Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875 / 31. szám
246 iraton bizonyittatik, az 50 kr. állandó, illetőleg a JI fokozat szerinti csekélyebb illeték a letéti jegyzőkönyv, vagy az ezt pótló irat azon részére illesztendő, hol a visszavétel igazoltatik. Ellenben illetékmentesek az említett törvény 92. 103. §§-aiban felsorolt tanúsítványokról felvett jegyzőkönyvek, miután a külön kiadott tanúsítványok ivenkint 50 kr. bélyeggel látandók el. Kivétetnek azonban az árverési árlejtési és ajánlati tárgyalásokról szóló jegyzőkönyvek, melyek az azokban foglalt jogügylet minőségéhez képest az illetékszabás vonatkozó tételei alatt meghatározott bélyegilleték alá tartoznak. 8) Névaláírásoknak közjegyzők általi hitelesítésénél az első fél aláírásának hitelesítésétől a bélyeg 50 kr. minden további fél aláírásának hitelesítésétől pedig 25 kr. teszen. 9) A közjegyzők által felvett vá1 tóóvások első ivére 1 frt a többi ivre pedig 50 kr. bélyeg szükséges az illetékszabás 99 tétel a) betűje szerint. 10) Minden közjegyzői kiadvány úgy szintén a közjegyző által kiadott kivonatok, hitelesített másolatok, fordítások s átalában minden általok láttamozott iromány ivenkint 50 kr. bélyegilleték alá esik. De ha az eredeti okirat első ivétől 50 krnál csekélyebb bélyegilleték jár, a hiteles kiadványnak minden ivére csak az eredeti okiratra felhasznált csekélyebb bélyeg szükséges. 11) Ha valamely közjegyzői okirat több önálló jogügyletet foglal magában (142. §.) az illetéki szabályok 64. §-a szerint a különböző jogügyletektől járó illetékek külön rovandók le. 12) A közjegyzői okiratok alapján az 1874 iki 35-ik t. ez. 111. és következő §§-ai értelmében eszközölt végrehajtási eljárás alapjául szolgáló, a végrehajtási kérvény s az annak folytán felmerülő egyéb beadványok, és jegyzőkönyvek bélyegilletéke tekintetében az 1873. IX. t. ez. rendeletéi alkalmazandók. A bíróságnak a végrehajtást elrendelő végzése (112. §.) — miután fizetési meghagyást tartalmazó bírói határozat jellegével bir, az illetékszabás 48 tétele 4. jegyzete szerint lerovandó illeték alá esik. Mihez képest az illeték, ha a kötelezettség tárgya 800 irtot meg nem halad, a végrehajtást kérelmező által bélyegjegyekben a végrehajtási kérvényhez csatolandó, a bíróság pedig tartozik az átvett bélyegjegyeket a váltótörvényszéki végzésekre nézve az idézett jegyzetben előszabott módon felhasználni, a mennyiben pedig a kötelezettség tárgya 800 irtot meghalad, a végrehajtási végzés jogerőre emelkedése után a bíróság részéről az illetékszabással megbízott hivatalhoz másolatban átteendő, mely hivatal a járó illetéket az illetéki szabályok 136. §-ának 4. pontja értelmében fogja kiszabni, s annak behajtása végett intézkedni. 13) A közjegyző által a törvény 151. §-a szerint vezetendő ügykönyv, továbbá a 156. §. c) és d) alatt megjelölt óvási és letéti könyv mindenik ive 5 kros bélyegilleték alá esik, ha azonban a használt papirivek a szabályszerű (380 bécsi Q") térmértéknél nagyobbak, az illetéki szabályok 56. -§-ában megállapított 10, illetőleg 15 kros bélyeg jár minden egyes ívért. 14) A közjegyzők részéről az 1874-iki XXXV. 1. ez. 84. és 106 §§-ai eseteiben a feleknek kiadott átvételi elismervény bélyegmentes. 15) A közjegyző tartozik a hagyatékok körüli eljárás eseteiben vagy egyébb ügyekben nyert bírói megbízás teljesítésénél a bélyeg és illeték tekintetében mindazon kötelességeknek pontosan megfelelni, melyek az illetéki szabályokban a bíróságokra vannak ruházva. A közjegyzőhöz ily minőségében a felek által intézett beadványok bélyegkötelesek, minthogy ő, ha a bíróság által nyer megbízást közhatósági személynek tekintendő. Ha a közjegyző az öröködési eljárást bírói megbízás, vagy pedig az örökösöknek az 1874. évi XXXY-ik törvényezikk 128. §-án alapuló megbízása folytán vezeti, kötelességében áll — mielőtt az osztályrészek vagy hagyományok az érdekletteknek átadatnának a hagyatéki kimutatást, a leltár s esetleg az örökhagyó végrendeletének, valamint a netán létrejött osztály-egyességnek bé- lyegmentesen hitelesített másolatával együtt az illetékszabási hivatalnak megküldeni s a hagyaték átadása illetőleg telekkönyvi átíratása előtt az örökösödési illeték biztosítása iránt intézkedni illetőleg e czélból a hagyatéki bírósághoz jelentést tenni. 16) A közjegyzőknél levő iratok eredetijének, hiteles másolatainak, kivonatainak, vagy hiteles kiadmányainak kiadása iránt a felek által a törvényszékhez intézett beadványok, a törvényszéknek e tekintetben hozott végzései továbbá az eredeti okiratok kiadásakor a közjegyző részére készített másolatok és ezek hitelesítései (135. §.), úgyszintén a közjegyzői dijak megállapítása iránt a közjegyzők vagy felek által a bíróságokhoz intézett beadványok, az erre vonatkozó tárgyalás s a bíróság végzései illetékmentesek, de a közjegyzői törvény 144. § ában említett megtagadó végzés ellen beadott felebbezés az illeték szabás 13. tételének 12. pontja szerint 1 frt bélyeg alá esik. 17) Az 1874-iki XXXY. törvényezikk 26. és következő §§-ai értelmében megalakítandó közjegyzői kamarák állása az őket megillető hatáskört tekintve a bélyegkötelezettségre nézve közhatóságokéval egyenlő lévén, a raagánfelek által hoz- zájok intézett beadványokra valamint a közjegyzőknek nem hivatalos levelezésére az illetékszabás 13. tételének határozmányai alkalmazandók. A bélyegmente- beadványokra nézve pedig irányadó az illetékszabás 14 tétele. A közjegyzői kamarának a közhatóságokkal, közjegyzőkkel vagy felekkel folytatott levelezései, valamint összes tárgyalási iratai, melyek közzé a fegyelmi ügyek is tartoznak, bélyegmentességben részesülnek, mely kedvezmény azonban a peres eljárásra nem terjed ki. 18) Az illetéki szabályok 255. §-ában rendelt bélyegellenőrzési szemlét köteles a pénzügyi igazgatóság a közjegyzői irodákban s illetőleg a közjegyzői kamaráknál időről-időre megtartani. Alcir. ministerium rendelete a kir. e. f. bíróságok vjabb szervezése tárgyában. Az 1875. XXXYI. t. ez. l-ső§-ában nyert felhatalmazás erejénél fogva a királyi ministerium rendeli: 1. §• A kir. e. f. törvén} székek közül 1875. évi September hó 30-ával az abrudbányai, belényesi, budai, Csáktornyái, esztergomi, fogarasi, gyergyó- szent-miklósi, hajdú-böszörményi, hátszegi, huszti, nagy-szőllősi, naszódi, pápai, sepsi-szent-györgyi, szamosujvári, szeniczi, szolnoki, tornai, turócz-szt- mártoni és ungvári kir. e. f. törvényszékek szűnnek meg. 2. §. Az 1-ső §-ban felsorolt kir. e. f. törvényszékek területei 1875. évi október 1-ejétől kezdve a következő kir. e. f. törvényszékek területeibe a következőleg osztatnak be: 1) Az abrudbányai kir. e. f. tvszék egész területe a gyulafehérvári, 2) a belényesi kir. e. f. tvszék egész területe a nagyváradi kir. e. f. törvényszék területéhez csa- toltatik, 3) a budai kir. e. f. törvényszék területének Budapest főváros területébe tartozó része beosztatik a pesti, a Pest-Pilis-Solt t. e. vármegyék területén lévő része pedig a pestvidéki kir. e. f. törvényszék területébe, 4) a Csáktornyái kir. e. f. törvényszék területének azon része, mely a hasonnevű kir. járásbíróság területét képezi, beosztatik a nagy-kanizsai, azon része pedig, mely az alsó lendvai kir. járásbíróság területét képezi, a zala-egerszegi kir. e. f. törvényszék területébe, 5) az esztergomi kir. e. f. törvényszék egész területe a komáromi, 6) a fogarasi kir. e. f. törvényszék egész területe a brassói, 7) a gyergyó szt-miklósi kir. e. f. törvényszék egész területe a Csíkszeredái, 8) hajdúböszörményi kir. e. f. törvényszék egész területe a debreczeni, 9) a hátszegi kir. e. f. törvényszék egész területe a dévai, 10) a huszti kir. e. f. törvényszék egész területe a máramaros-szigeti kir. e. f. törvényszék területéhez csatoltatik, 11) A nagyszőllősi kir. e. f. törvényszék területének azon része, mely a hasonnevű kir. járásbíróság területét képezi, beosztatik a beregszászi, — azon része pedig, mely a halmi kir. járásbíróság területét képezi, — a szatmár-németi kir. e. f. törvényszék területébe, 12) a naszódi kir. e. f. törvényszék egész területe a beszterczei, 13) a pápai kir. e. f. törvényszék egész területe a veszprémi, 14) a sepsi-szentgyörgyi kir. e. f. törvényszék egész területe a kézdivásárhelyi, 15) a szamosujvári kir. e. f. törvényszék egész területe a deési, 16) a szeniczi kir. e. f. törvényszék egész területe a nyitrai, 17) a szolnoki kir. e. f. törvényszék egész területe a karczagi. 18) a tornai kir. e. f. törvényszék egész területe a kassai, 19) a turócz-szentmártoni kir. e. f. törvényszék egész területe a beszterczebányai és 20) az ungvári kir. e. f. törvényszék egész területe a beregszászi kir. e. í. törvényszék területéhez csatoltatik. 3. §• A 2. §-nak 3-ik pontjában foglalt intézkedés nél fogva a budai kir. e. f. törvényszékhez tartozó budai kir. járásbíróság azon községei, a melyek Pest-Pilis és Solt t. e. vármegyék területén vannak, egy újonnan fölállítandó kir. járásbíróságnak területét fogják képezni, a mely járásbíróságnak székhelye Promontor községben leend. Az ugyancsak a budai kir. e. f. törvényszékhez tartozó óbudai kir. járásbíróság azon községei, a melyek Pest-Pilis és Solt t. e. vármegyék területén feküsznek, a szentendrei kir. járásbíróság területébe osztatnak be. A 2-ik §. 3-ik pontja szerint úgy a promontori mint a szentendrei kir. járásbíróság a pestvidéki kir. e. f. törvényszékhez fog tartozni. 4- §A pesti kir. e. f. törvényszék 1875. évi October hó 1-től kezdve, »Budapesti e. f. kir. törvényszéke czimet viselend. 5. §• A budapesti kir. e. f. törvényszékhez tartozandó budai és ó-budai, valamint a hozzá már jelenleg is tartozó pest-belvárosi, pest-lipótvárosi, pestterézvárosi, és pest-józsef- 8 ferenezvárosi kir. járásbíróságok 1875. évi October hó 1-től kezdve »Budapesti I. és II.« »Budapesti III.« »Budapesti IY.« Budapesti V.« »Budapesti YI. és YH.« és »Budapesti YIIL IX. s X. kerületbeli kir. járásbíróság« czimeket fognak viselni. A budapesti Y. kerületbeli kir. járásbíróság területében »Újpest« község továbbra is megha- gyatik. A pest-belvárosi, — pest-lipótvárosi, — pestterézvárosi, s a pest-józsef- s ferenezvárosi kir. járásbíróságok területeire a kihágások elitélésére felállított fenyitő kir. járásbíróság 1875. évi October 1-től kezdve a »Budapesti IV., Y., YL, VII.. VIII., IX. s X. kerületbeli rövidítve »Budapesti IV—X kerületbeli kir. büntető járásbíróság« czimet viselend, a mely járásbíróságra a főváros felsorolt kerületeiben és »Újpest« község területén felmerült kihágások elitélése bizatik. E szerint a budapesti I. és II. — valamint a budapesti III. kerületbeli kir. járásbíróságok polgári és bűnvádi ügyekben fognak eljárni. 6. §. A budai kir. e. f. törvényszéknek bányaügyekben az 1871. évi julius hó 10-én, — és pénzügyekben az 1871. évi deczember hó 29-dikén 646/1. M. E. 1872. sz. a. kiadott kir. ministeriumi rendeleteknek 4. §-a — illetőleg 2-dik pontja alapján gyakorolt bírói hatósága 1875. évi octó- ber hó 1-ső napjától kezdve a pestvidéki kir. e. f. törvényszékre ruháztatik. 7- §• Az 1871. évi julius hó 10-én kiadott k. ministeriumi redeletnek 4-dik §-a, melylyel a bányaügyek
