Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)
1874 / 48. szám - Külföldi jogesetek. A harmadik személyek előnyére kötött szerződések tanához.
366 leti határidőnél, mert az 1120. §. ily korlátolást nem tartalmaz. Ha végül felperes azt is érvényesíti, hogy a szerződés fent emlitett 6. pontjabeli határozmánynak felvétele által az alperes társaság belenyugodott az eladó és a felperes által kötött szerződésbe és az 1120. §. által az őt megillető felmondási jogról ez által lemondott, ily beleegyezés egy részt abból nem következtethető, más részt pedig a felperes mint harmadik személy abból a 881. §. alapjára jogokat nem származtathatna. A másodfokú bíróság ezen itéietet megváltoztatta és kimondta, hogy a felmondásnak nem adandó hely és pedig lényegileg a következő okoknál fogva: Ha az alperes társaság a ház előbbi tulajdonosával kötött adásvevési szerződés 6. pontjában feltétlenül azon kötelezettséget vállalta magára, hogy a felperesnek 1876. nov. 1-éig nem fog felmondani, akkor ez által kijelentette, hogy le mond azosztr. p. tvkv 1120 §-a által, neki adott jogról; mivel az által, hogy ezen határozmányok adás-vevési szerződésbe mindkét részről adott beleegyezés folytán felvétetett, az eladó kijelentette azon akaratát, miszerint a házat afelmondási jog kizárásával adja el. Nem szükséges az, hogy ezen akarat világosan kijelentessék a szerződésben' mivel a 6. §. szakaiból ez egyenesen következik. Az alperes társaság az 1120.§-a által neki adott felmondási jogokat tehát nem veheti Igénybe, mivel azt a bérlő irányában nem is szerezte meg és a birtok nem szereztethetik meg közvetlenül nagyobb kiterjedésben, mint amily kiterjedésben azt az előbbi tulajdonos bírta. Hogy azonban az eladó a vevőre ezen jogot nem akarta átruházni az a szerződés 6. pontjából világosan következik. A legfőbb törvényszék ezen itéietet helyben hagyta a következő okoknál fogva: A megtámadott felmondás fenn nem állónak tekintendő, mivel az alperes társaság szerződésszerüleg lemondott ebbeli jogáról és a bérleti szerződés fenntartására kötelezte magát. Hogy ezen megállapodás csak az eladó és a vevő közt létrejött szerződésnek tekintendő, az nem gátolja, hogy felperes azt érvényesítse, mivel az eladó tényleg a bérlő érdekében is szerződött, és igy a vevő a. bérlet folytatása által beleegyezett abba, hogy a bérlet fenntartassék Az eladók képviselete itt legalábbis azon jelentőséggel bir, hogyja minden oldalú egyetértés hiánya nem hozathatik fel ellenvetésül. Az 1121.§-ra az alperes társaság nem hivatko ik, mivel ezen §. nem zárja ki, hogy a vevő az adásvevési szerződésben magára vegye a fennálló bérleti szerződések fenntartását, és a telekkönyvi bekeblezés hiánya csak akkor hozathatnék fel, ha az alperes társaság a szerződés fenntartására nem kötelezte volna magát. Azt sem lehet felhozni, hogy a szerződés 6. pontja nem zárja ki a szerződés megállapítása előtti felmondást, mert a bérszerződés fenntartása ott világosan és határozottan kiztositva van abból, hogy az eladók a maguk kártalanítását fenntartották, semmi esetre sem következik, hogy az alperes társaságot feljogosítani kívánták volna arra, hogy ne töltsék be az eladó által magára vállalt bérszerződést. Felmondási ok. Egy németországi részvénytársaság igazgatója, daczára annak, hogy évek hosszú sorára szóló szerződése volt, az igazgatótanács által felmondás nélkül elmozdittatott hivatalából, mivel a társaság egyik szállítójától maga számára ajándékot fogadott el. Az igazgatónak erre indított keresete, melylyel fizetésének a felmondási időre szóló kiszolgáltatását czélozta, a lipcsei birodalmi legfőbb kereskedelmi törvényszék által jogérvényesen elutasiítatott a következő indokolás mellett: Egy részvénytársulat igazgatói teendőivel való felruházás feltételezi, hogy a részvénytársulat feltétlen bizalmat helyez az igazgató üzleti képességébe, valamint becsületességébe, és épen azért az ez iránt hosszabb időre kötött szolgálati szerződés azon hallgatólagos feltételealatt jön létre, hogy a szerződés ezen lényeges feltevése annak egész tartamára fennáll. Azon körülmény, hogy felperes a társaság egyik szállítójától ajándékot fogadott el, és ezen tényt a többi igazgatósági tagok valamint a felügyelő tanács előtt elhalígatta, elégségesnek mutatkozik arra, hogy a felperesnek nyújtott feltétlen bizalom az iránt, hogy a társaság képviseleténél csak annak érdekeit fogja szem előtt tartani, aláásattassék és a társaságnak jogos ok adassék a bizalmatlanságra. Mert, ha felperes a neki nyújtott gratificatiót nemiskötötte volna ki a megrendelés előtt, mégis rósz világot vett reá az, hogy a szállító őt az ajándékkal egyáltalában megkínálta és róla az ajándék elfogadását feltételezte. Az elfogadás ezenkívül tényleg a társaság rovására eszközlött jogosulatlan gazdagodást foglal magában. Ezenkívül felperes mindenesetre magára hárította a megvesztegethetőség gyanúját, vagy legalább is azt, hogy a társulat üzleteinek kezelésénél a társulat érdekeit saját magánérdeke után helyezi, mert fel kell tenni, hogy a szállítónak nem lett volna oka arra, hogy az igazgatót ajándékkal kínálja meg, ha az utóbbi nem tévesztette volna szem elől a társulat érdekében parancsolt kötelességét a másik szerződő fél és saját haszna érdekében. Különfélék, * (A budapesti ügyvédek) november 1-jén a kereseti adóról szóló törvényjavaslat tárgyában gyűlést tartottak. Polónyi Géza ügyvédnek felhívása folytán a budapesti ügyvédegylet számos tagja, valamint nem egyleti tagok is az ügyvédegylet helyiségében megjelenvén, a gyűlés elnökéül dr. Környei Ede, jegyzőéül pedig Polónyi Géza ügyvédeket választották meg, mire Polónyi Géza a következő indítványt terjeszti elő: „Mondja ki a gyűlés, hogy a kereset adóról beterjesztett törvényjavaslatnak az ügyvédekre vonatkozó része általában, de különösen a fővárosi ügyvédekre jogtalan, méltánytalan és elviselhetlenül sérelmes; mondja ki a gyűlés, hogy az ügyvédek csak is IV-ik osztályba lehetnek jogosan sorolhatók, akkor is csak úgy, ha adókulcsnak a fővárosi ügyvédekre nézve a lakbérnek legfeljebb 3 szoros összege vétetik. Ezen határozat végrehajtására válaszszon egy 5 tagból álló bizottságot, a mely úgy a pénzügyminiszterhez, valamint a képviselőházhoz haladéktalanul kérvényt nyújtson be, a javaslatnak ez iráaybani megváltoztatása iránt.“ Polónyi Géza érvelésével, mely a kereseti adóról szóló törvényjavaslatnak az ügyvédekre vonatkozó részét különösen a fővárosi ügyvédekre nézve elviselhetlen sérelmesnek tünteti fel, kiemeljük a következőket: „Sérelmes az ügyvédi karnak a3-ik osztályba soroztatása és nem vonhatók egy rovat alá az ügyvédek a bankárokkal, kereskedőkkel, gyárosokkal stb. stb. már azért sem, mert az ügyvéd terhe lévén a szegények védelme a bélyeg illetékek és a bíróságok iránti felelősség, és pedig legelső sorban, ezekért az ügyvédek az államtól semmiféle bonificatióban nem részesülnek. De nem csak sérelmes, hanem teljesen lehetetlen is leend a megélhetés ezen javaslat törvénnyé decretáltatása esetén, különösen a fővárosi ügyvédekre nézve, mert: az ügyvédeknek nagy része alig bírván 3000 frt tiszta jövedelemmel sőt annyival is csak a legjobb számítás szerint indítványozó számszerűen mutatja ki, hogy a fővárosi abrormis viszonyok között tiszta jövedelemnek nem csak 1/6 része, hanem 1/3 része lévén lakbérre fordítandó, a fennebbi 3000 írtból tehát 1000 frt s ezen kiadáshoz számítván a községi pótlékot aházbér kr. adót, a közmunka megváltási dijakat, valamint a jövőben az ügyvédi kamarai költségeket, azon ügyvéd ki 3000 frt tiszta jövedelemmel rendelkezik, a fennebbiekre évenként 1611 frt 20 krt köteles kiadni. Családos embernek élelmi szükséglete pedig napinként legkisebb számítással is 4 frt lévén, ez ismét 1440 frtot tesz, úgy hogy nem Í3 tekintve a segédek fizetését minthogy ez a brutto jövedelembe veendő fel, a 300 frt tiszta jövedelemmel biró ügyvéd évi kiadása 3051 frt 20 kr lévén évi deficitje 51 frt 20 krt tenne. Szóló azt kérdi: jogositott-e az állam békeidején oly áldozatokat követelni, melyek a megélhetést lehetetlenné teszik ?! Jogos-e az államnak különösen az ügyvédtől követelni ezt, ki az államtól semmiféle bonificatiót nem nyer ?! —• segély filléreivel első a magyar ügyvéd mindenütt, hol hazafias czél forog szóban de nemzetgazdasági tekintetben lehetetlen helyeselni, hogy ne csak a vagyon támadtassék meg, de sőt a megélhetés is lehetetlenné tétessék. Különösen sérelmes ez a fővárosi ügyvédekre nézve, mert hisz vidéken többnyire akarva is alig kaphat ügyvéd 1000 frtos lakást, holott jövedelme aránylag talán 3-szoror, bárugyanegy a tervezett adókulcs ezekre is a fővárosi ügyvédekre is. Az ügyvéd nem fizethet többet, mint a biró vagy bankhivatalnok, mert az ügyvédnél sem lehet szó a remény nyereségről tehát réménybeli jövendőbeli tőkéről. D r. V irava József indítványozóval szembenóbajtja, hogy az egész 3-ik osztály vétessék bírálat alá és igy tehát az ügyvédek kereseti adója mellett a haszonbérlők, gyárosok, iparosok, kereskedők stb. kereseti adója is, és ez irányban azt indítványozza, hogy úgy az ügyvédek részéről, valamint a kereskedői és iparos testületek részéről bízassanak meg bizalmi férfiak, kik mindeu egyes polgárnak tiszta jövedelmét megállapítanák. — Miután még Balogh Andor, Horv áthy József, Dulovits Ernő, ReményiAntal, Weitzenfeld Illés, Bálint Ferencz, Dobó István, Hartman Sándor, és idősb Muraközy László szólották a tárgyhoz, részben Yirava indítványát is pártolva, Polónyi Géza indítványozó dr. Virava József által indítványozott bizalmi férfiak eszméjét magáévá tette s indítványozta, hogy az adókivetés a felállítandó ügyvédi kamarákra bízass ék. Elállott azonban azon indítványától, hogy az ügyvédek a 4-ik osztályba Boroztassanak valamint indítványa azon részéről is, hogy külön kérvény intéztessék a pénzügyminiszterhez. Ezután dr. Környei Ede elnök reassummálva a tárgyalás eredményét, a gyűlésnek egyhangú határozataképen kimondta, hogy : „a fővárosi ügyvédek nevében kérvény fog intéztetni a képviselőházhoz, melynek kidolgozására egy 5 tagú bizottság küldetikki, ennek tagjai u 1 Yirava József, Dobó István, Reményi Antal, Dulovits Ernő és Polónyi Géza ügyvédeket hozta javaslatba, kik egyhangúlag bizottsági tagokul választannak, felkéretvéu elnök is, hogy a bizottságban mint 6-ik tag szintén részt vegyen. A bizottságnak utasításul adatott, hogy a kereseti adónak alapja, kulcsa támadandó meg, és annak különösen a fővárosi ügyvédi karra leendő igazságos alkalmazása tartassék szem előtt és kifejezés adassék annak, hogy az ügyvédi kamarákra bizassék az egyesekre vonatkozó adónak kivetése. A kérvény javaslatnak elkészítése után a fővárosi ügyvédek ujabbi gyűlésre fognak meghivatni. * (A magyar kir. igazságügy minisztérium által) egy statisztikai mü fog hallomás szerint kiadatni, mely Magyarország igazságügyi állását 1873. évről fogja tárgyalni. Ezenmü, két részre osztatik fel, ;és pedig az első rész az 1873. évben megjelent igazságügyi törvények- és igí zságügyminiszteriumi rendeleteknek rövid kivonatát; a második rész pedig mind az igazságügyminiszterium, mind pedig a kir. bíróságok és felsőbíróságok ügyforgalmát és tevékenységeit fognja tartalmazni. A kiadandó műből, mely, mint értesülünk, már kész és részint már sajtó alatt van, jelenleg csak az igazságügyminiszterium tevékenységére vonatkozólag a következőket köözlüetjük: és pedig volt 1872. végével 183 hátralék, melyhez 1873-ban 41,134 beadvány érkezett, mi által 1873-ban összesen 41,317 elintézendő ügydarab volt. Ebből elintéztetek 41,173 szám és maradt 1873. végével összesen 144 ügydarab; megjegyezvén, hogy mind az elnöki, mind pedig a számvevőségi osztálynál 1873. évben" beérkezett s elintéztetett és 15— 20,000-re rugó ügydarabok a fönnemlitett öszszegben nem foglaltatnak. * (Angol jogérzet.) Londonban egy
