Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 49. szám - Az országházból

— 374 — ben biziositva lennénk arról, hogy a vegyes bíráskodásnál minden esetre előfordulandó súrlódások niellőztttni fognak. (Helyeslések.) De t. ház, én még ezen esetben sem fogadnám el s az igazságszolgáltatás jól felfogott érdekével nem vélném összeegyeztethetőnek, hogy az ügyvédek felett a fegyelmi bíróságot az ebő bíróságok, épen azon bíróságok gyakorolják, a melyek tagjai felett mint már jelezni szerencsém volt, az üggvédek ellenőrködni vannak hivatva, hanem akkor ezen fegyelmi bíráskodás mindenesetre a felsőbb bíróságok jogköréhez lenne utalandó; követeli ezt az ügyvédi kar tekintélye, mely mint mondám nemcsak magát az ügyvédet, hanem a nagy közönséget is érdekli. Mert én alig tartom a helyes törvényhozási eljárással összeegyeztethetőnek, hogy mig az első bíróságok az aljárásbirák is a királyi tábla fegyelmi tanácsa alá vannak rendelve fegyelmi tekintetben, addig az ügyvédek az első bíróság azon elsőbiróság fegyelmi hatósága alá rendeltessenek, mely alatt a segéd- és kezelő személyzet, iktatók, írnokok és kiadók állanak. De figyelembe veendő, hogy fegyelmi ügyekben a felsőbb hatóságot a legfőbb ítélőszék fegyelmi tanácsa képezi, a mely alá fegyelmi ügyekben az ügyvédek rendelve vannak, melyhez mind mondva volt a magánvádlónak a kamara ügyészének és mindezeken felül még az állam képviselete érdekében a királyi ügyésznek is van szava; ezen felsőbb hatóság az ügyvédi kar erkölcsi és szellemi és társadalmi érdekeit jobban fogja megvédhetni, ha az e tekintetben első sorban illetékes — saját belügyeiket szivükön hordó ügyvédi kamarákra támaszkodhatik. Mindezen alapokon mert nem akarom az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslatot egyik éltető elemétől megfosztani, nem fogadom el a főrendiház módosítását: pártolom a központi bizoitság javaslatát. (Élénk helyeslés.) A szavazás eredményét már fennebb jeleztük. Tárgyaltatott ezenkívül a főrendiház azon módositványa, mely szerint e törvénynek az annak életbe léptekor a jogi tanulmányokat megkezdett ifjakra nézve is legyen hatálya. A ház ezen módositvárjyt elfogadta, és így ezen pontra nézve az eltérés a két ház közt megszűnt. Vegyes közlemények. Egyleti hírek. * (A budapesti ügyvéd-egylet büntetőjogi szakoszt ályának) 1874. évi nov. 4-én, délutáni 6 órakor, a tanácskozásitárgy — büntetőtörvény javaslat — fontosságának megfelelő, igen látogatott ülése volt. Az elnök Dr. Környei mindenekelőtt hangsúlyozta, hogv véleménye szerint a szakosztály hivatásához tartozik a büntetőjavaslat felett nyilatkozni s miután a szakosztály készségét nyilvánitá a büntettőtörvényjavaslat feletti beható véleményezésbe bocsátkozni, elnök az eljárási módot kívánta megállapittatni. Az erre keletkezett vitában Reményi, Ensel, Polonyi és dr. Dárday urak vettek ré«zt és több oldalról nehezteltetett a minisztérium azon eljárása, hogy az ügyvéd-egyletnek csak ily későn nyújtott alkalmat a tervezet megbirálá sára. Végül határozattá vált, hogy a törvényjavaslat feletti véleményezésre 9 tagú bizottság küldetik ki, mely mindenekelőtt az általános részt vegye tanácskozásai tárgyául; a bizottságba Dr. Környei Ede, Dr. Dárday Sándor, Dr. S i e g m u n d Vilmos, Dr. Csu k ássy Károly, Dr. Stiller Mór, Dr. Löw Tóbiás, Dr. Held Kálmán, Dr. Friedmann Bernát, Dr. Fayer László és Dr. Darányi Ignácz választattak; a bizottság üléseiben a szakosztályi tagok bármelyiue is résztvehet. Az ülés berekesztése után megalakult mindjárt a bizottság is, elnökévé Dr. Környei Edét, jegyzővé pedig dr. Fayer Lászlót választotta és elhatározta, hogy a javaslat általános részének egyes fejezetei a tagok között véleményadás végett felosztassanak. * (Meghívás.) A budapesti ügyvédi egylet h a rm ad ik szakos; tályának folyó 1874 évi november 4 én tartott üléséből, a magyar büntető törvényjavaslat fölötti véleményézésre kiküldőit bizottság 1874. november 17-én délután 6 órakor az egylet helyiségeiben (Pest uri utcza 8 sz.) ülést tartván a bizottsági tagokat megjelenésre fölkérem azon hozzáadással, hogy ezen ülések nyilvánosak és hogy azokra az egyletnek valameuyi tagja megjelenhet. Budapesten, 1874. november 5-én. Dr. Környei Ede bizotts. elnök. Különfélék. * (A budapesti ügyvédek ajövedelmi adó törvényjavaslat tárgyában) vasárnap iismét gyüíésttartottak, melyben a mult gyűlésből kiküldött bizottság által fo galmazott ké.vény felett tanácskozván, az elfogadhatónak nem találtatott és Dr. V i r a v a József által előterjesztett fogalmazvány alapján egy ujabb kérvénynek bizottságilag leendő kidolgozása határoztatok el; a szerkesztő bizottság tagjaivá Dr. Környei Ede, Dr. Virava Józs-f, Dr. Halász Fereucz, ifj.Muraközy László és Kelemen Kajetán választattak. Az ezen bizottság által fogalmazandó kérvény egy ujabban összehívandó közgyűlés elé fog végmegállapitás végett terjesztetni. * (A magyar büntetőtörvényjavaslat az ügyvédekről) illetve az ügyvédi visszaélésekről a XL1II. fejezetben rendelkezik, s rendelkezéseivel az ügyvédrendtartási törvényjavaslatot mintegy kiegészítvén, érdekesnek tartjuk ezeket a helyütt közölni. A 447. §. következőket tartalmazza: Azon ügyvéd, a ki ezen minőségében reábízott polgári vagy közigazgatási ügyben, megbízójának kárára, az ellenfél érdekében működik: az ügyvédi visszaélés bűntettét követi el, és 2 évig terjedhető börtönnel, s ezenfölül 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 448. §. Öt évig terjedhető börtönre ítélendő az ügyvéd, ha a 447. §-ban megjelölt cselekményből származó kár nem pótolható. 449. §. A 448. §. intézkedése alá esik, azon ügyvéd is, aki ugyanazon perben mindkét felet képviseli, vagy a ki a per folyama alatt megbízójának képviseletét elhagyván vagy arról lemondván, ennek engedélye nélkül az ellenfél képviseletét vállalja el. 450. §. Azon ügyvéd, a ki azon czélból, hogy védenczének ártson, ennek bűnvádi ügyében kötelességellenesen jár el, a mennyiben az ügy kihágást képez : vétséget követ el, és 1 hónapig terjedhető fogházzal s ezenfelül 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 451. §. Büntettet képez a 450. §-ban meghatározott ügyvédi visszaélés, és 1) 1 évig terjedhető börtönnel büntetendő, ha az ott megjelölt visszaélés vétséget képező büntető ügyben követtetett el: 2) 3 évig terjedhető börtönnel büntetendő ha az ügy oly büntettet képez, melyre börtönbüntetés, vagy 5 évtől 10 évig terjedhető államfogház van a törvényben megállapítva: 3) 5 évi^ terjedhető börtönnel büntetendő, ha ügy oly büntettet képez, melyre határozott ideig tartó fegyházbüntetés, vagy 10 évnél hosszabb államfogház van megállapítva: 4) 5 évig terjedhető fogházzal büntetendő, ha az ügy oly büntettet képez, melyre a lörvény életfogytig tartó államfogház-, fegyház-, vagy pedig halál-büntetést állapit meg. 452. §. Ügyvédi visszaélés miatt, a jelen fejezetben meghatározott büntetésen felül, egyszersmind a hivatalvesztés, s « 450. §-ban meghatározott eset kivételével, egyszersmind a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is .negállapitandó. *(AngolbUnügyistatisztika)Du Cane ezredesnek nemrég megjelent börtönügykimntatása bebizonyította volt, hogy Angliában a fegyenczek száma az utóbbi évek alatt csökkent s ugyanezt a tényt bizonyítja most az 1873. évről megjelent igazságügyi statisztika. Csak az ittasság miatti büntetések szaporodtak és pedig 151,082-ről (1872. évben) 182,491-re (1873. évben), ami eléggé bizonyítja, hogy az italmérési törvények büntető rendszabályai mily kevéssé voltak képesek megszüntetni a bajt. Az összes vétségi esetek több mint háromnegyed része, vagyis 328,853 eset, pénzbirsággal lett büntetve. Érdekes a bünhönczök származása szerinti fölosztása. Mig a nem angolok (csak Anglia és Walest értve) az összes lakosságnak csak V33 részét képezik, az összes bünhönczök Vi részét teszik ki és ezek között ehő helyen állnak az irek. A skótok csak 22/l0 °/0-kal az irek pedig 14,2°/0 kal vannak képv.selve, az irnők pedig Anglia és Wales összes börtönei nöi lakóink ^ részét teszik ki. Az utolsó népszámlálás szerint az emiitett két ország 22 millió lakosa között volt 66,540 irlandi s e viszony szerint csak 3—400 bünhöneznek kellett volna közülök kikerü ni, holott pedig 22,100 került ki összesen. Ha magát Irlaodot is belevonjuk, a s/ámitásba, akkor a három ország (Anglia, Wales és Irla-id) 176,000 bűntényt elkövetők számából esik 50,000, vagyis 28,4°/0 az irlandiakra és ezek közül mintegy 2/8 része Angliát és Walest választotta ki bűntetteik színhelyéül. E körülményben ieli magyarázatát az, hogy Irlandban bizonyos bűntények nem fordulnak elő oly gyakran, mivel a „home rule" pártiak fönnen dicsekednek is. Márfelől az irek enyhítésére föl iehet azt is hozni, hogy épen a legalsóbb földmivelőosztály vándorol ki Angliába és Walesbe. London népessége áll legkedvezőbben, amennyiben itt csak minden 1111 emberre esik egy bűnös; utána következnek a kikötőéi gyári városok, leghátul állanak a déli és délnyugati grófságok, hol minden 256 emberre esik egy fegyencz. Anglia és Wales összes rendőri személyzete 28,550 emberből áll, ebből esik Londonra és ennek 15 mértföldnyi környé kére 10,663 rendőr. * (Halálozások.) Pataky Kálmán, magyar kir. telekkönyvi tisziviselő e hó 4-én halt meg, 62 éves korában Budapesten. * (Legújabb csődök) a budapesti keresk. és váltótsznél. G a n s és Winer bejegyzett kereskedő ellen perügyelő Gaál Ernő, hej. hat. idő 1875. évi febr. 10—12. limai a „Bnflapesti EiMf-M. Kinevezések. G r e s 8 Nep. János semmitős'-éki díjnok a szigetvári kir. jbirósághoz írnokká ; Gőz Lörincz marczali kir. járásbirósági írnok ugyanazon járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá: a marmaros-szigeti kir. törvény zékhez írnokká Berghoffer Antal megyei helyettes irodaigazgató ; P r o b o j c se v i c s József községjegyzoségi irnok az oravicza-bányai törvényszék mellé végrehajtóvá; az ó-becsei kir. jbirósághoz irokká H a i 1 I Károly ugyanottani járásbirósági dijnok; Lászlóffy János szaru osnj vári törvényszéki dijnok ugyanazon törvényszékhez telekkönyvi írnokká; Mol n4r István szegszárdi t\széki dijiok a szegszárdi kir juirósághoz írnokká; az egri kir. törvényszékhez aljegyzővé Cservény István ottani dijas joggyakornok ; a csornai kir. jbirósághoz Írnokká Kiss István sopronyi kir. törvényszéki dijnok; Iser Károly, orvos-iebésztudor a szent-gotthárdi kir. törvényszékhez törvszéki orvossá, s egyúttal a szentgotthárdi kir alügyész felügyelete alatti böitönhöz böitönorvossá ; a belényesi kir. járásbírósághoz írnokká Neubauor Rudolt ottam' járásbirósági dijnok; T ö t ö s s y István nagy-kikindai tvszéki uijas joggyakornok ugyanoda aljegyzővé. Áthelyezések. Kökényesdy János pestvidéki törvény. zéki segéd-telekkönyvvezetö az esztergomi, Szvob oda Román esztergomi törvényszéki segéd-telekkönyvvezető a pestvidéki törvényszékhez ; Panaj o t h József temesvári kir. járásbirósági irnok a ip; pai kir. járásbírósághoz; Bielitzky Kálmán lippai kir. járásbirósági irnok a temesvári kir. járásbírósághoz; Vág hó Pál szigetvári kir. járásáirósági irnok a marcz.ili kir. járásbírósághoz. Névváltoztatások. Bálek Gyula garam-ujfalusi lakos vezetéknevét „R e v i c z k i"-ro ; Bauer Ida gyöngyösi lakos vezetéknevét Al b e r t h i„-ra ; Vlachofszky János dobsinai lakos vezetéknevét „Vára d i-'-ra. Árverések. Kovács Páltól Fleiszly Fülöp részére lefoglalt 340 írtra becsült ingók nov. 10. ázarvason Székács Lajos szarvasi kik. által. [246] H a us e r Orbintól Ricbter Reimund részre lefoglalt 1200 frtra becsült ingatlan nov. 21. Budaörsön Nóvák József budai kik. által, ig. ad. nov. 14-[246]