Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 34. szám

272

foglalt határozatok elégteleneknek bizonyultak, I mivel a baj, melynek elhárítása czéloztatott, mindinkább fokozódott. E téren tehát gyökeres törvényhozási reform vált szükségessé és igy keletkezett az 1855. május 9-iki törvény a fizetésre képtelen adósok jogcselekvényeinek csődön kívüli megtmáadásáról azon tartományok részére, melyekben A. L. R. és az Alig. Gerichtsordnung törvényerővel birt. Ezen törvény 1860. octóher

1-jén Hohenzollern-ra (1. Ges.-Samml. 214.

1.) és 1864. október 1-jén az ehrenbreit- steini törvényszéki tanács kerületéin is kiterjesztett (1. Ges.-Samml. 40. 1.).

Poroszország példáját több német állam törvényhozása követte, szabályozván az actio Paulianát; nevezetesen:

a szász királyság az 1863. január 2-diki polgári törvénykönyv határozataiban (1509—1518. §§.).;

Hannover a az 1864. julius 7-diki törvényben ;

a szász- weimári nagyherczegség az

1867. január 19-diki törvényben;

a szász nagyherczegség az 1867. junius 19-diki törvénybsn;

Schwarzburg-Sonderhausen fejedelemség az 1868. jannár 9-diki törvényben;

Schwarzburg-Rudolphstadt fejedelemség az 1868. junius 11-diki törvényben;

Szász -Meiningen berczegségaz 1868. deczember 23-diki törvényben;

Lübeck az 1870. május 30-diki törvényben ;

Szász-Altenburg herczegBég az 1872. január 26-diki törvényben.

Ide vonatkozó határozatok foglaltatnak még a bajor polgári törvénykönyvjavaslat 955.—969. czikkeiben ésanémetkötelmi jog tervezetének 1098—1107. (I. olv.) 1031—1040. (II. olv.) czikkeiben.

Ha az újabb tervezetek, névszerint a szász csődrendtartás javaslata a X. fejezetben (77—87. §§.);továbbáanémet »Gemeinschuldordnung« tervezete a III. czim alatt (27—39. §§.); acsődtörvény tervezete aIII.fejezetben (25—33. §§.) csak a csődnyitás előtt véghez vitt jogcselek vények megtámadásáról intézkednek, ennek oka abban rejlik, hogy ezen tervezetek egyes- egyedüla csődjoggal foglalkoznak, tehát oly tárgyakról, melyek ennek keretén kivűl esnek, nem is intézkedhettek. Hogy azonban a megtámadási jognak nemcsak a csődön belül, hanem azon kívül is helye van, azt az említett német tervezet indokai szintén elismerik, egyúttal hangsúlyozván annak szükségességét, hogy az egyes tartományok törvényhozásai oda törekedjenek, miszerint a jog- cselekvényeknek a csődön kívüli megtámadhatóságéira vonatkozó elvek a csődre vonatkozó elvekkel összhangzásba hozassanak.

Noha az actio Paulianáról szóló tan kétségkívül magánjogi természetű és a kötelmi jogba tartozónak tekintendő, mivel arról intézkedik, hogy a hitelezők mely esetekben és mily liatálylyal támadhatják még adósaik jogcselekvényeit, másfelől az sem szenved kétséget, hogy vele (az actio Paulia- nával) perrendi természetű kérdések is szoros kapcsolatban állnak. Ilyen különösen az a kérdés, hogy ki a felperes és ki az alperes, továbbá milyen a bizonyítási mód a támadási perekben. A tervezet előtt tehát határozottan ki volt jelölve az ut, mely ezen jogintézmény meghonosításánál követendő. A tervezet nem felelt volna meg czéljának és csak tökéletlenül oldotta volna meg feladatát, ha kizárólag az anyagi jogszabályok megállapítására szorítkozik, hanem gondoskodnia kellett a tervezetben megállapított igények perrendi érvényesitésérél is. Minthogy a német jogtudomány és joggyakorlat azon anyaggal, mely e tervezetben és indokaiban felhasznaltatott, hosszú évek során át behatóan foglalkozott — a mint az a jelen indokolás végén felsorolt forrásokból is kitűnik —: a tevezetnek már elvből is kerülnie kellett minden indokolatlan újítást, mely csak vészhozó lehetett volna, szem előtt tartva Riehl szavait: »Ein Gesetz ist villeicht das einzige wissenschaftliche Product, bei velchem persönliche Originalität des Autors schlechthin ein

Mangel ist.« (Vorträge über Volk und Verfassung, 1865.)

Mai időben, midőn a világ minden része a forgalom igényeinek eleget tenni törekedik, a jog fejlődése nem szorítható többé szűk és formális határok közé. Tévednek, a kik azt hiszik, hogy a sajátosnemzetifejlődésjelszavával már minden meg van téve, kik magukat ez által az európai jogérzeten kivül helyezik és oly eredmények ellen küzdenek, melyeket a jog lényegének tiszta felfogása s az idegen jogi intézmények helyes méltatása alkotott.

Azon netán felhozható ellenvetés, hogy a tárgyalt kérdés szabályozása a polg.jog codificatiója- és perrendtartásunk gyökeres reformjáig halasztas- sék, indokoltnak egyátalában el nem ismerhető, mivel a legközelebbi országgyűlés annyira el lesz foglalva magas politikai kérdések megoldásával, hogy alig nyerhet időt azontörvényhazási anyagfeldolgozására, mely a jelenlegi országgyűlés elé már beterjesztetett vagy beterjesztésre kész, és mivel az érintett javaslatok kidolgozása is jó hosszú időt vesz igénybe. De meg azt sem lehet feltenni oly törvényhozásról, mely a kor színvonalán áll s feladatának tudatával bir, hogy tekintbe nem véve a kor követelményeit, a sürgős specialis törvények alkotását csak azért utasítaná el magától, mivel azok a még meghozandó törvénykönyvek kiegészítő részét képezik.

A tárgy fontossága és azon körülmény, hogy hazánkban meghonosítandó jogintézményről van szó, igazolni fogja ezen átalános indokolásnak nagy és szokatlan terjedelmét.

(Folytatás következik.)

Az ügyvédi kamarákból*

* (A budapesti ügyvédi kamara választmánya) legutóbbi ülésében 3 ügyvéd igazoltatott, 2 kitörültetett, a kamaránál e szerint 727 ügyvéd jegyeztetett be; figyelembe véve azonban, hogy lemondás elhalálozás vagy elköltözés folytáneddig 11 ügyvéd a lajstromból kitörültetett, a kamara tényleges tagszáma 716; — ügyvédjelölt 3 vétetett fel, 2 elutasittatott, 2 kitörültetett; e szerint 483 ügyvédjelölt jegyeztetett be ; más kamara területére történt átköltözés folytáneddig 21 ügyvédjelölt kitörültetett — ennélfogva, az ügyvédjelöltetek tényleges száma 462 ; ügyvédi vizsga iránti kérvény 2 terjesztetett fel az ügyvédyizsgáló bizottság elnökéhez. — A kamara választmánya mint fegyelmi hiróság által 3 panasz adatott ki panasz- lottaknak igazoló nyilatkozatra, 6 panasz vissza- utasittatott, 1 ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett, kisebb kötelességszegés miatt 2 ügyvéd megintetett, 6 felebbezés terjesztetett fel a

m. k. Curia mint legfőbb itélőszékhez, ujabbi határidő nyilatkozat beadására 2 ügyvédnek adatott.

* (A debreczeni ügyvédi kamara jelentése szerint) Paksy Imre debreczeni ügyvéd kir. közjegyzővé lett kineveztetése folytán az ügyvédségről lemondott. Mi is az ügyvédrendtartás 36. § a értelmében ezennel közhírré tétetik.

*(A pozsonyi ügyvédikamararé- s z é r ő 1) közhírré tétetik, hogy Kochanovszky P á 1 ur volt gyakorló ügyvéd Galgóczon, királyi közjegyzőnek "Vágujhelyen ki nevezetetvén, ezen oknál fogva a kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett.

* (A maros-vásárhelyi ügyvédi kamara jelentése szerint) Gerich Adolf székely-udvarhelyi ügyvéd, kir. közjegyzőnek lett kinevezése folytán az ügyvédség gyakorlásáról önként lemondott s ezen lemondás folytán a kamara által vezetett ügyvédi lajstromból kitörültetett.

* (A székesfehérvári ügyvédi kamajra jelentése szerint) Kenessey Móricz veszprémi ügyvéd kir. közjegyzővé történt kineveztetése folytán az ügyvédkedésről lemondván, kórtéré e kamaránál vezetett ügyvédi lajstromból kitörültetett.

livoial a „Mapsti Kizlf-Ml.

Kinevezések.

A kir. igazságügyminiszter Badánty Ignáczka- posvári törvszéki segédtelekkönyvezetőt ugyanazon tvszék- hez te lekkönyvezetővé nevezte ki.

A kir. igazságügyminiszter Szeniczre királyi közjegyzővé Subertlstván szeniczi ügyvédet nevezte ki.

A kir. igazságügyminiszter a palánkai kir. közjegyzői állomásra Dulovics Ernő budapesti köz- és váltóügyvédet nevezte ki.

Áthelyezés.

A kir. igazságügyminiszter Jelenffy Kornél nagyszőllősi ügyészt a mármarosszigeti és dr. K a 1 e s z Kálmán nagykikindai alügyészt a nagy-becskereki törvényszék melletti ügyészséghez helyezte át.

Névváltoztatások.

Weisz Károly budapesti lakos vezetéknevének »Feli é r«-re kért átváltoztatása folyó évi 40,508. számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett.

Assinger Béla nagykőrösi lakos vezetéknevének a>Balla«-ra kért átváltoztatása folyó évi 40,678. számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett.

Csődök.

Pick Jakab n.-károlyi lakos ellen, a n-károlyi kir. törvényszék által, bej. hat. out. 4., 5., 6., perü. Almásy Ignácz, tmgk Kafka Gyula. (186)

Winkler Antal békési lakos ellen, a b.-gynlai kir. tvszék által, bej. hat. oct. 14., 15. és 16., perű. Fabry Márton, tmgk Konkoly Jenő. (186)

Bognár Nándor budapesti lakos ellen, a budai kir. tszsk által, bej. hat. oct. 28., 29., 30., id. perű. és tmgk Dr. Gombár Tivadar. (186)

Kobicsek Fáni lisztkereskedö ellen, a mis- kolczikir. tszék által, bej. hat. oct. 11.. 12., 13., id. tmgk és perü. Rothmann Jakab. (187)

Fehér Ignácz ruhakereskedő ellen a pesti kir. tszék által, bej. hat. nov. 3., 4., 5., id. tmgk és perü. Fülepp Kálmán. (187)

Batán Miklós ellen, a szamosujvári tvszék által, bej. hat. sept. 20., perü. Duka jános, h. Esztegár László, tmgk Plomán János. (191)

Beszterczey Bertalan ellen, a nagykárolyi kir. tvszék által, bej. hrt. oct. 4., 5., 6.,perü. es id. tmgk Dalás Eduard. (191)

CsödmegszSntetés.

R i s c h 1 L. D. ellen, a sz. fehérvári kin. tvszék által, a követelések kiegyenlítése folytán. (188)

Kliment Mihály csabai lakos ellen a b.-gyu- lai kir. tvszék által, a hitelezők között történt elosztás folytán. (166) /

Krebsz Lajos ellen, a szegedi kir. tszék által, nagyon hiányában. (186)

Rosenthal Lajos ellen, a szegedi kir. tvszék által a tömeg felosztása f lytán.

Weiczenfeld Jakab szegedi faszerárus ellen, a szegedi kir. tvszék által hitelezők közötti elosztás folytán. (187)

Engelthaler János hagyatéka ellen, a szegedi kir. tvszék által a hitelezők közötti történt elosztás folytán. (187)

Mariin Rezső ellen, a ujszebeni k'r. tvszék által, (191)

Jahn Rezső ellen, a n.-szebeni kir. tvszék által, hitelezőkkel történt egyezség folytán. (191)

Besenszky Simon ellen, a nagybányai kir. tvszék által, a hitelezők közt létrejött egyezség következ- téően. (192)

Preisz Salamon ellen, a m.-szigeti kir. tvszék által, kiegyenlités folytán. (188)

Kraly Zsigmond ellen, a fogarasi járásbíróság által, a hitelezők között történt, egyezkedés folytán. (190) Kriegler János vaáli lakos ellen a sz. fehérvári kir. tszék által, hitelezők beleegyezése folytán. (189)

Pályázatok.

A zombori kir. tszéknél egy joggyakornoki állomásra benyújt, sep. 19-ig a zombori kir. tvszék elnökéhez. (139)

A soproni kir. tszéknél egy segédszolga állomásra benyújt, sept. 20., a Boproni kir. tszék elnökénél.

A kassai kir. tvszéknél egy joggyakornoki állomásra benyújt, sept. 12-ig a kassai kir. tvszék elnökéhez.

A f-eőri járásbíróságnál végrehajtói állomásra benyújt, sept. 6-áig a szombathegyi kir tv- székhez.

Nyomatott az »A t h e n a e u m« irod. és nyomd, részv. társ. nyomdájában.