Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 44. szám - A büntető törvénykönyv javaslatának indokolása

került fél költségére saját felperessége alatt a törvény rendes utján eszközölje." A perrendtartás 427. § a a végrehajtási zálogjog bekelezése után ad helyt az árverési kérelemnek; mivel azonban a telekhivatalok az irodai teendők sokasága miatt a bíróságok végzéseit gyakran nagyon későn vezetik be a telekkönyvekbe, a 427. §. betűszerinti értelme a végrehajtás késleltetését vonja maga után; azért mihelyt a végrehajtás első foka jogerőre emelkedett, meg volt crgedendő a 112. § ban, hogy „a végrehajtási zálogjog bekeblezésót elrendelő végzés jogerőre emelkedtével — ott pedig, a hol telekkönyvek nem léteznek, vagy a hol a tartozék összeírásának és becslésének van helye, a végrehajtási iratoknak a végrehajtó bírósághoz beérkeztével, a végrehajtató az árverésért azonnal folyamodhatik." A perrendtartás 450. §-a a gyakorlatban hibásnak bizonyult be. Három nap alatt a telekkönyvi hatóság a kielégítési sorrendet nem készíti el; söt gyakran a felebbezésre kiszabott 15 nap alatt sem kész a kielégítési sorrend: a felebbezés határidejét tehát nem lehet a tárgyalás napjától számítani. A miért is a felebbezés beadására nézve érvényes általános szabályhoz tér vissza a 113. §., mely szerint „a kielégítési sorrendben az előnyös tételek minden egyéb követelést feltétlenül megelőznek. Az előnyös tételekhez számittatnak, s a következő sorrend szerint nyernek kielégítést: a) azon végrehajtatónak, ki az árverést foganatosította, foglalási és árverési összes költsége; b) az eladott jószágot terhelő folyó s az utolsó két évről hátralévő közadó, bélyeg-illeték és községi adó. A két évi elsőbbség azon végrehajtási zálogjog bekeblezése napjától visszafelé számíttatik, melynek folytán az ingatlan árverésen eladatott; c) a cselédeknek az árverésig lejárt egy évnegyedi bére." A perrendtartás 472, 473. §§-aival lényegileg megegyező 114 §. értelmében „a tárgyalás berekesztése után a bíróság a kielégítési sorrendet megállapítja, s végzését a jelentkezett érdekelteknek kézbesitteti. Ezen végzés ellen a törvényes idő alatt felebbezésnek van helye." A 115. §. értelmében a rtelekkönyvezett ingatlanokra nézve az igénykereset érvényesithetését és hatályát a telekkönyvi rendeletek szerint kell megbírálni. Ha az ingókra és nem telekkönyvezett ingatlanokra intézett igénykeresetet a tudva lévő igénylő értesítése napjától, az ismeretlen igénylő pedig a hirdetmény közzétételének legutolsó napjától számítva 15 nap alatt adják be (1868. LIV. törvényczikk 464. §.), a végrehajtó bíróság a végrehajtást az igénykereset tárgya tekintetében felfüggesztheti. Az ingókra és nem telekkönyvezett ingatlanokra a törvényes határidő' lejárata után beadott igénykereset csak a vételár feleslegére érvényesíthető. Az árverés után igénykeresetet indítani többé nem lehet." A 116. §. szerint „a községi biróság rendezett tanácsú és szab. kir. városokban a képviselő tesiület által választott tanácsnokból mint bíróból és egy jegyzőből, egyéb községekben a községi bíróból vagy helyetteséből és a községi, illetőleg körjegyzőből áll. Döntő szavazattal a bíró vagy helyettese bír. Illetősége kiterjed a községi lakosok ellen indított polgári magái-jogi keresetekre, ha a kereset tárgya járulékok nélkül készpénzben 30 frtot meg nem halad, vagy felperes oly ingó átadására avagy oly kötelezettbég teljesítésére kéri alperest szoríttatni, melyekre nézve felperes a biróság előtt kijelenti, hogy azok helyett készpénzben a járulékok nélkül 30 frlot tul nem baladó összeggel megelégszik." A 116. §. a perrendtartás 473. §-át kiterjeszti a rendezett tanácsú és sz. kir. városokra is; fenntartja azonban a perrendtartás 476. §-át, mely szerint a községi bíró csak mint békebiró jár el. Ha a járásbíróságok halmozott teendőinek apasztása végett kívánatos, hogy kevésbé népes és csekélyebb forgalommal bíró községekben a kisebb ügyekben a községi biró békebírói hatósággal ruháztassék fel, ez még inkább kívánatos népesebb és nagyobb forgalommal biró városokban, melyekben szükségképen több peres ügynek kell támadni, mint a kisebb jelentéktelenebb községekben. Minthogy azonban a rendezett tanácsú és sz. kir. városokban nincs községi biró, a törvénynek gondoskodni kell arról, hogy ki ruháztassék fel ily városokban a községi biró teendőível. A községi biróság nem állhat egyedül a biróból; szükséges ahoz a jegyzőkönyv vitelére jegyzőt is rendelni, a ki városokban és nagyobb községekben egyik jegyző, kisebb községekben a körjegyző lehet. Ez utóbbi rendelkezés egyrészről késedelemmel jár, mert a kí rjegyző kerületéhez több helyiség tartozván, nem állhat mindig a kerületéhez tartozó mindenik községi biró rendelkezésérc ; o bajon azonban a czélszerü munkábeosztás segíthet, mig másrészről csak az intézmény előnyére, szolgálhat, ha községi biró mellett mint jegyző oly férfin működik, kitől a törvény bizonyos értelmi képzettséget kiván. Ha a községi biró teendője egyedül csak egyeztetésre terjedne, felesleges volna arról intézkedni, hogy jegyzője döntő szavazattal nem bir: mivel azonban a perrendtartás 478. §-a szerint a községi biró önkéntes alávetés esetében ítéletet is hozhat, s azon időben, midőn a sommás bíróságot a szolgabíró esküdt társával képezte, gyakran fordult elő eset, midőn az esküdt is magának döntő szavazatot követelt, nem lesz felesleges, ha a törvény e tekintetben világosan rendelkezik. A törvényjavaslat 116. § a nom szorítja a községi biróság illetőségét kizárólag azon esetekre, melyekben ugyanazon községbeli lakosnak ugyanazon községbeli lakos ellen van követelése. Oka ennek az, mert a törvény czélja az apróbb ügyeket elvonni a rendes bíróságok köréből, békebirói kiegyeztetés által, a törvény ezen czélját tekintve, nem lehet különbséget tenni azon két eset között, ha a követelő fél ugyanazon vagy más községben lakik mint alperes. Végre a törvényjavaslat 116. §-a nem enged semmiféle jogorvoslatot a községi biró ítélete ellen, oka ennek az, mert azon esetben, ha a községi biró a felek önkéntes alávetésénél fogva ítéletet hoz, ugy kell őt tekinteni, mint választott bírót; a választott biró Ítélete ellen pedig nincs jogorvoslatnak helye. E pontban a törvényjavaslat a perrendtartás 478 §-át módosítja: mert ezen §. szerint a községi biró Ítélete ellen csak felebbezésnek nem volt helye; holott azoknak, mely miatt a febbbezést meg lehet tiltani, a semmiségi panasz megtiltását is indokolja. Külföldi jogesetek. Aberratio idus. A bécsi legfőbb törvényszék előtt a következő eset tárgyaltatott e napokban. P. L. paraszt ember, midőn báza ablaka előtt állott, sértő nyilatkoza ot hallott, melyet F. B. vendéglős a paraszt testvérével támadt perlekedés folytán ejtett és, mely P. L. egész családja ellen volt irányozva. Dühösen rohant tehát a vendéglőbe és megragadott egy széket, melyet a vendéglősre dobott, anélkül azonban, hogy öt elt lálta volna; felkapott ezután egy nagy sörös poharat, azt a vendég'ősre dobta, de nem találta őt el, ' anem eltalálta a vendéglős nejét, ki férje segítségére beszaladt. Az olmüczi törvényszék P. vádlottat a súlyos testi sértés bűntettében az osztrák büntetőtörvénykönyv 152. és a 155. § b. pontja értelmében bűnösnek mondta és 4 havi börtönre ítélte. Ezen ítélet kimondásánál azon feltevésből indult ki a törvényszék, hogy valamint a gyilkosságnál az elvétés által nem a megtámadott személyen, hanem egy más személyen előidézett súlyos következmény mint gyilkosság büntetendő, épugy ezen határozmány a súlyos testi sértés bűntettére is alkalmazandó. A védő által emelt semmiségi panasz arra támaszkodott, hogy az osztrák büntetőtörvénykönyv 134. §-ának határozmánya, mely az aberratio esetében való hasonló büntetés kiszabásáról szól a gyilkosságnál, csak a gyilkosságra nyer alkalmazást és mint kivételes határozmány nem terjeszthető ki a súlyos testi sértésre. A vendéglős felesége ellen vádlott semminemű ellenséges indulattal, nem viseltetett és így annak megsértése csak mint a testi biztonság ellen vétkesség által elkövetett kihágás a 335. §. értelmében büntethető. A koronaügyész elfogadta azon nézetet, miszerint a véghez vitt bűntett nem mondható súlyos testi sértésnek; s kiemelte, hogy a véghezvitt bűntett tényáliadéka rendszerint a tettes szándékának az eredményuyel való megegyezését feltételezi, és utalt arra, hogy a törvény a gyilkosságról szóló határozmány világosan azon eset számára szabja meg a bűnösséget, ha egy ember (tehát nemcsak a megtámadott) halála idéztetik elő; holott a súlyos testi sértés definltiójában világosan meg van, hogy beáll ezen bűntett akkor, ha egy ember ellenséges indulattal megtámadtatik és ugyanaz súlyosan megsértetik. Eltérőleg azonban a védőtől a koronaügyész azon nézetét fejezte ki, hogy a vétkesség által a vendéglősnén eszközölt sértésen kívül a vendéglősön elkövetett sértés büntetésre méltó kísérlete is forog fena, A legfőbb törvényszék egy órai tanácskozás után az első fokú biróság ítéletét helyben hagyta és indokolta ezt a következőkkel: jelen esetben nem az osztrák büntető törvénykönyv 134. §-ának analóg alkalmazásáról van szó, hanem a súlyos testi sértések 152. §-a szerinti megállapításáról. Minthogy az elv a súlyosabb bűntettnél, a gyilkosságnál, a törvényben el van ismerve, a törvénynek szellemével elhnkeznék, ha felvétetnék, hogy a kisebb bűntettnél nem ugyanazon elv jön alkalmazásba, annál inkább mivel a 140. §. szerint az emberölésre ugyanazon határozmány alkalmazandó, a hol szintén nem kell az ellenséges szándéknak azon ember ellen irányozva lennie, ki megöletik. Vegyes közlemények. Egyleti hirek. (A budapesti ügyv é di egy 1 et) igazgató választmánya az elhunyt id. Polgár Mihály helyébe Mor lin Imre választmányi tagot választá — a közgyűlés intézkedéséig — ideiglenes pénztárnokká, egyúttal az átvett pénztár és reá vonatkozó számadások tekintetében, melyek a legnagyobb rendben találtattak, az elhunyt pénztárnok rokonainak a felmentvényt kiadatni rendelte. * (A budapesti ügyvédi egylet negyedik szakosztálya) Dr. Bróde Lipótnak — lapunk mult számában egész terjedelmében közlőit — indítványát egyhangúlag elfogadta*; remélijlik, hogy azt a rendes ülés ís egész terjedelmében elfogadandja. Különfélék, * (A p e s t i kir. törvényszék) részéről közhírré tétetik, hogy néh. Margaritovits Péter budapesti ügyvéd ügyirataira nézve kinevezett gondnok ezen tisztsége alól felmentetvén, ujabban gondnokul dr. Moravetz Mihály budapesti ügyvéd neveztetett ki, kinek az ügyiratok a felek további intézkedéséig átadatni rendeltetnek. Budapesten, 1874. évi szept. hó 18, A pesti kir. tszék. * (Dr. Grubiczy László) igazságügyrainiszteri titkár a közjegyzői pályára való előkészitésro hirdetett tanfolyam megkezdését folyó október hó 15-kére halasztotta. f (Halálozások) Báthori Gábor ipolysági ügyvéd, mult héten hosszas szenvedés után meghalt. * (Legújabb csődök.) A budapesti kir. keresk. és váltótörvényazéknél: Kanitz Zsigmond bejegyzett budapesti kereskedő ellen,