Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)
1874 / 48. szám - A polg. törvk. rendtartás módosítása VI.
Megjelenik minden csütörtökön: a ,magyar jogász- MALj YAK r.v -gyülés“ tartama alatt naponként. _ f-LOFIZETESI ARAK ”TH 'B !W (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmente I ' p I ^ » „Magyar Themi*‘‘-re,éaz „Igazságügyi törvényjavasla-A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelése* és B BH Hl B A B »S B tok és rendeletek tára“ és a „Döntvények gyűjtemények reklamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Bérmentetlen ■ ■ ■ ' ■ ^ 1 I | “ levelek éa küldemények el nem iogadtatnak. ■ H ■ B ' i | W H Ük T Al előfizetési pénzek b é r m e n t e s e n és vi-JK. j j T / kéfat8\1bgCkmdZt?bben p08tautalT4nT utián Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY Kiadó-hivatal: nádor-uteza 8. sz. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, KECSKEMÉTI ÉS UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek : „Döntvények gyűjteménye,,Igazságügyi rendelitek és törvényjavaslatok tár a“ Felelős szerkesztő : Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok : Légrády testvérek. TARTALOM: A budapesti ügyvédi egylet kérvénye a képviselőházhoz a vegyes fegyelmi biróságok életbeléptetése ellen. — A polg. törvénykönyv rendtartás módosítása. Dr. Spitzer Adolf ügyvéd úrtól Budapesten. VI. — Szemle. (A büntető- és váltótörvény javaslatok a képviselőházban. — A német birodalmi gyűlés törvénykezési programmja. —A polgári házasság Olaszhonban.) — Belföldi jogesetek. (Elitélés bűnjelenségek alapján. — Jelzáloggal terhelt ingatlan vevője ellen a zálogjoggal bíró hitelezők személyes keresettel nem fordulhatnak.) — Külföldi jogesetek. (A harmadik személyek előnyére kötött szerződések tanához. — Felmondási ok.) — Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlönyből.“ — Kivonat a „Wiener Zeitungéból. — KÜLÖN MELLÉKLET : a „Döntvények gyűjteményének“ és a „Rendeletek tárának“ egy-egy ive. Negyedik évfolyam.__________________________________48. szám.__________________________Budapest, november 5. 1874. A budapesti ügyvédi egylet múlt héten tartott rendes ülésében egyhangúlag elfogadván a negyedik szakosztály indítványát, mely szerint az egylet az ügyvédrendtartási törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a főrendiház által javaslatba hozott vegyes fegyelmi biróságok életbeléptetése ellen testületileg felszólaljon, — ez irányban a képviselőházhoz kérvényt határozott intéztetni melynek szövegezésére dr. B r ó d e Lipót, dr. Busbach Péter, dr. Környei Ede és dr. Sieg m und Vilmos urak kérettek fel; ezen bizottság feladatának megfelelvén, az egylet részéről a képviselőház elé következő kérvény terjesztetett: Mélyen tisztelt képviselőház! Alólirottak mély hódolattal esedezünk: méltóztassék a mélyen tisztelt k épviselőház nak az ügyvédi kamarákkal kapcsolatos fegyelmi bíróság összeállítási módját illetőleg, az ügyvédrendtart ási törvényjavaslat táigyalása alkalmával már hozott határozatát továbbra is fenntartani, s a magas főrendiház által ez irányban javaslatba hozott módosítást t. i. a vegyes fegyelmi bíróság intézményételnem fogadni. Több oldalról találkoztunk ugyan azon nézettel, miszerint nem illő, hogy az ügyvédek oly ügyben felszólaljanak, melyben önmaguk érdekelvék; mi azonban ezen nézet helyességét el nem ismerhetjük, sőt ellenkezőleg: kötelességünknek tartjuk szót emelni ott, ahol szellemi, társadalmi és erkölcsi — tehát legkiválóbb érdekeink forognak kérdésben; mert hallgatásunkkal csak tehetlenségünk vagy legalább is teljes részvétlenségünk félremagyarázhatlan jelét adnók, s méltán megérdemelnek, azon sorsot, melyre a magas főrendiház által javaslatba hozott módosítás elfogadása következtében kárhoztatva lennénk. A mélyen t. Képviselőház ngy az ügyvédrendtartási javaslat körüli vitái alkalmával, valamint az e tárgyban hozott határozataiban tanúságot tett arról, hogy egy oly ügyvédi kart kíván teremteni, mely a kor színvonalán álvla, azon szellemi, társadalmi és erkölcsi magaslatra emelkedjék, mely az ügyvédi kart nemes szellemi működési körénél fogva joggal megilleti; és most ezen törekvés meghiiísitassék egy a törvényjavaslatba felvétetni javasolt oly intézkedés által, mely az ügyvédi kar jövőjéhez kötött minden reményt gyökereiben megsemmisítene ? Igenis, mélyen tisztelt Képviselőház ! Az j ügyvédi rendtartás egyik sarkkövét a fegyelmi bíróságnak mikénti összeállítása képezi. Az ügyvédi kar emelésére ezélzó minden törekvés hasztalan, ha az a bíróságoktól lehetőleg nem függetlenittetik, mert az ügyvéd csak akkor lehet az igazság rendithetlen védője, ha attól nem kell félnie, hogy j minden lépten-nyomon leküzdhetlen akadályokba ütközik, s hogy egy-egy férfias, önérze- i tes fellépésével egész létét koczkára teszi. A biró a költségek megállapitása, csődök és gond. nokságok osztogatása, s ezekhez hasonló ki, sebb-nagyobb jogosítványok által elég hatalt más fegyverrel bír már arra, hogy az ügyvéd[ nek hivatásszerű ellenőrködését, ha épen érdekében áll, teljesen elfojthassa, vagy legalább is a legkisebb mértékre leszoríthassa; ha ezen i fegyverhez még a fegyelmi hatóság Damokles: kardját csatoljuk, a függőségnek oly állapotát- í teremtjük, mely az ügyvédség hivatásszerű gyaj korlását teljesen lehetlenné teszi. A biróságoktóli függetlenség létfeltétele egy önérzetes ügyvédi karnak; ezen függetlenség legfőbb biztosítéka pedig abban rejlik, ha j a fegyelmi hatóság első folyamodásilag kizárólag az ügyvédi kamarákra bizatik. Mitől j is tart a magas főrendiház? hiszen a legfőbb itélőszékhez engedett felebbvitel által, ngy a jogkereső közönség, mint a vádolt ügyvéd a tnlengedékenység és tulszigor ellenében egyiránt meg vannak védve! A magas Főrendiház á'tal javaslatba hozott úgynevezett vegyes fegyelmi bíróság, egyrészt a vegyes bíróság minden hátrányait magában foglalja, másrészt a bírói tagok tulnyomósága folytán a meghasonlást és súrlódásokat elkerülhetlenné teszik. A tapasztalás mindenütt, ahol a fegyelmi hatóság gyakorlása az ügyvédi kamarákra van bízva, ezen intézményt minden tekintetben üdvösnek igazolta; mi jogosít fel azon elméleti feltevésre, hogy a tapasztalás nálunk más eredményeket fog szülni ? Ellenkeznék ezen magas testület méltóságával, de ellenkeznék saját méltóságunkkal is, hogy e helyütt azon közelebb nem jellemezhető megtámadások czáfolatába és megerőtlenitésébe bocsátkozzunk, melyek a felsőház egyes tagjai által, az ügyvédrendtartási javaslat körüli vita alkalmával, a magyar ügyvédi kar ellen intéztelek. Ezeket egy szóval sem akarjuk tüzetesebben érinteni. Elég hivatkoznunk nemzetünk történetére, melynek minden lapja a legújabb időkig a magyar ügyvédi kar tagjainak kiváló és eredményes müKödéséről tanúskodik. Azt is csak futólag érintjük, hogy előttünk igazolhatlan visszásságnak tűnik fel, miszerint egy oly kar, mely a biróságok ellenőrzésére van hivatva, fegyelmi tekintetben az első folyamodása törvényszékeknek alávéttetni szándékoltaj tik, a mi — szerény nézetünk szerint — már j magában is az ügyvédi kar magasztos hivatásának teljes félreismerése. Mindezeket mondj juk : csak futólag kívántuk érinteni, mert tárgyilagos érvekkel reméljük a mélyen tisztelt Képviselőházat felszólalásunk jogosultságáról meggyőzni; s ez irányban legyen szabad egy ellenvetésre tekintettel lenni, melylyel sok felől találkoztunk, s mely a közjegyzői törvényjavaslatból merittetik; ez ellenvetés hangsúlyozza, hogy a közjegyzői törvényjavaslatba is felvétetett a vegyes fegyelmi bíróság intézménye. Nem tartozik hozzánk e helyütt a közjegyzői törvényjavaslat hason intézkedését bírálni, csak azt kívánjuk kiemelni, miszerint az ügyvéd és közjegyző hatásköre lényegesen különböző, és hogy a közjegyző átvitt hatáskörében bírói teendőket is végez! A mélyen tisztelt Képviselőház az ügyvédi kar tekintélyének emelésére igen helyesen az ügyvédi kamarákba való lépésre jogosító elméleti és gyakorlati feltételek szigorításával kívánt hatni, ezen legőszintébb hálánkra méltó törekvés következetes keresztülvitelét kérjük már most, szemben oly igyekezettel, mely az ügyvédi kar tekintélyének tönkretételével azonos. Karunk szellemi, társadalmi és erkölcsi érdekeit ismételten a mélyen tisztelt Képviselőház kegyes figyelmébe ajánlva, újólag esedezünk: Méltóztassék a fegyelmi bíróság tárgyában hozott határozatát továbbra is változatlanul fenntartani. Legmélyebb hódolattal a mélyen tisztelt Kép vi s el ő ház n ak Budapesten, 1874.évi október 29-én legalázatosabb szolgái : a budapesti ügyvédi egylet Horváth Károly s. k., elnök. Dr. Skymund Vilmos s. k., titkár. A polg. törvk. rendtartás módosítása. VI. A polg. törvk. rdtásnak a biztosítást tárgyazó 338. §-a sokkal szabatosabb mint a ja vaslatnak azt helyettesitő 96, §-a, mely utóbbi igy szól: A főügy iránti pernek megindítása után a hitelező a mennyiben követelése eléggé fedezve nem volna, jogosítva van annak biztosítását külön beadványban kérni, ha követelése lejárt, teljes hitelt érdemlő okiraton alapszik és veszélyeztetésének valószínűsége forog fenn. Bármennyire engedékeny voltam az értelmezésben, sehogy sem tudtam ínagamnak megmagyarázni, mit ért a javaslat a „főügy“ kitétel alatt; helytelen nézetem szerint a „hitelező“ kitétel is, mintán nem minden szerződés, melynek folytán követelések keletkeznek egyszersmind hitelezők keletkezését is eredményezi, igy például kártételből származó követelés folytán a jogosult nem nevezhető hitelezőnek, ha a kártevő ellen követelése van is ; az „alapszik“ kitétel sem helyes nézetem szerint és sokkal helyesebb ennél a polg. törv. rdt. 338. §-ának „támogattatik“ kitétele, mert a javaslat szerint csak azon esetben volna a biztosítás elrendelhető, midőn valamely követelés az okmány kiállításának tényében lelné jogosultságát, mig a törk. rdt. idézett §-a szerint a szükségelt ok
