Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875 / 29. szám
230 t atással összeférhetlen s a j oggy akorlatr a ki sszabott idő kizárólag a joggyakorlatban töltendő. (3838. sz. 1875. május 10.) 16. Törvényszéki Írnok vagy telekkönyve- zető az ügyvédjelöltek lajstromába fel nem vehető, mivel az ügyvédrendtartás 5. § szerint a kimutatandó három évi joggyakorlatba csak azon idő számítandó be, mely kizárólag a joggyakorlatban töltetett. (4645. sz. 1875. május 31., 4704. sz. 1875. május 31.) 17. Az ügyvédi kamara nincs jogosítva az ügyvédjelöltek joggyakorlata idejének számítása iránt határozni, miután a kamara egyedül a felvétel megadása vagy megtagadása felett határozhat a joggyakorlatnak ideje feletti határozás pedig a vizsgáló bizottság hatáskörébe tartozik. (4904. sz. 1875. junius 9.) 111. Az 1873. 33. t. ez. 27., 75., 77., 105., 111. §§-aira vonatkozó határozatok. 18. Az ügyvédség gyakorlatától való felfüggesztést tartalmazó határozót hozatala nem tartozik a kamara választmányának hatáskörébe, mert az ügyvédi gyakorlattól való felfüggesztésnek kimondása az ügyvédi rendtartás 105. §. értelmében csak a fegyelmi bíróságot illeti, ezen fegyelmi bíróság pedig a 75. §. szerint az elnökön kívül 4 választmányi tagból alakítandó, s fegyelmi határozat a választmány és póttagok összeségéből alakult ülésben nem hozható. (4395. sz. 1875. május 24.) 19. Ha az ügyvéd ellen biróságilag elrendelt fegyelmi vizsgálat még tényleg folyamatba nem tétetett, az az ügyvédrendtartás 111. §. alá nem foglalható. (4438. sz. május 24.) 20. Az 1874. 34. t. ez. 44., 46.. és 48. §§-fcan említett kötelességszegések tekintetében a 66. §. értelmében még akkor is a kir. törvényszékek illetékesek, ha ezen kötelességszegések az ügyvédrendtartás hatályba lépte előtt követettek el, s a vonatkozó iratoknak az ügyvédi kamarához leendő áttétele is csak akkor eszközlendő, ha a kötelességszegés egyszersmind fegyelmi eljárás alá esik. (4801. sz. 1875. junius 7.) 21. ) Az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztendő azon ügyvéd, ki ellen a büntető bíróság vád alá helyezési határozatot hozott, habár ezen határozat ellen vádlott ügyvéd jogorvoslattal élt s igy az irányában jogerőre még nem emelkedett. (5064. sz. 1875. junius 9.) Á beliigty- és igazságügyminiszter rendeleté a kézbesítőkről szóló 1875. évi X. t. ez. végrehajtása tárgyában. i- §• A kézbesítőkről szóló 1875. éviX. t. ez. f. é. September hó 1-jén lép hatályba. 2. §. Mindenik község köteles azon községi közeg nevét, ki az idézett törvény értelmében a kézbesítést eszközölni fogja, megjelölve ennek hivatalos állását és lakását is, f. é. augusztus hó 1-ső napjáig azon járásbíróságnak bejenteni, a melyhez a község tartozik. Ha a kézbesítés körjegyző által teljesítendő, (kis községek 1875. X. t. ez.) az illető körjegyzőséghez tartozó községek is külön megjelölendők. 3. §. A járásbíróság a hozzá beterjesztett jegyzékeket táblázatba összeállítva, f. é. augusztus hó 15- ig megküldi azon törvényszék elnökének, melynek területén létezik a járásbíróság. A táblázatok mind a törvényszékek, mind pedig a járásbíróságok kiadó-hivatalaiban nyil- yántartandók. 4- §• A kézbesítendő iratok boríték alatt — s mennyire lehetséges posta utján — küldetnek meg Sk kézbesítőnek. Különös utasítás csak az esetben adatik, ha azon fél, a kinek az irat kézbesítendő, sem az irat külsejére, sem az arra vezetett vagy ahhoz fűzött bírói határozatban nem neveztetett meg; vagy pedig ha a kézbesítendő ügydarab, illetőleg irat nem az állam nyelvén s nem oly nyelven van szerkesztve, melyet azon község lakosságának, melynek területén a kézbesítés eszközölendő, legalább egy harmad része beszél. 5. §. A bíróságok székhelyein kívül alkalmazott községi kézbesítők kötelesek a kézbesítés végett hozzájuk érkezett iratokat, a mellékelt minta szerint vezetendő jegyzékbe s a megérkezés sorrendje szerint beigtatni. A kézbesitési jegyzékek mindenik kézbesitő- nek ajárásbiró által díjmentesen szolgáltatnak ki. A jegyzék folyó számai az év kezdétől végéig szakadatlanul folytatandók. Az év elteltével a jegyzék az illető járásbíróságnak adandó át, mely azt irattárában helye- zendi el. 6. §. A kézbesítések a meghagyás érkeztének sorrendje szerint teljesitendők. Kivételnek csak az esetben van helye, ha valamely ügydarab vagy irat a bíróság által ezen szóval »sürgős« jelöltetett meg. Az ekként megjelölt irat haladékatlanul kézbesítendő. 7. §. Polgári ügyekben a kézbesítés az 1868. LIY. t. ez. 259., 260., 262., 263., 264., 165., 266., 267. § ainak és az 1874. okt. 15-én kiadott ügyviteli szabályok 167., 168. és 172. §-ainak rendelkezései szerint eszközlendő. 8. §. Bűnvádi és kihágási ügyekben — ha a kézbesítendő irat tartalma szerint valakinek a bíróság előtti megjelenése hagyatik meg; az idézvény tekintet nélkül arra, hogy az illető mint vádlott, magánvádló, vagy károsított, vagy pedig mint tanú vagy szakértő idéztetik meg — mindig a megidé- zendőnek saját kezeihez kézbesítendő. 9. §. Ha mindazonáltal az, kinek megidézése el rendeltetett, meghalt, vagy távol van s a kézbesítő tudomással bir arról, hogy a megjelenésre kitűzött határnapig nem érkezik vissza: köteles erről azon bíróságot, melytől a kézbesítés iránti meghagyást kapta, haladéktalanul értesíteni. 10. §. A 8. és 9. §§-ban foglalt határozatok követendők a bűnvádi és kihágási ügyekben keletkezett egyéb bírósági meghagyások, határozatok vagy ítéletek kézbesítése tekintetében is. 11. §. Az elővezetési parancs kézbesítése szintén a fentebbi szabályok értelmében eszközöltetik; az elővezetésre nézve azonban a bűnvádi szabályok szolgálnak irányul. 12. §. A községi kézbesítő tartozik gondoskodni, hogy az, a kinek az irat kézbesittetett, ennek átvételét, nevének a vétbizonyitvány illető rovatába sajátkezű bejegyzésével elismerve s egyszersmind az átvétel napját is a megfelő rovatnak helyes kitöltése által igazolja. Ha az, kinek az irat kézbesittetett, írni nem tudna: ezen körülmény megjegyzése mellett mindkét rovat a kézbesítő által töltendő ki. Ugyanez követendő, ha a fél a kézbesítendő iratot elfogadni vonakodik: az irat nála hagyatik, mely körülmény a kézbesítésről szóló bizonyítványban megjegyezendő. 13. §. A vétbizonyitványt a községi kézbesítő is köteles aláírni. 14. §. Köteles a kézbesítő a vétbizotványt a kézbesítés eszközlése után azon község pecsétjével ellátott boríték alatt — mely község által kézbesítőnek alkalmaztatott — haladéktalanul a bíróságnak visszaküldeni. írásbeli jelentés — a jelen rendelet 9. §-ában meghatározott eseteken kívül, csak az esetben teendő: ha valamely ügydarab kézbesítése nem eszközöltetett, mely esetben a kézbesítést gátló ok tüzesen körülírandó s az ügydarab is visz- szaküldendő. A boríték czimlapja ezen felirattal ellátandó : »Igazságszolgáltatási ügyben póstadij- mentes«. 15. §. A kézbesítő, ha az átvevőt személyesen nem ismeri: tartozik annak személyi azonosságáról magának kellő meggyőződést szerezni. 16. §. A nem kézbesített iratok visszaküldésének napja a kézbesítésekről vezetett jegyzékbe szintén beírandó. 17. §. A kézbesítő a kézbesítés eszközléséért a felektől dijt vagy jutalmat nem követelhet. 18. §. A törvényszék elnöke, valamint ajárásbiró is mindenkor megvizsgálhatják a kézbesítők által vezetett jegyzéket s ha azok nem találtatnának rendben, vagy ha egyébként azt tapasztalnák, hogy a községi kézbesítő nem bir elegendő jártassággal, ez iránt kötelesek az igazságügyminiszterhez jelentést tenni. 19. §. A községi kézbesítőnek akadályoztatása esetében tartozik a község elöljárósága azonnal gondoskodni, hogy ez más alkalmas községi közeg által helyettesittessék. Kisközségekben a körjegyző helyettesítése iránt az illető járási szolgabiró intézkedik. A helyettesitettnek neve és lakása az illető járásbíróságnak azonnal bejelentendő. 20. §. Ha valamelyik községben egy kézbesítő nem lenne elégséges: a község köteles gondoskodni, arról, hogy a szükségnek megfelelőleg két vagy több kézbesítő alkalmaztassék; a felügyeletet e tekintetben első vonalban az illető törvényhatóság, felsőbb vonalban pedig a belügyminister gyakorolja. 21. §• Mindazon ügyekben, a melyekben a kir. közjegyző az 1874. évi XXXV. t. ez. 12. fejezete (129—132. §§.) értelmében mint a bíróságok megbízottja jár el: az általa kézbesítés végett a kézbesítőkhöz küldött iratok és ügydarabok tekintetében ugyanazon szabályok követendők, melyek a polgári ügyekben eszközölendő kézbesítésekre nézve a jelen rendeletben megállapíthattak. Budapest. 1875. julius 3. Tisza K á 1 m á n, s. k. Perczel Béla, s. k. az ügyvédi kamarákból. * (A budapesti ügyvédi kamara választmányának) két legutóbbi üléseiben 8 ügyvéd igazoltatott, a kamaránál e szerint eddig 716 ügyvéd jegyeztetettbe, figyelembe véve azonban hogy lemondás, elhalálozás vagy elköltözés folytán 6 ügyvéd a lajstromból kitörültetett, a kamara tényleges tagszáma 710; ügyvédjelölt 32 vétetett fel, 2 visszautasittatott, e szerint a kamaránál eddig 438 jelölt van bejegyezve, 1 ügyvédjelölt pótlásra utasittatott; más kamara területére történt átköltözés folytán 12 ügyvédjelölt kitörültetett — ennélfogva az ügyvédjelöltek tényleges száma 426; ügyvédi vizsga iránti kérvény 5 terjesztetett fel az ügyvédvizsgáló bizottság elnökéhez.
