Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 10. szám - Csődtörvényünk reformja. Folytatás

— 77 — doctrinairek mindannyian — igazságszolgáltatásunk bajainak orvoslását. 4) Szomorú, de mert önbirálatról és önismeretről tanúskodik, egyszersmind örvendetes jelenség is, hogy ma már bátran lehet kimondani azon nézetet, miszerint Magyarország csakis államilag kinevezett hivatalnokok által kezelt közigazgatásban találhatja fel a közigazgatás összes érdekeinek biztositékát. Ugy vagyok meggyőződve, hogy azok, kik az államérdekek fölényét minden egyéb érdekek felett érvényre hozni hivatva lesznek, akkor, midőn a magyar állam létele forog szóban, egy perczig sem fognak habozni az apróbb érdekekkel szembe szállani és a magyar állam létfeltételeit az esetleg örvényéből kiragadui. Miért tehát, ha az apróbb polgári peres ügyeknek közigazgatási közegek általi elbírálásáról van szó, mindig a letűnt idők szolgabirájával és esküttársával állani elő, mintha más szolgabírót nem is lehetne képzelni, kiben, hogy csak egyet említsek, semmiféle qualificatió meg nem kívántatott, és ki legtöbb esetben ép oly kevés ismeretekkel birt a közigazgatásról, mint az igazságszolgáltatásról? 6) Azoknak, kik az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástóli teljes elválasztása dogmájuk, elméleti szempontból minden érveik állanak, és nem is vállal! ozom azt vitatni, hogy az államigazgatásban a lehetőségig alkalmazott munkafelosztás nem volna hasznos és czélszertl — ha az államnak erre elegendő pénz áll rendelkezésére. De mit tapasztalunk nálunk'? Hogy pénzünk nincs, azt tudja országvilág, és ezen pénzhiánynak mily culturalis áldozatokat kell hoznunk, azt sajnálattal tapasztaljuk mindannyian, ezt tehát bizonyítgatni felesleges. Legnagyob calamitásunk az, melynek eldöntésétől függ a kérdés, váljon meg tudunk-e élni a magunkébői és a magunk becsületéből vagy sem. És e fölö t még vitatkozni sem lehet: a mit meg nem fizethetünk, azt el nem bírjuk — punctum. Most csak az a kérdés: olcsóbb-e az apróbb polgárt peres ügyeknek közigazgatási közegek általi ellátása mint mostani rendszerünk? Kétségtelenül olcsóbb, s ha nem volna az bizonyos határokon belől, olcsóbbá kell tenni. Kinevezett és kellőleg minősített közigazgatási hivatalnokok a közigazgazgatás elhanyagolása nélkül az apróbb polgári ügyekben felebbezhetlenül igen is bíráskodhatnak, s én meg vagyok győződve, hogy a felek, ha tudják, hogy az első bíró Ítélete megmásithatlan, jól meg fogják gondolni, ne egyenlitsék-e ki a dolgot, mielőtt ezen biró ítéletét bevárnák6). Pénzügyi tekintetekből a jelenleg fennálló bíróságok számát nevezetesen csökkenteni készül a törvényhozás, ámbár nem állithatni, miszerint bíróságainknál a peres eljárás munka hiányánál fogva valami különös vagy csak tűrhető gyorsan is folynék, de szükség törvényt bont, — és én nem vagyok képes belátni, miért kelljen a szükségnek, de még a czélszc-4) Részünkről épen a gyakorlat tapasztalatainak nyomán várjuk ez uton, és csakis ez uton az orvoslást. S z c r k. 5) Valóban a magyar állam végfelbomlásának kellene küszöbön állania, hogy azon nagy küzdelmek között kivívott elvet: „a törvénykezés a közigazgatástól teljesen elválasztandó" feláldoznunk lehetne, vagy annak feláldozására csak gondolhatnánk is. Ily végszükséglet esete hála Istennek még fenn nem forog; addig pedig, mig az államháztartás számtalan más ágában jogosan követelhető a megtakarítás, addig az állam hitelének — és igy létfeltételének — emelésére és megszilárdítására fordított költség elvonása — nézetünk szerint — az öngyilkossággal egyenlő volna, különösen midőn ezen nélkülözhetlen költség fedezete a bélyeg- és illetékjövedelem dús forrásában busásan megtalálható. Ha még hozzá vesszük azt is, hogy jelenlegi közigazgatási közegeink általában (az egyes kivételek különben sem jöhetnek itt számba), csakugyan képtelenek a kisebb peres ügyek helyes és kielégítő ellátására, csak csodálkozhatunk azon, hogy mikép akadhat még ma is nálunk szakértő, ki szószólója a „közigazgatási" bíráskodásnak ! S z erk, 6) Sehogy sem bírjuk belátni, hogy ezen eredményt a már minősített, már kinevezett járásbiráklól miért ne lehetne ép annyi ha nem nagyobb jogosultsággal várni, mint a még sem nem minősített, sem nem kinevezett, és közigazgatási teendőkkel különben is ti'dhalmazott szolgabiráktól ? S z e r k. rüség követelményeit az e téren soha absolut érvénynyelnem biró elmélet következtetééseinek feláldozni.7) A második, mi a közigazgatásnak (kinevezett közigazgatási hivatalnokok mellett) az igazságszolgáltatástól! teljes elválasztását lehetetlenné teszi: a mindkettőre való alkalmas egyéneknek hiánya. Utalok e tekintetben azon tapasztalásra, melyet a bíróságok szervezéséből merittettünk, és azt hiszem másrészt, ho^y senki sem fogja társadalmunk és nemzetiségünk érdekében kívánatosnak találni, hogy még inkább hivatalt kereső néppé váljunk gazdászatunk és társadalmunk nemzeti voltának pótolhatlan veszteségére8). Ezekre szorítkoznak röviden azon mozzanatok, melyeket az első felvetett kérdés megítélésénél figyelembe kell venni; hogy miért nem egyeztethetem össze a szóbeliség és közvetlenség melletti bíráskodást különös hazai viszonyainkkal : arról jövőre. V' Csó'dtörvéfiyünk reformja. Dr. H e 1 d Kálmán ügyvéd úrtól Budapesten, y (Folytatás) 40 §. A tömeggondnok tartozik a bukott javait kezelés és számadás alá venni, azokra felalősség terhe alatt minden gondossággal felügyelni, a tömeg követeléseit barátságos uton vagy törvény utján behajtani, a tömeg ellen bejelentett követeléseket megvizsgálni, a tömeg részéről vagy ellene folyamatban levő pereket vinni. 41. §. A tömeggondnok a csődbiztos által ellenőrizendő. A csődbiztos tartozik e czélból rendszerint rövid uton, vagy pedig a tö] meggondnok jegyzőkönyvi kihallgatása vagy írásbeli jelentésének bekövetelése által, a tömeg állásáról folytonos tudomást szerezni és szükség esetén a számadások és egyéb irományok b etekintése által a kellő felvilágosításokat magának megszerezni. Ha a tömeggondnok hivatalos kötelességeinek kellően eleget nem tenne, a csődbíróság által a csődbiztos jelentése folytán, azoknak pontos teljesítésére birság terhe alatt szorítható, vagy a csődválasztmány meghallgatása után a gondnokságtól el is mozdítható. Indokok: A perügyelő mellőzése folytán annak teendő a tömeggondnoki teendőkkel egyesittetnek, a mint az különben nálunk már eddig is az által, hogy a perügyelő id. tömeggondnoknak is neveztetik ki, gyakorlatban van. A csődbíróságnak és biztosnak felügyeleti joga a tömeggondnoknak teendőire, különösen hitelezők összeségének megállapításáig mellőzhetlen, mert addig más törvényes képviselője, mint a bíróság által kirendelt tömeggondnok, nincs. 42 §. A tömeg minőségéhez képest annak kezelése több együttesen működő gondnokra is bizathatik. Mindegyik jelzálogos hitelezőnek jogában áll azt indítványozni, hogy azon ingatlan vagyonra nézve, melyre őt jelzálogos jogok illetik, külön gondnok választassék. Ez esetben a választásra az összes jelzálogos hitelezők meghívandók. A választásnál a megjelent hitelezők szavazattöbbsége dönt. Indokok A tömeg minősége, a mint a tapasztalat mutatja, igen gyakran szükségessé teszi, hogy annak kezelése több egyénre bizassék. részint mert egy gondnok a teendők sokasága végett azokat czélszerüen el nem láthatja, részint mert a kezelés egyes ágai, nevezetesen az ingatlanok és bánya vagyonra nézve, külöa gondnok általi kezelést igényelnek. ') Engedelmet kérünk: épen nem az elmélet, hanem csak a gyakorlat követelményeit tolmácsoljuk, midőn a bírói teendők kizárólagosságát vitatjuk, és midőn 12 évi tapasztalat alapján felsóhajtunk : „Szabadíts meg véglegesen uram minket a „közigazgatási'1 bíráskodástól! S/.erk. B) Czikkiró ur ebbeli érvelése csak a mi nézetünk helyességét igazolja, mely szerint mindaddig, mig qualificált egyénekre bizhatjuk az igazság kiszolgáltatását, addig illusoiius takarékossági szempontból az egyszer helyesnek felismert kizárólagossági rendszertől eltérni nincsen észszerű indok. Szerk. A jelzálogos hitelezőknek külön gondnok választási joga az ingatlan kezelése iránti érdekeik által van indokolva. III. A végleges tömeggondnok és csődválasztmá nyról. 43. §. A követelések megvizsgálására kitűzött tárgyalás befejezése után a megjelent hitelezők nem kifogásolt követeléseik aránya szerint megállapítandó szavazattöbbséggel a kirendelt id. tömeggondnokot megerősítik, vagy uj tömeggondnokot és egyszersmind csy 3 vagy 5 tagból álló csődválasztmányt választanak. 44. §. A csődválasztmány tagjainak a csődbiztos székhelyén vagy közelében kell lakniok. A választmány köteles a tömeggondnoknak minden intézkedéseit s a tömeg körüli eljárását figyelemmel kisérni, számadásait megvizsgálni, és ha szükséges, tőle felvilágosításokat kérni, a tömeg kezelése tekintetében előterjesztendő indítványok felett a tömeggondnok felhívására szavazni. Köteles továbbá a csődbiztos és a csődbíróság felhívására mindenkor nyilatkozni, és ha a tömeg kezelése körül szabálytalanságokat tapasztalna, azt a csődbiztosnak azonnal tudomására hozni. A tömeg kezelése körül elkövetett bármely mulasztásért a csődválasztmány is felelős. 45. §. Ugy a tömeggondnokot, mint a választmányi tagokat szükséges kiadásaik megtérítésén kivül fáradozásaikért megfelelő díjazás iileti. Indokok, A tömeg kezelése tekintetében a hitelezőket illetvén minden intézkedési jog, ez azok összeségének megállapítása után, az általuk választott képv; '.clSkre me át. A hitelezők összesége azonbrn nem állapítható meg ugy, mint jelenlegié 'löivíiiyüj:"". szerint a:b e j e 1 e n t e 11, hanem csakis a n e ra k i f o gá s ol t követelések alapján. Eddigi eljárásunk csak a valódi hitelezők akaratának meghamisítására és kijátszására adott alkalmat, mert a jelentkezett hitelezők követeléseik megvizsgálása előtt a szükséges választásokra hivatvák, alaptalanul ruháztatnak fel szavazati joggal. Igaz, hogy ez a követelések megállapítása körüli eljárásunk mellett, mely éveket vesz igénybe, kikerülhetlen, miután a választások annyi időre el nem halaszthatók; de a javaslatban megállapított eljárás mellett, mely szerint a követelések rendszerint azonnal tisztába hozatnak, és a valódiaknak elismertek a kifogásoltaktól elkülöuittetnek, a választások a követelések megvizsgálásának befejezéséig nemcsak elhalaszthatók, hanem azoknak korábbi megejtése semmivel sem lenne igazolható. A csődválasztmánynak kötelességei és jogai a töraeggondnok jogainak és kötelességeinek egybevetéséből önként következnek. Mindkettő a tömeg együttes kezelésére hivatva lévén, a tömeggondnok, mint a hitelezők képviseletének élén álló kezelő közeg, feladatában a mellé rendelt választmány által csak támol gatandó és ellenőrzendő a nélkül, hogy ott, honem szükséges, önálló intézkedéseiben a választmány által gátolva legyen, mi csak a kezelés hátrányára szolgálna, miért is a 7álaszti mányuak tényleges befolyása és intézkedésjogai csak a lbntosabb kezelési ügyekre szoritandók. Milyen ügyekre nézve lesz a választmánynak határozata kikérendő, a kezelési- ől szóló fejzetben határozíatik meg. A tömeggondnok fáradozási dijai és kiadásainak megtérítése eddig is gyakorlatban volt; azonban a választmány tagjai részére is biztositandók, azon okból, mert habár ezek mint hitelezők saját érdekükben is műkődnek, fáradozásuk a többi hitelezők javára is szolgál. Csődtörvényünk ezen tekintetet mellőzte ugyan, de a gyakorlat, különösen a vidéken, számos esetben követi azt, és az összes hitelezőkhelyeslésével találkozik, annyivalis inkább, mert azt a tömeg kezelésének érdeke is parancsolja, miután alig lennének mindenkor oly muukaszerető alkalmas egyének találhatók, kik idővesztességük és fáradozásaik megjutalmazása nélkül, a választmányi teendőkre, melyek nem csekély felelőséggel is járnak, vállalkoznának. (Folyt, köv.)