Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 18. szám - A törvényes házasságon kivül született gyermek polgári magánjogainak szabályozásáról 9. [r.]

— 143 — Pártfogó ügyvéd kirendelésének mikor van helye? azt meghatározni a kamara nincs hivatva. Annak megjegyzése mellett: hogy az elhagyatni rendelt §-ban hivatkozott polg. tvk rdtr. 85-ik §-a azon esetek iránt intézkedik: melyekben a felnek magát képviseltetni kell, tudatom a kamarával : hogy a polg. tvk rdtr. 90-ik §-a szerint vagyontalan perlekedők számára a bíróság rendel képviselőt. A kamara- illetőleg választmányának csak is az hivatása, hogy a biróság felhívására — miután a biróság a szegény jogon való képviseltetést már elrendelte — az 1874: XXXIV. t. cz. 27 §. 5-ik bekezdése alapján, a képviselő személyét kirendelje. 4. A 60. §. egészben kihagyandó. A hiv. t. 30. §-a tüzetesen megjeleli azon eseteket, melyekre a kamara elnökének békéltetési és kiegyenlitési jogot megadja. Ezen jogot az ügyrend ki nem terjesztheti. 8. A 63-ik § következőleg módosítandó : »Ha apanaszlott nem nyilatkozott, s a választmány—mint fegyelmi biróság a felhívást ismételni nem kívánja, vagy pedig a panaszlott nyilatkozatát a kitűzött időben beadta, — a mennyiben az id. t. cz. 73-ik §-ának esete nem forog fenn — a panaszt tartalmazó beadvány, vagy előterjesztés, avagy jegyzőkönyv — s illetőleg a nyilatkozat is eredetben, a kamara ügyészének záros határidő alatti indítványtétel végett, egyúttal pedig másolatban a kir. ügyésznek kiadatik. A további eljárásra a hiv. t. cz. szolgál irányadóul«. • A kir. ügyész különben a hiv. t. cz. 100-ik §-ában már a vizsgálat megindítására nézve nyert inditványozási jogot esetleg nem gyakorolhatná. 9. A 82-ik §.l-sö bekezdése a 2-ikkal látszólag ellenlétben van. ajánlom a kamarának az újonnan szövegezést. 10. A 89-ik §. Szövegéből a következő szavak > az eddig bejegyzett ügyvédjelöltek pedig az 1 frt« a 4-ik pontból folyólag kihagyandók. Ezek szerint az 1875/6 évi költségvetés: Fedezet részének 3-ik rovata >Felvételi dij ugyanannyi (520) jelölt után 1 írtjával — 520frt.« szintén elhagyandó. Felhívom a kamarát: hogy az ügyrendnek a fentebbiek szerint módosított egy példányát, az újonnan szerkesztendő költségvetés egy példányával együtt, terjeszsze fel. Tudatom azt is : hogy a vidéki ügyvédi kamaráknak, a most helyben hagyott ügyrendet elfogadásra ajánlottam. Budapesten 1875-évi april hó 14-én. Az igazságügyminiszter helyett az államtitkár : C s e m e g i s. k. A budapesti ügyvédi kamara a fennebbi leiratra egy felterjesztést tervez, melyben a miniszter főfelügyeleti jogának teljes elismerése, másrészről azonban a kamara önkormányzati jogának hangsúlyozása mellett, a kívánt módosításoknak részben czélszerütlenségét, részben feleslegességét, sőt részben teljes tarthatlanságát szándékozik kimutatni. * (A budapesti ügyvédi kamara) választmányának mult heti ülésében 14 ügyvéd igazoltatott, ugy hogy ma már 661 tagot számit a kamara; függőben maradt 1 ügyvédnek felvétele, ügyvédjelölt 18 vétetett fel, e szerint máig 305 jelölt vétetett fel; pótlásra utasíttatott 2, viszszautasittatott 1, elbocsátvány kiszolgáltatott 1 jelöltnek, irodaváltoztatás folytán ujabb igazolvány kiadatott 1 jelöltnek; vizsga iránti kérvény 1 terjesztetett fel az ügyvédvizsgáló bizottsághoz. Végre megállapittatott az ügyvédi könyvvitel mintázata iránti javaslat, mely az igazságügyi minisztériumhoz felterjesztetik. * (A n agy-v áradi ügyvédi-kamara újbóli megalakítása april 28-án.) A nagyváradi ügyvédi kamarának folyó évi február 14-én tartott alakuló közgyűlésén hozott határozatok, ezeknek az elnök és alelnök megválasztását illető része kivételével, miniszterileg megsemmisíttettek ; ennek folytán april 28-án tartatott ujabb alakuló közgyűlés, melyet Eitoók Zsigmond elnök megnyitván az éljenzéssel fogadott megnyitó beszéd után jegyzőkül fölkéri: Rádl Ödön és Kovács Béla urakat, kik helyeiket elfoglalván , felolvastatik a megsemmisítő miniszteri leirat. Elnök bejelenti hogy a miniszter leküldte a bün- vagy fegyelmi vizsgálat, és csőd álló ügyvédek névsorát s indítványozza, hogy ezek névsora ne olvastassékfel, hanem egy küldöttség neveztessékki,mely aszavazókat összeírja, s azokat,kik anevezett okokmiatt nem szavazhatnak, figyelmeztesse szavazataik be nem adására. A közgyűlés e küldötség tagjaiul az elnököt s a két jegyzőt nevezi ki. Pár kissebb jelentőségű elnöki bejelentés után, a szavazat módozataira nézve akként történik megállapodás, hogy az összes kamarai tagokra egy íven történjék a szavazás, s hogy a szavazók lapjainak elfogadására d. e. 11 óra, mint bezáró határidő tűzessék ki. Erre elnök a gyűlést 11 óráig felfüggeszti, s a két jegyzővel egyetemben beszedi a szavazatokat, melyek eredménye d. e. 11 órakor lett kihirdetve. Az eredmény a következő: a mult választásnál elnökké választatott B, i t o ó k Zsigmond, alelnökké : B ö 1 ö n y Ödön, az uj választáson ügyész lett Tokodi Ágoston 56 szavazattal, titkár lett Márkus Lajos 57 szavazattal, pénztárnok lett Nagy Károly 75 szavazattal választmányi rendes tagok lettek: Szikszay Lajos (Zilah) 106: Ercsey Sándor (Szalonta) 106; Szatmáry Dániel(Sz.-Somlyó) 78; Kub i nszky Lajos 58:,Nagy József 56; Tóth Dezső 54; Szász Ágost 53; Erdélyi József 51 szavazattal. Választmányi póttagok lettek : T a m k ó Bertalan (Zilah) 106 ; Friedmann S. (Gyula) 78;Nyikita János (Sz. Somlyó) 78: Lázár Mihály 49 szavazattal. Az újonnan alakított ügyvédi kamarának megalakítása ellen, mint a N—d hallja, többen semmiségi panaszszal fognak élni, és pedig az okon, mivel egy törvényszéki bíró, egy árvaszéki ülnök, több végrehajtó, és két pénzintézeti tisztviselő is részt vett a választásban, kik pedig nem gyakorló ügyvédek. A nagyváradi ügyvédi kamara e szerint az alakulás stádiumát agy látszik sehogy sem bírja túlhaladni. Egyleti hirek. * (A budapesti ügyvédi egylet igazgató választmánya) mult hó 29-én tartott ülésében az egylet jövendőbeli sorsa döntetett el; a választmány határozatához képest rendkívüli közgyűlés fog egybehivatni, melynek napirendére tűzetnek a választmány következő javaslatai: a budapesti ügyvédi egylet mint ilyen feloszlattatik vagy jogászegyletté átalakittatik; — feloszlatás esetében az egylet összes vagyona a budapesti ügyvédi kamara tulajdonába bocsáttatik, ós pedig a bútorzat, könyvtár és egyéb felszerelvény korlátlan rendelkezési joggal, a pénzbeli — körülbelül 15000 ftnyi alap — és segélyzési tőke pedig segélyzési alapitványképen; átalakítás esetében a könyvtár bútorzat és egyéb felszerelvény, valamint az összes tőkéből 3000 frt a jogászegylet korlátlan tulajdonába megy át, 12000 frt pedig segélyzési alapitványképen a budapesti ügyvédi kamarának adatik át. _ _ Különfélék. * (A főrendiház jogügyi bizottsága) letárgyalta a kereskedelmi törvénykönyvet, ugy hírlik azonban, hogy a házban hosszabb vita fog kifejlődni egyes határozmányok felett. * (Körrendelet az összes e. f. kir. törvényszékekhez, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, valamint a fiumei kir. törvényszék kivételével.) Az 1874. XXXV. t. cz. 9. §. megengedi, hogy a közjegyzői biztosíték telekkönyvi bekeblezés által mutattassék ki, a nélkül hogy megnevezné: kinek javára kebleztessék be a zálogjog. Ugyanazon törvény 173. §. a biztosíték czélját határozza meg; személyeket, a kiket a biztosítékra zálogjog illet, meg sem nevezhetett. Hogy a közjegyzői törvénynek ez intézkedései a telekkönyvi rendtartás szellemével öszhangba hozassanak : rendelem, hogy az ovadéklevélben világosan kitétessék, miszerint a zálogjog bekeblezése »az 1874. XXXV. törvényezikk 173. §-ában meghatározott czélból az állam javára* engedtetik meg. Budapest, 1875. april 29. Perez el B é 1 a s. k., igazságügyminiszter. * (Az 1 8 74. XXXIV. t. cz. alapján felállított ügyvédi kamarák,) a gyulafehérvári és szombathelyi kivételével, megalakulván, az idézett törvény által kijelölt hatáskörben működésüket megkezdették. Budapesten. 1875. évi april hó 23-án. A m. kir. igazságügyminiszteriumtól. * (Hirdetmény.) A folyó évi 6911. sz. rendelet által saját területére telekkönyvi hatósággal felruházott dunaszerdahelyi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, működését, a f. évi ápr il 21-ről 11,849. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet szerint, f. évi július 1-ével kezdi me?. Budapesten, 1875. april 21-én. Magy. kir. igazságitgyminisztermm. * (A z 1 8 7 4. é v i február 26-án 624 5. sz. a. kelt körrendelet) kapcsában értesiti az igazságügyi miniszter a királyi bíróságokat, hogy a cs. és kir. közös külügyminisztérium, az osztrák császári kir. ós magyar királyt igazságügyministeriumokkal egyetértve, a Moskvában székelő cs. és kir. főconsult is ellátta a hivatala kerületében elhalt magyar és osztrák alattvalók ingó hagyatékaira nézve azon felhatalmazással, mely az 1872. évi október 7-én 31, 204. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendeletben körül van irva és melylyel az odessai, varsói és a szent-pétervári cs. és kir. főügynökségek birnak. "(Elvi megállapodások választási ügyekben.) A curia mint legfőbb ítélőszék a május l-jén tartott ülésben következő elvi jelentőségű határozatokat hozta: 11. ,,A választók összeírása alkalmával a névjegyzékből kihagyott több haszonbérlő a kihagyásellenfelszólalt azon okból, mert ők az 1868. XXVI. t. cz. 14. §-a alapján hivatalból lettek 2 ', 2 % jövedelmi adóval megróva, melynek összege csekélyebb ugyan mint a választási joghoz a választási törvény 7. §-sza által megkívánt 10 frt 50 kr. jövedelmi adó; de felszólalók nézete szerint nem az igy önkényileg megállapított jövedelmi adó, de az annak kivetésénél alapul szolgáló és 105 frtot meghaladó jövedelem veendő tekintetbe annyival inkább, mert a törvény nem kívánja, hogy ezen jövedelem tiszta legyen/1 A curia helybenhagyta a felszólalást elutasító első folyamodási határozatot, mert »az 1868. 26. t. cz. 6. §-ának első bekezdése szerint az első osztálybeli adót rendszerint a tiszta jövedelem — mely alatt a haszonbérlőknél, az idézett adótörvény 2. §. c. pontja szerint a bérlemény utáni nyereség értetik — tiz százaléka képezi, — a 14. §. pedig ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz, hanem csak a kielégitőleg be nem vallott jövedelem mennyiségének mikénti meghatározása tekintetében intézkedik, s a haszonbérlőkre nézve az által, hogy azokat az évi haszonbér 2V2 százalékának fizetésére kötelezi, különösen azon vélelmet állapítja meg, miként tiszsa nyereségük legalább az egész haszonbéri összeg egy negyed részének felel meg; ehez képest a 14 §. szeriut megadóztatott haszonbérlő is a végre, hogy a bérlemény utáni nyeresége 105 frt mennyiségűnek tekintethessék, s hogy ez alapon a választói jogot a választási törvény 7. §-nál fogva gyakorolhassa, — 10 frt 50 kr. jövedelmi fizetést ép ugy tartozik igazolni, mint a megelőző 6. §. a—d. pontjaiban megjelölt más állású első osztálybeli adókötelesek; minthogy pedig felebbezők közül 10 frt 50 kr. jövedelmi adóval egyik sincs megróva : azokat a központi választmány a választók lajstromából helyesen zárta ki." (59. sz. a.) 11. „Központi választmányok határozatai, melyek által a választók közül kihagyattak azok, kik a választói jog megállapításához szükséges összegű adót az 1874. évben fizették, de 1873. évre reájuk ily összegű adó kivetve nem volt— a curia által megváltoztattak és felszólalók, a választók sorába felvétetni rendeltettek; mert „a választási törvény 8. és 118. § .zai szerint csak annak kimutatása kívántatik, hoj,y az illető a törvényben meghatározott összegű adóval az összeírást közvetlenül megelőző — tehát jelen esetben az 1874. évre, nem pedig a korábbi időre is volt megróva."