Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 1. szám - Az értékpapírok. 1. [r.]

Alperesi ügyvédnek saját fele ellenében 4 frt 30 kr. költség ezennel megállapíttatik. Indokok. Mert alperes önmaga beismerte, hogy a pertárgyát tevő tőidet felperes, a keresetben meghatói-ozott időben használta. Mert azon alperesi állitás, hogy időközben a felperes által bérelt földekhez tulajdonjogot nyert s ennek folytán a bérlet magától megszűntnek lett volna veendő, figyelmen kivtil hagyandó volt azért, mert alperes felperes által előbb nyert jogot önhatalmu.ag fel nem bonthatta Mert: felperes kárát fel nem számitván, ily kár, részére meg nem volt állapitható; mert: a perköltségek megállapítása a prdtrts 251. és 252. §§-aiban leli magyarázatát. A pesti királyi itélő tábla pedig alperesnek ezen Ítélet elleni felebbezése folytán 1874. évi július hó 6-án 28886. szám alatt következőleg itélt: Az első bíróság Ítélete megváltoztatik, felperes keresetétől elmozdittatik s 10 frt 30 kr. perköltségnek 8 nap különbeni végrehajtás terhe alatti lefizetésében elmarasztaltatik, íelperesi ügyvéd munkadija saját fele irányában 18 írtban megállapíttatik. Indokok. Felperes beismerte, miszerint alperes a kérdéses szántó földet az előbbi tulajdonos Pankovits Joseftöl 1872. évi december hó 12-én megvette és azt telekkönyvileg saját nevére irattá, tekintve, hogy a telekkönyvvel kapcsolatos ez idő szerint is érvényben levő osztrák polgári törvénykönyv 1045-ik §-a szerint a haszonbéri szerződés, az uj vevő tulajdonos irányában csak azon esetben bir érvénynyel, ha az telekkönyvileg be van kebelezve; már pedig felperes maga sem állítja, hogy ő a kérdéses szántóföld iránt Pankovits Jóseffel kötött haszonbéri szerződést telekköny vileg bekebeleztette volna, s igy alperes mint vevő uj tulajdonos, az ő haszonbéri szerződésére tekintettel lenni nem tartozik, hanem a tulajdonává vált földet, tulajdonosi jogánál fogva használatba s birtokába vehette a nélkül, hogy felperes irányában birtok- háboritást követett volna el, ennélfogva felperest keresetétől elmozdítani s mint pervesztest a prdtrts 281-ik §-a alapján, a perköltségben elmarasztalni kellett. Ezen Ítélet ellen felperes felebbezett, mert : sommás visszahelyezési keresetnél nem az a kérdés, kié a tulajdon, hanem az, ki bírta a peres tárgyat és meddig? De sérelmes a polg, tkr. 1095-ik §-ára lett hivatkozással és sérelmes az ítélet azért is, mert alperes nem igazolta azt, hogy a megháborított földeket vette volna s mert a csatolt szerződés szerint kiköttetett felperesnek biitoka 8 használata, a kérdéses birtok eladása esetén is. A magy. királyi Cnria mint legfőbb ítélőszék ezen felebbezés folytán 1874. évi Október hó 15-én 8690. szám alatt következő ítél et e t hozott: A pesti királyi itélő tábla ítéletének megváltoztatásával az első bíróság fentebbi keletű és számú Ítélete hagyatik helyben. Indokok. Mert habár felperes haszonbérleti joga telekkönyvileg biztosítva nincsen is, alperes mint uj tulajdonos az osztrák polg. törvénykönyvnek, az ideiglenes törv. szabályok 21-ik §-a által fenntartott 1120-ik §. alapjáD, alperesnek kellő felmondás melletti kihelyezését csak bíróság utján kérhette volna, és az önhatalmú kimozditásra jogosítva nem volt, miért is a visszahelyezést el kellett rendelni. Vegyes közlemények. Egyleti hirek. * (A budapesti ügyvéd-egylet gazgató vála s z t má ny a) multhó 30-án tartott ülésében az egylet rendes évi közgyűlését f. é. január hó 31-ére határozta egybehivatni, melynek napirendére az alapszabályszerű tárgyak mellett, az alapszabályok egy szakaszának módosítása is ki fog tűzetni. Több rendbeli belkezelési ügyek elintézése mellett határoztatok, hogy a bécsi ügyvédi kamara könyvtára részére a magyar törvények gyűjteménye megküldessék, mintegy viszonzásul azon szívélyes előzékenységért, melyben az egylet kiküldöttje a bécsi kamara elnöke és választmánya által részesittetett. Különfélék. * (Az ügyvédi kamarák megalakulása küszöbén) a választási mozgalmak is megindultak. Miután szűkebb és szélesebb körökben ismételten előtanácskozmányok tartattak, mult hó 30-án az összes budapesti ügyvedek lettek egy közös értekezletre meghiva, melyen elnökké Emey János, jegyzőkké Polonyi Géza, Dr. Siegmund Vilmos és Szemenyei János urak megválasztatván, Dr. Győry Elek úr ezen értekezlet kebeléből egy huszonötös candidáló bizottság kiküldését és az által felteendő javaslat feletti tanácskozásra és határozathozatalra az értekezletnek ujabbi egybehívását indítványozta; Remete űr következő indítványt terjesztette be: „Biza meg a tisztelt értekezlet jelenlévő legidősebb tagját mint korelnököt azzal, hogy a budapesti ügyvéd urakat egy legközelebb tartandó közgyűlésre hivja meg, mely közgyűlés tárgyáúl tűzessék ki 1) az alakulás (elnök, jegyző és egy három tagból álló szavazatszedő bizottság választása), 2) megállapodás; az iránt, bogy a candidáló bizottság hány tagból álljon, 3) meghatározása azon napnak, melyen a candidáló bizottság tagjaira a választás megejtetni fog." Dr. Környei Ede ur pedig a következő indítványt nyújtotta be: „indítványozom, hogy ez időben a kamara választmányába csak olyan kamarai ügyvéd választassák, ki az ügyvédséget tényleg gyakorolja. Tekintve, hogy az ügyvédi kamarába, illetőleg az ügyvédek lajstromába azon ügyvéd is, ki az ügyvédséget tényleg nem gyakorolja, kérelmére fölveendő (18. §.) ha csak oly foglalkozást nem folytat, mely ügyvédi hivatásával és állásának tekintélyével össze nem fér (10 §.), tekintve, hogy az ügyvédi kamara hatásköre kiterjed az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvására, az ügyvédek jogainak megvédésére és kötelességei teljesítésének ellenőrzésére, nevezetesen a fegyelmi hatóságnak a kamara lajstromaiban bevezett ügyvédek és ügyvédjelöltek fölötti gyakorlására, tekintve, hogy a most említett erkölcsi tekintély megóvását, a jogok megvédését, a kötelesség teljesítésének ellenőrzését, nevezetesen a kamara tagjai, továbbá az ügyvédek és ügyvédjelöltek közt az ügyködési viszonyokból fölmerülő egyenetlenségek kiegyenlítését (30. §.) a kamarának csak azon ügyvédei eszközölhetik sikeresen, kik az ügyvédséget tényleg gyakorolják és a fölmerülő bajokat a törvénykezési élétben őntapasztalásból ismerik ; tekintve, hogy ez időben a budapesti ügyvédi kamara számos tagjaival szemben attól nem tartható, miként ez időben a választmány a kamarának azon tagjaiból, kik az ügyvédséget tényleg gyakorolják, ki nem kerül; végre tekintve, hogy az ügyv. rendtartás megalkotva lett azok számára, kik az ügyvédséget tényleg gyakoroljáK, mit az 1874. XXXEX. t. cz. V-ik fejezete minden kételyen fölül helyez: Szilágyi Virgil úr a candidáló bizottság tagjait a kamarai tisztségekből kizáratni és a candidáló bizottságban a vidéki kartársak reczére is helyeket fenntartani indítványozott Virava József úr a szavazást nem rögtön megejtetní, hanem arra későbbi időt kívánt kitüzetni. Dr. M a t u s k a Péter a candidáló bizottság tagjainak megválasztására három napi határidőt kiván kiszabatni, és a választásbani részvételre a vidéki kar'.ársokat is fel akarta szólittatni. Gorove Antal a vidéki kartársak meghívása mellett uj értekezletet kívánt egybehivatni és ezen czélból egy tiz tagn előkészítő bizottságot kiküldetni. A vita pro és contra kisebb-nagyobb eltérések mellett sokáig folyt, és abban résztvettek B a i n t n e r Imre, P1 e s k o 11 Henrik, Matolay Etele, B u r i á n János, Dr. H eld Kálmán, ifj. Muraközy László, Dr. Barrach Benedek, Schreyer Jakab, Sigray Pál, Beliczay János, Szobotka Gusztáv, V r á b é 1 y György Dr. L ö w Tivadar* és többen migf végre a nagyon szétágazó indítványok azon. határozatban találtak econcrét megoldást, hogy egy candidáló bízottság küldessék ki, da annak választása egy későbbi, a jelenlegi értekezleti elnök által egybehívandó értekezletnek tartassék fenn, melybeni részvételre a budapesti kamarához tartozó vidéki kaKársak is felkérendők. (Ez értekezlet f. hó 9 ik d. u. 4 órakor fog megtartatni). * (A m. k. Curia semmitőszé ki o sztályának 1874-dik évi ügykimutatásából közöljük egyelőre a következő adatokat : 1873. évből hátralékban maradt 1548 darab az 1874. év folytán beérkezett 1100 darabbal több mint tavaly, tehát 21840, volt tehát elintézendő ügydarab összesen 23424. Ezekből elintéztetett 1874. decz. 31-ig 21293, maradt tehát az 1875. évre 2131 db hátralék. Megjegyzendő, hogy a jelenleg működő 22 előadó közül egy csak az év utolsó havában lett beosztva, négy munkaerő az előfordult halálozás, betegségek és szabadságolások folytán bátran leszámítható és igy a folyton működő előadók száma 17-re szállván le, ezek közül egy-egy előadóra a fennebbiek szerint csaknem 1500 db jutott munka-osztályrészül. * (A ki r. Curia legfőbb i te IS széki oszt álya) ez évi elsS teljes ülésében a fegyelmi tanács kCvetkezS birákból alkottatott meg sorshúzás utján: I. folyamodásu tanács tagjai: Ferenczy Ferencz, Haris György, Halmossy Endre, Végh Ignácz, Somossy Ignácz, Blaskovica Kálmán. Póttagok: Dimics Emil, Heiczegh Sándor, Sahay Imre, Hersich Ignácz és Fogarassy János. II. folyamodásu tanács tagjai, kikhez a semmitőszéki osztály is hasonló számú tagot választ, következők; Puskariu János, Szentgyörgyi Imre, Tóth Elek, Fauer János. Póttagok: Toppler Károly, Cserneczky J., Beöthy Zs. és Ocsvay F. Ugyanez alkalommala perek száma s elintézéséről következő összeállítás közöltetett: u. m. 1874-ik évben érkezett perek száma volt 20,085. Ehez hozzászámittatván az 1873-ból fennmaradt 276 per, a perek összes száma volt 20,361. Ebből elintéztetett 20,053 ; hátralékban maradt tehát 308 ; megjegyzendő azonban,hogy a hátralékban maradt perek legtöbb számban deczember utolsó napjain érkeztek, és hogy az elmúlt 1874-ben érkezett perek száma 1626-tal volt nagyobb az 1873-ik évben érkezett perek számánál. * (Nyilatkozat.) Azon tisztelt barátim és kartásaimnak, kik részint személyesen, részint levelileg a fővárosból és a budapesti ügyvédi kamarához tartozó vidéki városokból kérdést intéztek hozzám aziránt : kész volnék-e megválasztatáson! esetén a budapesti ügyvédi kamara elnökségét elfogadni? szolgáljon válaszul: miszerint én egy év előtt felhagytam az ügyvédség gyakorlásával, s ez okból magamat az ügyvédi kamara tagjai közé sem fogom felvétetni. Budapest, 1874. deczember 31-én. B u s b a c h Péter. * (Irodalmi hir.) A „Franklin-Társulat" magyar irodalmi intézet és könyvnyomda kiadásában (Budapesten IV. egyetem-uteza 4-ik szám megjelent és minden könyvkereskedésben kapható: „kézikönyv kir. közjegyzők számára." Tekintettel az elmélet és gyakorlat igényeire irománypéldákkal ellátva, írták dr. Dárdai Sándor, a „Jogt. Közlöny" szerkesztője és Zlinszky Imre, a pesti kir. itélS tábla p. bírája. I. kötet. Ára fűzve 1 forint 20 krajezár. A törvény csak 1875. évi május hó 2-án lépvén életbe, a II-dik kötet addig szintén meg fog jelenni. A máiodik kötet tártaimazandja a díjszabályzatot, az iromány példákat, a közjegyzők székhelyeit, a bélyegtörvényt és mindannyi vonatkozó szabályrendeleteket. — A „magyar h i v a t a 1 n o kok la p j a" 1875. évi jan. 1-vel lépett negyedik évfolyamába egy úttörő szakvállalat életében minden esetre nevezetes mozzanatot képez azon időpont, melyben a lap niegküzdve a kezdet nehézségeivel, már negyedik évfolyamába lép és magában is biztósitók a lap életrevalóságára nézve, miért is szívesen ajánljuk a magyar hivatolnokok lapját," mint az összes állami, hatóségi és magán tisztviselők nem különbé n