Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 55. szám - Észrevételek a magyar büntetőtörvénykönyv javaslata felett. 3. [r.]

— 423 — székhelyén kivul teljesíttetnek: a közjegyző távozási dijképen az oda és visszautazásra szükségelt idő ntán a 11. §. utolsó bekezdésé­ben megbatározott dijat számíthatja fel. Ugyanezen dijat számíthatja fel a köz­jegyző távozási dijképen a váltó és kereske­delmi papirok ovatolásáért is, ha ezen ügyletek a közjegyző székhelyén kivlll teljesíttetnek. 19. §. A távozási dijon felül vitelbért is számíthat fel a közjegyző, a mennyiben a szál­lítás nem a fél alkalmatosságán vagy költségén eszközöltetik, ha a közjegyzői ügylet a köz­jegyző iroda-helyiségétől legalább egy nyolczad mértföldnyi távolságban teljesíttetik. Vitelbér fejében a közjegyző kétlovas kocsi bérét számithatja fel. 2. Utazási költség. 20. §. Ha a közjegyzői ügylet a közjegyző székhelyén kivül teljesíttetik, a közjegyző uti költség fejében a) a mennyiben a szállítás nem a fél alkalmatosságán vagy költségén eszközöltetik, kétlovas kocsi bérét, s a bol vasutat vagy gőzhajót használhat, vasúton a másodtk osztály gőzhajón pedig az első hely árát számíthatja fel; b) ha pedig az ügylet teljesítésére s az oda- és visszautazásra egy fél napnál hosszabb idő szükségeltetik, a mennyiben a közjegyző lakással és élelemmel nem a fél által vagy költségén láttatik el, ezen szükségletek fede­zésére naponkint 5 ftnyi összeget számíthat fel. V. A közjegyzőnek mint birói meg bízottnak illetménye. 21. §. A közjegyzőnek mint birói meg­bízottnak hagyatéki, csőd- és hitbizományi tö­megek leltározásáért valamint árverésekért fél­napra 3 forint, egész napra 5 ft napidíj jár. A 20. §. eseteiben az ott megállapított nti költségeket is igényelheti. 22. §. Birói megbízotti minőségben tel­jesített más hivatalos cselekményekért a köz­jegyző dijait időre és munkára valO tektntettel esetenkint a megbízó bíróság állapítja meg. Budapesten, 1874. december 17. Dr. Pauler Tivadar, s. k. Vegyes közlemények. Egyleti hirek. * (A budapesti Ugyévdi egylet igazgatóválasztmányának) f. hó 19-én tartott ülésében Dr. Siegmund Vilmos tett jelentést bécsi kiküldetésének eredményéről s felemiitvén a bécsi kamara elnöke és egyes választmányi tagjai, valamint a kamara iroda­igazgatója részéről tapasztalt szívélyes előzékeny­séget, egy órai előadásban vázolta a bécsi ka­mara belszervezetét, a könyvek mikénti vezeté­sét és az ügykezelést, és bemutatta a beszerzett mintákat és nyomtatványokat; titkárnak fára­dozásaért a választmány köszönetet szavazván, megbízta őt az alakulandó budapesti ügyvédi kamara elé az egylet részéről javaslatképen terjesztendő ügyrend és könyvminták kidolgozá­sával, egyúttal ezen munkálatok előleges felül­vizsgálatára egy hetes bizottságot küldött ki, melynek tagjaivá: Dr. A n dahá z y László,'; Dr. B r ó d e Lipót, Horváth Károly, Dr. K ö r n y ei Ede, M o r 1 i n Imre, Dr. Siegmund Vilmos és Dr. Stiller Mór urak választattak. * (A győri ügyvéd egylet) ez évi közgyűlése alkalmával az egylet tisztikara kö­vetkezőleg alakíttatott meg; elnökké Erisz­tinkovich Ede; alelnökké Bély József; jegyzőkké Beliczay Elek és Széphegyi Jakab; könyv- és irattárnokká Kövessy Gyula;ügyészszé L e g é n y Lajos;pénztárnokká W o t t i z Károly ; továbbá választmányi ta­gokká Bel iczay Lajos, Czigány Gyula, Erdős Pál. Horváth István, Karvassy Kálmán, L a c z a Ferencz, Leszlaner Gyula, Matkovich Tamás, Némethy Ernő és Vörös Imre választamttak meg. * (A kassai ügyvéd-egylet) az ügyvédi kamarák szervezése tárgyában az igaz Bágügyi m.niszter úrhoz, f. é. deczember 5-iki Kelettel egy feliratot intézett, melyből mint ál­ta ános érdeküeket a következő helyeket emel­jük fa: Az ügyvédi rendtartás országgyűlés tárgyalása alatt örömmel tapasztaltuk, hogy az ügyvédi kar függetlenségi tekintélye s erkölcsi hitele sokoldalú megtámadta tás elle­nére is Nagyméltóságodban a legrendtiletlenebb védőt találta, felhasználjuk ezen alkalmat arra, hogy Nagyméltóságodnak karunk iránt tanúsí­tott ezen szabadelvű s fenköllt magtartásáért legmélyebb hálánknak kifejezést adjnnk, és meg lévén győződve arról, hogy az immár tör­vénynyé emelendő ügyvédi rendtartást ama magasabb elveknek megfelelőleg kívánja a gyakorlati életbe átültetni, hivatásunkból folyó kötelességünknek tartjuk Excellentiád kesyes figyelmét a törvény végrehajtásánál felmerült azon irányzatra felhívni, mely nézetünk szerint az egész rendtartás legkiválóbb részét fosztaná meg üdvös hatásától. Ugy értesültünk ugyanis, hogy az egész országban csak 24 ügyvédi kamara terveztetik és mi attól tartunk, hogy az ügyvédi karaarák ily kevés számmal ily nagy területen mindazon feladatók szigora s lelkiismeretes teljesítésére, melyeket az ügyvédi rendtartás reájuk biz, meg­felelni alig lesznek képesek. Mert bizton várható, miszerint különösen eleintén, midőn a kamara még a kezdet ne­hézségeivel is küzdeni fog, alaptalanul vagy alaposan a kamarák fegyelmi bíráskodása s a választmány, más irányú tevékenysége igen sok oldalról igénybe fog vétetni, és ha az tulnagy területre és sok ügyvédre kiterjed, a választmány teendőkkel annyira elhalmozva leend, hogy azekat kellő gyorsasággal s ala­possággal el nem intézheti. Nem azért emiitjük fel ezt, mintha kar­társaink bármelyike is saját testületének érde­kében a munkától visszariadna, sőt kijelent­jük, hogy a kamarák bármily alakítása esetén minden áldozatra készek vagyunk, hogy az intézmény életrevalóságát s karunknak az ön­kormányzatra képességét igazoljuk, mindazon­által az emberi gyarlóságot számba véve, nem alaptalan azon aggály, hogy különösen napja­inkban, midőn az anyagi megélhetés is nem csekély gondot ad, a díjtalan és tulhalmozott munka nem találand elég s kellő erőre, vagy ezen erő idővel hanyatlásnak lesz kitéve. Ehez járul még, hogy nagy területen, nagy szám felett a kartársak kötelesség telje­sítésének hivatalból leendő szigorú s sikeres ellenőrzése azok ténykedései feletti felügyelet oly eredménynyel nem gyakorolható, a netelán előforduló fegyelmi vétségek a kar becsületével ellenkező viselet az intéző közegek tudómására oly pontosan és oly gyorsan nem jöhetnek s így meg sem torolhatók, mint az kisebb kör­ben elvárható' Az ügyvédi kar erkölcsi súlyának eme­lésére nem kis befolyással leend a testületi szellemnek fejlesztése, — mi főleg a folytonos érintkezés, köz- s választmányi ülésekben a kar közügyeinek megvitatása, a személyes is­meretség által mozdittatnék elő, pedig ha egy kamara nagy területet toglal el, alig várható, hogy a 10—12 mértföldre lakó kartársak, még ha választmányi tagok lesznek is, a ka­mara székhelyén tartandó gyűlésekre gyakran megjelenhessenek, mi által az egy testületbe tartozás tudata, az egyesek becsületének az egész karra való kihatásának érzete ápoltatni s az ügyvédi rendtartás leglcnyegesb feladata valósittatni nem vagy csak igen sok idő múl­va fog. Nincs aggodalmunk arra nézve, hogy ha a kamrák kisebb területre fognak szerveztetni, azokban az intézmény czéljának megfelelő ele­mek ne találtatnának és bizunk kartársaink ildomosságában, hogy azok mindenütt ezeket fogják felszínre emelni, sőt azt hiazszük, hogy az egyes egyének ismerete kisebb körben biz­tosabb lévén, csakis így lesz az elemek ki­választása lehetséges, ellenkezőleg méltán le­het tartani attól, hogy az egymást nem isme­rő nagyobb testületnél a választás esetleges leend. Attól sem tartónk, hogy a kisebb terü­leten alakított kamarák rokou vagy ellenszenv által fogják magukat vezettetui, mert az ügy­védek mai száma mellett egy kamarához mégis 100—150 ügyvéd fug tartozni s ez nagyobb szám, mintsem, hogy ily indalatok által elra­gadtatnék 8 mert a kellőleg kiválasztott elöl­járóság bizonyára fog a kötelességérzet ama magaslatán állani, melyet a saját testülete iránti ügyszeretet elébe szab. De ha mégis megtörténnék, hogy a kamarák ily kisebb körben a várakozásnak meg nem felelnek — miről a Nagyméltóságú igazságügyi minisztériumnak az évi jelentések B más adatok alapján nem lesz neh z tudomást szerezni, — ugy azon életre nem való kama­rák bármikor könnyen megszüntethetek és mással egyesithetők. Excellentiád a törvény alkotásánál bi­zalommal viseltetett az oly sok oldalról meg­támadott magyar ügyvédi kar iránt, — mert belátta, hogy azon kar, mely a szabadságnak, a baladásnak, a hazaszeretetnek oly sok baj­nokot adott, melynek tagjai jelenleg is a nem­zeti élet minden áginak élén vannak, azt meg­érdemli, részesítse Excellentiád ezen kart a törvény végrehajtásánál is nagy becsű bizalmá­ban, melynek elvonásaként kellene tekintenünk, ha a kamarák csak kisebb számban nagyobb te­rületekre nézve állíttatnának fel, holott épen ellenkezőleg ezek, — mint kiemeltük, külö­nösen kezdetben midőn a legnagyobb tevé­kenység és éberség fog igényeltetni, csakis akkor valósithatnák meg az intézmény czélját, ha kisebb körben szerveztetnek, mert csakis így lehet a kellő elemeket kiválasztani és csak ha a nagy távolság, a nagy szám, a halmozott munka által nem gátoltatik, jöhet a kamara elöljárósága azon helyzetbe, hogy a hozzátar­tartozó ügyvédeket 8 ügyvédjelölteket folytonos világlatban tartsa, azoknak hivatalos s nem hivatalos viseletéről gyors s pontos tudomást szerezzen, hatályos felügyeletet gyakoroljon, a fegyelmi eljárást erélyesen vezesse, valamint a kartársi összetartás, kölcsönös megbecsülés s a testületi szellem is csak igy lesz mielőbb kifejleszthető, stb. * (A „budapesti ügyvédjelöl­tek és joggyakornokokegyIetéu-ben) e hó 20-án nagyszámú hallgatóság jelenlété­nyilvános vitaverseny tartatott. A vita tárgyát egy nagybátyát orozva meggyikolt orvos bün­pere képezte, melyben L e n t h e Gusz'áv mint vádló ügyész vádbeszédébeu a vádlottat terhelő gyannokok és bünjelenségek alapján vádlottat az orgyilkossággal párosult rokongyilkosságban bűnösnek kimondani és őt 15 évi súlyos bör­tönre elítéltetni indítványozta. Vádlott védel­mére a jelenvoltak közül hatan vállalkoztak, különösen szép és nyugodt előadásáért s vé­delmének helyes irányban kifejtéseért a biráló bizottság (Dr. Busbach Péter, Dr. Emmer Kornél és (Dr. Darányi Ignácz úrak) a jutalmul kitűzött 2 db aranyat S p i t z e r Fü­löp ügyvédjelöltnek ítélte oda. Ezeu kivül még a vitatkozók közül ketten részesültek a biráló bizottság különös dicséretében. Különfélék. * (Az igaza ág ügy min i sz t"cr úr) a képviselőházban benyújtotta a bírósági végrehaj -tókról és a kézbesítésről szóló módosító tör­vényjavaslatokat, melyek a jogügyi bizottság­hoz utasíttattak, ahol bizottsági előadóvá Dál­noky Barnabás választatott; ezen javaslatok­hoz legközelebb visszatérünk. * (Bek tildetett.) Egy, vidékről jött ügyvéd szerény feltételek alatt Buda peaten valamalyik ügyvédi irodában alkalmazást ke­res, ajánlatokat elfogad Budapesten K. E. J. czim alatt poste restante, vagy pedig Fábrics kir. kereskedelmi és váltó törvényszéki terem­őr útján. * (Pályázat a kir. közjegyzői állomásokra.) A f. évi decz. hó 17-én 4164/1. M. E. sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet által rendszeresített kir. közjegyzői állomásokra ezennel pályázat nyittatik. A pá­lyázatnál a köveikező szabályok szolgálnak irány

Next

/
Thumbnails
Contents