Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 38. szám - Az ügyvédi rendtartás 15. és 38. §§-ai a gyakorlatban - A végrehajtó által egyoldalulag eszközlött átadás a tulajdon átruházásának hatályával nem bir

— 302 lat 90. §-a tartalmazza, moly azon esetekben, a midőn nincsen olyan családbeli, kinek örizete alatt a hagyatéki vagyonokat hagyni lehetne, vagy ha az örökösök között önkép visel étre nem jogosított személyek vannak, hivatalból rendeli az ideiglenes biztositasi intézkedéseket megteendőknek: azokat pedig, a kik a 15. §. szerint a leltározást kívánhatják, följogosítja, miszoi int az ideiglenes biztosítást ők is követelhessék. Miután ezen a haláleset fölvétele alkalmával teljesítendő ideiglenes intézkedéseknek czélja az, hogy a hagyatéki vagyonok a leltározásig sértetlenül megőriztessenek, itt is azon szempontok voltak figyelemre méltatandók, melyeket a leltározásra vonatkozólag a törvényjavaslat 13., 14. és 15. §§. elfogadtak. Ezen ideiglenes biztosítási intézkedés czéljából a törvényjavaslat 90. §-ának utópontja önként következik, mert ha a haláleset fölvételnek a hagyatéki bírósághoz érkeztétől számított 1 hó alatt a leltározás hivatalból vagy az érdeklettek kérelmére el nem rendeltetik: akkor nem lévén oly érdek, mely megóvandónak mutatkoznék, nincsen elegendő indok arra, hogy az érdekelt örökös kérelmére az ideiglenes biztosítás föl ne oldassék. A leltározás csupán a hagyaték valódi állásának előtüntetésére szolgálván; de nem nyújtván egyszersmind elegendő biztosítékot arra nézve, hogy a hagyatéki vagyonok sértetlenül főn is tartatnak ; — lehetnek oly esetek, midőn a különböző érdekek megóvása szempontjából az esetek különféleségét itt is figyelembe véve, majd hivatalból majd az érdeklettek kérelmére tovább menni s a hagyatéki vagyonokat zár alá venni szükséges. Azon sajátszerű jogviszony, mely örökösödési eseteknél előtérbe lép, — különösen az, hogy az örökösödés a jogok és kötelezettségek alanyait az érdeklettek hozzájárulása nélkül változtatja meg és az illetők befolyása nélkül alapit meg kölcsönös jogviszonyokat, elegendően indokolja, hogy a zárlat tekintetében az alaki jog intézkedéseit kielégítőknek tekinteni nem lehet; hanem az anyagi jog azon része, mely az örökség birtokbavételét szabályozza, van hivatva e tekintetben szabályozni, azon kérdést, minő előföltételek mellett rendelhető hagyatéki zárlat. A 16. §. szerint a leltározással egyidejűleg a hagyatéki vagyonok hivatalból zár alá veendők és gondnoki kezelés alá adandók, ha az örökösök az országon kivül laknak, ha lakhelyök vagy életbenlétök nem tudatik, vagy ha az örökösök ismeretlenek. Ezen esetekben szükséges a zárlatnak hivatalból elrendelése, mert különben a hagyatéki vagyonok kezelő nélkül maradnának; ha azonban a zárlat elrendelésének indoka megszűnik, ha örökösök jelentkeznek s a vagyonkezelést átvenni akarják, akkor természetesen a zárlat további föntartásának semmi elfogadható indoka nincsen. A hagyatéki zárlat hivatalból való elrendelésének esetein kivül — minthogy a hagyatéki vagyonok önhatalmúlag birtokba vehetők az örökös által s minthogy az örökségi bizonyítvány a valószínűvé tett örökösödésre alapittatik, mind a bizonyítvány kiadása előtt, mind a bizonyítvány kiadása után jogot kell adni az örökösöknek, az utóörökösöknek és a köteles részre jogosítottaknak, hogy a hagyatéki vagyonok zár alá vételét kérelmezhessék. A bizonyítvány kiadása előtt kért zárlatnál, nehogy a valódi jogosított roszhiszemüleg korlátoztassék rendelkezési jogában, feltételül kellé tűzni, hogy a zárlatkérő örökösödési jogát valószinüvé tegye; mert például a birtokban levő törvényes örökös ellenében nem rendelhető el a zárlat egy oly végrendeleti örökös kérelmére, a kinek örökjogát egy a törvény megállapította külkellékekkel el nem látott végrendelet támogatja ; vagy megfordítva egy törvényes külkellékekkel ellátott végrendeletben nevezett örökös ellenében a törvényes örökös csak akkor kérhet zárlatot, ha a végrendelet különbeni érvénytelenségét kimutatja vagy legalább valószinüvé teszi. A bizonyítvány kiadása utáni zárlat föltételeit a 26. §. tartalmazza. Az örökösök, utóörökösök és kötelesrészre jogosítottakon kivül az örökhagyó hitelezőinek és a hagyományosoknak is érdekében áll biztosítást szerezhetni az iránt, hogy a hagyatéki vagyonok az ő követeléseik kielégítésétől el nem vonatnak. E tekintetben a vagyonelkülönzés (separato bonorum) eszközölhetésének érvényre emelése annál inkább szükséges, mivel a föltételes nyilatkozatot tett örökös azon jogosítványával szemben, hogy ő csak az örökség erejéig (pro viribus haereditatis) felelős, csak az elkülönzés ad a hitelezőknek és hagyományosoknak elegendő biztosítékot arra nézve, hogy az egész hagyaték első sorban az ő kielégittetésökre fordittatik; és az örökös hitelezői ellenében jogaik kellő védelemre találnak. Azon esetekben tehát, midőn a vagyonelkülönzés elrendeltetik, a törvényjavaslat 17. §. szerint a hitelezők és hagyományosok kérelmére a hagyatéki zárlat is elrendelendő. A 17. §. utolsó pontjának intézkedése a dolog természetén alapul, mert az utóörököst a hagyatéki vagyonok jövedelme nem illeti. A 18. §. azon intézkedése, mely a megrendelt zárlat feloldását szabályozza, abban leli indokolását, hogy a biztosítási intézkedés, mely a szabad rendelkezést és a forgalmat akadályozza, nem tartható fön akkor, ha a kérdéses igény a birtokba lévő örökös által kellően biztosíttatott. (Folytatása következik.) Az ügyvédi kamarákból. * (Új választmányi tagok.) Gáspár Lajos, Magyar Pál és Okolicsányi Istv. választmányi tagok közjegyzővé kineveztetvén, a kecskeméti kamarából kiléptek s a választmányi tagságról leköszöntek. — Helyökbe — mint a megelőző választásnál viszonylag legtöbb szavazatott nyertek — Zimay Károly, Szalontay Elek és Fekete István kamarai tagok hivattak be a választmányba. * (A kassai ügyvédi kamara) részéről közhírré tétetik, hogy Perjessy János tornai, Vályi István varannói, R a d á n y i Jó z s e f kassai, Pócsy György sztropkói és Csengery József s.-a.újhelyi ügyvédek lemondásuk folytán az ügyvédi lajstromból kitörültettek. A közjegyzői kani arákból. * (A budapesti közjegyzői kamara) következőleg alakult meg : Elnökölni Gorove Antal fog, kit ez állásra tudvalevőleg a közgyűlés választott ; titkár dr. Rupp Zsigmond, pénztárnok Okröss Bálint. A fegyelmi bíróság elnöke a törvény értelmében a kir. tvszék elnöke ; ez Kiss Károly tvszéki jegyzőt nevezte ki jegyzőnek; tagokul a kamara dr. S t e i n b a c h Istvánt és dr. Weinm a n n Fülöpöt, a budapesti törvényszék F r e nr e i s z István és Mi rt h Antalt nevezte ki. A kamara már megállapította ügyrendjét is. * (A kassai közjegyzői kamara) e hó 9-én tartotta alakító közgyűlését, mely alkalommal az e kamarához utalt 23 közjegyző közül 19 jelent meg. Megválasztattak : Elnökül Szmrecsányi László kassai, válásztmányi tagokul Dálnoki Barnabás miskolczi, Offenheimer Gyula kassai, Dobay Sándor eperjesi, Herczog Árpád kézsmárki, a kamarai fegyelmi választmány tagjaiul Dálnoky Barnabás és Offenheimer Gyula közjegyzők. (A szegedi kir. közjegyzői kamara) megalakulása a következőleg ment végbe. F. hó 12-én d. e. 10. órakor a kir. törvényszék tanácstermében O r h a 1 m i Lajos kir. törvényszéki biró, mint elnöki helyettes által a gyűlés csinos és elmés üdvözlő beszéd mellett megnyittatván, az elnöki széket Szilágyi Gyula hód-m.-vásárhelyi kir. közjegyzőnek mint korelnöknek adta át, kinek előülése alatt elnökké : Balogh János szegedi kir. közjegyző, rendes választmányi tagokká: Z s a r k ó Antal zentai, egyszersmind jegyzővé, Szilágyi Gyula h.-m.-vásárhelyi, — Abafi Aurél szegedi, egyszersmind pénztárnokká és Szilvássy István makói, — póttagokká pedig: A n t u n ov i t s Mátyás szabadkai, és L e o v i t s Simon szintén szabadkai, s végre a fegyelmi bírósághoz : Antunovics Mátyás és Zsarkó Antal kir. közjegyzők választattak meg. Különfélék.^ * (Ügyvédi jegyzék-napló.) Valamint a mult években, ugy ez idén is megjelent Légrády testvérek kiadásában: J e g y z é k-N a p 1 ó ügyvédek és birák számára 1876-dik évre (Xll-dik évfolyam), Dr. Schnierer Gyula által szerkesztve, mely majdnem nélkülözhetlen segédkönyvvé lett. A napló ára csinos vászonkotésben 1 frt 20 kr., tartalma következő: Napijegyek. Naptár. Ügyvédi rendtartás. A királyi közjegyzőkről. Közjegyzői díj szabályzat. Az Ügyvédi kamarák és területeik. A budapesti kamarának Budapesten székelő tagjai. A k. közjegyzők székhelyeik és területük megnevezésével. A törvénykezésre vonatkozó 1874. évi jul. 1-től fogva 1875. jun. végéig megjelent törvények és rendeletek betűsorban. Bélyegilletéki skálák. Kamatot kiszászámitó táblák. Hossz-, űrmértékek és súlyok átszámítása. Hirdetések. Űrlapok az év minden napjára. KivoDat a „Budapesti izlf-M]. Kinevezések. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére Sólyom Fekete Ferencz körösbányai ügyészt a dévai törvényszék elnökévé nevezem ki. Kelt Schönbrunnban, 1875. évi september hó 10-én. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Perczel Béla, s. k. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére bírákká: a zalaegerszegi törvényszékhez Kovács Béla enyingi járásbirósági albirót, a nagykanizsai törvényszékhez Gulyás Jenő kaposvári járásbirósági albirót, a nyitrai törvényszékhez Za« chár Gyula breznóbányai járásbirósági albirót, a pozsonyi törvényszékhez Hanrich József ó-budai járásbirósági albirót, a karczagi törvényszékhez Török Zsigmond ottani alügyészt, a csíkszeredai törvényszékhez Koncz Kászló a hátszegi törvényszékhez beosztott volt úrbéri törvényszéki bírót, a gyuláfehérvári törvényszékhez Guardazoni József a szamos-ujvári törvényszékhez beosztott volt úrbéri törvényszéki pótbirót továbbá járásbirákká: a tatai járásbírósághoz Gabel Ferencz szeniczi alügyészt, a tenkei járásbírósághoz Kenéz Sándor a nagyváradi törvényszékhez beosztott albirót; a szobránczi járásbírósághoz Kormos Béla aknarahói járásbirósági albirót. a letenyei járásbírósághoz Tötössy Béla veszprémi törvényszéki jegyzőt, a soproni járásbírósághoz Kern Aurél budapesti itélő-táblai fogalmazót, a promontori járásbírósághoz Muttnyánszky Adám pesti büntető járásbirósági albirót, a hátszegi járásbírósághoz Ntmes Sámuel hátszegi alügyészt, a naszódi járásbírósághoz Pap László beszterczei járásbirósági albirót, a szamos-ujvári járásbírósághoz Szász Béla kolozsvári járásbirósági albirót, a szerdahelyi járásbírósághoz Welthtr Mihály nagyszebeni törvényszéki jegyzőt; albirákká: a tenkei járásbírósághoz Xagy Sándor n.-váradi törvényszéki jegyzőt, az ilosvai járásbírósághoz Karabélyos Elek beregszászi törvényszéki jegyzőt és a sepsi-szent-györgyi járásbírósághoz Geréb János sepsi-szt.-györgyi törvényszéki jegyzőt; végre ügyészekké: a kézdi-vásárhelyi törvényszék mellé Csekme Béla ugyanottani alügyészt, a deéaí törvényszék mellé Bruszt Jgnácz sepsi-szent-györgyi törvényszéki birót és a karczagi törvényszék mellé Cserna Vincze pápai alügyészt nevezem ki. Kelt Schönbrunnban, 1875. évi september hó 15-én. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Perczel Béla, s. k. Áthelyezés. A m. kir. igazságügyininiszter Botfy Béla szombathelyi törvényszékiIII. oszt. telekkönywezetőt, TomisekJózse f szombathelyi törvényszéki II. oszt. segédtelekkönyvvezetöt és GrafLajos szombathelyi törvényszéki telekkönyvi írnokot a telekkönyvi hatósággal felruházott ítlsC-ftn járásbírósághoz helyezte át.