Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 32. szám

255

Az elsőbiróság ítélete a perújítás kérdése, a perköltség és felperesi ügyvéd munkadijának saját fele irárvában megállapítására vonatkozó részében helyben, az alperesi ügyvéd munkadijának sa- jás fele irányában megállapitására vonatkozó nem felebbezet részében pedig érintetlenül, hagyatik.

Indokok. Ujitó fél a csatolt osztálylevél s illetőleg osztoztatö bírósági eljárás, mint uj bizonyíték alapján indította meg perujitási keresetét, de tekintve, bogy uj bizonyíték alapján csak azon fél élhet perújítással, ki'oly helyzetben volt, hogy bizonyítékait használhatta volna, ujitó fél azonban 1869. évi julius 31-én az alapper tárgyalásánál meg nem jelent és e miatt lett pervesztessé, a mennyiben elmaradásának okát a törv rend- trts 306-ik §-a értelmében nem igazolta, a 315-ik §. a) pontja alapján, a 316-ik §. értelmében, az elmulasztott határnaptól számítandó fél év alatt élhetett volna perújítással, minthogy azonban ujitó fél azt elmuasztotta, a perujitási kérelemnek hely nem adathatott.

Az elsőbiróság ítéletét a perújítás kérdésében, ezen, — a perköltség és felperesi ügyvéd munkadijának saját fele irányában, megállapitá- tására vonatkozó részét, pedig az abban felhozott indokokból kellett helyben hagyni.

Felperesnek felebbezése folytán a magyar királyi Curia mint legfőbb itélőszék következő ítéletet hozott:

Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltozta- sával a perújításnak hely adatik, egyszersmind a per, az érdemben hozandó határozat végett az eljáró bírósághoz visszaküldetik.

Indokok. A perújításnak helyt kellett adni, mert jelen esetben ujitó felperes perét nem a megjelenés vétlen mulasztásának indokából, hanem trts 315-ik §. c) pontja értelmében, csupán uj bizonyítékok alapján újítván meg, a perújítás meg- engedhetésének kérdésében nem a trts 318-ik §-a mely csak oly peres félre vonatkozik, kinek ellenfele már perújítással élt, de ki pervesztessé válván a per befejezése után talált uj bizonyítékok alapján kívánja perét újítani, — alkalmazandó, hanem a trts 316-ik §-a, mely szerint a 315-ik §. c) pont esetében a perújítás azon idő alatt engedtetik meg, míg a per tárgya a polgári törvény szerint el nem évült.

A per azonban az eljáró bírósághoz azért volt visszaküldendő, mert a trts 320-ik §-a értelmében a perújítás megengedése mellett az ügy érdeme felett határozni 1-ső sorban az eljáró bíróság van hivatva.

TÖRVÉNY J AVASLATOK,

Törvénytervezet

az adósok által hitelezőik megkárosítására véghezvitt jogcselekvények megtámadhatásáról.

A budapesti kereskedelmi és iparkamara megbízásából szerkesztette és tanácskozás alapjául ezen kamara elé terjesztette Dr. SZVETENAY MIKLÓS, a budapesti keresk. és iparkamara titkára, a kereskedelmi Akadémia ny. r. tanára, a jogtudományi államvizsgálati bizottság tagja, stb.*)

1. §.

Mindazon jogcselekvények, melyeket az adós csak szinleg vagy oly szándékkal, hogy hitelezőit megrövidítse, véghezvitt, a károsított hitelezők által, a mennyiben igényeik kielégítésére szükséges, — a csődtörvénynek a csődmegnyitás következményeiről szóló külön határozatai épségben hagyása mellett — a következő §§. határozatai szerint megtámadhatók.

2- §•

A hitelezőkkel szemben tehát a következő jogcselekvények támadhatók meg:

1. Az adósnak mindazon viszteherrel járó jogügyletei, melyek által a tulajdon átruháztatik, dologbani jog megállapittatik, átruháztatik vagy

*) Ezen becses munkálatot szerző engedelméböl egész terjedelmében közöljük s közölni fogjuk az annak megvitatására egybehívott enquete tanácskozipányairól felvett jegyzőkönyveket is. A tervezet mindenesetre megérdemli, hogy behatóan ismertessük.

elengedtetik, kötelezettség vállaltatik vagy elengedtetik, feltéve, hogy a másik szerződő fél az ügylet megkötésekor az adósnak hitelezői megkárosítására irányzott csalárd szándékáról tudomással hirt.

2. Örökségről és hagyományról való lemondás, zálog vagy jelzálog adása oly kötelezettségek biztosítására, melyek már a dologbani jog megállapítása előtt keletkeztek, kivéve azt az esetet, ha a zálog- vagy jelzálogodás már a kötelezettség keletkezésekor ki volt kötve; továbbá az adósnak minden olyan intézkedése, melyet viszteher nélkül vagy csak szinleges viszteher mellett vitt végbe, kivéve a szokásos, csekélyebb értékű alkalmi ajándékokat, Mindezen esetekben a hitelező még akkor is érvényesítheti megtámadási jogát, ha az adós szerződő társa az ügylet megkötésekor az adósnak csalárd szándékáról nem birt tudomással.

3. §.

Más tárgynak fizetés helyett adása (datio in solutum) csak akkor támadható meg, ha az adós azt oly szándékból tette, hogy hitelezőit ez által megkárosítsa, s ha a másik fél az adós ezen szándékáról tudomással birt, s ez esetre is csak annyiban, a mennyiben a fizetésképen adott tárgy értéke a törlesztendő követelés összegét fölülmúlja.

4- §•

A megtámadási jog érvényesíthető akkor is, ha a megtámadandó jogcselek vény alapján bírói egyezség köttetett, végrehajtható határozat hozatott, végrehajtás elrendeltetett vagy foganatosíttatott. A bíróság által a megtámadás alá eső jog- cselekvénynyel együtt minden ezt követő cselekvé- nyek is érvényteleneknek nyilvánitandók.

5. §.

A szerezni nem akarás (nolle acquirere), a már lejárt adósság kifizetése nem támadható meg. A le nem járt adósság kifizetése pedig csak azon kamatok tekintetében támadható meg, melyek a kifizetés és a lejárat közti időre esnek.

6. §.

Ha a szerző a jogügylet megkötésekor, — legyen az viszteherrel járó vagy nem — az adós csalárd szándékáról tudomással birt, akkor az a kapott pénzt az átvétel idejétől számítandó kamatokkal együtt visszafizetni, más helyettesithető dolgokat pedig ugyanazon nemű, mennyiségű és minőségű dolgokban visszatéríteni, végre a nem helyettesithető dolgokat növedékökkel, tartozékaikkal és gyümölcseikkel együtt, melyeket belőlök nyert, vagyr melyeket az adós belőlök nyerhetett volna, visszaadni tartozik.

Ha a dolgak a szerző által elidegenittettek vagy elfogyasztattak. vagy az ő hibája következtében megromlottak, akkor az ez által okozott kárt megtéríteni köteles. Ugyanez áll akkor is, ha a dolgok a kereset kézbesítése után baleset folytán elvesztek vagy megromlottak és a szerző be nem tudja bizonyítani, hogy e baleset a dolgokat az adós birtokában is érte volna.

Ha a szerző a visszatérítendő dolgokra valamely harmadik személy javára engedett jogot, akkor e jogot megszüntetni köteles.

§•

Ha a jogügylet dologbani jogok megállapításában, átruházásában vagy elengedésében, vagy pedig kötelezettségek elvállalásában vagy elengedésében állott, akkor a szerző — feltéve, hogy a jogügylet megkötésekor az adós csalárd szándékáról tudomással birt — a megállapított dologbani jogokról lemondani, és a mennyiben a telekkönyvbe bekebeleztelek, azok törlését kieszközölni, az elengedett dologbani jogokat vagy kötelezettségeket helyreállítani, az adóst az általa elvállalt kötelezettségek alól felmenteni s a reá ruházott jogokat visszaruházni köteles.

8. §.

Ha a szerző a jogügylet tárgyát viszteher nélkül és jóhiszemüleg szerezte, vagy ha az ügylet megkötésekor szerződésre képtelen vagy korlátolt képességű volt, csákányiban felelős, ameny- nyiben a megtámadási kereset megindításakor a kapott tárgynak, illetőleg értékének még birtokában van.

9. §.

Ha a szerző a szerzeményért viszontszolgáltatás fejében valamit adott, a szolgáltatást, a mennyiben ez vagy értéke az adós vagyonában még megvolna, visszakövetelheti.

Ha a megtámadás tárgyát az adósnak olyan viszteher nélküli intézkedése képezi (2. §. 2. pont), melylyel a szerző részéről viszontszolgáltatás volt összekötve, a szerző — feltéve, hogy az adós csa lárd szándékáról tudomással nem birt —, szolgáltatásának teljes megtérítését követelheti az adóstól ; ellenkező esetben kárpótlásra csakis ezen §. 1. bekezdése értelmében tarthat igényt.

10. §.

Ha a szerző a kapott dologra költségeket fordított, akkor, ha jóhiszemüleg járt el, nemcsak a szükséges, hanem a hasznos költségeknek is megtérítését követelheti, a mennyiben az utóbbiak által a visszatérítendő dolog értéke a visszatérítés idejében növekedett; ellenben ha a szerző roszhi- szemüleg járt el, csak a szükséges költségek megtérítését követelheti.

A mennyiben a szerző a tett költségek megtérítését nem követelheti, csakis az elvétel jogával (jus tollendi) élhet.

11. §.

Annak jogutóda ellen, kivel a megtámadható jogügylet köttetett, a jogelőd ellen intézhető megtámadási jog a követhező esetekben gyakorolható :

1. ha a jogutód a viszteherrel járó szerzés idejekor tudta, hogy az adós az ügyletet azon szándékkal kötötte, hogy hitelezőit megkárosítsa ;

2. ha a jogutód a tárgyat viszteher nélkül, vagy szinleges viszteher mellett szerezte. Ez esetben a megtámadási jog a jóhiszemű szerző ellen csak annyiban gyakorolható, a mennyiben a szerző a megtámadási kereset megindításakor a dolognak, illetőleg értékének még birtokában van.

Örökösök ellen az örökhagyó ellen engedett megtámadási jog az e §-ban érintett megszorítások nélkül érvényesíthető.

12. §.

A hitelelező megtámadási keresetének kérelmében köteles határozottan előadni azt, hogy az alperes minek cselekvésében, vagy eltűrésében ma- rasztaltassék el.

13. §.

A bizonyítékok erejére vonatkozó törvényes határozatok a tények valóságának vagy valótlanságának kiderítésére a megtámadási perekben nem alkalmazandók. A bíróság a fenforgó körülmények megfontolása után, különösen tekintetbe véve a jogügylet tartalmát és megkötésének módját, az adós vagyoni állapotát a jogügylet megkötése idejében, az érdekeltek személyes viszonyait és a felhozott összes bizonyítékokat, — szabad meggyőződése alapján határoz a felett, váljon az adós részén a hitelezők megkárosításának szándéka fennforog-e vagy nem.

A bíróság az összes indokokat, melyeken meggyőződése alapszik, az Ítéletben teljesen felsorolni köteles.

14. §.

Ha az adós vagyona ellen csőd nyittatik, akkor mindazon jogok, melyeket a hitelező a jelen törvény alapján szerzett, a tömeggondokra mennek át.

15. §.

A hitelezőnek azon joga, melynél fogva a megkárosítására véghezvitt jogcselekvényeket megtámadhatja, elévül egy év múlva, azon időponttól számítva, melyben a jogügylet okozta megkárosítás tudomására jutott; tekintet nélkül pedig e tudomásvételre, három év múlva a kérdéses ügylet megkötése után.

Különfélék.

* (A miniszter válsághoz.) Örömmel jelenthetjük, — Írja a P. Napló — hogy a kormánynak sikerült PerczelBéla igazságügyminisztert rábírni, hogy lemondási szándokával felhagyjon