Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 32. szám

253

A Kingsbench, — most — Queens Bench melletti koronaügyész (master of the crown office) a királyság elleni büntettek esetén közvádló; más esetben történt eljárása piagánfeljelentések alapján politikai visszaélésekre vezetvén III. Vilmos azt hivatalos előjog bitorlása üldésére, s a magánvádló érdeke képviseletére (felebbvitt ügyben) megszoritá 21).

Közvádlói királyi ügyészséget kivánó párt napjainkban Angliában létezik 22).

(Folytatása következik.)

Elvi határozatok

az ügyvédrendtartás tárgyában.

Az 1874. XXXIV. t. czikk 2., 3. és 10. §§-aira vonatkozó határozatok.

1. B. J. ercsi lakosnak a székesfehérvári ügyvédi kamarában felvétele iránti ügyben, nevezett kamara 1875 évi junius hó 6-án 264. szám alatt következő jelentést terjesztett be.

B. J. felvételi ügyében f. é. május 24-én 4393. sz. a. hozzánk intézett leirat következtében a kivánt jegyzőkönyv hiteles másolatát azzal terjesztjük fel, hogy f. é. april 3-án tartott rendkívüli közgyűlésünk befejezése után csupán, nevezett ügyvéd kérvénye tárgyában, választmányi ülés tartatott, melyben a felküldött jegyzőkönyvben nevezett választmányi tagokon kívül G. L., P. J. és Cs. L. is részt vettek s az elutasítás egyhangúlag mondatott ki.

Miután ez alkalommal csak ezen ügy tárgyaltatott, jegyzőkönyv nem vétetett fel, hanem ez a következő rendes választmányi ülés jegyzőkönyvébe foglaltatott be; a határozat tehát úgy tekintendő, mint a mely nem négy, hanem hét választmányi tag egyértelmű szavazata folytán jött létre.

A kamarai határozat kézbesitését tárgyazó vevényre nézve megjegyezzük, hogy az már akkor is az iratok között volt, midőn azok első ízben felterjesztve lettek.

A magyar királyi Curia mint legfőbb itélő- szék ez ügyet megvizsgálván, 1875. évi junius 22-én 5310. sz. a. következő határozatot hozott:

A székesfehérvári ügyvédi kamara választmányának fentebbi keletű és számú határozata megváltoztatik és B. J-nek az ügyvédek lajstromába való felvétele elrendeltetik.

Mert: miután a báni tábla által kiadott ügyvédi oklevele a magyarországi hatóságok előtt is kihirdettetett és általuk elfogadtatott; miután továbbá B. J. a felmutatott bizonyítványok szerint 1837-ik évtől kezdve 1848-ikig Pozsonyban , majd később Pesten és ezután az ország más vidékein ügyvédeskedett, ugyanannak az ügyvédek lajstromába való felvétele megengedhetőnek találtatott.

2. A pécsi ügyvédi kamara B. S. által kérvényezett felvétele iránt 1875. évi február hó 14-én tartott választmányi ülésében 142. szám alatt következő végzést hozott:

Olvastatván a B. S. által benyújtott a volt soproni csász. kir. törvényszék által kiállított eredeti bizonyítvány, kimondatik, miszerint: tekintve, hogy az ügyvédi névlajstromba leendő felvétel csak eredeti ügyvédi oklevél alapján eszközölhető, B. S. ur okmányai visszaadása mellett felhivatni rendeltetett, mikép eredeti oklevelét jelen határozat kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt annál is inkább muttassa be, minthogy ezen határidő sikertelen leteltével az ügyvédi névlajstromba leendő felvétele megtagadtatni fog.

B. S. ezen határozat ellen felebbezvén, az iratok a magy. kir. Curia mint legfőbb itélőszékhez felterjesztettek következő jelentéssel:

Az összesiratok a folyó évi február hó 14-én tartott ülésben jelen voltak névsorát magában foglaló jegyzőkönyvi kivonattal kiegészítve, a m. kir. Curia mint legfőbb itélőszékhez újólag felterjesztetni rendeltetett azon megjegyzéssel, miszerint a kamara választmányi ülésében tanácskozási jegyzőkönyvek nem vezettetvén, szavazati jegyzék fel- terjesztése iránti kivánalom nem teljesíthető, a feloldó végzés érdemét illetőleg pedig, tekintve,

sl) L. Blackstone Commentaries!, etc. kivonatát John Giffordtól Falek német fordításában B. II. S. 397. flg.

3í) L. Gneist: das Selfgouvermnent in England. S. 430—444. III-te Auflage.

hogy az ügyvédi rndtrts7-ik §-a világosan és határozottan megállapítja, mikép a felvételt megtagadó határozat ellen felebbvitelnek csak az'esetben van helye, ha hogy a felvétel nem törvényszerű oklevél hiánya miatt tagadtatott meg, ez eset fenn nem forgása esetében tehát a felebbezést felétlenül kizárja, a kamara választmánya ily esetbenifelebbe- zés visszautasítására magát annál inkább jogosultnak érzi, mert e részben a kir. Curia feloldó végzése érdemleges indokot sem tartalmaz.

A magyar királyi Curia mint legfőbb itélő- szék ezen újabb felterjesztése után 1875. évi julius

2-án 5309. szám alatt következő határozatot hozott:

A pécsi ügyvédi kamara választmányának 1875. február 14-én 142. szám alatt hozott határozata feloldatik és a választmány oda utasitta- tik, miszerint felebbező B. S. a végett hogy a részére állítólag 1844-ik évben »B—r« név alatt kiadott ügyvédi oklevelet és volt vezetéknevének mostanira való átváltatását megengedő felsőbb határozatot bemutathassa, elegendő határidő adassák és a kifejlendőkhez képest uj határozat hozassák.

3. Dr. Z. B-t a temesvári ügyvédi kamara ügyvédi oklevél hiánya miatt kebelébe fel nem vé- vén, nevezett ügyvédnek ezen határozat elleni fe- lebbezését a magyar királyi Curia mint legfőbb itélőszékhez további elintézés végett felterjesztvén, ez 1875. évi május hó 31-én 4702. sz. a. ez ügyben következő végzést hozott:

A temesvári ügyvédi kamara választmányának határozata megváltoztatik s Dr. Z. B. ügyvédnek, az ügyvédi lajstrombai felvétele elrendeltetik.

Mert a nevezett ügyvéd ügyvédi képesítését tanúsító 1847. febr. 18-án 1254. okmányon kívül a feloszlatott és időközben polgárosított határőr- vidékre a cs. k. katonai fötörvényszék 1862. május 23-án 453. sz. a. rendelménye szerint érvényesen kinevezett és hivatalába lépett, ügyvédi minőségét is kimutatta és ezen jogosultságát az 1873. évi XXVII. t. ez. 2-ik §-a által is érvényben tartott 18 72-iki junius 9-iki királyi leirat 10-ik §-a és az 1872-iki október 8-án 31720. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet XVI -ik czikke teljes érvényében fenntartotta.

JOGESETEK.

Vádlott beismerésének hatálya bűnügyben.

(M. B.) Lakatos Jakabné elleni gyermekülés miatti bűnügyben a kalocsai kir. törvényszék

1874. évi deczember 3-án 1846. szám alatt következő ítéletet hozott:

Jagicza Magdolna — Lakatos Jakabné 33 éves, nazarenus vallásu, családos, dusnoki lakos, eddigelé fedhetlen előéletű, szabad lábon levő vádlott a gyermekülés bűntettében bűnösnek kimondatik, s ezen bűntettéért a perben állása büntétésül betudatik, ezen felül 47 frt 82 '/2 kr. bűnvádi eljárás költség s 30 frt, védő ügyvéd díjnak megfizetésében elmarasztaltatik.

Indokok. A gyermekölési bűntett tárgyi tényálladéka constatálva van az orvosi véleménynyel, mely szerint a feltalált csontok 8—9 hónapos méhmagzat csontjaival egyezőknek találtattak s hogy a csontvázrészek ugyanazon ház földrészeiből ásattak ki, hol vádlott gyermekét szülte, de ezen felül is úgy a tárgyi mint alanyi tényálladék is törvényesen helyre van állítva, vádlott Jagicza Magdolna az édes anyja Joó Erzsébet abbeli beismeréseikkel, hogy vádlott ezelőtt 14—15 évvel, Kocsis Mihály szabadságos katonával szerelmi viszonyban élt, s attól teherbe ejtetvén, egy gyermeket szült, s ezen gyermekét az édes anyja szemrehányása folytán, túlszigoru apjátóli félelem és a a világ előtti szégyentől indíttatva, még a szülés éjjelén gyermeke fejére intézett nyomás által megölte s a gyermekhullát pár napig rejtegetve, az édes anyja az istálló sarkába elásta, ugyanazért a gyermekölési bűntettben vádlott Jagicza Magdolna bűnösnek kimondandó volt, de tekintettel arra, hogy a tettet ez előtt 14—15 évvel meggondolatlan botlásának a világ és tulszigoru apja előtt

leendő eltitkolása tekintetéből a szülés fájdalmai által felizgatott kedély és a szülés fájdalmai által megzavart testi állapotában követte el, hogy a több éven át senki által nem is gyanított ezen bűntettet, testben és lélekben a lelki furdalás által megtöretve 15 év után, vádlott önként feljelentette és elkövetett tettét bünbánólag bevallotta, hogy a bűntett elkövetése előtt és után semmiféle bűntényért soha büntetve nem volt, s ez okon a bűntett elkövetésekor fennállott osztr. büntető törvény 27. fejezet 228. és 229.-ik §§-ai értelmében a bűntett elévült volna, mint felette enyhítő körülményekre, — súlyosítók nem létében, — figyelembe véve az ideigl. törvénykezési rendszabályok 2-dik rész 9-ik §-át, mely szerint az osztrák törvények fennállása alatt elkövetett bűntettekre nézve a magyar törvények azért állapíttattak meg, mert ezek szelidebbek, az osztr. törvények szerint pedig ezen bűntett mint elévült büntetlen lenne, annál fogva miután a magyar törvények elévülést nem ismernek, a bűnösség ugyan kimondandó, de a törvényhozás fentebb érintett s kimondott elve alapján vádlottnak a perben állása büntetéséül beszámítandó, ezenfelül a bűnvádi eljárási költségek és védő ügyvéd dija megfizetésére itéletileg kötelezendő volt.

A királyi ügyész felebbezése folytán a budapesti királyi ítélő tábla következőleg ítélt:

Az eljáró királyi törvényszék ítélete megváltoztatik és vádlott Jagicza Magdolna a gyermekülés vádja és jogkövetkezményei alól tényálladék hiányában felmentetik.

Indokok. Jóllehet vádlott Jagicza Magdolna önkényt tett feljelentése folytán eszközlött vizsgálat alkalmával azon vallomást tette, miszerint 14—15 év előtt, még hajadon korában szült gyermekét, az apa haragjátóli félelemben és a világ előtti szégyenletében, már a szülés napján, a gyermek fejére fekvés áítal életétől szándékosan megfosztotta; minthogy azonban a hullacsontok megvizsgálása folytán kiállított orvosi szakértői vélemény a vádbeli cselekvénynek beigazolására mi alapot sem nyújt, és egyéb tényleges bizonyíték hiányában azon körülmény, hogy a gyermek valósággal vádlott által fosztatott meg életétől, törvény- szerüleg meg nem állapítható, ezen okoknál fogva vádlottat a gyermekülés vádja alól, tényálladék hiányából felmenteni kellett.

A királyi ügyész felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb itélőszék következő ítéletet hozott:

A budapesti királyi ítélő táblának ítélete helyben hagyatik.

Indokok. Minthogy azon, a vádbeli bűntettre nézve főlényeget képező körülmény, hogy azon gyermeknek halálát, melynek csontjai az első bírósági ítéletben körülirt helyen találtattak, valóban külerőszak okozta, az orvosi látletet és Té- lemény szerint meg nem határozható s igy e tekintetben a vádlott nőnek egyedül álló előadása, teljes bizonyítéknak nem vehető.

Nazarenusok vallásos rajongásainak beszámithatósága bűnügyben.

(M. B.) Gyilkossággal, illetve abbani bünré- szességel vádolt Szabó József és társai elleni bün- perben, a holdmezővásárhelyi királyi törvényszék Szabó Józsefet 10 évi börtönbüntetésre, a többi vádlottakat pedig 5, 3 és 2 évi fogságra itelte.

A királyi ügyésznek, úgy Szabó József és ennek neje Vig Julianna Nyerges Jánosné született Szabó Julianna és Berhidai Keresztes Lidia vádlottak által közbevetett felebbezés folytán a budapesti királyi Ítélőtábla következőleg ítélt:

Vádlottak büntetlen előélete is enyhítő körülményt képezvén, az eljáró királyi törvényszék Ítélete ezen, és az abban felhozott indokoknál fogva helyben hagyatik.

Valamennyi vádlott és a királyi ügyésznek ujabbi felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb itélőszék következő Ítéletet hozott:

A vádbeli cselekmény vallásos rajongásban (nazarenusok) öngyermekén elkövetetett szándékos emberölési bünténynyé minősittetik, s ily változtatással a budapesti magyar királyi ítélőtábla ítélete, az ott felhozott és felhívott indokoknál fogva helybenhagyatik.