Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875 / 30. szám
A birtok átadása és a haszonvételek meg nem Ítélhető1-', mert Mukits Péter után özvegyét az özvegyi haszonélvezeti jog megilletvén és ő ezen jogát alperesre tartása fejében átruháztatván, az özvegy elhaltéig vagy férjhez meneteléig felperes sem a birtoklást sem a haszonélvezetet nem követelheti. A telekkönyvi bekeblezés megengedendő volt, mert ez a tulajdonjog megítélésének szükségképi folyománya, azonban a bejegyzésnél az özvegyi haszonélvezeti jogra vonatkozó korlátolás kitüntetése is elrendeltetett. Egyebekben a másodbi- rósági ítélet, felhívott indokaiból helyben hagyatik. Örökösödési eset. (M. B.) Zimmer Miklósnak, Mayer férjezett Szeitz Terézia elleni örökösödési perében a temesvári kir. törvényszék következő ítéletet hozott: Felperes Zimmer Miklósnak 1851-ik évben elhalt kiskorú leánya Zimmer Krisztina által hátrahagyott 672 frt örökségi tőke és az ez után bírói letétben elhelyezés napjától 1861. évi julius 25-ik napjáig 5%, ettől kezdve 6 %-tólival számítandó kamatokhozi örökösödési joga biróilag ki- mondatik és ez örökségi vagyonhozi tulajdoni joga megállapittatván, alperesek tűrni köteleztetnek, hogy az örökség felperesnek kiszolgáltassék, kötelesek egyúttal felperesnek biróilag 25 írtban megállapított költséget 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni, saját ügyvédük munkadija 20 írtban állapíttatván meg. Indokok. Felperes örökösödési jogát a törvényre, jelesül pedig az 1840. évi VIH-ik-tör- vényczikk 7-ik §-ára támasztja, mely szerint az elhunyt jobbágynak akár szerzeményi akár ősi javaiban az életben maradt szülők az oldalági örökösöket, az örökösödésben megelőzik. Ennek ellenében alperesek örökségi igényüket egy részről a felperes és elhalt neje Mayer Erzsébet között létrejött és a keresetlevélhez csatolt házassági szerződés, más részről az ideiglenes törv. szabályok 10-ik §-a alapján törekedtek érvényesíteni. A házassági szerződést tekintve azonban, miután ebben csak azon esetre biztosíttatott alperesek részére felperes neje, néhai Mayer Erzsébet hozományának feléhez az örökösödési jog, ha az egyenes örökös hátrahagyása nélkül férje előtt elhal ; miután azonban néhai Mayer Erzsébet férjével nemzett Krisztina nevű leányát hagyta és eként hozományi vagyona ezen gyermekére, mint természetes és törvényes örökösére szállott, az érintett szerződésnek alpereseket érdeklő kedvezménye ez egyenes örökös örökségének megnyílta által önmagában megszűnt, alperesek elhalt rokonuk hozományáhozi jogukat e szerződésre nem támaszthatják. Épen oly kevéssé támaszthatják azt az ideiglenes törvénykezési szabályok 10-ik §-ára és mivel a törvény 1861-ik évben lépvén hatályba, a törvénynek pedig visszaható ereje nem lévén, a hivatkozott 10-ik §. felperesnek leánya halálakor hatályban volt 1840. Vili. t. ez. 7-ik §-ában gyökerező örökösödési jogát le nem rontja. Alpereseknek az ősiségi patens 9-ik §-ára fektetett érvük figyelembe nem volt vehető, mivel a kereseti vagyon mint hagyaték, az ősiségi patens hatályba léptekor már birói tárgyalás alatt állott és annálfogva külön per indítására nem volt szükség és különben is az örökségi igénynek per utoni érvényesítése az akkor már hatályban volt osztr. törvény szerint a hagyatéki ügyben eljárt bíróság perre utasító végzésétől függvén, ennek bekövetkezte előtt felperes által a per nem volt megindítható. Felperes kereseti joga ellen gördített azon ellenvetés, hogy az keresetét a kitűzött határidőnél két nappal későbben indította meg, miután e körülmény az 1868. LIV. t. ez. 590-ik §-a szerint alpereseket csak arra jogosította, hogy a hagyatéknak beszavatolását e hagyatéki bíróság előtt kérelmezzék, ezen jogukat azonban nem érvényesíttették, és felperesnek e hagyatékhozi örökösödési joga az idősület határán belül érvényesíthető lévén, az általa már elkésetten megindított kereset elfogadandó és kereseti joga megállapítandó volt. A hivatkozott szerződés és idézett törvényen kívül alperesek öröklési jogukat egy állítólag köztük és felperes közt a fennállott ujaradi cs. kir. járáshivatal, mint hagyatéki bíróság előtt 1858. év november 19-én létrejött egyezségre is támasz- ták és ennek igazolásául Zsutty Jánosra mint a tárgyalást vezetett járáshivatali tollnokára hivatkoztak, és annak vallomásához pótesküjöket ajánlották. Zsutty János kihallgatott tanú azonban azt vallván, hogy a tárgyalás tartalmára az idő régiségénél fogva nem emlékezhetik, csupán gyanitó- lag érintvén, hogy valami egyezség forgott fenn, de hogy az megköttetett-e ? és minő tartalommal ? arra nem emlékezik; e tanúvallomás határozatlanságánál fogva, félbizonyitékot sem szolgáltatván, alperesek részére a póteskü sem volt oda ítélhető és pedig annyival kevésbé, mivel ez állítólagos egyezséget sem a fennállott megyei árvatörvényszékhez 1862-ik évben e hagyaték megszakadt tárgyalásának újbóli felvétele végett benyújtott kérvényükben, sem az erre 1863-ik évben kitűzött tárgyalásnál fel nem emlitik, hanem örökösödési jogukat egyedül a felperes és elhalt neje Mayer Erzsébet közt létrejött házassági szerződésre ál- lapiták. Mindezeknél fogva felperesnek örökösödési joga kimondandó és a kereseti 672 o. é. frt örökségi tőkének és járulékainak részére leendő kiszolgáltatása biróilag megítélendő volt, és alperesek ennek tűrésére és mint vesztes felek a költségekben elmarasztalandók voltak. Alperesek felebbezése folytán a pesti királyi ítélő tábla következő Ítéletet hozott: Az eljáró királyi törvényszék Ítélete indokolásánál fogva helyben hagyatik. Alpereseknek ezen ítélet elleni újabb feleb- bezésük folytán a magyar királyi Curia mint legfőbb itélőszék következőleg ítélt: Mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatásával felperes keresetétől elmozdittatik; a perköltség kölcsönösen megszüntetik. Indokok. Felperes a keresetbe vett 672 frtot, mint néhai neje Mayer Erzsébet által szülőitől hozományul nyert és ennek halála után Krisztina leányára és ennek is kiskorúságában történt elhalálozása után a törvényes örökösödés czimén ő reá szállott vagyont követeli és keresetét az általa a helytelenül értelmezett 1840. VIII. t. ez. 7-ik §-ára alapítja. Ezen törvényszakasznak azouban nem lehet azon értelmet tulajdonítani, mit felperes vitat és az alsóbiróságok elfogadtak, hogy t. i. a mag nélkül elhalt jobbágynak még életbenlevő szülői közül mindegyik megelőzi az oldalági vérséget az ősiekben különbség nélkül, hogy apai vagy anyai ágról háromlottak-e azok az örökhagyóra; mert az említett törvény ilyetén értelmezése az annak hozatalakor teljes hatályában fennállott ősiség elvével egyenes ellentétben állana, a kérdéses törvényszakasz egyedül helyes és az I. rész 53-ik czi- mének megfelelő értelme az, hogy leszármazók után végrendelet nem léttében a nemzők öröködnek, még pedig az ősiekben, tehát ide értve azon javakat is, melyet a szülők tulajdoni joggal adtak gyermeküknek, azon ág, mely által s melyről há- romlott a vagyon az elhunytra, az apa az apáikban, az anya anyaiakban. E szerint felperes az elhunyt Krisztina leányára anyai ágon szálott vagyonban végrendelet nélkül nem örökösödhetik, mert a törvényes örökösödés ezen anyai ági öröklött vagyonban az 1851-ik évben elhalt Zimmer Krisztina után sem az anya, sem erről leszármazók nem lévén, az anyai nagyszülőket, illetőleg az ezektől leszármazott alpereseket illeti. A perköltség az ítéletek különbözőségénél fogva, különösen megszüntetendő volt. TÖBTÉNYJAVASLATOK. Törvényjavaslat a 'polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868. LIV. tezikk módosítása iránt. (Dr. Teleszky István, az igazságügyi bizottság előadójának szövegése szerint.) (Folytatás.) 204. §. A z idézett törvény 466. §-a helyett: Ha oly ingóságok foglaltatnak le, melyek kiskorú vagy gondnokság alatti egyén tulajdonának állíttatnak, s a végrehajtás a törvényes képviselő, gyám vagy gondnok ellen intéztetik, vagy pedig az érdekeltnek látszó kiskorúak képviselőjének létezéséről, személyéről vagy tartózkodási helyéről biztos tudomás nincsen, köteles a végrehajtó a kiskorú vagy gondokság alatti igénylő részére ügygondnokot nevezni, s a jelen törvény 201. §-a értelmében hozandó végzést ezen ügygondnoknak kézbesíteni. Ugyanazon végzés a gyámhatóságnak is megküldetik, melynek jogában áll más képviselőt kinevezni, vagy ha a képviselet hiánya téves feltevésen alapult, a pert a rendes képviselő által foly- tattatni. 205 §. Az idézett törvény 468. §-a helyett: Az igényperek, még pedig valamennyi beadott igényper, együttesen a sommás bíróság által sommás utón, törvényszékeknél és külön jegyzőkönyvben tárgy altatnak s Ítélet által döntetnek el. Az elsőbbségi bejelentvények felett a bíróság az árverés megtartása után az érdekletteknek sommás utón,illetőleg 1 nap alatt befejezendő külön jegyzőkönyvi tárgyalás melleti meghallgatására határnapot rendel. Azon korábbi'foglaltatok, kiknek ebbeli minősége a végrehajtási jegyzőkönyvben elismerve van, a többségi bejelentvényt beadni nem kötelesek, s az elsőbbségi tárgyalásra hivatalból idézendők meg. A kielégítési sorrend iránt a biró a jelen törvény 182. §-a értelmében határoz. 106. §. Az idézett törvény 472. é s 473. §§-ai he* lyett : Telekkönyvezett ingatlanokra az igénykereset érvényesithetését és hatályát a telekönyvi rendeletek szerint kell megbírálni. Ingókra és nem telekkönyvezett ingatlanokra a jelen törvény 202. §. kitűzött 15 nap alatt beadott igénykereset az igényelt tárgyakra vonatkozó további végrehajtási lépésekre nézve felfüggesztő hatálylyal bir. Az ezen határidő után beadott igénykeresetnek nincs felfüggesztő hatálya, s csupán a vételár feleslegére bir érvénynyel. Az árverés után igénykeresetet indítani nem lehet. Az idézett törvény kilenczedik czimének első fejezete helyett. I. FEJEZET. A kisebb jelentőségű ügyekbeni bíráskodás. 207. §. Ugyanazon községben lakók vagy tartózkodók között felmerülő oly peres ügyekben, melyeknek tárgya 15 frt összeget meg nem halad, vagy oly ingóságok és munkateljesitésités iránt indíttatott, melyek helyett a követelő fél 15 frtot meg nem haladó összeget elfogadni késznek nyilatkozik, a községi bíróság illetékes. A községi biróság a községi bíróból vagy helyetteséből, s a községi, illetőleg körjegyzőből áll. Döntő szavazattal a biró vagy helyettese bir. 208. §. Oly peres ügyekben, mélyeknek tárgya 50 frt készpénzbeli összeget meg nem halad, vagy melyek oly ingóságok és munkateljesítés iránt indíttattak, melyek helyett a követelő fél 50 ftot meg nem haladó összeget elfogadni késznek nyilatkozik, a mennyiben az előző szakasz szerint a községi bíróság illetőségéhez utalva nincsenek, a közigazgatási hatóság illetősége alá tartoznak. A közigazgatási bíráskodást a) Budapesten minden közigazgatási kerület részére külön a törvényhatóság közgyűlése által e czélra választandó egy vagy több kerületi biró, b) szabad királyi és törvényhatósági joggal felruházott városokban az e végből a közgyűlés, által megbízott egy vagy több tanácsnok, c) rendezett tanácscsal biró városokban a. polgármester vagy helyettese, dj egyéb helyeken a közigazgatási járás (szakasz) első tisztviselője vagy helyettese gyakorolja. — 237 —
