Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 24. szám - Vélemény és inditvány

— 191 — Ez esetekben az itélet valamennyi érdekelt pertárs nevében felebbezettnek tekintetik, azok kivételével, kik a felebbezésről a per folyamában mondottak le, vagy a kötelezettséget önként elfogadták. 110. §. A felebbezésben az itélet tartalmazta érdemleges sérelmeken kivül azon alaki sérelmek orvoslását is kérheti a felebbező, melyek az eljárás körül a felebbezett itélet hozataláig felmerültek, vagy a per folyamában hozott olyan végzések által okoztattak, melyek ellen a törvény 131. §-a értelmében külön jogorvoslat használata megengedve nincsen. A jelen törvény 52. és 56. §§-ai szerint nem felebbezhető Ítéletek ellenébe az ügyérdemes hozott itélet elleni felebbezésben keresendő orvoslás. 111. §. Az elsőbirósági itélet ellen törvényes időben beadott felebbezés a végrehajtásra nézve rendszerint felfüggesztő hatálylyal bír. 112. §. Az előző szakasz szabályaitól eltéruleg a marasztalt fél által beadott felebbezés daczára végrehajthatók a következő feltétlen elmarasztatalást tartalmazó elsőbirósági ítéletek : a) sommás és rendes perekben alperes meg nem jelenése miatt hozott marasztaló itélet, valamint a megjelent, és a felperesi követelést beismerő, s az ellen semmi kifogást nem tevő, vagy épen nem védekező alperest elmarasztaló itélet; b) sommás perben járulékok nélkül 100 frt összeget vagy értéket tul nem haladó marasztalást tartalmazó itélet; c) Teljes bizonyerővel biió okmányon alapuló sommás perben hozott s járulékok nélkül 300 frt összeget tul nem haladó marasztaló itélet; d) a sommás bírónak határvillongási, birtokháboritási, vásárbiráskodási, a bérelt laknak átadása, vagy a bérleti idő lejárta, vagy a bérfizetés elmulasztása miatt kért kiüríttetése iránt indított perekben hozott ítéletei; e) rendes perekben hozott oly ítéletek, melyekben a marasztalás járulékok nélkül 1000 frt • összeget vagy ugyanannyi értékű ingóságokat tul nem halad; /) teljes hízonyerővel bíró okmány alapján indított rendes perben hozott járulékok nélkül 2000 frton aluli készpénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet. Mindezen esetekben az elsőbirósági itélet rendelkező részében kimondandó, hogy az itélet a kötelezettség teljesítésére kiszabott határidő eltelte után a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. 113. §. Az első szakasz a), b), c),e) és/) pontjának eseteiben azonban a nyertes fél kielégítést csak akkor követelhet, ha a marasztalt fél részére biztosítást nyújt az iránt, hogy ez az itélet megváltoztatása esetében viszvégrehajtási jogát érvényesítheti. — Ezen biztosíték készpénz, a becsérték kétharmadrésze erejéig számitható arany, ezüstnemüek és drágaságok, ugy az árfolyam kétharmadrésze erejéig számitható magyar és osztrák állampapírok letétele, vagy ingatlanokra első helyen való bekeblezés által nyújtandó, ugy azonban, hogy az egyenes államadó százszoros összege által képviselt becsérték szerint az ingatlan legalább kétszer annyi biztosítékot képviseljen, mint a biztosítandó összeg. A felek kölcsönösen a biztosítás más módja iránt is megegyezhetnek, s a bíróság belátására bizatik, hogy hazai részvénytársulatok részvényeit, elsőségi kötvényeit, zálogleveleit, betéti könyvecskéit és pénztári jegyeit a marasztalt fél beleegyezése nélkül is biztosítékul elfogadhassa. Ha ily módon a nyertes fél biztosítást nem nyújt, a marasztalt fél a marasztalási összeget vagy a marasztalás tárgyát bírói kézhez teheti le ; elleneseiben a kielégítési végrehajtás foganatosíttatván, a marasztalás összege vagy tárgya bírói letétben tartatik. Az alperes által letett vagy tőle végrehajtás utján behajtott összeg vagy tárgy a nyertes felperesnek hivatalból kiadandó, ha az elsőbirósági ítéletet helybenhagyó másodbirósági itélet elleni felebbezé6Í határidő lejártáig alperes a jelen törvény 127. §-nak megfelelő kérvényt nem adott, ha a beadott kérvénynek hely nem adatik; vagy ha az elsőbirósági Ítéletet a harmadbiróság hagyja helyben. Ugyanazon esetekben a felperes által adott biztosíték hivatalból kiadandó, illetőleg bekeblezés általi biztosítás esetében a kitörlés végett az illetékes telekkönyvi hatóság hivatalból keresendő meg. 114. §. Ha a felebbezett itélet által eldöntött ügyre vonatkozó eljárásnál, vagy valamely közbeszóló határozat hozatalánál a perrendtartás lényeges szabályai megsértettek vagy figyelmen kivül hagyattak, s e miatt a fél a törvény szerint őt megillető védelemben korlátoltatott, vagy az ügy alapos eldöntése lehetetlenné tétetett: akkor a másodbiróság a felebbezett Ítéletet feloldja, s az eljárás hiányainak kipótlását, s ujabb itélet hozatalát rendeli meg. Ha azonban az eljárás hiányaiki nem pótolhatók, az itélet, illetőleg az annak alapjául szolgáló eljárás és birói határozatok is, annyiban, a mennyiben a törvény rendelkezésébe ütköznek, megsemmisítendők s ujabb eljárás és itélet hozatala rendelendő meg. 115. §. Különösen megsemmisítendő az eljárás: a) ha a bíróság az itélet hozatalakor nem volt szabályszerűen alakítva; b) ha a tárgyalás és eljárás nyilvánosságára vonatkozó szabályok meg nem tartattak; c) ha valamelyik fél épen nem,vagy nem törvényszerűen idéztetett; d) ha a peres eljárás a törvény rendelete ellenére a fél fellépte nélkül hivatalból indíttatott meg; e) ha az itélet kiadmánya a tanácskozás folytán hozott határozattól lényegesen eltér; /) ha a bíróság hozott ítéletet, habár a kézbesítés előtt megváltoztatta; g) ha az eljárás az 1868. LIV- tcz. 9. és 10. §-a szerint felfüggesztendő , vagy valamely ne birói hatóság előzetes eljárása bevárandó lett volna; h) ha az ügy polgári bíróság hatósága alá nem tartozik. 116. §. Ha oly ügyben, melyben a rendes birói illetőségtől a jelen törvény 27. §-a szerint eltérések helye nincsen, illetéktelen bíró járt el és hozott ítéletet, felebbezés esetében a másodbiróság még azon esetben is, ha a birói illetőség Jellen kifogás nem tétetett, az ítéletet és eljárást megsemmisíteni és a jelen törvény 6. §-a figyelembe vételéveli ujabb eljárás végett az iratokat az illetékes elsőbirósághoz küldeni köteles. 117. §. Az előbbeni szakaszban megirt eljárásnak van helye akkor is, ha sommás ügyben a bírói illetőség vagy érdekeltség tárgyában kifogást elvető határozat elleni panasz, a felebbezéssel kapcsolatban terjesztetik elő; vagy ha sommás és rendes perben a kifogás előterjesztésére rendelt határidő után felmerült vagy tudomására jutott birói érdekeltség a felebbezéssel kapcsolatosan panaszoltatik. A birói érdekeltség megállapítása esetében azonban az iratok az érdekelt bíró kizárásávali ujabb eljárás és határozathozatal végett az elsöbirósághoz küldetnek vissza, vagy a mennyiben ennek szüksége forog fenn, biróküldés végett a harmadbirósághoz hivatalból terjesztetnek fel. 118. §. Ha az 1868. évi LIV. tcz. 11. §-a értelmében az eljárás félbeszakítandó lett volna, s a bíróság, ennek mellőzésével Ítéletet hozott, a másodbiróság a felebbezett itélet megsemmisítése mellett az eljárás félbenszakitását, s erről a feleknek és a törvényes képviselőnek értesítését rendeli meg. Ha pedig a másodbiróság azon kérdést, váljon a felek valamelyike van-3 vagy nincs öuképviseletrc jogosítva, kellően tisztázottnak nem látja, az itélet feloldásával e kérdésben a felek meghallgatását, és annak folytán ujabb határozat hozatalát rendeli meg. 119. §. Ha az itélet jogerőre emelkedése vagy birói egyesség kötése után tűnnék ki, hogy valamelyik fél önképviseletre jogosítva nem volt, akkor a törvényes képviselőnek vagy az időközben önképviseleti jogosultságot nyert félnek fellépésére azon eljárás megfelelő alkalmazásának van helye, melyet jelen törvény 96. §-a megállapít. 120. §. Ha a jelen törvény 34. §-a ellenére a bíróság ítéletet hozott, azon esetben, midőn a felek képviselőinek valamelyike a törvény kívánalmainak megfelelő meghatalmazást nem csatolt be; akkor felebbezés esetében a másodbiróság az ítéletet feloldani és az elsőbiróságot a jelen törvény 34. §-ának megfelelő eljárásra utasítani köteles. 121. §. Ha az itélet jogerőre emelkedése vagy birói egyesség kötése után tűnnék ki, hogy valamelyik fél nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül lépett fel, akkor a meg nem hatalmazó félnek fellépésére azon eljárás megfelelően alkalmazandó, melyet a jelen törvény 96. §-a megállapít. Ezen esetben a meghatalmazás nélkül fellépő is meghallgatandó, s ha meghatalmazását igazolni nem képes mindkét félnek okozott költségekben elmarasztalandó. A törvényesen megidézett alperes azonban ez esetben csak azon részben kérheti az itélet vagy egyeség megsemmisítését, a menyiben az reá nézve sérelmesebb, mintha meg nem jelenése folytán hozatott volna itélet. 122. §. A jelen törvény 115. § a) e)f) h) pontjainak és a jelen törvény 116. §. esetében, ugy akkor is ha az ügy birói hatóság alá nem tartozik, a másodbiróság az ítéletet és az eljárást akkor is megsemmisíteni tartozik, ha ezen sérelmek a felebbeI zés során nem panaszoltattak. 123. §. A másod bíróság akkor, midőn a fentebbi 115*116, 117, 118, 120, és 122. §§. vagy az 1868. LIV. t. cz. 108. §. alapján az ítéletet feloldja, vagy azt illetőleg az eljárást megsemmisítő végzést hoz; minden más esetben pedig itélet által és az iránt határoz, mennyiben hagyja helyben vagy változtatja meg az első bíróság ítéletét. Ha az első bíróság felperest a kei-esetjoghiánya vagy a kereset időelőttisége miatt utasította el keresetével, avagy perújítás esetében a perujitási kérelemnek helyt nem adott, a másodbiróság az ügy érdeme felett még akkor sem ítélhet, ha az első bíróság ítéletét megváltoztatja. Ily esetben az első bíróságot oda kell utasítani, hogy a másodbiróság ítéletének jogerőre emélkedése után az ügy érdeme felett ítéljen. Ellenben, ha az első bíróság valamely ügydöntő kifogásnak adott helyt, a másodbiróság, ha a kifogásnak helyét nem látja, az ügy érdeme felett tartozik Ítélni. A másodbiróság a felebbező hátrányára az első bíróság határozatát nem változtathatja meg. (Folytatása következik) Az ügyvédi kamarákból. * (A budapesti ügyvédi kamara) f. hó 15-én átköltözött belváros zöldfauteza 12/a sz. a. saját helyiségeibe; a kamara irodájában délelőtt 8—12 óráig, délután 3—5 óráig fogadtatnak el beadványok és ugyanezen órákban adatnak értesítések is. Egyleti hirek. * (M eghivás)a budapesti ügyvédi egylet* nek 1875 évi június 26-án délelőtti 11 órakor az egylet helyiségeiben (IV., koronaherczeg-uteza 8. sz.) tartandó második rendkívüli közgyűlésére, melyen az alapszabályok 17. §. i) pontja értelmében a megjelenő tagok végérvényesen hatúrozand-