Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875 / 37. szám
290 pénzbüntetés ugyanazon vagyonállapot mellett nem csupán kétszer, háromszor lesz súlyosabb, hanem többszörösen lesz érezhető. De különben is a pénzbüntetés is büntetés, és miután a bűnhalmazatnál az igazság azt követeli, hogy a büntetések ne adassanak össze, nem lehet átlátni, hogy azon büntetésnél miért tétessék kivétel és mi akadályozná azt, miszerint ott ne a súlyosbítás, hanem a büntetések cumulatiója fogadtassák el. Mindazon indokok fennforognak a pénzbüntetés halmaza esetében is, a melyek a többi büntetéseknél léteznek a cu- mulatio nem alkalmazására nézve, igen feltűnő lenne tehát ezeknél más rendszert követni, mint amazoknál. És mi is lenne a 100-ik szakasznak következménye a gyakorlati életben ? Az, hogy netán rendes vagyoni körülmények között élő ember, ki magát mégis elzáratni nem akarná, koldusbotra juttathatnék, a mi az államnak soha sem lehet kedves, vagy vagyoneltitkolá- sokra vezetne, a mi ismét az államnak okozna terhet. A mint tehát átalában mindenütt, úgy a pénzbüntetéseknél is a quo- talis rendszer elfogadását tartanók leghelyesebbnek, és itt, t. i. a pénzbüntetéseknél, annak kétszeresét lehetne felvenni. A 102-ik szakaszra nézve Dr. Schnie- rer Aladár ur a »Jogt, Közlöny« f. évi 18-ik számában azon kételyt állítja fel, hogy az nem lenne összhangzó az indokolás 320. és 321. lapján foglaltakkal, s ő az indokolás határozott és minden kétséget megszüntető kijelentése ellenére azt akarja felerőszakolni, hogy az hibás, és a 102-ik szakasznak más értelme van, mint a hogy azt » törvényhozó magyarázta. Úgy hiszem, az illető szakasz értelme felett vitatkozni, vagy arra nézve kételyeket támasztani nemcsak hogy teljesen felesleges fáradság, de jól meggondolva, lehetetlen is, mert az indokok tisztán és világosan szólanak. Lehet —ha tetszik valakinek — magát a szakasz rendelkezését megtámadni —ez érthető lesz; de az indokolás értelmét kétségbe vonni lehetetlen. A kérdéses szakasz rendelkezésének megtámadása azonban nézetem szerint helytelen lenne, mert amint azt az indokolás igen jól jegyzi meg, oly bűncselekményekre, a melyeket az illető az elitéltetés után követett el, nem létezik már a tettesre nézve azon enyhitő körülmény, hogy előbbi tettei fel- fedezetlenül maradtak. Azonfelül mi alapon lehetne megállapítani azt, hogy a bűntettei miatt elitéit elitéltetése után mennyi időre követhet el uj bűncselekményeket úgy, hogy azok a már Ítélet alá került előbbe- niekkel bűnhalmazatot képezőknek vétessenek P Mert azt mái’, úgy hiszem, Schnierer ur sem akarná, hogy ezen bünhalmazati felfogás minden, bármik or elkövetendő bűncselekményre alkalmazandó lenne, mert különben megtagadná azt, hogy visszaesés egyátalában létezhet. Ha pedig arra alap nem léteznék, — a mint hogy nem is létezik — akkor önkényileg kellene a határt megvonni, és alkotni oly szabályt, mit képzelni — a mint a példa mutatja — ugyan lehet, de indokolni lehetetlen lenne, s annál kevésbbé lenne megfogható az, hogy a ki elitéltetésétől például egy évre újra bűntettet követne el, az csak részben biintettessék, az pedig, ki egy év és egy nap múlva követne el oly sértést, annak tette teljes mérvben esnék a törvény szigora alá, sőt ha lopás avagy ehez ha- j sonló bűncselekményt követett volna el j előbb is, még szigorúbb büntetést is j nyerne. Mi ennélfogva teljesen helyesnek tartjuk a 102. szakasz rendelkezését, még pedig azon értelemben, a minőt annak az indokolás ad. Az általános rész utolsó vagyis 9-dik fejezetére, a mely »a bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés végrehajtását kizáró okok«-ról szól, nincsen semmi észrevételünk. Dr. Csukássy Károly. Szemle. A német birodalmi gyűlés jogi bizottsága. Budapest sept. 14. (F.) A német birodalmi gyűlés bizottsága a bűnvádi eljárás javaslatának tárgyalásában egy oly ponthoz ért, mely igen alkalmas a közérdeket felkelteni, és ez az esküdtszékek intézménye. Tudva levőleg az első javaslat az esküdtszékeket kiküszöbölte és helyettük a Schöffengericht intézményét vette fel. A közvélemény oly ellenállást tanúsított ezen újítás irányában, hogy az átdolgozott javaslatban az esküdtszék ismét helyet talált. A bizottság a javaslaton több módosítást tett. Ezek egyike oda czéloz, hogy az esküdtszék minden egyes ülésszakának elején az esküdtek csoportokra osztatnak a tárgyalandó ügyek szerint. Ennek az az előnye, hogy az esküdteknek nem kell napokig, sőt hetekig várni, mig rájok kerül a sor. A visszavetési jog is némi változást szenvedett a bizottságban. Gneist indítványára ugyanis elfogadtatott, hogy az államügyész az esküdteknek csak egyharmadát, és nem mint eddig felét utasíthatja vissza. A kérdéstevésnél, mely az esküdtszéki eljárás legkényesebb pontját képezi, éles harcz folyt a bizottságban. Egy oldalról azon indítvány tétetett, hogy a kérdóstevés egészen maradjon el, más oldalról pedig egy oda czélzó indítvány nyujtatott be, hogy az esküdtek indokokkal legyenek kötelesek ellátni verdiktjeiket. Mindkét indítvány elvettetett. Hosszas vita folytaUatott arról, váljon megadassék-e a bíróságnak azon jog, hogy ha annak minden tagja meg van győződve arról, hogy az esküdtek a fődologban tévedtek, az esküdtszék verdictjét felfüggessze és az esetet uj esküdtszék elé hozza. A bíróságnak ezen jog megadatott. T A B € Z A. ____ ] A steini fegyház. Ausztriában 1848 előtt a steini fegyház a j Duna mellett egy kolostort képezett szent Alfonz nevére. 1848 után alakíttatott át fegyházzá. 1850- 1 ben az átalakított belgiumi fegyház módjára, az : ottani rendszer szerint zárdanőkre bízatott a ke- ! zelés. Az 1865-ik évben az igazságügyi ministerium j vevén át a közigazgatástól a fegyházak kezelését, iparkodott minden efféle szerződéseket megszüntetni. 1870-ben már ezen fegyház is világi tisztviselők által igazgattatott. Az 1867-iki rendelet alapján megszüntették a bilincset, botbüntetés és emberbarátias eljárás hozatott be ; ugyanekkor a fegyelmi gazdászati munkaviszony és az iskolai ügyek is rendeztettck. Behozatott az irhoni rendszer is, mely »Grófion« rendszerének is neveztetik. Ezen rendszer szerint a belépő fegyenczek bizonyos ideig zárkában köteleztetvén tartatni, ezen fegyház is újabb átalakítást kívánt, melyben a magán-fogság alkalmazható lett. 1872-dik april elsején hozatott e czélból egy uj törvény, mely az isteni tisztelet és séta alkalmára az elkülönítést csak annyiban tartja fenn, hogy a fegyenczek egymással nem beszélhetnek és nem érintkezhetnek.Ezen irhoni rendszerszerint 8 hónaptól. 3 évig tarthatók a fegyenczek magán-fogságban. Egy bizottság őrködik a végrehajtások felett, A magán-zárkából a közfogházba, onnét a közvetítőbe jut a fegyencz. A közfogházban 3 osztály van. Az egyikből a másikba ideje haladtával és jó magaviseletével juthat fel, vagy ellenkezőleg esketik onnét vissza ; az utolsó osztályt * feltételes szabadonbocsátás követi. Ez 1866 óta inkább szabályt mintsem törvényt képez. Ezen intézet átalakítása Tróján közmunkatanácsos terve szerint hajtatott végre és 600 ezer forintba került; az igy átalakított intézet 1873 julius 1-én adatott a használatnak át. Ez Ausztriában már a harmadik átalakított fegyház, melyet már megelőztek a carthausi és carlaui fegyházak, de a melyeknél ez nagyobb és czélszerübb. Itt 350 magán-zárka és ugyanannyi javító zárka van. A magán-fogház, jóllehet a régi közfogházhoz van építve, de egyik a másiktól mégis teljesen elkülönítve kezeltetik. Jelenleg a fegyenczek száma 1100—1200-ra megy. Ennél magasabb szám csak a prágai és lembergi fegyházakban jő elő. Terhesnek látszik itt az erkölcsileg és anyagilag sülyedt fiatalabbak és idősebbek osztályát, melynek se kedve, se ügyessége nincs, a munkára szorítani, kivált oly munkára, mely a fegyenczek hajlandóságának és a jövő külvilágba lépésének megfelelő legyen, mihez járul, hogy itt oly iparágakat íb hoztak be, melyek a fegyháznak jövedelmet is biztosítanak. Ilyenek az asztalosság, melyhez a vállalkozó saját pénzén és közvetlenül a fegyházhoz építve állította fel a gyárat. Ebben a munka a fegyeneznek pénzsegélyt nyújt, ha szorgalmas, ellenben büntetést, von maga után arra nézve, ki az előirt munkát be nem fejezi. Ezen fegyházban 1807 november 15-ikeóta a rab bilincset nem visel, de kellő őrizet alatt áll. A mint a régi kolostor szűk bejáratán az udvarra ér a látogató, ott földszint a fegyenczek háló- és munkatermeibe lép; a kedvezőbb helyiségek koródának vannak berendezve. A rend és tisztaság feltűnő. A házszabályok a folyosókon és az egyes termekben a falakon vannak kifüggesztve, — azonkívül a felügyelők és hivatalnokok számára is van szabályrendelet. Ezek száma jelenleg 88. A fegyenczek télen-nyáron az időszakhoz mért szürke szinü intézeti ruhát viselnek, és mint ezek, úgy a fehérnemüek is az intézetben általuk készíttetnek el. Az ágyneműjük áll: szalmazsákból és gyapjupokróczból. Az étkezés : reggel rántott leves, délben leves és főzelék, s/4 font kenyér, és hetenként kétszer '/* font hús. Megengedtetik kedvezményül, de csak ritkábban, a dohányzás is, melyet a szorgalmi jutalékból az osztályozások szerint élvezhetnek a fegyenczek. Minden 35 éven alóli fegyencz köteles az intézet iskolájába járni; sőt a tanulásra képesítettekből még az idősebbek is felvétetnek. Ezen intézetben két vallás uralkodó: a r. katholikus és a zsidó vallás. Az előbbi hívei az intézet régi kolostorában, az utóbbié pedig egy zsinagógának felszerelt helyiségben végzi az istentiszteletet. A munka nyáron 5 órakor reggel, télen ’/» órával később veszi kezdetét, és este 8 órakor fejeztetik be, midőn mindenki nyughelyére megy. Az összes munkaidő, betudva az iskolázást is, naponta tiz órát tesz ki. Minden vallásnak ünnepe meg- tar tátik. A létszámból 800 fegyencz tartatik közrend szerben, a többi a magánzárkába van elhelyezve, hová leginkább a miveltebb osztály kívánkozik. Minden emelet úgy, mint a földszint is, az uj magánfegyintézetben 50—50 zárkából áll, mindegyik egyforma nagyságban és egyenlő berendezéssel. A nagysága 28 1' hosszú, 1° V széles, és 1° 3' 6" magas. A beruházás egy falhoz kapcsolható ágyból, egy asztalból és székből, falba illesz- sett mosdó szekrényből és egy a műszereknek szükséges állványból áll. A fűtés a pinczehelyiség- ből jő fel és csővezetés utján minden szoba külön láttatik el melegséggel. A világítás légszeszszel történik, mely minden zárkának oldaltartójába bevi- világit. Az ablakok embermagasságnyira kezdődnek, szabadra nyílnak és belülről csukhatok. Az ajtók nemcsak szemlélő parányi üveg ablakkal,
