Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 34. szám - A vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről szóló törvény - Belföldi jogesetek. Illetőségi kérdés

— 255 — idegen tulajdon szándékos megsértéséért, az osztr. b. t. k, 468. §-a értelmében, mire egyik bécsi járásbíróság a végtárgyalás megtartása után vádlottat a tulajdon biztonsága elleni ki­hágásban az osztr. b. í. k. 468. §-a értelmében bűnösnek mondotta, és a számos enyhítő kö­rülmény fennforgása mellett 5 frt birságban a bécsi szegény alap javára és ezen kivül a háztulajdonos kártalanításában elmaiasztalta. Az indokolásban kiemeli a biróság, vád­lott beismerését az iránt, hogy a lakást a fel. mondás miatti boszankodásban bemeszelte és haszcálhatlan állapotba hozta. Hogy a festést az ő saját költségén készítette, az ezen el­járást nem igazolhatja, mivel a festés a lakó visszkereseti jogainak fenntartása mellet a ház­tulajdoixisé lett, tehát ez utóbbinak beleegye­zése nélkül nem volt eltávolítható. Minthogy ezen cselekmény által 3 frtra menó' kár okoz­tatott. az emiitett kihágás tényálladéka ál­lott elő. Az ezen itélet ellen beadott felebbezés­ben vádlott azt hozza fel, bogy nem bír azon ön­tudattal, miszerint a festés bemeszelése által a háztulajdonos tulajdoni jogát megsértette; ő azon nézetben volt, hogy a festést szabad el­távolitania, mihelyt a kiadásaiért nem kap kárpótlást. Az osztr. p. t. k. 332. §-a szerint a dolog szépítésére tett kiadása jóhiszemű bir­tokosnak megtérítendő annyiban, a mennyiben a dolog közönséges értéke emelkedett. E szerint tehát az előbbi birtokosnak joga van, mindent elvinni, a mi a dolog álla­gának sértése nélkül elvihető. A tett kiadást vádlott szívesen megváltotta volna; de ezt a háztulajdonos határozottan megtagadta. Arra volt tebát szorítva, hogy eltávolítsa azt, a mi az állasr károsítása nélkül eltávolítható volt, a festést. A festés eltávolítása, azaz bemesze­lése által pedig a lakás állaga legkevésbé sem szenvedett, mert a falak sértetlenül ma­radtak. Az országos főtörvényszék vádlottat a terhére rótt kihágásban nem bűnösnek mon­dotta és a kártérítés alól felmentette. Mert a b. tk. 468. §-a szerinti kihágáshoz megkíván­tatik az idegen tulajdon sértése, gonosz szán­dékkal. A károsított beismerte, hogy a feleb­bezS az általa_ bérben birt lakást elhasznált ál­lapotban vette^át és saját költségén kifestette. A felebbező azonban csak azt ismerte el, bogy a falakat bemeszelte, valamint hogy min­den festést kétszer be kell meszelni. De az ál­tala előállított festés eltávolítására jogosítva volt; és az, hogy a falak a bemeszelés által roszabb állapotba jöttek volna, még nem kö­vetkezik a cselekvény beismeréséből. Hogy pe­dig a lakást has/.nálhatlanná tette, azt a ká­rosított kimondása alapján nem lehet bizonyí­tottnak tekinteni. Minthogy tehát sem a tárgyi, sem az alanyi tényálladék nem volt helyreál­lítható, az elsőfokú biróság Ítéletét meg kellett változtatni. A háztulajdonos felebbezett a legfőbb tör­vényszékhez, de ez f. é. február 10-én elve­tette a felebbezést, a nélkül, hogy a tárgyba bocsátkozott volna, mivel a sértett magánfél az 1853. évi bűnvádi eljárás szerint, mely ezen esetben még alkalmazásba jött, a hivatalból üldözendő bűnös cselekvényeknél nem bir fe­lebbezési joggal. Az ingyenes ügyvédi képviselet kérdéséhez. V. M. a rattenbergi járásbírósághoz sze­génységi bizonyítvány bemutatása mellett azon kéréssel folyamodott, hogy egy perében díjta­lan képviselőt rendeljen neki. Minthogy az insbrucki ügyvédi kamara, melyhez a kérvény utasíttatott, ezen kérelemnek nem tett eleget, V. M. folyamodást nyújtott be az országos fő­törvényszékhez, mely az ügyvédi kamarának meghagyta, hogy a kérvénynek eleget tegyen. Indokoltatott ez azzal, hogy a perben, melyre nézve az ügyvédi képviselet kéretik, a fel­peres írásban és szóval előadhatja keresetét; mivel pedig felperes előadta kérvényében, hogy hogy ez esetben Írásban kívánja a keresetet be­nyújtani, s ily esetben ügyvéd közreműködése szükséges, az ügy\ édi kamara végzését fel kel­lett oldani. Az ügyvédi kamara által ez ellen beadott felfolyamodás kifejtelte, hogy az ügyvéd csak oly esetben kötelezhető az ingyenes képvise­letre, ha a félnek az adott esetben a törvény­nél fogva ügyvéd által kell képviseltetnie. A bécsi legfőbb törvényszék azonban ezen felfo­lyamodást elutasította, és az országos törvény­szék végzését helybenhagyta. Különfélék. * (Uj egyetemi magántanárok.) A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Weisz Béla jogtudort a nemzetgazdaságtan­ból és dr. Fayer Lászlót a bűnvádi eljárás­ból egyetemi magántanárrá lett képesítésük folytán e minőségben megerősítette. * (A b e 1-, p é n z- é s igazságügy­minisztérium) kölcsönös megállapodása folytán ez év tavaszán egy vegyes bizottság a végett küldetett ki, hogy készítsen aziránt javaslatot, miképen lehessen azon károkat el­hárítani, melyek a kincstárt az által érhetik, hogy a földesurak és a volt úrbéresek között az úrbéri tartozások megváltása iránt kötött egyezségek a földtehermentesitési alap-igazga­tóság tudta és beleegyezése nélkül jönnek létre. Minthogy nevezett igazgatóság úrbéri természetű ügyekben az elsőbirósági határo­zatról nem mindig kellőleg értesíttetik, aziránt is kellett módozatot találni, hogy a földteher­mentesitési alap-igazgatóság mindig kellőleg értesíttessék, mivel különben álláspontját a másodfokú bíróságnál nem érvényesítheti. A kiküldött bizotts-ág megállapodásai eredményeit és tanácskozási jegyzőkönyveit az illetékes he­lyekre már beterjesztette. * (A pesti kir. tvszék és terüle­tén levő öt járásbir ós ág 1874. első fél évi forgalma.) Az elnökséghez érkezett 1522 ügy, mely mind elintéztetett; a fegyelmi bírósághoz 51, ebből 48 elintéztetett; a pol­gári osztálynál hátralék 963 ügy, ehez járult 32,840 ügy, a melyből 32,863 elintéztetett, hátralék 940; a fenyítő osztálynál hátralék volt 876, ehez járult 10522, elintéztetett 10095, hátralék 1303; a telekkönyvi osztálynál hát­ralék volt 138, ehez járult 11220, elintézte­tett 11095, maradt 263; a sajtóügyi osztály­nál hátr. 4, ehez járult 100, elintéztetett 99; a pénzügyi osztálynál hátr. 24, ujabban érke­zett 217, elintéztetett 231. hátr. 10; a belv. jbiróságnál beérkezett 24975 tigy,mely mind elintéztetett; a lipótvárosinál beérkezett 24390 ügy, a melyből 24,345 intéztetett el; a terézvárosinál beérk. 21143 ügy, ebből elintéz­tetett 20,978, hátr. 165; a józsef-ferenczváro­sinál hátr. 1, beérk. 13764 ügy, elintéztetett 13364, hátr. 400; a fenyítő jbiróságnál hátr. 428, ehez járult 5042, elintéztetett 4801, ma­radt 669. — Összesen volt hátralék 2434, eh­hez járult a lefolyt félévben 145,785, elintézte­tett 144,416, az összes hátralék tehát 3803. * (A pesti kir. táblának 1874. ja­nuár 1-től június hó végéig terjedő ügy kimutat ásából) a következőket vesz­szük ki: 18^3 évről hátramaradt 4,902 polg., 31 úrbéri, 283 váltó, 3 fegyelmi, 1664 büntető, összesen 6883 ügydarab; 1874. június végéig érkezett 31,026 polg., 437 urb., 3390 váltó, 417 fegyelmi, 15,385 büntető, összesen 50,655 ügydarab; elintézendő összeg tehát 57,538. június végéig elintéztetett 29,797 polg., 429 urb., 3205 váltó, 415 fegyelmi, büntető 14,904, i összesen 48,750 ügydarab és marad hátralék­ban 6131 polg., 39 urb., 468 váltó, 5 fegyelmi, 2145 büntető, összesen 8788 ügy darab. * (P á 1 y á z a t). A m. kir. igazságügymi­j niszter által, a Dr. Weisz-fóle alapítványból • évi 400 frttal segélyzendő joggyakornoki állo­| másra pályázat nyittatik, a következő feltéte-I lek alatt: 1-őr. Folyamodó tartozik kimutatni, I hogy a jog- és államtudományi tanulmányokat | szabályszerűen bevégezte, és legalább egy ál­j lamvizsgát (ide nem számítva a jogtörténelmit) vagy egy jogtudori szigorlatot letett. 2-or. A I kinevezett köteles lesz a még hiányzó állam­j vizsgákat vagy szigorlatokat az igazságügy­j miniszter által meghatározandó idő alatt. 3-or. Legfölebb 4 év alatt az ügyvédi vizsgá­kat is sikerrel letenni. 4-er. A kinevezett elke­rülhetlenül a budapesti első f. e. f. k. bírósá­gokhoz vagy kir. ügyészségekhez fog joggya­kornoki szolgálattételre kirendeltetni. Budapest 1874. július hó 11-én. Az igazságügyminisz­terium. * (Beküldetett.) Tekintettel ama va­lóban szembeötlő körülményre, hogy Magyar­ország fővárosa a külfölddel való nagy kiter­j edésti üzleti és magán-összeköttetései daczára nyilvános forditóintézettel mai napig sem bir, minek folytán az illetők külföldi levelezései­ket leggyakrabban csak túlzott díjazás mellett s akkor is többnyire illetéktelen kezek által eszközöltetni, vagy nagyobb mérvű összekötte­tések mellett jelentékeny díjazással külön le­velezőket alkalmazni kénytelenek: alólirott több oldalról vett buzdítások folytán f. é. július hó 1-én a tükör-utcza 3. sz. alatt külföldi válo­gatott erők közreműködése mellett „Központi forditó-irodát" nyitott. Ezen iroda elfogad min­dennemű fordításokat bármily európai nyelvre és viszont; továbbá akár az üzleti vagy hiva­talos akár pedig a magánéletbe vágó bármi­nemű eredeti levelezéseket a külfölddel; ügy­iratok, kérvények stb. szerkesztését, úgyszin­tén bármily irányú önálló művek stb. styláris átvizsgálását s javítását lehetőleg mérsékelt díjazás mellett késedelem nélkül eszközli. Mi­után alólirottat ebbeli működésében mindenkor a tiszta lelkiismeretesség, feltétlen pontosság s előzékenység fogja vezetni, viszont remélni bátorkodik, miszerint törekvése a t. kö­zönség nagybecsű bizalma és pártfogásával találkozand. Végül pedig a t. közönség külö­nös figyelmébe ajánlom, miszerint az üzleti­levelek leforditásánál igényelt pontosság- és titoktartásért biztos jövőre számitó vállalatom komoly czélja kezeskedik. Győrök Leó Gy. * (Halálozás.) Alsó Fehérvármegyé­nek volt főjegyzője, most gyulafehérvári kir. törvényszéki biró Slavkovics Jakab ugyan ott meghalt; Petkó Béla nagybecskereki kir. törvszéki biró, Nagy-Becskereken 62 éves ko­rában, hivataloskodásának 29-ik évben elhunyt *(Anagy-váradi országos fegy­h ázr ó 1)K. Nagy Sándor ur a „Nagyvárad-'bm hosszabb közleményt bocsátott közre, melyből a következőket vesszük át: A börtönszobák ki­fogástalan tisztaságúak. Levegőjük — a sza­badba nyiló kis vasrostélyos ablakon és nyílt folyósóra nyiló ajtókon keresztül járó léghu­zam következtében — tiszta, romlatlan; a szo­bák tágasok s világosak, ivóedénynyel, köpő­ládával és ürszékkel ellátva; a bútorzat közös deszka fekhelyből áll, melyről a szalmazsá­kot, szalma párnát, pokróczot és lepedőt nap­pal összeszedve egy csomóba rakják; a ház­szabályok értelmében az ajtók nappal nyitva állanak, csak az előttük álló vasrácsozat van bezárva. Az ajtók mellett kivül nagy fekete táblára fel van irva az ott levők nevei. A közbörtön ökben külön vannak zárva el­itéltek, a felebbezés alatt állók és az ítéletiének, kiknek vizsgálata azonban már be van fejezve. Továbbá külön vannak zárva a nők, férfiak és gyermekek. Fö ldszint vannak a már véglegesen eli­téltek: az első emeleten a nők és a fe­lebbezés alatt álló férfiak, — valamint a kórszobák, külön a férfiak és nők szá­mára;— a második emeleten vannak az Ítéletre várók, Kiknek vizsgálata már be van fejezve, — 8 ugyancsak itt vannak külön szobában a gyermekek is; — a harmadik emeletet a dolgozó termek foglalják el, melyek világos és szép nagy szobák; ugyan­itt vannak az őrök lakásai is. A börtönök fo­lyosói imaházakban végződnek. Amagán bör­tönök,* vagy a közönségesen úgynevezett egyesek az udvarra levő 3 emeletes kereszt­épületben vannak, van pedig összesen 164 egyes vagy magánbörtönszoba, melyek előtt egy közény alakban vannak építve, kis ros­télyos ablakkal s erős faajtóval ellátva, melyen kis négyszögű, kivül félre vonható

Next

/
Thumbnails
Contents