Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875 / 41. szám
327 utján arra nem szorítható; de nem következik i egyszersmind az is, hogy a hitelező vitás követelésének valódisága felett hirói ítéletet se eszközölhessen ki. Ha valamely érdeklett fél kérelmére a hagyatéki bíróság már nevezett gondnokot, akkor nem szükséges, hogy a netaláni igénynyel biró más egyének újabb kinevezésért kérelmezzenek, az egyszer kinevezett gondnok ellen igényét minden jogosított érvényesítheti. Hogy ez esetben gondnokul a végrendeleti végrehajtó vagy az örökösödésre hivatottak valamelyike is kinevezhető, magában érthető, miután ezek a hagyaték érdekeit épen úgy, gyakran jobban foghatják megvédeni, mint valamely idegen s a viszonyoknak épen semmi ismeretével nem biró gondnak. Ha a hagyaték zár alá vétetett és zárgondnok neveztetett, akkor az egyszerűsítés követeli, hogy a hitelezők vagy hagyományosok kérelmére ne neveztessék gondnok, hanem ha fenforognak azon körülmények, melyeknek alapján a gondnok kinevezése lett volna kérelmezhető, a hitelezők és hagyományosok a zárgondnok ellen léphessenek fel. A 47—51. §§-hoz. Egyrészt azon okból, hogy az örökös által önhatalmúlag birtokába vehető hagyatéki vagyonok az örökös hitelezői által az örökhagyó hitelezői és a hagyományosok elől el ne vonathassanak másrészt pedig azon czélból, hogy az örökhagyó hitelezői és a hagyományosok biztosítva legyenek a felől, miként a kedvezményes, tehát csak a hagyaték értékéig felelős örökös, az érték meghatározás bizonytalansága miatt az örökség egy részét kielégitésök elől vissza ne tarthassa, az örökhagyó hitelezőinek és a hagyományosoknak meg kell adni az elkülönzés kedvezményét (bene- ficium separationis), mely által ők biztonságot szerezhetnek arra nézve, hogy az örökségi vagyonok az örökös vagyonától elkülönítve első sorban az ő igényeik kielégítésére fognak fordittatni. Ezen elkülönzés czélszerüen csak a hagyatéki vagyonok zár alá vétele és az elkülönzésnek a telekkönyvben való feljegyzése által eszközölhető. Minthogy azonban ezen elkülönzés az örökös rendelkezési jogát korlátozza, annak kérelmezését rövid — az örökhagyó halálától számított fél évi határidőhöz kelle kötni, ebből folyólag pedig megengedni a hitelezőnek, hogy elkiilönzést kérhessen akkor is, ha követelése még le nem járt. A kitűzött határidő rövidsége ellen aggály annál kevésbé foroghat fenn, mivel azon hitelező, a ki saját érdekének megvédéséin elegendő gondot fordít, fél év alatt adósának halálát bizonyára megfogja tudni, mivel az adóságok visszafizetése vagy a kamat fizetése rendesen fél évnél hosszabb időre nem tűzetik; — a hosszabb időre szóló hitelezések pedig rendszerint biztositás mellett szoktak történni. Egyszersmind, hogy az örökös méltatlan korlátozástól mentesittessék, be kelle venni’a törvényjavaslatba azon megszorítást, hogy elkülönzést a hitelező csak akkor kérhet, ha követelése teljes bizonyerejü magán vagy közokirattal van igazolva ; a hagyományos pedig csak azon esetben, ha igénye a törvény előírta külkellékekkel biró végrendeleten vagy örökszerződésen alapul. Azon további korlátozás, hogy azon hitelező és hagyományos, ki az örököst személyes adósául elfogadta, az elkülönzést nem kérheti, a dolog természetén alapul, mert ez esetben az örökös közt egyfelől és a hitelező s hagyományos között niásfelől uj jogviszony keletkezik. Az elkülönzés kérelmezésének feltételéül a veszély igazolását megállapitani azért nem lehetett, mert a tapasztalás bizonyítja, hogy a jóhiszemű hitelező nem képes a veszélyt igazolni, vagy ha képes, akkor már a veszély oly mérvet öltött, hogy az elkülönzés és ezzel kapcsolatos zárlat többé nem segitene. E helyett a 48. §. intézkedése volt inkább felveendő, mely szerint ha az örökös vagy hagyatéki gondok az elkülönzést kérő követelésének ellentmond, az elkülönzés igazolása iránti kereset 15 nap alatt megindítandó, mert ellen esetben az elkülönzés feloldatik. — Miután a határidő rövid s miután a perindítás költségekkel jár, alig lehet félni, hogy az elkülönzés kérelmezésével visszaélés fogna történni, mit még inkább biztosit ugyanezen szakasz utópontjának azon intézkedése, hogy az elkülönzést tudva, alaptalan követelésért szorgalmazó hitelező a következményekért felelős. Az igazolási kereset a perrendtartás szabályai szerint illetékes bíróság előtt indítandó, mert nincs ok, a mely a perrendtartás szabályaitól való eltérést igazolná. (Folytatása következik.) Az ügyvédi kamarákból. * (Meghívás) a budapesti ügyvédi kamara által saját helyiségeiben, IY. zöldfautcza 12. sz. 1875. évi October 30-án délutáni 3 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésre. Napirend: 1.) Igazságügyminiszteri leirat az ügyrend egyes szakaszainak megváltoztatása tárgyában. Ezzel kapcsolatban esetleg : 2.) A f. é. költségvetés egyes tételeinek módosítása. 3.) Po- lonyi Géza urnák az 1874. 34. t. ez. egyes szakaszainak megváltoztatására ezélzó indítványa, és az ez iránti választmányi vélemény. 4.) Mártonffy György úrnak az 1874. 34. t. ez. egyes szakaszainak megváltoztatására ezélzó indítványa és az ez iránti választmányi vélemény. Kelt Budapesten, 1875. sept. 30. Ghyczy Gyula, m. k. elnök. * (A budapesti ügyvédi kamara választmánya) a bíróságoknál az ügyvédek részére berendezendő alkalmas váró-helyiségek tárgyában következő felterjesztést intézte az igazságügyi miniszter úrhoz: »Nagyméltóságú m. kir. igazságügyi Miniszter úr! Azon tényezők közt, melyek a törvény-tisztelet erősítésére s az igazságszolgáltatás komoly és magasztos func- tiójának hatályosságára befolyással vannak, fontos helyet foglalnak el azon intézkedések, melyek előmozdítják, hogy azok, kik hivatva vannak az igazságszolgáltatásnál közreműködni, nemcsak egyéni tulajdonaik, hanem más alkalmas eszközök által is, hivatásuk és állomásuknak megfelelő tekintélyben részesüljenek s hogy az igazságszolgáltatás külmegjelenésében is ko s.olyságának s méltóságának jellegét viselje. Mind a két irányban károsan hat, ha a birósági helyiségek alkalmatlan volta miatt, bírák és ügyvédek hivatásuk teljesítésében oly helyzetben kénytelenek működni, mely sem hivatásuk igényeinek, sem eljárásuk fontosságának meg nem felel. Ily helyzetben vannak különösen az ügyvédi kar tagjai a fővárosi bíróságok legnagyobb részénél. Nem tekintve ugyan is, hogy eljárásaikat többnyire szűk, túltömött helyiségekben kénytelenek végezni, a köte- lességszerü várakozási időt sommás bíróságoknál vagy setét és zsúfolt kis előszobákban, vagy az udvaron és folyosókon kénytelenek tölteni, fenyitő ügyekben pedig, hol a folyosókon s udvaron való váltakozás sem lehetséges, oly egyénekkel zsúfolt szobában órákon át, minők tudvalevőleg a fenyitő bíróságok várószobáit megnépesiteni szokták. Minthogy ezen állapot sem átalában az igazságszolgáltatás érdekeivel nem egyezik, sem az ügyvédi kar jogos és minden müveit államban kellőleg méltányolt igényeinek meg nem felel, azon kéréssel járulunk Nagyméltóságodhoz: Mél- toztassék az ügyvédi karnak ezen állapot megszüntetése iránti óhaját figyelembe venni és a fővárosi bíróságok jelenleg folyamatban levő elhelyezésénél, valamint annak idején a törvénykezési palotánál, átalában pedig minden alkalommal, mely e tekintetben mutatkozik, kegyesen intézkedni, hogy az ügyvédi kar tagjai részére alkalmas és a lehetőség szerint elkülönített váró helyiségek álljanak rendelkezésre. Budapesten, 1875. évi September hó. A budapesti ügyvédi kamara. — Ghyczy Gyula m. k. elnök. Dr. Siegmund m. k. titkár. * (A budapesti ügyvédi kamara választmányának :) legutóbbi üléseiben 4 ügyvéd igazoltatott, — a kamaránál eszerint 740 ügyvéd jegyeztetett be; figyelembe véve azonban hogy lemondás, elhalálozáss vagy elköltözés folytán eddig 18 ügyvéd a lajstromból kitörültetett, a kamara tényleges tag száma 722; — ügyvédjelölt 13 vétetett fel, 5 elutasittatott, — szerin 524 ügyvédjelölt jegyeztetett be; miután pedig eddig 29 ügyvédjelölt kitörültetett, ennélfogva az ügyvédjelöltek tényleges száma 495; ügyvédi vizsga iránti kérvény 7 terjesztetett fel az ügyvéd vizsgáló bizottság elnökéhez. — A kamara választmánya mint fegyelmi bíróság által 16 panasz adatott ki panaszlottaknak igazoló nyilatkozatra, 2 panasz visszautasittatott, 1 ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetett, 1 az ügyvéd ség gyakorlatatóli felfüggesztés megszüntettetett, felebbezés 2 terjesztetett fel a m. kir. Curia mint legföbbb itélőszékhez. * (A budapesti ügyvédi kamara) részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Szekeres Miklós czeglédi ügyvéd és kamarai tag önkéntes lemondása folytán a kamara lajstromából kitöröltetett. * (A budapesti ügyvédi kamara) részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint D u 1 o- vits Ernő budapesti ügyvéd és kamarai tag közjegyzővé lett kineveztetése nyomán, önkéntes lemondása folytán a kamara lajstromából kitörültetett. * (A budapesti ügyvédi kamara) részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Har- sányi Ignácz ügyvéd és kamarai tag gyógyit- hatlan szembaja miatt az ügyvédkedésről f. évi October hó végével önként lemondván, a kamara lajstromából akkorra kitörültetett. * (A budapesti ügyvédi kamara) részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint J á n o s i Pál gödöllői ügyvéd és kamarai tag kir. közjegyzővé lett kineveztetése nyomán, önkéntes lemondása folytán a kamara lajstromából kitörültetett. * (A nagyváradi ügyvédi kamara) ezennel közhirré teszi, hogy Miskolczy Barnabás, Csanády Kálmán és Szénássy Miklós ügyvédek kir. közjegyzőkké történt kine- veztetésök, Halász József n.-várad! lakos ügyvéd pedig önkéntes lemondása folytán, saját kérelmükre e kamara ügyvédi lajstromából kitöröltettek. * (A nagyváradi ügyvédi kamara) ezennel közhirré teszi, hogy Majercsik F e- rencz, Szűcs Lajos és Selmeczy Imre n.-váradi lakos ügyvédek, önkéntes lemondás folytán, e kamara ügyvédi lajstromából kitöröltettek. * (A nagyváradi ügyvédi kamara) ezennel közhirré teszi, hogy Palla y János kir. közjegyzővé történt kineveztetése, Somossy Zsigmond n-váradi lakos ügyvéd pedig önkéntes lemondás folytán e kamara ügyvédi lajstromából kitöröltettek. * (A szombathelyi ügyvédi kamara) részéről közzé tétetik, miszerint Detics Gryula szt.-gotthárdi, és Markovits József kőszegi lakos ügyvédek, kir. közjegyzőkké történt kinevez- tetésük folytán, ezen kamara lajstromából kitöröltettek. * (A győri ügyvédi kamara) által közhirré tétetik, miszerint Kiss Sándor győri ügyvéd és győrmegyei árvaszéki ülnök saját kérelme folytán a kamara által vezetett ügyvédi lajstromból kitöröltetett. * (A debreczeni ügyvédi kamara) részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Sánta István kis-várdai ügyvéd kir. közjegyzővé lett kineveztetése folytán az ügyvédségről lemondván, az ügyvédi lajstromból kitörültetett. Egyleti hírek. * (A budapesti rabsegélyzőegye- sülét) igazgató választmánya Zádor G-yula miniszteri tanácsos elnöklete alatt f. hó 3-án rendes havi ülést tartott, melynek kezdetén Fejérvári Frigyes egyleti titkár a legutóbbi 2 hónapban történt segélyezésekről tett jelentést. Ez idő alatt 9 egyén segélyeztetek és pedig 1 asztalos, 1 ügyvéd; 1 földmivelő, egy pénzügyőr, egy volt honvéd hadnagy, egy mérnök, egy czipészsegéd, egy napszámos, és egy molnár. Ezzel kapcsolatban titkár jelenti, hogy f. év kezdetétől 35 egyént segélyzett az egylet, kik közül 13 kiszabadult az egylet támogatása mellett, alkalmazást is nyert, 6 elláttatott útiköltséggel, 2 utjegygyel, 14 csakis az egylet pénzbeli segélyét vette igénybe. Az egylet által eddig segélyezettek közül egyetlen egy visz- szaeső nincs, mi nagy tetszéssel vétetett tudomásul. Felolvastatott ezután a pénztári jelentés, mely szerint az egyletnek 1625 frt' 49 krja van takarékpénztári betétekben. Az egyleti tagok é adakozók összes száma 506, idoszámitva a két legújabb adakozót, dr. Kern Tivadar és Basch Gyula urakat 5—5 írttal. Ezután jegyzőkönyvi köszönet ‘szavaztatott a vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák a küldött tanszerekért, melyek a. pestvidéki börtöniskola részére kiadattak. Végül, utasíttatott a gazdasági bizottság egy jövedelmező» estély, esetleg bál rendezésére.
