ellenében törvényes zálogjogi elsőbbséggel birjon az esetre, ha ebbeli követelésének igazolásául a letétel napjától számított 15 nap alatt keresetét az iltetékes bíróság előtt megindította, b) Az 1874. 34. t. cz. 58. §-náak azon zárszavai : »ezen keresetekre nézve peres ügyekben a per bírósága, egyéb ügyekben az ügyvéd személyes bírósága illetékes« aként módositandók, hogy: »ezen keresetekre nézve az ügyvéd személyes sommás bírósága illetékes.« c)Az ügyvédi kamara választmánya oda utasittassék a közgyűlés által, miszerint a nm. igazságügyi minisztérium és a pesti kir. törvényszék elnökségénél haladéktalanul intézkedjék az iránt, hogy a fenyítő ügyekben védő ügyvédek részére egy a kar tekintélyének megfelelő helyiség mint várószoba rendelkezésre bocsáttassák. 2.) Mártonffy György ur indítványa: a budepesti ügyvédi kamara intézzen az iránt felterjesztést a nm. igazságügyi miniszter úrhoz, hogy nyújtson be a képviselőházhoz törvényjavaslatot az 1874. 34. t, cz. 3., 107., és 105. §§-ainak oly értelemben leendő módosításáról, miszerint az idézett törvény 3. §. alapján a felvétel az ügyvédi kamarába akkor legyen megtagadható: »ha a jelenkező csőd vagy gondnokság alatt áll, ha oly bűntett vagy vétség miatt fenyítettett meg, vagy mondatott ki az első folyamodásu büntető birőság által bűnösnek, mely miatt őt a 65. és 66. §§. értelmében az ügyvédség gyakorlatától el kellene mozditani« ; továbbá a 103. §. második bekezdése szerint »az ügyvéd ellen indított bűn- avagy rendőri ügyekben hozott marasztaló itéletek« küldessenek meg a kamarának s végre a 105. §.-a) pontja értelmében »a fegyelmi bíróság az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától akkor függesztheti fel: ha ellene az első folyamodásu büntető, bíróság marasztaló Ítéletet hozott.«