Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 3. szám - A kölcsönösségi társaságok

— 10 -lehet szabadságától megfosztani a „homestead" embert, azaz oly polgárt, kinek legalább iooo dollárt érő háza van. Innen megmagyarázható, hogy az „building societies" is éjszaki Amerikának nyugati tartományaiban nagyobb mérvben működnek s a bevándorlók letelepülését elősegítik. Németországban e téren a legnagyobb érdem S c hu Íz e-D e üt zsc h Herrmant (szül. 18O8. aug. 29-én) illeti, kinek kezdeményezése folytán Delitzsch szülővárosában 1849-ben alakult meg az első kölcsönösségi társaság. A porosz kormány azonban nem szívesen látta a törvényszéki ülnöknek ezen időtöltését és elküldte öt az orosz határszélre. Erre pedig Schulze leköszönt hivatalától és mint ügyvéd szülővárosában letelepedvén, azóta nem szűnt meg az intézmény minél hathatósabb elterjesztése mellett buzogni, ugy anynyira, hogy 1871-ben Németországban, a kölcsönösségi társaságok összes száma már 35oo-ra rúgott, i.25o,ooo taggal 48 milliónyi tökével és 600 milliónyi forgalommal.9) Legújabban az egyebütt egymástól elszigetelten és összefüggés nélkül működő társulatok közt szövetkezés (Verband) jött létre, mely arra szolgál, hogy a mindnyájukra nézve fennlévő közös érdekek és czélok közös központi képviseletié találnak.10) Legislativ szabályozásukat pedig ezen társulatok Schulze folytonos sürgetései folytán lelték az 1868. évi július 4-éről kelt törvényben : „Gesetz für den norddeutschen Bund betreffend die privatrechtliche Stellung der Erwerbs- und Wirthschaftsgenossenschaften."") Ezen törvény szerint a tagok egyetemleges kötelezettsége elengedhetetlen alapfeltételül jelenkezik. Ettől eltér az 1868. június 15-éröl kelt szász és az 1869. april 21-érői kelt bajor, valamint az osztrák törvény is, az egyetemleges kötelezettség megállapítását az érdeklettek szabad választására hagyván. Olaszországban 1863-ban Schulze-Delitzsch szerepét Luigi Luzzatti vállalta magára, ki ernyedetlen tevékenysége által oda vitte a dolgot, hogy hazájának majdnem valamenyi jelentékenyebb helyén ily társulatok felállíttattak. Kiemelendő, hogy a milanói segély-egylet szegény embereknek minden zálogadás nélkül kölcsönöz (imprestito d'onore).,2) A társasulás e/en alakja elterjedt azonkívül Spanyolországban (különösen Cataloniában), Svájczban, Belgiumban ék kisebb mérvben a skandinávi államokban, Oroszországban és Afrikában. e) 1, Jahresbericht über die auf Selbsthiilfe gegründelen deutschen Erwerbs- und Wirthschaftsgenossenschaften von Schulíe-Delitzsch. 1871. 10) 1. Rentzsch : Handwönerbuch der Volkswirthschafislehre 36S. 1 és Kautz 311. 1. ,l) Die Genossenschaftsgesetzgebung in Deut^chland: Si herer 1872. — Credit- Erwerbs und Wirthschaftsgenossenschaften : Rosenthal 1871. — Die deutschen Genossenschafien : Auerbach — das Genossenschaftsgesetz für den notdleutschen Bund: Ludolf Parisias (Gardelagen) 1868. — Das Genossenschaftsgesetz : Briickner. — Das Handelsrecht : Hahn Ottó 187. és köv. 1. Genossenschaftsrecht: Gieke. Das Recht dar Actiengcellschaft, der Commandiigesellschaft auf Aclien und der Genossenschaíten : Endemann U73. 12} 1. Valleroux 119. 1 : ,,Les Préts sont restitués avec une grandé exactitude." Örömmel emiithetem, hogy hazánkban már ig3 ily társaság igen sikeresen működik, s tán nem vesszi dicsvágynak a tisztelt olvasó abbeli megjegyzésemet, hogy magam kezdeményezése folytán alakult meg (i871) Horvátországban a legelső önsegélyző egylet és pedig Várasd szülővárosomban.15) Áttérek már most a kölcsönösségi társaságokról szóló törvényjavaslat egyes czikkeire.14) „Kölcsönösségi társaságnak ezen törvény értelmében15) azon előre meg nem határozott számú l6) tagokból álló bejegyzett társaság17) tekintetik, mely tagjai hitelének, keresetének vagy gazdálkodásának a kölcsönösség alapján ^előmozdítására alakul. Ide sorolandók : Az előlegezési és hiteltársaságok. A nyersanyag közös beszerzésére, közös raktártartásra és közös termelésre összeállott társaságok; ") A fogyasztási társaságok a laképitö társaságok. A kölcsönös biztosító társaságok stb. (1. cz.) ,0) ,,A kölcsönössségi társaságok megalakultnak tekintetnek, ha i)atársasági irott alapszerződés (alapszabályok) létrejöttek 2) a társaság a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezettetett" (2. cz.)21) A harmadik czikk azon pontokat foglalja magában, melyekről az alapszabályoknak okvetlenül kell intézkedniük. Ezek közt legfontosabb a 12., mely szerint az alapszabályokban meg; kellállapitni, hogy atagok felelőssége a társaság kötelezettségeiért korlátlan-e vagy pedig korlátozott, és ha ez utóbbi esetben a felelősség a törvényben ("r o. cz.) meghatározott mértékben tul terjesztetik ki, ezen felelősség terjedelmét. Itt a törvényjavaslat helyesen eltér a német törvénytől és csatlakozik az osztrák, bajor, franczia és angol törvényhozáshoz.22) „A kölcsönösségi társaság czégéls) 1. a „Pucki prijatelj" 1870. és 1871-iki évfolyamat. '*) Az egész törvény áll'36 §-ból, melyek öt feje zetbe vannak beosztv.i. Nagyban és egés/ben a német birodalmi törvény után készült melynek 73. §-ából 27 §. át. vétetett és pedig (i—7), 9, (12—16), 25, 26, (34—36) (38-41), 47- (63-65) 16) Nem kényszeríttetik tehát semmiféle egylet, hogy magát ezen törvénynek alávesse; de ha valamely egylet vagy társasig ezen törvény jogvédelmét élvezni akarja, ugy az itt felállított normatív feltételeknek meg kell felelnie. ia) Minthogy uj tagok felvétele a társaságtól függ, misrészt egyes tagok szabadon kiléphetnek betéteikkel együtt, ugy a társaság tagjainak száma, valamint alaptokéje folyton változhatik. ") A társasig létezése a bejegyzéstől függ tehát. Előbb a társasá,' nem létezik sem kifelé harmadik személyek, sem befelé egyes tagolt irányában. 19) Azaz együttes működés alapján olykép, hogy az ügyletek a társaság nevében és számlájára folytattatnak. 18) Ez utóbbiak az u. u. Productiv Genossenschaften. 2U) Ez utolsó pont uj, különben az egész czikk megfelel a német 1869-iki törvény I. czikkének. A társaságok egyes nemeiről l^Kautz 342. és köv. 1.— Rentzsch : 363. és köv. 1. 21) Megfelel a n. t. 2 czikkének, kihagyatott azonban a hogy az egyes tagok belépéséhez Írásbeli nyilatkozat elégséges. Azon szó alapszerződés kihagyandó lesz ugyanazon oknál fjgva, melyet a részvényjogban kifejtettem. 22) Schulze-Delitzsch a korlátlan kötelezettség Mohamedje és Kau:z (1. 361. és köv. 1.) hazánkban prophétája. Az elv felett vitatkozni, messze elvezetne : tény az, hogy hazánkban vannak már korlátozott felelősség alapján alakult kölcsönösségi társaságok. ben világosan bejegyzett kölcsönösségi társaságnak nevezendő. ,,Az alapszabályok atagok jegyzékével együtt a kereskedelmi czégjegyzékbe való bevezetés végett a törvényszéknél23,) bejelentendők. Kik a bevezetés előtt a társaság nevében eljárnak, személyesen és egyetemlegesen felelősek.24) Úgyszintén bejelentendő a társasági alapszabályok minden módosítása is. Ennek megtörténte előtt az érintett határozatjoghatálylyal25) nem bir. (4—6 cz.) Igen fontos továbbá a 9. czikk:,, K o rlátlan felelősséggel alakult társaság tagjai a társaság minden kötelezettségeiért, amennyiben azok végszámolás vagy csőd esetében a társaság vagyonából ki nem elégíthetők, egyetemlegesen és egész vagyonukkal kezeskednek.26) A társaság hitelezői igényeiket az egyes tagok ellen csak atársaság ellen nyitott csőd befejezése után27 és csak annyiban érvényesíthetik, a mennyiben ezen követelések a csődnél bejelentve s megítélve lettek és helyeseknek találtattak.28) Ily követelések a kamatokkal és költségekkel együtt az egyes társasági tagtól ujabb törvényes eljárás nélkül végrehajtás utján hajthatók be.u „Korlátolt felelősséggel alakult társaság tagjai, a mennyiben a társasági alapszabályok másként nem intézkednek, csak kikötött üzletrészük erejéig kötelezhetők, (io cz.) ,,A ki már fennálló társaságba belép minden a társaság által mégbelépése előtt iselvállalt kötelezettségekért kezeskedik. Ezzel ellenkező szerződés harmadik személyek irányában joghatálylyal nem bir. (11 cz.) A mennyiben az alapszabályok máskép nem rendelkeznek : ugy a nyeremény, mint a veszteséga tagok köztüzletrészük arányában osztatik fel. (12. cz.) Minden tagnak jogában áll a társaságból egészen, vagy ha több üzletrésze volt, bizonyos üzletrészekre nézve is kilépni, még azon esetben is, ha a társulat bizonyos időre alakult volna. Ha a felmondási határidő és a kilépési időpont az alapszabályokban megállapítva nincsen: a kilépés csak az üzleti év befejeztével előleges, legalább *') Az igazgatóság által. **) Egészen uj és igen fontos határozmány. *6; Ez a b s o 1 u t érvényű szabály. A határozat nem bir joghatálylyal sem harmadik személyek, sem egyes társtagok irányában. 1. Endemann 124. 1. !8) Ámbár világosan nincs kimondva, mégis el kell ismerni, hogy a fizető tagtársnak van visszkereseti joga azon társtagja ellen, kiért szintén fizetnie kellett. 2I) Hála az égnek ! Beismeri most a n. t. (12. cz.) és utána a magyar javaslat, hogy az egyetemleges kötelezetség csak subsidiárius érvény nyel bir. Beismernék azt a németek a közkereseti társaságnál is, ha a törvényt revidiálnák. Nálunk pedig a jogászok ragaszkodtak az enquéteben a mag'injogi felfogáshoz. Most tehát a legszebb kilátás van arra, hogy ugyanazon elv másként fog applicáltatni a közkereseti, és másk én t a kölcsönösségi társul a t r a! ss) Minden hitelező, ki keresetét az egyes tagok ellen fsntartani óhajtja, kénytelen lesz előbb követelését a csődiömeg ellen liquidálni.