Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 5. szám - A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. 4.[r].

Szemle. Budapest, ].m lár 27. A huszonegyes bizottságból. — A jogügyi bízott * s fg tárgyalásai. (— r.) A. huszonegyes bizottság által tartott általános tárgyalás folyamában a mult számunkban emiitetteken kivül mé; kél szónok reflectált bővebben az igazságügyre. Az első ezek közül Horváth Boldizsár volt, ki beszédének nagyobb részében az igazságügygyei foglalkozott és bőven kifejié, mit kell tenni és mit nem kell renni igazságüg/ünk terén. A mi az igazságügyet illeti — mond Horváth Boldizsár — két panaszt hallott ellene. Az első az, hogy költséges, és a másik, hogy az igazságszolgáltatás igényeinek meg nem felel. Az első ellenvetésre vonatkozólag, a „Magvar Themis" m. é. decz. 2.5-iki számának „Szemleu-jében közlött adatokkal kimutatta, hogy ha Bajorországot vennők mérvül, akkor területünkhez képest 33, népességünk arányában pedig 23 milliót fordíthatnánk igazságügyi czéljainkra. Ha Poroszországot vennők mérvül, igazságügyi budgetünk a terület arányában 25 millióra, a népesség arányában pedig 20 millióra emelkedhetnék. Belgiumhoz képest területünk arányában 44 millióra népességünk arányában pedig 19 millióra, emelhetnők fel igazságügyi budgetünket. Ausztria területe valamivel nagyobb, mint a mienk, és az igazságügyre 19 milliót költ és ennek mérvéhez képest mi költhetnénk területünk arányában 21 milliót, népességünkhez képest pedig 16 milliót. Azon panasz tehát, hogy a mi igazságügyi költségeink, melyek csak n*/a millióra mennek, túlságosak volnáaak, nem igazolt. De a mellett kétségtelenül kiderül az igazságügyi költségek egybevetéséből az is, hogy a kincstárnak a törvénykezésre ma több kiadása van ugyan, mint volt az adminisztrátiótóli elkülönítés előtt, de magának az országnak terhei e czim alatt alig emelkedtek, de semmi esetre sem emelkedtek csak oly mérvben is, mint pl. Ausztriában. A magyar igazságügy bajai közé tartozik először: a terüleikörök hibás beosztása; másodszor: anyagi törvények hiánya; harmadszor : az alaki törvények hiányossága; negyedszer: a pereknek véghetetlen nagy száma; ötödször: a bíráknak részint numerikus, részint pedig szellemi elégtelensége; hatodszor: hogy az ügyvédi kar egy része nem áll hivatásának magaslatán. A területi körök hibás beosztását nézete szerint okvetlenül meg kell változtatni. A mi az anyagi törvényekéi illeti, azok codificatiója már megindult, de hamar nem fog befejeztetni. Addig azonban, mig az anyagi törvények elkészülnek, fősúlyt kell fektetnünk az alaki törvényhozásra. E téren első sorba helyezi a polgári perrendtartást. Meggyőződése szerint a jelenlegi perrendtartás, nagyban, egészben véve, se jobb, se roszabb, mint a világon bármely polgári perrendtartás, mely Írásbeli rendszeren alapul. A polgári perrendtartás Írásbeli rendszer alapján tökéletes nem lehet, és azért az igazságügy rendszere terén a legdöntőbb és legüdvösebb lépés volna: a szóbeliség, nyilvánosság és közvetlenség behozatala. Ha jó birói kart akarunk alkotni, el kell törülnünk az 1869. IV. tczikk azon szakaszát, mely az igazságügyi miniszter kezét a birák kinevezésében megköti, és első sorban a megyei elemekre utalja. Szükségesnek tartja továbbá megtoldani a birói fegyelemről szóló törvényt azzal, hogy a hanyagságért többszörösen fenyített biró, vagy pedig a nyilvánvaló tudatlan biró hivatalából elmozdítható legyen. Fölsoroltatott a személyzet apasztása. Ezt szóló czélt tévesztett lépésnek tartaná. Most a hagyatéki ügyeknek letárgyalása, a ha gyatéki illetékeknek kivetése úgyis igen lassan történik. Fölhozatott a semmitöszék megszüntetése. Ezt szintén rósz rendszabálynak tartaná. Általában bajunk az, hogy egy \ rendszer alapját megvetettük, ennek alapelveit a törvényhozás elfogadta, és midőn tovább akarunk építeni, akkor munkaszünetelés áll be, sőt arról gondolkozunk, váljon a letett alapokat ne forgassuk-e fel és justitiankat ne állitsuk-e ujabb alapra. Midőn a justitia reorganisatióját megkezdettük, kimondotta a kormány azt, hogy a szóbeli rendszert tartja szem előtt. Es azért ideiglenes alkotásait a szerint intézte, hogy ezen alkotások azután későbben a végleg felállítandó rendszer keretébe beüljenek, így hozatott létre a semmitöszék. Föladatának tulajdonképen csak akkor fog megfelelni, ha az Írásbeli rendszer megszüntetettik és behozatik a szóbeliség, a közvetlenség rendszere. De mostani eltörlése és egy ujabb provisorium felállítása véghetetlen bonyodalmakat vonhatna maga után. A semmitöszéknek legalább meg van azon előnye, hogy a perek lefolyását gyorsítja az által, hogy a közbe eső kérdések a per folyama alatt eldöntetnek. Szükségesnek tartja e mellen azt, hogy magasabb igényű qualificatiók állíttassanak fel az ügyvédekre nézve, hogy az ügyvédi szigorlatok szigorittassanak, mindenek fölött pedig hozassék ügyvédrendezési törvény, mely felállíttatván, az ügyvédi kamrákat, az ügyvédi kar erkölcsi reputatiója, becsülete feletti őrködést első sorban magának az ügyvédi karnak kezei közé tegye le. A perek apasztása közvetlenül semmiféle drastikus eszközök által nem érhető el; ezt csak közvetett uton lehet elérni. El fogjuk érni, ha jó birói karra teszünk szert, mely mind jogi tudományáról mind pedig jellemének megvesztegethetlenségéröl a közönséget megnyugtatja; ha oly ügyvédi kart sikerül idők folytán teremteni, mely hivatását nem a jogfogalmak elferdítésében, a jog bizonytalanságának kiaknázásában, hanem a jog védelmében keresi; ha jó anyagi törvények lesznek, melyek a jog bizonytalanságának, a jogfogalmak határozatlanságának véget vetnek; ha behozatik a szóbeli rendszer, mely nem teszi ki a pert haszontalan, czél nélkül való huzavonának, mely az igazságot nem áldozza fel a formaságoknak és rubalistikának, és végre na életbe léptettetik a közjegyzői intézmény es ez által lehetővé teszik, hogy hiteles okiratok keletkezhessenek, mert eddig a perek legnagyobb száma részint ilyen okiraratok nem létezéséből, részint hiányosan formulázott okiratokból vette eredetét. Paliativ szereket nem tart alkalmazhatóknak-Ezek közé tartozik az, hogy a baga- ( teli ügyek utaltassanak át a szolgabirák- [ hoz. Szóló ezen eszmét nem pártolhatja, mert ez megtámadná és felforgatná az 1869. IV. t. czikket, tehát az ország egyik alaptörvényének sarkalatos alap elvét, a mely szerint az igazságügy a közigazgatástól elkülönittetik, és fölforgatná annak egy másik paragraphusát, mely azt mondja, hogy az igazságügy kiszolgáltatása az államhatalom kezébe tétetik le, tehát Ítéletet csakis egy, ő felsége által kinevezett bíró hozhat. De nem is érnénk ezzel semmi gyakorlati czélt. A bagatell ügyek kétféle természetűek: vagy olyanok, melyek már értéküknél, tárgyuknál fogva nem érdemlik meg azt, hogy a felek utána fáradjanak a bírónak, vagy pedig olyanok, melyek már természetüknél fogva sürgetős, gyors elintézést igényelnek. Ha tehát a bagatell ügyek a szolgabirákhoz áttétetnek, czél nem éretik el vele, mert ha már a fél nem találhatja helyben a birót, akkor sokkal könnyebben megtalálhatja a törvénykezési járasbirót, mint a ki fix helyhez van kötve, nem ugy, mint a politikai szolgabíró. Ha pedi" a politikai szolgabirókat ellátjuk fix helyekkel, ugy hogy ugyanazon helyen legyenek, a hol a járásbirák, akkor nincs 'ok ezen ügyeket cda áthelyezni, annyival kevésbé, mert a jogtudós törvénykezési bíróban mégis több biztosíték van, mint a nem jogtudós politikai szolgabiróban. Szóló a semmitöszék fentartását anynyival inkább kívánja, mert nem akar letenni azon reményről, hogy közel van az idő, midőn a szóbeliség rendszerét behozhatják. Azon irányelvek, melyek szerint szóló a magyar justitiát organisálni kívánná, a következők : A bagatell ügyekre nézve a békebirót intézményt hozza javaslatba, sajátszerű I hazai viszonyainkhoz idomítva. A békebirákat azok közül, kiket a j megyei bizottság az intelligentia és birto| kos osztály soraiból fölterjeszt, ö fölsége a király nevezné ki. A politikai szoigabirákra nézve külön fölterjesztést nem volna szükséges tenni. A békebirák ingyen teljesítenék tisztjöket. Hatáskörükhöz uta| sitaná a bagatell ügyeket. Hogy ösztön nyújtassak a békebirói 1 díjtalan tisztség elvállalására, kimondaná 1 törvényben, hogy minden békebiró egyutj tal a megye bizottság tagja, sőt még több ! ösztönt is kellene nyújtani, csak azért, hogy ezen institutiór meggyökereztesse a ! haza földében. Azt hiszi, hogy az egész társadalmi i rend átalakításának alapja épen a békebírói intézmény behozatala által tétetnék le. A járásbíróságok száma nálunk aránytalanul kevés, a törvényszékek száma aránytalanul sok. A járásbíróságokat és a törvényszékeket meghagyná jelenlegi helyükön és számukban mindaddig, mig a megye területi beosztásnak rectificatiója be nem következik, és akkor annyi tőrvényszéket állítana fel, a hány megyei hatóság, járásbíróságot pedig annyit, a hány politikai, illetőleg financzialis járásbíróság lesz. Hozna egyidejűleg illetékességi törvényt és a pereknek zömét a járásbíróságokhoz utasítaná, és csak a perek legfontosabb részét hagyná föl civil ügyekben a törvényszékek számára, büntető ügyekben pedig azon bűntényeket és vétségeket, a melyeket előbb-utóbb az esküdtszéki intézménynyel akarna kapcsolatba hozni. A telekkönyvi hivatalok szaporítását egyelőre ajánlhatja. A szóbeli rendszer behozatalával szük ségesnek tartja, hogy a kir. tábla feloszlattassék. Ausztriában van 9 főtörvényszék nálunk talán hatban lehetne megállapodni., A szóbeliség behozatalával a kir. curia két osztálya egyesítendő volna egy semmitőszékké, a mely csupán a törvény által meghatározott semmitö esetekben intézkednék, magától értetődvén, hogy a kir. tábla ítéletei ellen meritorialis kérdésekben további felebbvitelnek nem volna helye. A kir. curia két osztályának egyesítése által nagymérvű megtakarításokat eszközölhetnénk, mert a kir. curia két osztályánál jelenleg alkalmazott személyzetnek legalább felét, sőt talán kétharmadát nélkülözni lehetne. A másik szónok Lónyay Menyhért gr. volt, ki szintén ugy mint a mult számunkban emiitett tagok nagyobb reductiókat óhajt tétetni az igazságügyi költségvetésben. De ő már 'nem oly módon kívánja ezt keresztül vitetni, mint az első szónokok, hogy t. j. a szolgabírói bíráskodás hozassék be, hanem rendszerének egészen európai szint tud kölcsönözni. A társasbiróságok helyett egyes- bíróságokat kiván behozatni, mivel szerinte a felelősség, mely több egyén közt oszlik meg, megszűnik felelősség lenni; a törvényszékek számát pedig felére reducáltatnia. Be akarja továbbá hozatni a béke birói intéz-