Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 56. szám - Észrevételek a magyar büntetőtörvénykönyv javaslata felett. 4. [r.]

Stil ler Mór, kénytelen ri tehát Dr. Löw Tóbiást, 'vettesiteni szíveskedjék, étetvén a 64. §. Az rövid eszű adtatott. A 65. 3-- 'említtetett, hogy az indokolás nem haugzm teljesen össze ezen §-sal, amennyiben az indokolás '-?20. oldalin a kísérlet büntetésének maximumán! az életfogytiglani fegyház áliapittatik meg, a törvényjavaslat szövege pedig a 15 évi fegyházat veszi fel mint a kísérlet büntetésének mnximnmát A bizottság a töivéhyjavaslat szövegét véli irányadóul veendőnek. ' Ugyancsak a 65. §.ra nézve (ju k á s s y a minimum elhagyása ellen nyitntkozik, mivel megkívánja a következetesség, hogy épugy mint a bevégzett bűnös cselekményeknél, a kísérletnél is minimum állapittassék meg. Továbbá szükséges, hogy a kísérletnél in legyenek bizonyos korlátozások, mi azonban nem zárja ki, hogy kivételes esetekben a 90. §. alapján a biró a minimumon alul is szabhassa meg a büntetést. Felhozta ennek ellenében az e 16 a dó, hogy a kísérletnél sajátságos viszonyok fordulnak elő; a kísérleti cselekmények gyakran oly kevéssé sértik a jogrendet, s a kísérletnek különböző fajai és stádiumai oly változatosak, hogy e tekintetben nem lehet a biró kezét úgy megkötni, mint a bevégzett bűnös cselekményeknél. Felhozta továbbá, hogy a 90 §. a kivételes esetekre vonatkozik ; minthogy azonban ezen kivételek kísérletnél igen gyakran fordulnának cló* c/ékzetübb a minimum által megvont határt egészen elTíágytrr, agy hogy a 90. §. csak a bevégzett bűnös cselekményekre lesz alkalmazandó. Szavazásra bocsáttatván a kérdés, a bizottság a mininimum elhagyása, és így a 65. §. elfogadása mellett nyilatkozott. Tárgyalás alá vétetvén a 66. §. 1. pontja mely igy hangzik; „Nem bűntetteik, a kísérlet, ha a tettes a bűntett vagy vétség elkövetésétől külső kényszer nélkül eláll", Csukássy ennek egyszerű elhagyását indítványozza, mivel annak i-zabványa benne van, a 64. §-ban. ~F-sver «,. 66. §. 1. pontjának megtartása mellett van, azonban annak ezen szavait; „külső kéuyszer nélkül" felcserélendőnek véli azon szavakkal, a melyek a 64. §-ban kisérlettőlvaló önkénytes elállásra vonatkoznak. Indokolja ezt azzal, hogy azon esetben, ha a kísérlet nem büntettetnék mindazon esetekben, ha a tettes a szándékolt cselekmény véghezvitelétől külső kényszer nélkül eláll, a bűntettlen kísérlet igen tág téne terjesztetnék. Megtörténhetik ugyanis, hogy valaki nem önkényt áll el a bűnös cselekmény véghezvitelétől, hanem külső kényszernek még sem tulajdonitható az elállás, és ily esetekben a kísérlet megbüntetése, ugy a tudomány elvei, mint a módern törvéeybozás által is el van fogadva. Darányi hozzájárul az indítványhoz azon esetben, ha a 66. §. 1. pontja megtartatnék, de egyszerűen azt kívánja kifejeztetni, hogy a kísérlet akkor marad büntetlenül, ha a tettes a szándékolt cselekmény véghezvitelétől önkényt elállott. Szavazásra bocsáttatván a kérdés, a 66. §. 1. pont ja megtartatott és elfogadtatott azon indítvány, hogy a kísérlet csak akkor ne büntettessék, ha a tettes a szándékolt cselekmény véghezvitelétől önkényt elállott. A második pont észrevétel nélkül elfogadtat ván, az ülés bezáratott. Igazságügyminiszteri körrendelet az ef. királyi törvényszékek elnö keihez és akirályijárásbirákhoz. A bírói letétek kezelése tárgyában mai napon kelt rendeletem egy példányát oly figyelmeztetéssel küldöm meg urnák, hogy ennek folytán letéti naplók másolatai a vezetésem alatti minisztériumhoz jövőben föl nem terjésztendők; önként értetvén, hogy a folyó hóra vonatkozólag a mellékelt rendelet szabályai ki nem terjedvén, — az erről vezetett naplók még itt fognak felülvizsgáltatni, s ez okból azok még a jövő hó elején felterjcsztendők. Wf. i"J Budapesten, 1874. évi december hó 15-én. Dr. Panler Tivadar, s, k. Jgozságügyr.mmzteri rendeld a bírói letMek- kezelése tárgyában. . A birói letétek kezelése tárgyában az 1872. évi január hó 2 án 22, 395., 1872. évi márczius hó 26-án 9509. sz. a. kelt igazság-Ugymiiiisztcri rendeletek, s az 1872. évi május hó 21-én sz. alatt közölt s 1872. ápiil hó 22-én 5872. sz. a. kibocsátott pénz-és igazságügyminiszteri rendelet helyett az 1868. L1V. t." cz. 6. §-a, s az 1871. XXXI. t. cz. 35. §-ában nyert felhatalmazásom alapján 1875. ivi január 1-től kezdődő hatálylyal következő szabályokat léptetem életbe: 1. §. A kir. adóhivatalok mint b-téti hivatalok, hivataluk ezen ágára nézve a bíróságoknak alárendclvék, s kötelesek azoknak végzéseit és meghagyásait teljesiteui. 2. §. A kir. adóhivatalok a birói letéteket a többi pénztári tárgyaktól elkülönítve, tüz és betörés ellen biztos és kettős zárral ellátott szekrényben őrzik, melyek kulcsai közül az egyik a hivatali főnök, a másik pedig az ellenőrködő pénztári tiszt kezeire bizatik. Ezen szakasznak azon rendelkezése, hogy a birói letétek a többi pénztári tárgyaktól elkülönítve kezelendők, a kincstár által az alábbi :0. §. értelmében gyümölcsözendő készpénzletétekre, ki nem terjedt 3. §. A pénztári kezelésért és a könyvvitel helyességéért a hivatal: főnök s az ellenőrködő pénztári tiszt egyetemleges teW.ő«séggel tartoznak. 4. §. A letéti hivatal kiadmányai a főnők s az ellenőr által írandók alá, s a hivatalos pecséttel ellátandók. 5. §. Birói letét gyanánt szolgálhatnak: készpénz, közkötelezvénj ek, magán-adóslevelek, más fontos pénzértéket képviselő okiratok, valamint ékszerek és drágaságok. 6. §. A letétekről minden bíróságnál az A. és B. alatti minták szerint egy bevételi, s egy külön kiadási napló vezettetik. A bevételi napló rovatai: a) első rovatba jő a folyó-, vagyis tételszám (naplóczikk) az év kezdetétől végéig; b) a másodikba a letéteményezés éve, hava és napja; c) a harmadikba a letét őrizetét meghagyó végzés kelte és száma; d) a negyedikbe a letevő neve, s az ügy rövid körülírása; c) az ötödikbe a letétemény tárgya „készpénz, kötvények és értékpapírok és más értékes tárgyak" alrovatokkal; — a készpénz alrovatban külön hasábba írandók az „arany és ezüst s a bank-, államjegyek és váltópénz" ; f) a hatodikba a letéti hivatal átvéteti elismerése saját letété naplóczikkének kitétele mellett; g) a hetedikbe a kiadási napló tételszáma. b) a nyolezadikba a netaláni jegyzetek. A hatodik rovat a letétemény átvétele alkalmával a letéthivatal által töltendő be. A kiadási napló rovatai következők: a) az elBŐbe jő a folyó-, vagyis tételszám (naplóczikk) az év kezdetétől végéig; bj másodikba a letét kiadását meghagyó határozat kelte és száma; c) harmadikba a letevő s azon fél neve. kinek részére a letét kintaltatott; d) negyedikbe a kiutalt letétemény tárgya; e) az ötödikbe a letéti hivatalnak a kiutaló határozat átvételét tanusitó elismerése, saját, naplóczikkének kitétele mellett; f) hatodikba a bevételi napló tételszáma; g) hetedikbe a netaláni jegyzetek. Az ötödik rovatot a kiutaló határozat átvétele alkalmávál a letéthivatal tölti be. 7. §. Ha valaki készpénzt, állami s egyéb közkötelezvényeket, értékpapírokat, magánadósleveleket vagy más pénzértéket képviselő okiratokat avagy ékszert és drágaságokat bírói kézhez akar letenni: ezt az illető bíróságnál írásbeli beadmány vagy jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat utján jelenti be. 8. §. Kizárólag írásbeli jelentésnek van helye akkor, ha valamely bírósági tisztviselő hivatalos eljárása folytán tartozik valamit letétbe helyezni. 9. §. A bejelentésnek magában kell foglalnia: a letevő nevét, polgári állását és lakhelyét, továbbá pontos megjelölését és körülirását a letétbe helyezendő tárgynak, valamint a letétel czélját is. 10. §. A letéti tárgy mlsége a következőkép jeNflendő meg: készpénznél kiteendő, váljon a letétel aranyban, ezttótbeu. váltó (apró) avagy papírpénzben törtéB»k-e ? az előbbiek azonfelül az érmek különfélesége szerint jegyzékbe foglalandók, a papírpénz ellenben a bankjegyek nemei szerint részletezendő. Kincstári utalványok és más, az állam által kibocsátott kamatozó értékpapírok névleges értéküknek s i letétel napjáig járó kamatoknak pontos kitételével jdölendők meg. Egyéb közkötelczvényeknél a minőség, a kamatláb, a darab- és sorszám, a kelet, továbbá a név, melyre, s az összeg, melyről azok kiállitvák, az előmntatóra szóló kötvényeknél pedig a kr matszelvények száma, a lejárat napja s a szelvényutalvány is pontosan mejijelőlendők. Magán-okiratoknál az okirat jogi természete, a kelet, a kiállító neve, az összeg, valamint a kamatláb, szóval mindazon ismertető jel kiteendő, a mely annak más hasonló okirattól való megkülönböztetésére szolgálhat. Ha mellékletek is csatolvák, azok ugyanily módon pontosan körtilirandók. Az ékszerek és drágaságok szám, minőség, alak és lényeges ismertető jeleik szerint, értékük kitétele mellett leirandók 11. §. A letéti bejelentvény, mely magánfelek által két példányban s egy felzettel ellátva nyújtandó be, — az iktató-könyvbe J>e^ vezettetvén, — a törvényszék elnökének, illetve a járásbirr.nak bemutattatik. A törvényszék elnöke a letéti bejelentvénynek a legközelebbi ülésben, a járásbiró annak haladéKtalan elintézéséről gondoskodni tartozik. 12. §. Ha a letét elfogadtatik, a bejelentvény egyik példányára a letéti utalvány rávezettetik, s a letét a bíróság bevételi naplójába bevezettetik, a letéteményező pedig felhivatik, hogy a letétnek a letéti hivatalban leendő elhelyezése czéljából a biróságnál személyesen vagy igazolt képviselője által jelentkezzék. A fél a letéteményezés végett jelentkezvén, a letéti utalvány a birói letéti naplóval együtt a birói kiküldött által a letét átvétele s a bírósági bevételi napló 6-ik rovatának betöltése végett a letéti hivatalba vitetik. Ha a bíróság a letételt nem találja elfogadhatónak, az elutasítás indokai a féllel azonnal közlendők. 13. §. Ha a letéti bejelentés élő szóval tétetik, a biróság főnöke jegyzőkönyvet vétet I fel, azt az iktató-könyvbe bevezetteti, s a | mennyiben a letét elfogadtatik: az írásbeli be! jelentésekre nézve előirt kellékekkel ellátott két felzet állíttatik ki, a melyek a bejelentés másodpéldányát, illetőleg annak felzetét helyettesítik. 14. §. A letéthivatal a birói kiküldöttől a letéti bejelentvényt, a rávezetett utalványnyal együtt átvévén, a letéti bejelentvény s a birói utalvány tartalmával való szoros összeegyeztetés mellett a féltől a letéteményt átveszi s az adatoknak teljes összhangzása esetében azt saját naplójába bevételezi és saját naplóczikkének bejegyzése mellett a bírósági letéti napló illető rovatában nyugtatja. Továbbá a bejelentvényt, valamint szóbeli bejelentés esetében a felzetet ilettő naplóczikkéhez csatolja. 15. §. Ha a letét átvételénél oly nehézség vagy akadály merül fel, mely a letéteményező által, a letétutalvány értelmének megfelelően rögtön el nem hárítható, a letéti hivatal