Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 54. szám - A tanuvallomások jegyzőkönyvbe vételénél az egyszerű igenlő feleletek el nem fogadhatók

— 416 — gyűlési tárgyalásra tartozó Ügyben eljárt, a prdtrts 297-ik §. 2 ik pontja alá eső semmiséget követett el. Ijevélben is lehet becsületsértést elkövetni. (M. B.) Sopron megye tiszti főügyészének mint felperesnek Gróf Zicby litván alperes elleni, a katonai törvényszéknek és báró Pöck Frigyes ellen-admiral személyének is megsértéseért 210 frt. birság és perköltség iránti perben a soproni királyi törvényszék 1872 évi november 23-án 41./870 szám alatt következő i t é 1 e t e t hozott: Sopron megye tiszti ügyésze mint felperes, Gróf Zicby István mint alperes elleni azon keresetével hogy ez a bécsi katonai törvényszéken és külön báró Pöck Frigyes ellenadmirál személyén elkövetett sértésért 210 frt. o. é. birság és járulékai megfizetésében elmarasztalt assék, elutasittatik, a perköltségek pedig, az ügy természeténél fogva, kölcsönösen megszüntetnek. A tiszti főügyész mint közhivatalnok munkadíja állásánál fogva, alperesi ügyvéd munkadíja pedig azért, mert az felszámítva nem lett, megállapítható nem volt. Indokok. Sopron megye tiszti főügyésze keresetét a bécsi császári királyi hadügy minisztérium hivatalos úton Sopron megye volt közönségéhez érkezett és beperesitett megkeresése és a nagyméltóságú magy. kir. igazság ügyminiszteriumnak becsatoltt intézménye úgy Sopron megye volt törvényszékének, a pesti magy, kir. ítélő táblának és a nagyméltóságú hétszemélyes táblának — ide mellékelte, —Ítéletei folytán, melyekkel Sopron megye volt fenyítő törvényszékének azon végzése, hogy a tiszti ügyésznek azon indítványa, hogy Gróf Zicby István által 1867 évi július 10-ről báró Pöck Frigyes ellenadmirálboz irt levelére alapítva, Gróf Zichy István, mint az ellene itélt katonai felsőbb törvényszéknek tekintétélyét 8 báró Pöck Frigyes ellenadmirál becsületét sértőt 210 frt. o. é. birságba kéri elmarasztaltatni. Mivel azonban alperes határozottan tagadja azt, hogy ő a kérdéses levelében az ellene itélt hatonai törvényszékeket sértette vagy csak szándékában is lett volna sérteni; és tagadja hogy ezen levele báró Pöck Frigyeshez mint ellenadmirálboz lett volna intézve mintán az csak mint magánszemélyhez utasittatott,'de mind ez kitetszik levelének szövegebői, különösen pedig megszólításából, mely pusztán igy hangzik : „Hochwohlgeborner Herr Báron" mindezek folytán ez, magán ügynek tekintendő, s mint ilyen kőzmegtorlás tárgyát nem képezhetvén, a tiszti főügyész keresete leszállítandó a perköltségek pedig a par természeténél fogva kölcsönösen megszüntetendők voltak. Báró Pöck Frigyes ellenadmirál magán kereseti joga épségben meghagyatik. A soproai királyi ügyészség felebbezése folytán a pesti királyi itélő tábla 1873 évi július hó 1-én 28743. szám alatt következőleg itélt: Az eljáró első bíróság ítélete indokáiból helyben hagyatik. Ezen másodbirósági itélet ellen a Soproni királyi ügyészség újabban felebbezvén, a magyar királyi Curia mint legfőbb Ítélőszék 1874 évi november 16-án 9637. szám alatt következő Ítéletet hozott: Mindkét alsó bírósági itélet részbeni megváltoztatásával, alperes, báró Pöek ellentengernagy hivatalos minőségében történt megsértéséért, jelen itélet kézbesítésétől számítandó 15. nap, különbeni végrehajtás terhe mellett 100. o. é. forintnyi, egészben az állampénztárba fizetendő birságban marasztaltatik, a perkö tségek kölcsönösen megszüntetnek. Indokok. Sopron megye tiszti ügyésze alperes elleni keresetének polgári perúton leendő megindítására már a királyi itélő tábla és volt nagyméltóságú hétszemélyes táblai ítéletek által utasíttatván, azon kérdés, hogy e kereset megindítására a tiszti ügyész jogosítva volt é? eldöntöttnek lévén tekintendő, csak arról lehet szó, váljon alperes szóban forgó levele tartalmaz e oly kifejezéseket, melyek báró Pöck ellentengernagy hivatalos állására vonatkoznak, s foglaltatik e azokban sérlé3, vagy nem? Ezt előre bocsátván habár alperes kérdés alatti levelének magán jelleget tulajdonítandó, állítja, hogy ő azt nevezett ellentengernagyhoz csak mint magánszemélyhez intézte; tekintve azonban, hogy a levél azon része melyben alperesnek a katonai bíróság általi elmarasztalása okáúl, nevezett ellentengernagy megvetendő cselszövénynyel s hivatatalos állásának aljas visszaélésével vádoltatik, — annak hivatalos cselekményeire vonatkozók; tekintve továbbá hogy o kifejezések oly sértést képeznek melyekre az 1723-iki 57-ik t. cz. 100 forint bírságot szab; mindkét alsó bírósági itélet részbeni megváltoztatásával alperest, és pedig tekintettel hivatalból indított tiszti ügyészi keresetre, egészen az állami pénztárba fizetendő fénnebbi birságban marasztalni kellett. A bécsi katonai törvényszék állított megsértéseért a keresetnek helyt adni nem lehet vén, e részben a királyi tábla ítélete helyben volt hagyandó, mert a kérdéses levélben a nevezett törvényszék ellen sértő kifejezések nem foglaltatnak, s alperes a per során, azt hogy a katonai törvényszéket sérteni akarta volna, határozattan tagadta. A perköltségek kölcsönös megszüntetése, BZ ítéletek különbözősége által indokoltatik. Különfélék. * (Lapunk szerkesztője) a budapesti ügyvédegylet megbízásából f. h. 10-én Bécsbe utazott, a bécsi ügyvédi kamara viszonyainak közelebb tanulmányozása végett. Mint levéléről értesülünk, az alsó-ausztriai kamara elnöke által a legbarátságosabban fogadtatott és mindenütt a legnagyobb előzékenységgel szolgáltatják neki az adatokat, ugy hogy bő materiálét fog a kamarák számára magával hozni. *(Az ügyvéd rendtartásról) szóló törvényjavaslat kihirdettetett az országgyűlésen, és f. h. 27-én életbe lép, ugy hogy remélhetőleg január havában már lesznek kamaráink. * (A magyar jogtanári kart) nagy veszteség érte. Dr. Ziskay Antal, a győri jogakadémia rendes tauára, szentmártoni főapátsági főügyé8zszé megválasztatván, lemondott tanári állásáról. Ziskay úr alapos képzetséggel önálló felfogást és ritka munkaerőt egyesit magában, s e mellett annyira képes volt hallgatóiban az általa előadott tárgy iránti érdekeltséget felkölteni, hogy nem túlozunk, ha állítjuk, hogy jogtan£.raink közt minden tekintetben az elsőkkel versenyezhet. Nem mondhatunk le a reményről, hogy Dr. Ziskay nem örökre mondott istenhozzádot az általa annyira kedvelt tanári pályának, és nagy nyereségnek tartanók a magyar jogi tanügyre nézve, ha minél elébb sikerülne őt visszanyerni azon hivatás számára, melyen az általa eddig elfoglalt szerény hatáskörben is oly fényes eredményeket tudott fel mutatni. * (A bécsi egyetem viszonyairól) a birodalmi tanácsban a közoktatási költségvetés tárgyalásakor élénk vita folyt. Különösen kiemelendő Dr, Kopp beszéde ki a tanpénzek jelenlegi rendszere ellen kardoskodott. Szóló nem kívánja ugyan az egyetemi oktatást ingyenessé tenni, de nagy anomáliának tartja, hogy az állam a tanárt arra utasítja, hogy fizetéssé magát a hallgatóktól. Ez épen olyan, mint midőn a kávéház-tulajdonos a pinczért arra utalja hogy a vendégektől díjaz -tassa magát. Ebben igen sok baj jak kútforrása van. A tanár ugyanis ha tisztességes jövedelmet akar, oda kénytelen törekedni, hogy minél több hallgató legyen nála beirva és a conenrrenseket távol tsrraa magá'-ól. Ezen jj* szonyok a bécsi egyetemen al', hihető magaságra emelkedtek. A tanárok mindig oda törekednek, hogy új tanárokká mindig a taheffij leggyengébbek nc vezettesse-iek ki. hogy ez által a concurentiát távol tar' ák. Azon ellenvetél sem áll szóló szerint, bogy a jobb tanárok húzzák a tanpénzeket. Volt egy tanár a bécsi egyetemen a ki csak pár hallgatóval bírt, és később a rigorosumokhoz bocsáttatván, szazakra emelkedeu haligátóinak száma. A tanpénz-mentesség tekintetében is nagy viszszaélések Űzetnek, sőt indítvány tétetett a tanári karban az iránt is; hogy a tanpénzek megkétszereztessenck és a mentesség egészen megszűnjék. A német egyetemekre való hivatkozás a tanpénz tekintetében nem állja ki a próbát, mivel a német egyetemeken nem a tanárok vizsgálnak, hanem állami bizottságok, és igy a tanpénzekkel üzbetö visszaélések mindenesetre sokkal csekélyebbek. — Megemlitendőnek tartjuk még, bogy ugyanezen vita alkalmával a közokotatási miniszter bejelentette a háznak, hogy Csernovitzban, Bukovina fővárosában, új egyetem fog alapíttatni. — Lapunk zártával ol ássuk a bécsi lapokban a bécsi egyetem jogi karának nyilatkozatát, melyben Dr. Kopp fel8zólittatik, hogy sértő állításait bizonyítsa be. A dologból ugy látszik cause celébre fog válni. * (Legközelebb esedékes csődbejelentési határidők), vidékcn:a nyíregyházi törvényszéknél ;WeisshausMózesné ei>n bejelent határidő deczember 21, 22 23. a makói törvényszéknél: Grósz Móricz és Krancz Berta ellen bejelent, határidő decz. 21, 22, 23. az aradi törvényszéknél: Winkler Jakab fia czég ellen bejelent, határidő decz. 22- 23. 24. a kolozsvári törvényszéknél Papp János ellen bejelent, határidő decz. 20. íiraat a JMUJBÜ ffily"-Ml. Né v v*l t ozlat Ások. Brascsajkó Antal hajdúböszörményi lakos vezetéknevét „Barcs ai"-ra. C 8 • d • k. Feldheim A. etMoskovits ellen, a brassói tszéknél, bej hat. idő 1875. évi január hó 16. id. tömedgond. és poriigyelö Klokner Mór. [284] gr. Zichy Zdenko ellen, a nozeonyi tszéknél, bej, hat. idő 1875. jan. 21. 22. 23 [282] Karácsonyi József ellen, a budapesti vltszéknél, bej. hat. idő 1875- évi márcz. 8. 9. 10. id. tömeggond. és perügyelö Konyáthy Béla. [282] MeduritsEnthimés Petrovits Ferenez ellen, az újvidéki kir. tszék aita!, bej. hat. idő 1875. febr. 25., 26., 27. id. tömeggond. és perügy. Ballá Pál [281] Singor testrérpk ellen, a budapesti kir. keresk. és váltó tszék által, bej. hat. idő 1875. jan. 27., 28., 29. id. tömeggoud. és perügyelö Széki Antal. [281] Csődmeicmzttntetések. br. Fiáth Gyula ellen, a temesvári kir. tszék által. [281] br, Podmaniczky Lajos ellen, a pestvidéki tszék részéről [282] Szivarz Manó szabómester ellen, a szolnoki tszék részéről. [282] R u s c h i 11 Ferencz ellen, a temesvári tszék részéről. [282] Légrády testvérek kiadóhivatalában (nádorutcza6.sc.) MYZM-NAPLÓ ÜGYVÉDEK ÉS BÍRÁK SZÁMÁRA. (Xl-ik évfolyam.) Szerkeszti: Dr. Schnierer Gyula. A napló ára csinos vászonkötésben 1 frt 20 kr Nyomtatták: L.égrady testvérek. Pesten, nádoruteza 6.