Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875 / 40. szám
319 szolgáltatott öszszegekkel egyenlő tekintet alá esnek. Ennélfogva sokkal helyesebbnek és megfelelőbbnek tartjuk, ba az ügyvéd könyveiben mindenféle bevételek egy, és mindenféle kiadások szintén egy külön rovatba bevezettetnek, annál helyesebbnek, mert a Nagyméltóságod által kibocsátott szabályzattal megállapított könyvvezetés mellett, bárkinek is az ügyvédi könyvből akár az ügyvédet a fél ellen, akár a felet az ügyvéd ellen illető követelésről, áttekintést szerezni, az ügyvéd és fél követelése között mérleget készíteni lehetetlen. — Minden olyan könyveknél, melyeknek bizonyító erő kívántatik tulajdonitatni,szükségesnek mutatkozik, hogy azok helyes vezetése ellenőrizhető legyen. Ezen ellenőrzés lehetősége abban fekszik, hogy egyidejűleg legalább is két külön könyv vezettetik, és minden tételnek, a mely az egyik könyben feltalálható^ második könyvben is jelentkeznie kell. Azért tartottuk szükségesnek és véleményeztük ll8S/s?5 sz. a. alázatos felterjesztésünkben, hogy azon ügyvédnek, a ki a törvény 59. §-ának kedvezményét igénybe venni kívánja, az ügyviteli (fő) könyven kívül, első feljegyzési könyvet is kell vezetni, melyben az általa, ügyfelei ügyeiben tett intézkedések, bevételek és kiadások időrend szerint bevezettetnek és melylyel az ügyviteli (fö) könyvnek az egyes ügyekre vonatkozó tételeinek meg kell egyezniük. Ha a Nagyméltóságod által kibocsátott szabályzat értelmében, egyedül egy úgynevezet ügyvédi könyv fog vezettetni, akkor ezen könyv 16 rovata daczára, nem lesz elkerülhető az, hogy t alamely ügyre vonatkozó minden bevezetés egyszerre egy napon utólag meg ne történjék, és nem lesz ellenőrizhető, váljon a könyvben valótlan, helytelen tételek nem fordulnak-e elő. — Hogy az ügyvédi könyvbe a beírást csak az ügyvéd maga, vagy az illető kamarának lajstromába bevezetett nála joggyakorlaton levő ügy védj elölt teljesíthesse, és az ki a bejegyzést eszközölte egy külön rovatban nevét vagy annak kezdő betűit bele írja, az mig egyrészt az ügyvédnek a könyvek vezetését felette neheziti, másrészt semmiféle gyakorlati haszonnal nem bir. Az ügyvéd idejét első sorban kell, hogy a reá bízott ügyek elvégzésének szentelje. A lelkiismeretes és csak némileg elfoglalt ügyvédnek tehát nem marad ideje arra, hogy könyveit önmaga vezesse. Az ügyvédjelölt ügyvédi gyakorlat szerzése végett lép be az ügyvéd irodájába, és méltán igényelheti, hogy ne könyvvezetéssel, hanem gyakorlati ismereteit bővítő munkával foglaltassák el, és ritka esetekben is fog a könyvvezetés mechanikus munkájára vállalkozni Az ügyvéd tehát a szabályzat XIII. pontja érvényben maradása esetében csaknem rendszerint kénytelen lesz a törv • 59 §-ában foglalt előnyről lemondani csak azért, mert a könyveket sem maga,sem ügyvédjelölt által nem vezetheti, és pedig daczára annak, hogy más igen alkalmas könyvvezetővel rendelkezik, és hogy a törvényben,az 59. §. kedvezményének élvezete, a könyvekbe beírásoknak, az ügyvéd vagy ügyvédjelölt általi eszközlésétől feltételezve nincs. Miután a feuntebbiekhez képest a szabályzat fent kijelölt rovatainak az ügyvédi könyvekbe befoglalása felesleges, a könyvvezetést bonyoló- dottnak és az ügyvédre nézve felette terhessé teszi — a szabályzat 13-ik pontja fennállása esetében legtöbb ügyvéd félbizonyitó erejű könyvek vezetésétől le fog mondani, holott rendes ügyvédkönyvek vezetése nem csak az ügyvédnek, hanem a feleknek is érdekében áll, és miután a szabályzat által előirt ügyvédi könyv helyes vitelét a fennt előadottakhoz képest ellenőrizni lehetetlen, azon alázatos kérelemmel járulunk Nagyméltóságod elébe, miszerint a többször említett szabályzatban megállapított u. n. ügyvédkönyv helyett 1185/‘7S sz. alázatos véleményükhöz csatolt az ügyvédi egylet által kitűzött 50 arany pályadijat nyert, sok évi gyakorlat által czélszerünek bizonyult, egyesekben a gyakorlat szükségleteire tekintettel egyszerűsített (II) minta szerinti főkönyvet elfogadni; ezen főkönyvön kívül még egy első feljegyzési könyv vezetésének szükségességét is kimondani és az ügyvédi könyvek ki általi vezetését az ügyvédekre bízni méltoztassék. Budapest 1875. sept. 30. — Ghyczy Gyula, m. k. elnök. Dr. Sieg- mund m. k. titkár. A kamarákhoz e tárgyban intézett átirat következőleg szol: Az igazságügyminister úr által 1875. augusztus 16. I 3204/s7S szám a. kibocsátott szabályzat az ügyvédi könyvek vezetésére nézve ' nézetünk szerint oly helytelen, annyira figyelmen kivül hagyta az ügyvédségnél fennforgó különös viszonyokat, és az ügyvédi kar szükségleteit, és más részt annyira nem gondoskodott arról, hogy az ügyvédi könyvek vezetése ellenőrizhető és azoknak félbizonyitó erő tulajdonítható legyen, miszerint fel nem tehetjük, hogy ez bármety ügyvédi kamara véleménye alapján dolgoztatott volna ki, miszerint az ügyvédi kar érdekében kötelességünknek tartottuk az ellen felszóllalni, és annak megváltoztatását az igazságügyminister urnái kérelmezni. Miután ez ügyvédi könyvekre vonatkozó helyes szabályzat megállapítását az ügyvédi kar oly fontos ügyének tekintjük, hogy kívánatosnak tartanánk, miszerint a többi ügyvédi kamara részéről is hasonló felszólalások történjenek, mellékelve közöljük a tekintetes kamarával, az igazságüsymi- niszter úr által kibocsátott szabályzat ellen jelenleg és a könyvek mikénti vezetésére nézve korábban az igazságügyminiszteriumhoz tett felterjesztésünket és felkérjük a tekintetes kamarát hogy hasonértelmű felterjesztést az Igazságügyminiszter úrhoz intézni szíveskedjék. — Budapest 1875. szept. 30. — Ghyczy Gyula m. k. elnök. Dr. Sieg- mund m. k. titkár. * (A budapesti ügyvédi kamara választmányának) múlt heti üléseiben 4 ügyvéd igazoltatott, 3 ügyvédnek felvétele megtagadtatok, — a kamaránál e szerint 736 ügyvéd jegyeztetett be; figyelembe véve azonban, hogy lemondás, elhalálozás vagy elköltözés folytán eddig 15 ügyvéd a lajstromból kitörültetett, a kamara tényleges tagszáma 721; — ügyvédjelölt 15. vétetett fel, azok közül pedig 1. a m. kir. Curia mint legfőbb itélőszék határozata folytán, 3 pótlásra, 1 elu- tasittatott, 1 ügyvédjelölt felvétele újra megtagadtatok, 5. kitörültetett, e szerint 511 ügyvéd jelölt jegyeztetett be; miután pedig eddig 29 ügyvédjelölt kitörültetett, ennélfogva az ügyvédjelöltek tényleges száma 482; —ügyvédi vizsga iránti kérvény 6 terjesztetett fel az ügyvédvizsgáló bizottság elnökéhez, ügyvédvizsgáló bizottsági elutasító végzés ellen beadott felebbezés 2 terjesztetett fel az ügyvédi vizsgáló bizottság elnökéhez, — ügyvédi kamarai elutasitó végzés ellen beadott fellebezés 1 terjesztetett fel a m. kir. Curia mint legfőbb itélőszékhez. — A kamara választmánya mint fegyelmi bíróság által 8. panasz adatott ki panaszlottaknak igazoló nyilatkozatra, 4 panasznak hely nem adatott, 2 ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetett, 1 fegyelmi vizsgálat megejtése végett vizsgáló biztos kirendeltetett, 1 ögyvéd az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetek, 1 megintetett, — ügyvédség gyakorlatától felfüggesztő végzés ellen beadott felebbezés 1 terjesztetett fel a m. kir. Curia mint legfőbb itélőszékhez 1 felebbezés mint elkésetten beadott visz- szautasittatott. *(A kassai ügyvédi kamara) részéről közhírré tétetik, hogy Péczely Gyula ügyvéd szántói lakos az ügyvédi lajstromba felvétetett; Kéler József ügyvéd kassai lakos, abból, lemondása folytán kitöröltetett; Hatala Eerencz ügyvéd s,-a, újhelyi lakos pedig, mini hogy a csalás büntette miatt jogerejüleg vád alá helyeztetett, az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetek. *(A kecskéméti ügyvédi kamara) fegyelmi bírósága September 30-án tartott ülésében az eddig bejegyezve volt gymnasiumi tanárokat s tiszti ügyészeket lajstromából hivatalból töröltetni rendelte. * (A debreczeni ügyvédi kamara) részéről ezennel közhirró tétetik, miszerint Komáromi Károly derecskéi ügyvéd elhalálozván, neve az ügyvédi lajstromból kitöröltetett, s a halaszthatlan teendők teljesítésére gondnokul Jámbor Lajos derecskéi ügyvéd kirendeltetek. * (A szegedi ügyvédi kamara) részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Abafi (Ok- rutszky) Aurél szegedi ügyvéd szegedi kir. közjegyzővé kineveztetvén, saját kéréséhez képest a szegedi ügyvédi hamara névjegyzékéből kitörültetett. *(A szegedi ügyvédi kamara) részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Schmidt Endre makói ügyvéd a kamarai területről történt elköltözködése folytán a szegedi ügyvédi kamara lajstromából örülkittetett. *(A szegedi ügyvédi kamara) részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Kovács József szegedi lakos ügyvéd Szeged szab. kir. városban elfoglalt tiszti alügyészi állásánál fogva a szegedi ügyvédi kamara tagjainak sorából kitörültetett. * (A pozsonyi ügyvéli kamara) közhírré teszi, hogy néhai E j u r y Gusztáv ügyvéd és kamarai tag, 1875. évi szeptember hó 26-án bekövetkezett halála folytán, a kamarának ügyvédi lajstromából kitörültetett és az iratok és értékek biztosítására, valamint a halaszthatlan teendők teljesítésére gondnokát idősb Ejury Károly hites ügyvéd Pozsonyban kirendeltetett. Különfélék. * (Az igazságügyminiszter) utasította a királyi bíróságokat, hogy azon esetre, ha közös hadseregbeli vagy honvédségi tisztek ellen a végrehajtás azoknak ingóságaira a katonai laktanyában foganatosítandó, a foglalás eszközlésekor az illető laktanya parancsnokát erről előzetesen értesítsék, hogy ezáltal a netán felmerülhető ellenszegülés kikerültessék. * (A m. kir. igazságügyminiszternek) f. é. 26942. sz. a. kelt körrendeleté valameny- nyi e. f. kir. törvényszékhez és kir. járásbírósághoz: Az osztrák cs. kir. igazságügyminiszterium által biztosíttatván arról, hogy a cs. kir. bíróságok által polgári peres ügyekben elrendelt végrehajtásokat az esetben is foganatosítják, ha az illető megkeresvényhez költségelőleg nem csatoltatik: figyelmeztetem a kir. bíróságokat, hogy e részben a teljes viszonosság alkalmazandó lévén, az osztrák bíróságok által elrendelt polgári végrehajtások költségelőleg nélkül is foganatositandók. Uta- sitom ennélfogva a nevezett bíróságokat, hogy az 1868. 54. t. czikk 355. §. második bekezdésében megjelölt esetekben, a midőn a bírói kiküldött a foglalást hivatalból tartozik teljesíteni, a végrehajtás foganatosításához szükségelt költséget a bíróság iroda-átalányából előlegezze, s az esetben ha az előleg a végrehajtás eredményéül befolyt pénzösszegből le nem vonható, annak megtérítése végett válasziratában a végrehajtást elrendelő cs. kir. bíróságot keresse meg. Budapesten 1875. September 22-én. * (Hirdetmény.) A m. kir. minisztériumnak folyó évi julius hó 31 én 2722. szám alatt kelt rendelete folytán a budai kir. törvényszék 1875. évi October 1-től fogva részint a pesti, részint a pestvidéki kir. törvényszékkel egyesittet- vén, az egyesítés folytán a pesti kir. tvszék 1875. évi octóber hó 1-étől fogva mint »Budapesti e. f. kir. törvényszék« fog működni. E naptól kezdve a főváros egész területéről (Duna jobbpart és balpart, O-Buda és Margitsziget), továbbá Újpest községének területéről a bűnügyi beadványok az eddigi pesti kir. tvszék fe- nyitő osztályának jelenlegi helyiségeiben, (IX. kerület. Soroksári utcza 13. sz. földszint 1. sz.) polgáriügyekre vo na tkozó beadvá- n y o k pedig a nevezett királyi törvényszék polgári osztályának jelenlegi helyiségében (IV. kerület, torouy-utcza 1. sz. földszint, a kapu alatt jobbra) nyujtatnak be és intézteinek el; telekkönyvi beadványok a főváros Duna balparti (pesti) részéről a pesti kir. törvényszék telekkönyvi osztályának jelenlegi helyiségeiben (IV. kerület, torony-utcza 1. sz. I. emelet) ;a főváros duna jobbparti (buda és ó-budai) részén levő ingatlanokra vonatkozó beadványok pedig a várban a Fortunához czimzett épületben, vagyis a budai kir. törvényszék eddigi telekhivatala helyiségeiben fognak elfogadtatni és a budai (I. H. kerületbeli) kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság által elintéztetni. A főváros I. és II. kerületéről a járásbirósági illetőségű polgári ügyekre és kihágásokra vonatkozó beadványok, illetve feljelentések a budai (I. II. kerületbeli) kir. járásbíróság jelenlegi helyiségeiben (Víziváros, főutcza 142. sz. a.) fognak elfogadtatni és elintéztetni. A főváros III. kerületére (O-Buda) a járásbíróság illetőségéhez tartozó polgári és kiliágási ügyekre vonatkozó beadványok illetve feljelentések az ó-budai (III. kerületbeli) kir. járásbíróság által fognak elfogadtatni és el- inséztetni. A főváros IV. V. VI. VII. VIII. IX. és
