Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 3. szám - Fenyitő törvényszéki gyakorlatunk a vádaláhelyezés tekintetében

— 13 — A hitelezők maguk az adós fizetési képtelenségét csak annyiban tehetik két­ségtelenné, a mennyiben az adós vagyoni állapotáról maguknak meggyőződést sze­rezhetnek. Az adós ellen foganatosított végre­hajtásokról felvett jkvek, ha az adós va­gyonát el nem titkolja, legalaposabban te­hetnek bizonyságot arról: vájjon az adós fizetésképes-e, vagy nem ? az utóbbi eset­ben teljesen felesleges annak megállapítása végett tárgyalást rendelni, miért is ez eset­ben eltéröleg eddigi csődtörvényünk intéz­kedésétől a csőd szintén azonnal megnyi­tandó. Hogy a hitelezők követeléseiket teljes hitelt érdemlöleg igazolják mellőzhetlen feltétel ezen esetben, miután az adós a követelés fennállására nézve ki nem hall­gattatik. Az a) és b) alatti eseteken kívül a fizetési tehetetlenséget csak a hitelezők és az adós részéről felhozott bizonyítékok egybevetése után lehet megítélni, és azért szükséges, a csőd megnvitása előtt az adóst is kihallgatni. De szükséges ezen esetben az adóst roszhiszemű zaklatások ellenébeni megvédése tekintetéből, ugy a hitelező kö­vetelésének, mint az adós fizetési tehetlen­ségnek legalább valószínűségét igazolni, az elsőt fél bizonyítékot képező okiratok ál­tal, az utóbbit végrehajtásokat rendelő vég­zések által, melyek okszerű következtetést engednek az adós fizetetlen adósságokkal terhelt vagyoni állapotára és fizetési kép­telenségének valószínűségére. A 35. §. intézkedései megegyeznek az i84o. 22. t. cz. 9. és 10. §-okban foglaltakkal, kivévén a hitelezőkkel való egyezkedési kí­sérleteket, melyek biztos alapot a fizetési tehetetlenség vélelmezésére nem nyújtanak, és ki nem zárják, hogy az adós a tárgya­lásnál fizetési képességét beigazolja. A pesti kir. ítélő tábla tanácsainak össze­állítása. {Életbelépett 1874. január 1-én.) I. Polgári. T a n á c s e 1 n ö k : Széli Kristóf. Birák: Tölgyesy Károly, Burián Imre, Horváth Illés, Lendvay József, Kiss Gusztáv, Dáni Nándor, Tóth Károly, Kovács János, Szászy László, Szerdahelyi Károly. Jegyzők: Giczey Gyula, Rökk Gyula, Rósa Sándor. II. Polgári. Tanácselnök: — Bi­rák: Ferenczy János, Szentmihálv István, Bernolák Károly, Rudnay István, Okolicsá­nyi Zsigmond. Orosz Antal, Paczolav Lász­ló, Bobest Lajos, Papanek Sándor, Weber Ottó. Jegy 7 ők: Szilassy László, Szent­imrey Jenő, Lits Gyula. III. Polgári. Tanácselnök: Urba­novszkv Jusztin. Bírák: Barta Béla, Ruby Antal, Csanády György, Farkas Géza, Szabó Albert, Bartal Pál, Oberschall Adolf, Pau lovics Antal, Zlinszky Imre, Németh Já­nos. — Jegyzők: Dulovits Béla, Dr. Ko­vács Gyula, Malatin<;zky Vilmos. IV. Polgári. Tanácselnök: Daru­váry Alajos. B i r á k : Aszt Nándor,,Mattya­sovszky L., Csernak Béla, Szabó Ágoston, Lehoczky Kálmán, Máy Árpád, Süteő Ru­dolf, Lacza József, Szloboda János, Oeffner Ferencz. Jegyzők: Vajdaffy Emil, Kiss Gábor, Polgár Pál. V. Polgári. Tanácselnök: Vajkay Károly. Birák:_ Kudlik István, Czorda Bódog, Pósch Ágoston, Csörge László, Jankovich Gyula, Pósfay Károly, Kautz József, Cimponeriu Athan., Kozma Zsom­bor, Dr. Kiss Józsa, Németh Lajos. Jegy­zők: Burg Lajos, Retel Jenő, Szabó Gá­bor, Lázár László. VI. Polgári. Alelnök: Fábinyi Te­ofi). Bírák: Hajdú Lajos, Barthodeiszky Gy., Rudnyánszky Béla, Kaszay Zsigmond, Körtvélyessy Miklós, Knorr Alajos, Guda György, Csoók Bálint, Weinman Fülöp, Blaskovich István. Jegyzők: Piróth Ká­roly, Végh János, Simor János. VII. Polgári. Tanácselnök: Nye­viczkey József. Birák: Ilucz Oláh János, Agorasztó Miklós, Nagy Imre, Veszprémi János, Hettyey István, Pászrélyi János, Lipthay Kornél, Ércsey Zsigmond, Erdélyi Sándor, Wenczel Tivadar. Jegyzők Draveczky Adorján, Bannekovics János, Türk Szilárd. I. Büntető tanács Tanácsel­nök: Mendelényi István. Birák: Baló Mihály, Andrássovics Béla, Kubinyi Zsig­mond, Bellaágh István, Kun Sándor, Sü­meghy István, Pálffy Zsigmond, Bernáth József, Hadzics Lázár, Tóthfalusy Miklós, Nóvák Imre, Mutsó Mihály. Jegyzők: Andrássy Gyula, Revitzky Ambro, Rosko­ványi László. II. Bü ntetötanács. Tanácselnök: Szalay Ágoston. Birák: Plainer Antal, Do­bosJózsef,Paiss Andor, LázárMihály,Deréky István, Závody Albin, Rimelyi Antal, Des­sewffy László, Bornemisza Ántal, Hettyey Gyula, Jakabfalvay Gyula. Bolváry Gellért. j Jegyzők: Nyiri Aladár, Homolya Kálmán, ! Latinovics János. Úrbéri s vegyes tanács. Tanács­elnök: Fülepp Lipót. Birák: Horváth László, Csillag Benő, Kállay Adolf, Csik András, Buócz Kálmán, Wlád Álajos, Ostffy Pál, Balázsovits Zsigm.,Rósembersz­ky Antal, Vecsey Sándor, Battagliarini Pál, Keömley Pál, Kámánházy Béla, Braidschwer József. Jegyzők: Ragályi Kálmán, Stoll Gábor, Scherff János. Vált ó-tanács. Tanácselnök.- Hen­gelmüller Mihály. B i rá k:Regner Tivadar. Bay Sándor, Pataky Ignácz, Polgár Ignácz, Külley Ede, Décsey Zsigmond. Jegyzők : Saárosy Károly Ignácz. Kimutatás a pesti kir. törvényszék és területén szervezett öt járásbíróság 1873. évi ügyforgalmáról. s * EJ - * »^ E 1373 évb. érkezett vidéki kéz bes;t a CD 2a J « :o Elintéz­tetett Hátralék folyószám 872 évről hatralékb. maradt •CD g OO -j vidéki kézbesít. Lett összesen Elintéz­tetett Hátralék Elnökség 10 3530 3590 3590 7 Pénzügyi osztály 6 538 544 520 24 Fegyelmi bíróság — 59 — 59 59 — 8 Belvárosi járisbir. — 43448 8;<9 51697 51617 — Polgári osztály 793 61465 191C0 7035-4 7- 39'. 963 9 Lipótvárosi „ 26 38042 4811 4.'879 4:879 — Fenyítő lf 705 18'18 — 1922 18317 876 10 Terézvárosi „ 12 27-02 1715 29529 29529 — Telekkönyvi osztály 20 i 210015 — 212 9 21U71 138 11 Jözs"fferenezv. járásbiró. — 23318 1744 25061 25062 1 Sajtóügy! „ 318 — 3>4 318 4 12 Fenyítő járásbíróság 47P 860O — 9076 8618 4/8 ójszesen 1711 104946 19100 115757jl 1377r 19ál Összesen 520 141748 16519 158787 158335 403 A pesti kir. törvényszék és területén szervezett öt járásbiróság 1872. és 1873. évi ügyforgalmának összehasonlítása. •atralék volt Lo _D c5 CÓ ísebb Éikezett . — «« •O CD _c 0 S CO esebb Let! összesen 1 ~ •? .0 cö esebb Elintéztetett CO 0 <j r-l J2 "S cu Hátralék •° g ' esebb 1872 1873 r g 00 > CD tó | 18^2 1873 > CD | 1872 1873 ~ t­:o -0 CD W 1872 1873 ° rc5 > CD 1872 1873 •° g ' > Elűökség Fenye'mi bíróság Polgári osz'ály Fenyítő osztály Telekkönyvi oszt. Sajtóügyi osz'ály Pénzügyi osztály Belvárosi járásbir. Lipótvár. „ Terézvár. „ Jóisef-ferenczv. „ Fenyítő j rásbir. 1 2370 767 176 1825 1128 127 168 10 793 705 203 6 26 12 476 10 27 6 303 1577 62 1825 1116 127 3517 52400 16703 170 ÍR 273 657 2740 > 2 Hi pl 21337 17.P1I 6038 3580 59 614'! 5 18518 210 16 318 538 43(48 38012 v7802 233 8 800 1 63 59 9065 1815 3968 45 16048 167 il 6465 5104 256-' 99 3517 54770 17470 11214 273 637 29 225 21301 22165 18 i41 620 i 3590 59' 62 58 19:23 21209 318 54' 43418 3806? 278 4 23318 907 73 59 74«3 1753 3995 45 14223 167. 7 5'49 5277 2870 93 3507 53077 1G76 1 17011 273 631 29225 2127 -224 3 18041 5730 3590 59 61295 18347 21071 314 f20 43448 3P-068 2781' 23317 864' 83 59 7318 1582 4060 41 14223 U.793 5361 5276 2918 111 10 793 705 "203 6 26 12 476 963 876 138 4 24 1 428 176 171 4 18 1 10 65 46 1. 48 Összesen CD US co co ÍM CM t~ co t-0 00 0 co •>* CD CD CO <M *o co CM OJ co CD CD CD r-t en lO CM Ol OO CM CD CD oo 10 CD OO 00 00 'cH co ÍM co iO CO CM co ->* CM CO co CD Vegyes közlemények. Egyleti hírek. *(A budapesti ügyvédi egylet negyedik szakosztálya) f. hó q-én tartott ülésében tanácskozás alapjáúl elfo­gadván D i e trich Ignácz ügyvéd urnák per­rend:artási törvényjavaslat-tervezetet, min­denekelőtt az általános indokokban kifejtett sarkelveket tette vita tárgyává s beható eszmecsere után oda nyilatkozott, hogy a javaslat szerzője által felállított sarkelvek alkalmazásától — elnézve is attól, hogya szak­osztály azokat magáévá különben sem te­hetné, — nem remélheti jelenlegi eljárá­risunk javítását; nem tartja ugyanis cél­irányosnak, hogy törvényszék és törvény­szék között az eljárás tekintetében különbség tétessék és igy az alkalmazásban levő anyagi jog küíönfélesége még az alaki jog terén is meghonosittassék; a gyorsírói jegyzőkönyvvezetést pedigsem az első sem a felső bíróságoknál a közvetlenség és szó­beliség pótlására alkalmasnak nem tartja, sőt ezen jegyzőkönyvvezetést egyenesen hátrányosnak és a közvetlenség ésjszóbeliség czéljaival határozottan ellenkezőnek nyil-

Next

/
Thumbnails
Contents