Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 33. szám

(708. §.), ki a felfedező esküt letenni vonakodik (715. §.); végre fenntartatott az adóssági fogság a végből, hogy a lefizetésre képes adós vagyona ellen intézendő, de veszélyeztetett végrehajtás biztosit- tassék. (730. §.)

Svédország is csak revisió alá vette az adóssági fogságra vonatkozó törvényes intézkedéseit, és az 1868. május 1-én kelt királyi rendelet a következő határozatokat tartalmazza:

Minden adós ellen, hitelezője kérelmére, 6 heti fogság rendelhető el:

1. ha a vagyon a hitelező kielégítésére nem elegendő.

2. ha a bevallott vagyon ellen peres tárgy (rés litigiosa), vagy átalában, ha a hitelező kielégítésére a végrehajtás a vagyon ellen bármely okból nem eszközölhető.

Azonban a személyfogságnak ezen esetekben sincs helye akkor, ha az adós a bíróság által kitűzött határidő alatt esküvel erősiti, hogy a bevallott vagyonon kívül egyéb vagyonnal nem bir.

A józan törvényhozási politika szempontjából Angolország sem tartotta czélszerünek, hogy az adóssági fogságot az 1869. augusztus 9-iki törvénynyel (Air act for the Abolition of Imprisonment of fraudulent debtors, and for other purposes (32. et 33. Viet. cap. 62.) feltétlenül megszüntesse. Mert ezen törvény első része azon határozatot tartalmazza, hogy az adósági fogság átalában meg van szüntetve (kivéve azon esetet, midőn az adós 50 £-ig terjedő úgynevezett kisebb adósságot megfizetni képes volna, de azt megfizetni nem akarja,) és hogy a biztosítási személyfogság a szökés gyanújában állók ellen csak akkor rendelhető el, ha a szóban forgó adósság legalább is 50 £ -re rúg. A törvény második része a csalárd (fraudulent) adósságokra vonatkozó büntető határozatokat tartalmazza. A harmadik rész végre azon esetekre nézve intézkedik, midőn az adós áltartozásokat ismer el. Mivel azonban a hitelezők a biztosítási személyfogság által kellő védelemben nem részesültek, ennek könnyebb kieszközölhetése végett 1870. aug. 9-dikén újabb törvény hozatott (An Act to facilitate the arrest of absconding debtors 33 et 34 Viet. cap. 76.).

Belgiumban az 1871. julius 27-dikitörvény szintén csak bizonyos megszorításokkal szüli tette meg az adóssági fogságot, fenntartván azt oly esetekben, midőn valaki büntető eljárásban bűntény, vétség vagy kihágás miatt visszatérités, kártérítés vagy költségviselésre ítéltetett; de a polgári vagy kereskedelmi jogi eljárásban szintén személyfogsággal sújtható az olyan egyén, ki valamely büntetéssel járó vagy átalában tiltott, roszakarattal vagy roszhiszemüleg elkövetett cselek- vény miatt viszatéritésben, kártérítésben vagy költségviselésben elma- rasztaltatik.

Az 1872. augusztus 6-diki törvény, mely az adóssági fogságot ír honban megszünteti, teljesen megegyezik az 1869. auszgusztus 9-diki angol törvénynyel.

Végre megemlítendő, hogy az adóssági fogság csak bizonyos megszorításokkal még a következő állomokban sziintettetett meg:

Bolíviában az 1851. október 4-diki törvény által,

Chilében az 1860. junius 23-dikitörvény által, és

Dániában az 1872.márczius 25-diki törvény által.

Más államok eljárásából tehát világosan látható, hogy azok nem mertek a régi traditióval egyszerre szakítani, és hogy épen azért nálunk sem volt czélszerű az adóssági fogságot egyszerűen megszüntetni a nélkül, hogy a hitelezőnek más perbeli biztosítási módok nyujtattak volna.

Törvénykezési eljárásunk tehát e tekintetben is reformot igényel.

Minthogy még igen sok, igazságszolgáltatásunkat mélyen érintő törvény alkotandó, a fennforgó viszonyok között pedig kevés akilátás, hogy azoknak csak egy része is a közeli jövőben meg fog hozatni: a törvényhozásnak elodázhatlan feladata, hogy előre legalább azon törvényjavaslatokat

vegye tárgyalás alá, melyeknek életbeléptetése anyagi érdekeinek károsítása nélkül továbbra épen nem halasztható. Ilyennek mondható a jelen tervezet is, mert nemcsak óhajtandó, hanem okvetlenül szükséges is, hogy az actio Pauliana jogintézménye, mely mint már emlittetett, a legtöbb cultur-állam- ban már fennáll és jó sikerrel alkalmaztatik, nálunk is minél előbb behozassák, a végből, hogy ama sajgó sebek, melyeket a csalárd adósok lelkiismeretlen eljárása hazai hitelünkön, gazdászati felvi- rulásunk leghathatósb emeltyűjén, ejtett, lehetőleg rövid idő múlva meggyógyittassanak.

A mennyiben uj jogintézménynek meghonosításáról van szó, czélszerünek látszik, főbb vonásaiban kifejteni azon főelveket, melyeken a megtámadás joga a mai jognézet szerint átalában alapszik : az indokolásnak nem lehetvén feladata, hogy a fejlődés mindazon phasisait teljesen feltüntesse, melyeken az actio Pauliana alapelvei a rómaiak korától a mai napig az egyes államokban áthaladtak. Elég lesz talán hangsúlyozni, hogy a római jog az összes fennálló magánjogok alapját képezi, melynek alapelvei azonban többé-kevésbbé aszerint módosíttattak, a mint azt a forgalom fejlődése igényelte. A tervezet tehát csakis a következő kérdések megfejtésére szorítkozik :

I. Mely esetekben támadhatók meg az adós jogcselekvényei ?

II. Ki van jogosítva a megtámadásra ?

III. Ki ellen intézendő a megtámadás ?

IY. Miben áll a megtámadás czélja és hatása ?

(Folytatás következik.)

Az ügyvédi kamarákból.

* (A budapesti ügyvédi kamara választmánya) múlt heti ülésében 3 ügyvéd igazoltatott, a kamaránál e szerint 724 ügyvéd jegyeztetett be; figyelembe véve azonban, hogy lemondás, elhalálozás vagy elköltözés folytán eddig 9 ügyvéd a lajstromból kitörültetett, a kamara tényleges tagszáma 715, — 1 ügyvédnek felvétele függőben maradt, 1 ügyvéd pótlásra utasittatott; — ügyvédjelölt 16 vétetett fel, 1 vissza- és 1 pótlásra utasittatott, e szerint 480 ügyvédjelölt jegyeztetett be; más kamara területére történt átköltözés folytán eddig 19 ügyvédjelölt kitörültetett — ennél fogva az ügyvédjelöltek tényleges száma 461; ügyvédi vizsga iránti kérvény 8 terjesztetett fel az ügyvédvizsgáló bizottság elnökéhez.

Különfélék.

— (Az igazságügyi törvényjavas | latok közül) — mint a Hon írja elkészült a rendőrkihágási és a békebirósági javaslat is. A rendőrkihágási javaslat minden vétségi és kihágási ügyet, tehát az összes mezei, vadászati, erdei, politikai, ipari, halászati rendőrbiráskodást a hatóságokra bízza; megyékben a szolgabirókra, városokban a tanácsra . mely aztán egy senatort vagy kapitányt bízna meg az ügyek elintézésével. A másik (a békebirósági) javaslat, a bagatell ügyeket bízza a hatóságokra; még pedig a községi elöljárókra 20 frt értékig, a szolgabirókra és városi tanácsokra, illetőleg ezek megbízott közegére, 100 (!)fx-t értékig mindenpolgári ügyet. Ezzel a bagatell és kihágási ügyeknek sokkal szélesebb értelem volna adva, mint pl. Ausztriában.

Kivonat a „BrnJapsti Kiöif-Ml.

Kinevezések.

Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére Popovits Jenő volt megyei törvényszéki elnököt, továbbá CsóokBálint, Zlinszkylm re, Erdélyi Sándor, Décsey Zsigm ond és Német Lajos Nyomatott az »Athenaeum« Írod. és nyomd, részv. társ. nyomdájában.

budapesti ítélő táblai pótbirákat, végre Sánta Gábor pesti törvényszéki bírót a budapesti királyi Ítélő táblához rendes birákká nevezem ki.

Kelt Laxenburgban, 1875. évi augusztus hó 12-én.

FERENCZ JÓZSEF, s. k.

Perczel Béla, s. k.

A m. kir. igasságügyminiszter az óosai kir. járásbírósághoz írnokká Szálát nay Sámuel kir. semmitő- széki dijnokot nevezte ki.

Csődök.

Báró Bánni y K á 1 m á n ellen , a kolozsvári kir. tszék által, bej. hat. sept. 7., {‘erű. Balogh György, tmgk Kőváry Mihály. (180)

Brettschneider J. czipőkereskedó ellen, a pesti kir. tszék által, bej. hat. sept. 15, 16, 17., id. tmgk és perü. Dr. Bretter Dániel. (180)

Haberfeld Jakab ellen, agyöngyösi kir. tszék által, bej. hat. aug. 16, 17, 18., perü. és id. tmgk Borhy Ferencz. (181)

Csődmegszüntetés.

Baghy F. János szarvasi lakos ellen a b.-gyu- lai törvényszék által hitelezők között létrejött egy esség folytán. (181)

Paal Péter ellen, a belényesi kir. tszék által, a tömeg felosztása folytán.

Pályázatok.

A mohácsi kir. járásbíróságnál egy albirói állomásra benyújt. 4 hét alatt a pécsi kir. tszék elnökénél. (180)

A szegszardi kir. tszéknél egy joggyakornoki állomásra, benyújt, sept. 8-áig a szegszárdi kir. tszék elnökéhez. (180)

A temesvári kir. jbiróságnál albirói állomás- r a, benyújt, sept. 14-éig a temesvári kir. tszék elnökéhez. (182)

Az oraviczabányai kir. tvszéknél egy joggyakornoki állomásra; sept. 14-éig az oraviczabányai kir. tszék elnökénél.

Kimet a „Wiener Zeiten“-!.

Csődök.

Benesch Gyula ellen, a bécsi orsz. tszék által, bej. hat. 13. sept. csődbizt .Napretb József, tmgk Dr. Peritz Ágoston, igaz. tárgy. lépt. 29. (17a)

Handl és Jurende bej. ezég füszerkereskedö ellen, a bécsi orsz. tszék által, bej, hat. sept. 20, csődbizt. Dr. Rapky Raimund tmgk Dr. Münzler Mór, igaz. tárgy, sept. 29. (175)

Richter Emanuel János ellen, a bécsi kir. kér. tszék által, bej. hat. sept. 20, csődbizt. Dürfeld, tmgk Dr. Bodansky Manó igaz. tárgy. okt. 6. (178)

Schütz Peregrin kereskedő ellen a bécsi orsz. tszék által, bej. hat. sept. 16, csődbizt. Nidermoser, tmgk Dr. Neumann Frigyes, igaz. tárgy. sept. 24. (177)

K raliinger Terézia bej. pipere és divatáru kereskedő allen, a linzi orsz. tszék által, bej. hat. sept. 6, csődh. Graf Mayans, tmgk Pessler, ig. tárgy. sept. 17.(176) Bondy Bernát bej. kér. ellen, a kuttenbergi kér. tszék által, hej. hat. okt. 11, csődb. Maresch Antal, tmgk Hoblik Ferencz, igaz. tárgy. okt. 26. (177)

Heyer Lőrincz háztulajdonos ellen, az egri kir. tszék áital, hej. hat. sept. 25, csődbizt. Hauck János János, tmgk Simon Ferencz, igaz. tárgy. sept. 25. (177)

Petsche József hej. déli gyümölcskereskedő ellen, a pilseni kér. tszek által, hej. hat. aug. 23, csődbizt. Worel Antal, tmgk Pilner János, igaz. tárgy. sept. 13. (178) Weitzdörfer J. E. bej. kereskedő ellen, a leit- meritzi kér. tszék által, bej. hat. sept, 15, csődbizt. B. R. tmgk Dr. Katz Mór, igaz. tárgy. sept. 25. (178)

Erste Brünn er Mán n er kleide r Fa- brick Mayer höfer et Companie bej. ezég ellen, a brünni orsz. tszék által, csődb. Feil Ignácz, tmgk Heschl G., igaz. tárgy. sept. 16. (177)

Weinlich Károly és társa bej. ezég ellen, a znaimi üer. tszék által, bej. hat. sept. 30, csődh. Biegler, tmgk Dr. Kaufmann, igaz. tárgy. okt. 14. (176)

Landesberg Baruch kereskedő ellen, a zom- bori kér. tszék által, bej. hat. sept. 30, csőÜb. Stankevicz Lajos, tmgk Severin Poplel, igaz. tárgy. okt. 12. (178)

Ifj. Ilosfay Bertalan ügyvédjelölt ellen a pesti kir. törvszéknél; bej. hat. idő oct. 13., 14., 15., id. tömeggondnok és perügyelő Jász Ágoston. (173.)

Kerekes Ödön nagy-károlyi lakos ellen a nagy-károlyi kir. tvszéknél ; bej. hat. idő sept. 27. 28. 29., id. tömeggondnok Kínál József, perügyelő Balog Bertalan. (173.)

Röeszler Károly kereskedő ellen a n.-szebeni kir. tvszéknél; bej. hat. idő oct. 1. (173.)

ióvoMTolnn nló a! vnlniGlr nlűfhöl

— 264 -