Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 43. szám - Dr. Apáthy István magyar csődtörvény tervezete. 5. [r.]

— 327 — vagyon birtokában állt, melynek szerzése nem bizcEyittal hatott be, tcbát alperes bizonyára nagyobb összeget sikkasztott el felperestől, nem alapos, mivel a íennebbi feltevésből nem lehet e következtetést teljes biztonsággal vonni, sőt az emiitett vagyon más uton is szereztethetett. Ép oly kevéssé tekinthető bizonyítéknak az, hogy jelenleg az üzlet több jövedelmet hoz mint előbb, mivel egy üzlet felvirágzásához sokféle tényező járulhat. Ennek következtében a felperesi bizonyítékok nem a lényegre vonatkoznak és felperest el kellett utasítani keresetével. A másodfoku bíróság az ítéletet megváltoztatta és alperest 335 frt. megtérítésében elmarasztalta. {Indokok: Felperesnek alperes által származott kára mennyiségileg te'jesen be van bizonyítva, mert ezt a legfőbb törvényszék által helyben hagyott bűnvádi ítélet megerősítette. A kár minősége ezen ítélet szerint elsikkasztott pénzekben áll és felperesnek a polgári perutra való utasítása egyedül a kár mennyi sége iránt történt, mivel alperes már megtér tette a kár egy részét és mivel felperes akkor még nem volt azon helyzetben, hogy az egész kárt számszerűleg meghatározza. A jelen perben tehát nem a kár minőségének bebizonyításáról, hanem csakis mennyiségének bizonyításáról van szó, és pedig mivel alperes a bűnvádi perben és a jelenlegi perben is beismerte, hogy a 395 frt, mely nála találtatott, felperestől származik, és mivel felperes megengedi, hogy ezen összeget már visszakapta, most már csak azt kell bebizonyítani, hogy ezen már visszakapott összegen felül, alperes mennyit sikkasztott el, minek bebizonyítása magától érthetőleg felperest terheli. Felperes t:hát tartozott volna az 5000 írtra menő károsítás megtörténtét bebizonyítani. Nem sikerült azonban neki kimutatni, hogy alperes mennyi pénzt szedett be szolgálati ideje alatt, és hogy mennyit adott át felperesnek, nem lehetett tehát meghatározni, hogy mennyi a két összeg közti különbség. Hogy pedig mily vagyonnal birt alperes elbocsáttatása előtt az azért nem lényeges, mivel nincs kizárva az, hogy alperes más uton szerzett vagyont. Mindazonáltal a bűnvádi ítéletben és annak indokolásában kellő bizonyíték található fel arra nézve, hogy alperes nagyobb összeget sikkasztott el, mint azon 395 frt, melyet beismer. A bűnvádi ítéletben bebizonyitottnak véttetett vádlott azon törvényszéken kivüli beismerése, miszerint több mint egy éven át naponként két Jrtot sajátított el. Ez tehát 730 frtot tesz, és mivel 395 frtot felperes már visszakapott, marad 335 frt. mint fennmaradó és bebizonyított kár. A mi a felperesi követelés többi részeit illeti, azok nem utasíttattak el feltétlenül, hanem csak azon ideig, mig felperes nem lesz képes kártérítési igényeit kellőleg bebizonyítani. A bécsi legfőbb törvényszék ezen Ítéletet megerősítette. Vegyes közlemények. Egyleti hirek. * (Meghívás.) A budapesti ügyvédi egylet igaigató választmánya által f. é. október hó 2-án d. u. 4 órakor az ügyvédi egylet helyiségeiben tartandó ülésre. Napirenden: Pénztárnok helyettesítése és folyó ügyek állanak. Kelt Budapesten, 1874. évi szeptember hó 29-én. Elnöki megbízásból dr. Siegmund Vilmos, titkár. * (A budapesti ügyvéd-egylet IV. szakosztálya) f. é. október hó 3. napján (szombaton) d. u. 5V2 órakor ülést tart. Tárgya dr. Bróde Lipót budapesti ügyvéd köveíkező indokolt indítványa: „Tekintve, hogy a fegyelmi bíróság összeállításának módja, minden ügyvédi rendtartás sarkpontját képezi, tekintve, hogy hiábavaló az ügyvédi kar emelésére czélzó minden iparkodás, ha az ügyvéd a bíróságoktól nem függetlenít t e tik; tekintve, hogy az ügyvéd csak akkor lehet az igazság független és rendithetlen védője, ha a mennyire csak lehet a bíróságoktól függetlenittetik ; tekintve, hogy az ügyvédi kar biróságtóli függetlensége csak akkor érhető el, ha a fegyelmi hatalom első folyamodásilag kizárólag az ügyvédi kamarára bizatik; tekintve, bogy ugy a jogkereső közönség valamint a vádolt ügyvéd is a legtöbb törvényszékhez engedett felebbezés által teljesen oltalmaztatik; tekintve, hogy a felsőház által indítványozott, úgynevezett vegyes fegyelmi bíróság egyrészről a vegyes bíróság minden hátrányait magában egyesíti, másrészről pedig a birói tagok tulnyomósága által a viszálykodások és meghasonlás magvát magával hordozza; tekintve végre, hogy a fegyelmi hatalom gyakorlása a z ű g y v é d i kamarák által más országokban minden tekintetben üdvösnek bizonyult: Indítványozom: miszerint a budapesti ügyvédi egylet tiszt. IV. szakosztálya meggyőződéseként kimondani méltóztatnék: hogy első bíróságilag csak az ügyvédi kamara által gyakorolt fegyelmi hatalom felelhet meg a czélnak; hogy csak ezáltal érhető el az ügyvédi kar emelése; hogy csak ezáltal lehet az ügyvéd az igazság független és rendithetlen védője; hogy ellenben a íelsőház által indítványozott vegyes fegyelmi bíróság ezen czélnak meg nem felel, sőt ellenkezőleg előrelátható, miszerint ez minden tekintetben káros következményeket maga után von. Indítványozom továbbá: Méltóztatnék ezen indítványomat elfoga dás esetében, mint a IV. szakosztály indítványát a teljes ülés elé azon kérelemmel terjeszteni, hogy a teljes ülés az alsó házhoz, azon hódolatteljes kérvénynyel forduljon, miszerint az, ez értelemben ujabb határozatot hozzon, illetve hozott határozatánál továbbá is megmaradjon és miszerint a teljes ülés Magyarország valamennyi ügy védegyleteit ezen kérvény támogatására kérje fel. Dr. Bróde Lipót. Különfélék. * (A nők nagykorúsága) tekinteté- i ben az 1874. évi 23. t. cz. 2. §-a azt halá- ! rozza, hogy minden nő tekintet nélkül korára, j férjhez menetele által nagykorúvá lesz és nagy- | koruságát akkor is megtartja, ha 24. életéve I előtt özvegységre jut, férjétől bíróilag elválasz- I tátik vagy pedig házasságuk bíróilag felbonta- ' ik. Minthogy azonban a polgárosított magyar határőrvidéken meg mindig az osztrák polgári j törvénykönyv áll hatályban, és annak 21. §-a a nagykorúvá nyilvánítás esetein kívül a nő ! nagykorúságát az elért 24. életévtől tes/i függő- ! vé, a nőnek férjhezmenetele által fellétezett í nagykorúságot pedig el nem ismeri, azért a \ határőrvidéken felállított törvényszékek részéről ; erre nézve előfordulható esetekbon leendő miheztartás végett illetékes helyen kérdés intéz- ; teteit, melyre azon válasz adatott, hogy mi- | után az 1873. XXVII. t. cz. 1. §-a által a bánsági határőrvidék és a titeli határzászlóalj területei az anyaországhoz mind törvényhozási, mind pedig kormányzati tekintetben visszacsatoltatok s az 1874. XVIII. t. cz. ellenkező intézkedést nem tartalmaz, ezen törvényezikk, mint ílkotmánypzerüen alkotott s törvényhez ; kihirdetett törvény, az 1870. XIII. t. czikkhez képest a volt határőrvidék területén is hatályba lépett, illetve mint későbbi törvény az ott hatályban álló osztrák polgári törvénykönyv 21. és 175. §§-ait módosította. * (A közjegyzői intézmény mieilőbbi életbeléptetésének előkészítésére) serényen folynak a munkálatok az igazságügyminiszteriumnál. A mint értesülünk, elkészült már a közjegyzői törvény végrehajtása tárgyában kibocsátandó utasítás és a közjegyzői díjszabás. A törvényszékek csaknem mind már beterjesztették véleményes jelentéseiket a köz- 1 jegyzők számának és székhelyeiknek megállapítása iránt, és ha a képviselőház jövő hóban összeülvén, sietni fog a főrendiház által a közjegyzői törvényjavaslaton tett módosításokat elintézi i, akkor ha nem is jövő évi január 1 én, de remélhetőleg már tavaszra életbe lép a közjegyzői intézmény. * (A birói végrehajtók hatáskörének szabályozásáról) szóló törvényjavaslat már teljesen elkészült, szakértők bírálatán keresztül ment s jóváhagyás végett a legközelebbi minisztertanácsok egyike fog elé terjesztetni. A javaslat szerint — mint értesülünk — a végrehajtók hatásköréből a birói határozatok kézbesítése kivonatik, és csak akkor kézbesíthetnek a végrehajtók, a mikor a felek azt világosan kívánják Hatáskö/ük jövőre kizárólag a végrehajtásra s nagyobb tömegek leltározására terjed ki. A törvényszéki végrehajtói állomás általában megszüntettetik és csak azon törvényszékek mellett lesznek végrehajtók, melyeknek ügyköre azon járás területén, a hol a törvényszék székel, legalább egy végrehajtónak elegendő foglalkozást ad. A végrehajtók általában a járásbíróságok mellett lesznek alkalmazva s a végrehajtásra, leltározásra mindig azon végrehajtó lesz alkalmazható, kinek székhelye a teljesítendő cselek mény színhelyéhez legközelebb fekszik. A végrehajtói költséjek ellenőzésére szintén uj intézkedés fog életbelépteni. * (A pesti kir. itélő tábla) 1874. január 1-től ugyanaz év augusztus végéig terjedő Ugykimutatása szerint: 1873. évről hátramaradt 4,902 polg„ 31 úrbéri, 283 váltó, 1,664 büntető, összesen 6,880 ügydarab; 1874. augusztus végéig érkezett 41,180 polg., 577 úrbéri, 4,412 váltó, 21,071 büntető, összesen 67,240 Ugydarab; volt tehát elintézendő 46,082 polg., 608 urbén, 4,695 váltó, 22,735 büntető, mindössze 74,120 ügydarab; ebből augusztus véeéig elintéztetett 37,121 polg., 535 úrbéri 4,050 váltó, 19,728 büntető, összesen 61,434 ügydarab és maradi hátralékban 8,961 polg., 73 úrbéri, 645 váltó, 3,007 büntető, összesen 12,686, ügyd&rab. * (A fogalmazók és segédfogalmazók) létszámát a felső bíróságoknál ietemesen leszállítják. Az uj perrendtartásban a perkivonatolás megszűnik, s a felső bíróságoknál előforduló aprólékos munkát pedig a jelenlegi fogalmazó személyzet egy negyedrésze is elvégezheti. Az illetők már felhivattak, hogy az első bíróságoknál megnyílt állomásokra jelentkezzenek, nii?eí az el nem helyezhetők szabályszerű elbánás alá esnek. * (A törvényszéki kézbesítések.) A fenyitő tvszékek és a fe:.yitő járásbíróságok a megidézéseket a feleknek való kézbesítés végett a közigazgatási hatósághoz küldik át, de gyakran csak az utolsó órában és a fél lakásának megjelelése né.'kül ugy, hogy a megidézést nem lehet kézbesiteni, és a felek kellemetlenségeknek vannak kitéve. A tanács az ügyet mult héten tárgyalta és oda nyilatkozott, hogy a törvény idevonatkozó határozata nyilván oly községeknek szólhat, hol csak közigazgatási hatóság van, de nem a fővárosnak, mely egyszersmind bírósági székhely is: ez okból felterjesztés fog intéztetni az igazságügymhisz terhez, utasítaná a bíróságokat, hogy meg d -zéseiket maguk kézbesítéssé!;. * (A büntető törvényjavaslatát) az igazságügyminiszter nyilvánosság elé bocsátani nem szándékozik addígP mig az indokolásnak legalább is általános része a sajtó alól ki nem kertil. Mint „P. Napló" értesül, maga a javaslatnak indokolása közel száz sürttn nyomatott ivre fog terjedni, s különösen általános részébon mindazon elméletek, melyek a modern codificatió terén érvényre jutottak, tüzetesen és pedig kritikailag lesznek méltatva. Ugyanekként, lesz tárgyalva, a részletes indokolásban a vitás kérdések mindegyike, folyto.ios figyelemmel a külföldi szakirodalomra s törvényhozások munkálataira. * (Az osztrák igazságügyminiszter) a kereskedőknek egy küldöttségét fogadá, mely azzal volt megbízva, hogy az igazságügyminiszter által a esődeljárásra vonatkozólag