Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 45. szám - A büntető törvénykönyv javaslatának indokolása. 2. [r.]

— 342 -polgári törvénykezési rendtartás 251-ik §-a értelmében az ellenfélnek okozott perköltség megtérítésére is kötelezendő volt. Mindkét félnek ezen Ítélet elleni felebbezése folytán a magyar királyi Curia mint legfőbb Ítélőszék 1874. évi junins hó 16-án5149. szám alatt következő Ítéletet hozott: A pesti királyi Ítélőtáblának ítélete meg változtatik és az első biróság Ítélete hagyatik helyben. Indok ok. Mert: a jelen perbeli két különböző nemű követelés iránt tett keresetnek alapját a becsatolt szerződés tévén, annak 2-ik és 3ik pontjában vállalt kötelezettségek teljesítésére, melyek egyike kitartást, másika átvett pénz visszafizetését tárgyazza, mind a fizetés mennyiségére, mind a fizetés miként teljesítésére külön feltételek köttetvén ki, mindkét követelés a szerződés határozott szavai szerint ítélendő meg; miután pedig abban a tartás czimén 3000 frt., a 2-ik pont szerint mint alperes fizetéséből járó köttetett ki évnegyedi részletekben fizettetni, azon időről melyben alperesnek fizetése nem volt. t. i. 1866. végétől 1872. évi áprilisig, mit alperes, felperes puszta tagadása ellenébon a 2. és 3. számokkal igazolt, a tartás czimen követelt évnegyedenként! 75 frt. megitélhető^nem volt: mig másrészről az 1872. évi május 1-től járuló évnegyedenkénti 75 frt. és a felvett 300 frtból, fize tétlennek állított 250 frtnyi tartozás fizetetten léte, alperes által kétségbe nem vonatván a tartási költségre alapúi kikötött fizetést pedig, hogy alperes 1872. óta élvezi, saját bizonyítványai igazolják a 250 frt hátralék megfizetésére pedig vagyona lekötésével is felelősséget vállalván, elmarasztalandó volt. A perköltségek megszüntetését a birói ítéletek különböző volta indokolja. Vegyes közlemények. Egyleti hírek. * (F e 1 h i v á s.) A budapesti ügyvédjelöltek és joggyakornokok egylete, midőn megalakult a fővárosi jogvégzett ifjak társadalmi gyakori érintkezését s társas élete nemesbítését, valamint a jogtudomány müvelését s ez által szellemi előbaladását tűzte ki czélul. Hogy ez egylet kitűzött czélját a kezdet nehézségei daczára, nagyrészt elérte vagy legalább megközelitette, mindenki előtt, ki az egylet működését, az általa rendezett vitatkozások menetét, figyelemmel kisérte, világos és könnyen átlátható. Hogy pedig az egylet az á'.tala megkezdett uton tovább haladhasson a mi közreműködésünk, s részvételünkre van szüksége. Azért is bizadalommal fordulok a budapesti ügyvéd jelölt és joggyakornok urakhoz, s felkérem önöket, miszerint a nemes czél iránti tekintetből, de meg a saját jól felfogott érdekeik végett is, az egylet tagjai közzé lépni szíveskedjenek s ez iránti óhajukat nekem lakásomon (uj világ utcza 7. sz.) tutomra adni méltóztatnának, hogy igy az egylet uj erőket s tetterős ifjakat nyerve, mentől hamarább folytathassa működését, s ez által az eredmény, felülmúlhassa a mult év eredményét. Lenthe Gusztáv, egyl. jegyző. * (A budapesti rabsegélyzőegylet) alapszabályai a belügyminiszter által a jóváhagyási záradékkal már elláttattak. Az egylet czéljainak könnyebb megvalósithatása végett az igazgató választmány három külön bizottságot alakított, u. m az oktatási, a segélyezési és felügyleti, s végre a gazdasági bizottságot. — Az oktatási bízottságnak, mely az elnökön kívül hat tagból áll, feladatá a budapesti fenyítő bíróságok elé először került vizsgálati és elitélt foglyóknak és raboknak, valamint a tizenhat évet meg nem haladottaknak, ha viszszaesők is, erkölcsnemesités czéljából való látogatása, azok oktatásának vezetése és végre a börtönkönyvtár gyarapítása. A segélyezési és felügyelő bizottság az elnökön kivül 6 választmányi és 20 egyleti tagból áll. Mü. ködési körébe tartozik : a kiszabaduló s fogságuk, tartama alatt jóviseletü foglyoknak munkával leendő ellátása,, azoknak pénzbeli segélyezése, ruhával vagy rövid időre élelemmel leendő ellátása és a tanításban és segélyben részesült foglyok és rabok magaviseletének figyelemmel kisérése. A gazdasági bizottság az elnökön kívül 10 választmányi és 10 egyleti tagból s azon jótékony egyletek egy-egy képviselőjéből áll, melyek az egylet alapító tagjai közé felvétettek. E bizottság feladata az egylet anyagi érdekeinek előmozdítása. Magánaadományok gyűjtése végett a bizottság tagjai iveket kapnak. Az egylet nőtagjai külön felügyelő bizottságot a külön gazdasági bizottságot is alakithatnak, e bizottságok azonban az elnököt és jegyzőt az egylet megfelelő férfibizottságának tagjai közül választják Az egylet tagjainak száma eddigelé 371. Ezek közül 19 alapító, 348 rendes tag, kik közüi 342 férfi és 6 nő. Van ezenkívül az egyletnek négy tiszteletbeli tagja, úgymint: gr Szapáry Gyula, dr. Pauler Tivadar miniszterek, Csapó Pál pestvidéki tvszki elnök és Ráth Károly budapesti főpolgármester. Az egylet határozatainak foganatosítása végett az igazgató választmány napi biztosokról is goodoskodott, kik az egylet végrehajtó közegei: a napi biztos a számára kijelölt napon délelőtt 9 órától legalább egy órát tölt az egylet helyiségében (megyeház) s az egylet folyó ügyeit elin ézi. Az egylet titkára október 10 tői kezdve délutánonként tartja hivatalos óráit reggeli 8—12, és délutáni 3 —4 óráig lesz nyitva. Különfélék. * (A pest-józsefvárosi járásbíróság ügykezelése ellen sok a panasz; a járásbiró ur képessége és jó akarata senki által Bem vonatik kétségbe s mégis épen az ő vezetése alatt álló járásbíróság az, a melyhez csak akkor folyamodik a panaszos, ha azt már egyáltalán ki nem kerülheti, mert az ott folyamatba tett sommás per lefolyásának nehézkessége vetekedik a rendes perek hosszadalmasságával. Nem tudjuk hol rejlik a baj kútfeje, de annyi bizonyos, hogy kínosabban alig juthat valaki követeléséhez, mintha azt a józsefvárosi járásbíróság utján kívánja érvényesíttetni, íme itt egy példa: Egy f. é. augusztus 1 én esedékes volt lakbér követelés a bérlő által ki nem fizettetvén, f. é. szeptember 4-én beadatott a biztosítási végrehajtási kérvény, az elintéztetett ugyan már szept. 5-én, azonban blankettszerü kiadmányozása annyi időt vett igénybe, hogy a „sürgős" biztosítási végzés folyamodónak csak szept. 16-án, tehát épen 11 nap múlva kézbesittetett; a bérlő a foganatosított biztosítás daczára sem fizetvén, f. ó október 1-én beadatott ellene a sommás kereset, melyre a prdtartás 116. §. értelmében jogosítva volt f lperes remélleni, hogy az elintézésre s kézbesítésre kívánt időt beleszámítva, legkésőbb október 6-ára határidőt nyer; a helyett azonban a kereset elintéztetik október 3-án, az idéző végzés, mely uyomtatott blankettie töltetik ki, s mely az aláírással együtt épen 20 irott szót tartalmaz, október 13-án kézbesittetik s benne tárgyalási határidőül — november 12-ke van kitűzve! Budapesten lakók között fennforgó sommás ügy, hozzá még lakbérleti ügy hat heti időközt vesz tehát igénybe a józsefvárosi járásbíróságnál, hogy csak a tárgyalási stádiumba léphessen; mikor lehet azután e pert végleg befejezni, ha alperes semmiségi panaszszal kapcsolatos felebbezést vett közbe, utánna azután esetleg vagy felperes vagy alperes az ügyet még a legfőbb itélőszékhez viszi fel. Hisz addig alperes még négy házbérrel is adóssá válhat s igy egy kis szerencse mellett a végtelenig lehetne — házbérkövetelésért perlekedni a fővárosban. E bajon segíteni kell, ha igazság szolgáltatásunk reputatióját tönkre nem akarjuk tenni. * (Az igazságügyminiszter,) a következő körrendeletet intézte valamennyi elsőfolyamadásu kir. törvényszék elnökei és járásbíróság vezetőihez: Több oldalról értésemre esvén, hogy a királyi bíróságok hagyatéki ügyekben a bélyeg- és illetékszabályokat, ille-I tőleg az azokat részben módosító 1873. IX. ' törvényezikket eltérőleg alkalmazzák, és a föl-1 használandó bélyegek tekintetében nem követ, nek egyenlő eljárást, — értesítem a (czimet), I hogy miután az 1873. évi IX törvényezikk 2. ! §-nak határozatai egyedül a peres eljárásban I előforduló beadványokra és jegyzőkönyvekre I vonatkoznak, — a perenkivüli ügyekben, tehát | az örökösödési eljárásban is a bíróságokhoz I intézett beadványok, s az általuk felvett jegyzőkönyvek s leltárak bélyegilletékének mérté| kére nézve az eddigi szabályok (az illetékszabás 13. tétele 1. pontja, továbbá 52. és 53. tételei s a „leltárak" czimü rovatozó alatti szabály) változatlanul érvényben maradtak. Kivételnek csupán az 1873. évi IX. törvényezikk 9. §-ában érintett azon telfolyamodványokra nézve j van helye, melyek az elsőfolyamadásu hatóság i határozatát helybenhagyó másodfolyaraadási j hatósági határozat ellen nyújtatnak be. Utasi-I tom ennélfogva a (czimet), hogy a perenkivüli j ügyekben alkalmazandó bélyegek mértékének meghatározásánál a fennebbiek értelmében jár-I jon el. *(A lipótvárosi kir. járásbíróság f. évi október hó 14 én eddigi helyiségeiből az akademia-utezai 13. számú Diescherléle ház földszinti helyiségeibe költözik át; mely változás oly hozzáadással tétetik közhírré, hogy a beadványok már f. hó 15-én reggel az uj helyiségben fogadtatnak el. * (Megjelent:; Jegyzék-Napló ügyvédek és birák számára 1875-dik évre (Xl-dik évfolyam) Dr. Schnierer Gyula által szerkesztve. A napló ára csinos vászonkötésben 1 frt 20 kr. Tartalma: Napijegyek-Naptár. A felséges uralkodóház. Budapest főváros tanácsa : I. Ügyészi hivatal. — II. Igtató hivatal. — III. Levéltár. — IV. Kiadó hivatal. — V. Számvevőség. — VI. Házi pénztár. — VII. Letéthivatal. — VHI.Gazdasági hivatal. — LX. Mérnöki hivatal. — X. Katonaszállási hivatal. — XI. Adópénztár. — XII. Adószámviteli h:vatal. — XIII. Adóbehajtási hivatal. — XIV. Statisztikai hivatal. — XV. Arvapénztár. — XVI. Bejelentő hivatal. — XVII. Vágóhid- és állatvásári igazgatóság. — XVIII. Vízvezetéki igazgatóság. — XIX. Vásári igazgatóság. — XX. Mértékhitelesítő hivatal. — XXI. Mérleghivatal. — XXII. Orvosi személyzet. — XXIII. Kerületi elöljárók. — XXIX. Budapesti kapitányi hivatalok. — XXV. Központi rendőri hivatal. — XXVI. Budai kapitányság. — XXVII. Bel- és Lipótvárosi kapitányság. — XXVIII. Terézvárosi kapitányság. — XXIX. József- és ferenezvárosi kapitányság. — XXX. Kőbányai kapitányság. — Igazságügyi magyar királyi minisztérium : I. Segédhivatal. — II. Számvevőség. — Hl. Központi telekkönyvi hivatal Az 1871. VIII. t. ez. 35. §-sa értelmében eljáró fegyelmi biróság. A kir. Coria fegyelmi bírósága A kir. Curia semmitőszéki osztálya. A kir. Curia legfőbb itélőszéki osztálya. Budapesti kir. itélő tábla. Marosvásárhelyi kir. ítélő tábla, Budapest kir. főügyészség. Marosvásárhelyi kir. főügyészség. Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék. Az országban levő valamennyi kir. törvényszékek főbb hivatalnokai betűrendben. Határőrvidéki kir. törvényszékek és járásbíróságok. A törvénykezésre vonatkozó 1873. évi jul. 1-től fogva egészen 1874. évi jun. végéig megjelent törvények és rendé, letek betűsorban. Szabály a birák és bírósági hivatalnokok, az orsz. fegyintézetek- s vegyészeti műteremnél alkalmazott államhivatalnokok rangfokozata, és ezeknek, valamint a szolga személyzetnek a kiküldetések alkalmából járó napidíj és fuvarilletmény tárgyában. (Igazs. min. rend. 1874 jan. 29. 3341. sz.) 1874. évi XXII. Törvényezikk a főváros pesti része telekkönyveinek átalakításáról és kiegészítéséről A Budapesten székelő ügyvédi kar névjegyzéke és lakása. BélycgilLteki skálák. Kamatot kiszámító táblák. Hirdetések, Jegyzéklapok az év minden napjára. * (A mári a-n ostrai orsz ágo s fegyintézeti igazgatóság) által az igazságügy minisztériumnak felterjesztett 1873-ik évről szóló statisztikai kimutatása szerint a mult év végéig az ott elhelyezve volt fegyenczek száma