Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 35. szám

280

lutrim megtámadását teljesen kizárandónak; mások (Francke, Laspeyres, Vangerow, Holzsc hu her, Mühlenbruch, Arndts, Windscheid, Meischeider és Schönere a n n) azt korlátlanul megengedendőnek vélik. E két nézetnek egyike sem állhat meg. Az első azért nem, mivel igen könnyen megeshetik, hogy a hitelező a datio folytán többet kap, mint a mennyit az adóstól tényleg követelhet, a mi a többi hitelezők károsodásával járhat; a második nézet pedig azért nem, mivel a datio in solutum-nál adóssá g-t ö r 1 e s z t ő s forog fenn, és ha a hitelező a datio folytán csak épen annyit kap, a mennyit követelni jogosítva volt, ez által az adós tényleges vagyona a többi hitelezők kárára nem csökkentetett.

A mondattakból kitűnik, hogy az igazság középen van, miért is a tervezet az egyik szélső nézetet sem fogadta el.

A 3. §. abból a feltevésből indul ki, hogy a hitelező olyasmit kap, a mi előbb még nem képezte jogának tartalmát, és pedig oly időben, midőn az adós más fizetési eszközökkel nem rendelkezett. E körülmény azon tapaszlattal együtt, hogy az ilyen ügyletekben rendesen az adósságnak csalárd túlfizetése szokott rejtőzni, mérvadónak tekinthető. E §. intézkedése különben nem mondható méltánytalannak a fizetés helyett adott tárgy elfogadója iránt, mivel a datio in solutum mint mesterkélt fizetési mód, könnyen felhasználható a többi hitelezők megkárosítására s a törvény kijátszására. Ha az adósság összege s az adott tárgy értéke egymást teljesen fedezik, akkor az adós vagyonának csökkentéséről nem lehet szó, következőleg maga az ügylet sem dönthető meg.

A vagyon valamely részének fizetés helyett való adása azonban minden körülmény között nem ingyenes intézkedésnek tekintendő. Vétessék a datio in solatum akár a régibb elmélet szerint egy a vétellel analog jogügyletnek; akár pedig az újabb és helyesebb elméletnek megfelelőleg egy a fizetéshez legközelebb álló, más mint a kötelezett tárgy szolgáltatásának, mely szolgáltatásnak valamely kötelezettség teljesítése képezi czélját (1. Römer: Die Leistung an Zahlungsstatt nach römischen und gemeinen Recht): mind két esetben a datio in solutum terhes jogügylet marad, minél fogva a megtámadhatásnak csak akkor van helye, ha a szerző részén conscientia fraudis forog fenn.

A 4. §-hoz.

(V. ö. az 1855. május 9-diki porosz törv. 7. §-ának 2. számát és 8. §-át;

az 1868. decz. 23-diki szász-meiningeni törvény 3. §-ának b) betűjét;

az alsó-ausztriai ügyvédi kamarának a jogügyletek megtámadliatásáról szóló tervezetének 9. §-át.)

A jogcselekvények sokkal nehezebben volnának megtámadhatók, ha azok bírói egyezség, hozott Ítélet vagy foganatba vett végrehajtás által meg- erősithetők volnának. A szerződő felek egyszerűen megegyeznének a bírói eljárás megindításában, melyben azután az adós vagy elinarasztaltatná magát, vagy ellenfelével kiegyezkednék. Ha tehát valamely cselekvény a törvény határozatai szerint megtámadható, akkor a megtámadást nem szabad lehetetlenné tenni vagy megnehezíteni a miatt, hogy az adós ellen már bírói eljárás volt folyamatban. Jogsértés forogván fenn, nem lehet különbséget tenni arra nézve, váljon az adós önkényt, vagy a hitelező által végrehajtás utján szorítva, teljesítette kötelezettségét. A tervezetnek azon határozata tehát, mely szerint az adós ellen hozott ítéletek, végrehajtható egyezségek s több effélék szintén megtámadhatók, nem esketik alapos kifogás alá; másfelől pedig szükséges e határozat a végből, nehogy a szerződő felek a kötött jogügylet megtámadását megnehezítsék az által, hogy az adós magát az ügylet teljesítésére biróilag kényszerit- teti, és ez által a másik félnek erősebb szerzési jogczimet ád.

E §. végszavaiban aztis szükséges volt hangsúlyozni, hogy a jogcselekvénynyel együtt az azt megerősitő Ítélet, végrehajtás stb. a hitelező irá- nyábani hatást illetőleg — ha erről átalában szó lehet — szintén érvényteleneknek nyilvánitandók.

(Folytatás következik.)

Az ügyvédi kamarákból.

* (Az aradi ügyvédi kamara) közhírré teszi, miszerint Török Árpád világosi és Szentes Vidor pécskaiügyvédekkir.közjegyzőkké lett kineveztetésök folytán a kamrai lajstromból kitörültettek.

Különfélék.

* (A német hírlapírók és a németjogászok gyűlései.) A lefolyt héten két gyűlés tartatott Németországban, melyek bennünket közelebbről érdekelnek. Az egyik a hírlapírók gyűlése, melyben többek közt azon kérdés tárgyaltatott, váljon egy hirlap szerkesztője szo- ritható-e tanuságtételre valamely az általa szerkesztett lapban megjelent czikk szerzője iránt. Erre nézve a következő nyilatkozat mondatott ki: A névtelenség elvének következménye, hogy mihelyt a szerkesztő a lapban megjelent közleményekért felelős, elesik valamely más bűnösnek kényszereszközökkel való kikutatása, tehát nem kényszerittethetik az illető sajtótermék előállításánál és terjesztésénél foglalkozó bármely egyén is a szerző vagy a beküldő személye iránti tanuságtételre. Ugyanezen kérdés tárgyaltatott a német jogászgyülésen is; és a határozat lényegileg megegyez a hírlapírók gyűlésének nyilatkozványá- val. A mi a német jogászgyülés egyéb határozatait illeti, azok már kezeink közt vannak ugyan, de a tárgyalásokról levelezőnktől még nem kaptunk részletes tudósítást. Minthogy azonban nézetünk szerint nem annyira a határozatokban, mint inkább a tárgyalások folyamában fekszik az ily gyűlések súlypontja, legközelebb részletesen fogjuk közölni a tárgyalásokat a határozatokkal együtt. Megemlitendőnek tartjuk még itt, hogy hazánkfiai közül ezúttal csak hárman jelentek meg a német jogászgyülésen, és pedig Dr. K ö r n y e i Ede és Dr. Farkas Emil ügyvédek Budapestről, továbbáVaszary ügyvéd Kaposvárról.

* (B i r ó s á g i kinevezések.) Az igazságügyminiszter előterjesztésére ő felsége a pestvidéki törvényszékhez biróvá G e g u s Dániel, ugyanoda beosztott, volt pesti váltótörvényszéki bírót, továbbá jái’ásbirákká a kőszegi járásbiró- sághoz Szluha Dénes szombathelyi járásbiró- sági albirót, a gyöngyösi járásbírósághoz pedig F i c z e r e Sándor gyöngyösi alügyészt és aljárás- birová a dunaföldvári járásbírósághoz Hegedűs Sándor, pestvidéki törvényszéki aljegyzőt nevezte ki.

limit a „Budapesti Kőiif-Ml.

Kinevezések.

A magyar kir. igazságügyminiszter Simay János ügyvédi gyakornokot és Ticlitl János végzett jogászt az igazságügyminiszteriumlioz fogalmazó gyakornokká nevezte ki; Horecsny Ferencz dijnokot a biliéti kir. járásbírósághoz írnokká, Jalsovszky Gyula lipótvárosi orsz. fegyintézeti Írnokot a gölniczbányai kir. járásbírósághoz ugyanezen minőségben nevezte ki.

Áthelyezés.

Ő felsége Csépi Pál téthi kir. járásbirósági albiró- nak saját kérelmére a győri kir. járásbírósághoz és G y o r- gyovánszky György török-becsei kir. járásbirósági al- birónak szintén saját kérelmére az ó-becsei kir. járásbiró1 val budai kir. tvszéki bírónak a pestvidéki, — K e r e szt- s z e g h y Lajos és Székács Ferencz ugyanottani tóráknak pedig a pesti e. f. kir. törvényszékhez eddigi bírói minőségünkben leendő áthelyezését megengedte.

A kir. igazságügyminiszter Hujdits Sándor bonyhádi járásbirósági írnokot hason minőségben a törökbecsei kir. járásbírósághoz helyezte át.

Jí évváltoztatások.

Klein József abonyi lakos vezetéknevének sK i s«-re kért átváltoztatása folyó évi 41791. számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett.

Stum Lipót budapesti lakos vezetéknevének »H a r t- m a n n«-ra kért átváltoztatása folyó é. 41905. számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett.

R hács Anna tisza-eszlári lakos saját, valamint Irma és Berta nevű gyermekei vezetéknevüknek »Szilvá- s i«-ra kért átváltoztatása folyó évi 41792. számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett.

Zajetz József szentlukai lakos saját, valamint András és Gyula nevű gyermekei vezetéknevüknek »N y u- 1 a s s i«-ra kért átváltoztatása folyó évi 42401. számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett.

Szedlák János héthársi lakos vezetéknevének »T e- lekessi«-re kért átváltoztatása folyó évi 42269. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett.

Klein Dávid aradi lakos saját, valamint Ede, Adolf, Róza, József és Eszter nevű gyermekei vezetéknevüknek j>K i 1 é n y i«-re kért átváltoztatása folyó évi 42155. számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett.

Csepiga Róbert budapesti lakos vezetéknevének »C s e p r e g i«-re kért átváltoztatása folyó évi 42345. számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett.

Kivonat a „Wiener Zeitií-i.

Csődök.

Baniza Franczv. Bazan ellen, a bécsi orsz. tvszék által, bej. hat. sept. 30., csődbiztos: Joem, tmgk Dr. Wibiral Fr., igaz. tárgy’, oct. 16. (180)

Grünsfeld u. Löwy bej. kereskedelmi társaság ellen, a bécsi keresk, tvszék által, bej. hat. oct. 1., csődb, Nentvich Adolf, tmgk. Dr. Mautenau Jós. Bem. igaz. tárgy. Oct. 23. (184)

Kottniger Ferecz városi építész a bécsi orsz. tvszék által, bej. hat. oct. 9., csődbiztos Dr. Petter Tivadar, tmgk Dr. Rubber Béla, igaz. tárgy. oct. 23. (180) Kraif André ellen, a bécsi orsz. tvszék által, bej. hat. septemb. 30., csődbiztos Dr. Rasky Raimund, tmgk Peitler János, igaz. tárgy. oct. 9. (184)

K r a u s z G. u. C i e firma bej. mészteleptulajdonos ellen, a keresk. tvszék által, bej. hat. septemb. 30., csődb. Scheider M., tmgk Dr. Rziha, igaz. tárgy. October 11. (180)

Renner Philipp asztalos mester ellen, a bécsi orsz. tvszék által, bej. hat. September 20., -csődbiztos Stefan Alié, tmgk Dr. Kotschy Ede, igaz. tárgy. oct. 7. (179)

Rosenbaum Samu bej. gyárus ellen, a bécsi keresk. tvszék bej. hat. oct. 10., csődb. Illitzsteini által, tmgk Dr. Rich-ter Béla.

Worm Eduard bádogos ellen, a bécsi orsz. tvszék által, bej. hat.' oct. 13., csődb. Schneller, tmgk Kelep Ferencz. (183(

W un düh József hivatalnok ellen a bécsi orsz. tvszék által, bej. hat. aug. 6. csődb. Dr. Anthofer Károly, tmgk Neumann Fülöp. igaz. tárgy. September. 11., (180)

Consum vereinst. Péter ellen, a pil- seni kér. tvszék által. bej. hat. October 14., csődbizt. Her- nicek Leopold, tmgk Radl József, igaz. tárgy. October 30. (178)

Janta Ignácz magkereskedő ellen, a brüni kér. tvszék által, bej. hat. September 30., csődbiztos Wagner Frigyes, tmgk Hilbert Péter, igaz. tárgy. oct. 8. (182)

Horak Alajos és Babette ellen, a ticíni kér. tvszék által, bej. hat. sept. 14., csődb. Fölkért József, tmgk Dr. Romheld. igaz. tárgy. sept. 21. (182)

HuberMiksa kereskedő ellen, a brünni kér. tvszék által, bej. hat. sept 14., csődbizt. Sedlacsek, tmgk Dr. Raab Ferencz. igaz. tárgy. September 23. (178)

Hyra Ferencz bej. gőzmalomtulajdonos ellen, a pilseni kér. törvényszék által, bej. hat. September 20., csődbiztos Wimbersky tmgk Hilbert Péter igaz. tárgy, oct

4. (180)

Löwy Ignácz u. Comp. ellen, a brüni kér. tvszék által, bej. hat. septemb. 30., csődbizt: Geiger Hugó tmgk Dr. Angelus Erhart, igaz. tárgy. oct. 15. (181.)

Nibel Christian kereskedő ellen az egri kir tvszék által bej. hat. sept. 27., csődb. Kurz Antal tmgk. Heinnemann József, igaz. tárgy. oct. 15. (183)

sághoz eddigi albirói minőségükben leendő áthelyezését; továbbá T r a v n i k Antal 19-én kelt legf. határozványá- Nyomatott az sAthenaeu m« Írod. és nyomd, részv. társ. nyomdájában.