Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 33. szám - Exeptio veritatis

_Negyedik évfolyam. 33. szám. Budapest, julius 23. 1874. Megjelenik minden csütörtökön; a „magyar jogászgyülés" tartama alatt naponként. A kéziratok a szerkeztőséghez, a megrendelések és eklamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. sz. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, KECSKEMÉTI ES UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: „Döntvények gyűjteménye, " „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára. " Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. TARTALOM: Párhuzamok az uj osztrák bűnvádi eljárás és a német bü'nvádi eljárás javaslata között. Dr. Fayer László urtól. III. — Szemle (Az ausztriai per" rendtartási novella. A bécsi egyetemről). - Exceptió veritau's. Dr. Dell Adami REZSŐ Urtól. — „Tárcza" (Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt. Dr. Kecskeméty Lajos [örvényszéki orvos urtól Kecskeméten. Folytatás) - Belföldi jogesetek. (Válóper. Örökség tárgya-e a majorsági zsellérség? — Külföldi jogesetek. (Istenkáromlás). — „Vegyes közlemények. " — Különfélék. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék félévi ügykimutatása. — Kivonat a „Budapesti Közlönyből. " Kivonat a „Wiener Zeitung-'-ból. " KÜLÖN MELLÉKLETEK: a „Döntvények gyüjteményének" és a „Magyar váltótörvénytervezetnek" egy-egy ive. MAGYAR THEMIS EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. ELŐFIZETÉSl ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmente szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyüjtemények mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frta félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélBzerübben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Kiadó-hivatal: nádor-utcza 6. sz. Párhuzamok az uj osztrák bünvádi eljárás és a német bűnvádi eljárás javaslata között. III. A vádaláhelyezés. A vádaláhelyezés szoros kapcsolatban van az elővizsgálattal. Néhány év előtt még az volt az elfogadott irányelv, hogy a perbefogás iránti eljárás minél nagyobb garantiákkal látandó el és ezzel kapcsolatban egyszersmind, hogy lehetőleg széleskörü legyen az elővizsgálat is. Ujabb idő ben épen ellenkező áramlat jutott tulsulyra: a vádaláhelyezési határozat értékéről igen kicsinylőleg beszélnek, sőt sok esetben szükségesnek sem tartják, az elővizsgálatot pedig épen ennélfogva igen szük térre szorítják. A német bünvádi eljárás javaslata a vádaláhelyezés tekintetében a következő határozmányokat tartalmazza: „Akár tartatott elővizsgálat akár nem, a biróság határoz a felett, hogy a főeljárás megnyittassék-e vagy ne. Az ügy alaposabb felderítése végett a törvényszék az elővizsgálat pótlását, vagy ha elővizsgálat nem tartatott, annak megnyitását rendelheti el. Azon végzés, melylyel a főeljárás megnyitása rendeltetik el, a vádlott által nem felebbezhető; a főeljárás megnyitását megtagadó végzés ellen azonban az államügyésznekjoga van felebbezni. " Az eljárás tehát igen egyszerű és két főhatározmányra reducálható: az egyik az, hogy a perbefogást mindig a törvényszék mondja ki, a másik pedig hogy a perbefogás ellen a vádlott nem fclebbezhet, a megszüntetés ellen azonban az államügyész igenis felébb ezh e t. Indokoltatik ezen utóbbi határozmány különösen azzal, hogy azon esetben, ha perbefogási végzés hozatik, a vádlottnak ugyis igen rövid idő alatt alkalma lesz elégtételt nyerni, ha ártatlan, a hosszas felebbezési eljárás pedig csak hátrányára volna a vádlottnak; ellenben ha megszüntetési határozat hozatik és a felebbezés nincs megengedve, az államügyésznek nem volna többé alkalma a bűnös cselekvény megtorlását eszközölni. Az utóbbi tétel igazságát nem lehet tagadni, az okoskodás azonban nemcsak az államügyészre, hanem a vádlottra nézve is áll. Ha egyszer valaki a vádlottak padján ül, jó hírnevén mindenesetre csorba ejtetik, reá nézve tehát ártatlanságának kimondása nem képez teljes elégtételt. Ennek egyszerű következménye nem lehet más, mint az, hogy épugy mint az államügyész, megkívánja, hogy a perbefogó széknek netán téves határozata ellen jogorvoslattal élhessen, a bűnös cselekvény üldözhetése szempontjából ártatlanul bünperbe fogott polgár szintén igényelheti, hogy a bünpernek már előkészítő stádiumában ugyanazon jogokkal bírjon ártatlanságának kimutatására, melyekkel bir ellenfele. Hogy különösen a vizsgálati fogságban levő vádlottra nézve a felebbezés hosszadalmassága terhes következményekkel jár, azt nem lehet tagadni, de minthogy a vádlottól függ a perbefogó végzés ellen felebbezni vngy nem, és igy a vizsgálati fogságot megröviditeni vagy meghosszabbítani bátran a vádlottra lehet bizni, hogy akar-e élni ezen felebbezéssel, vagy pedig lemondani ezen jogáról. Csakis egy érvet lehetne némi alappal felhozni a vádlott felebbezési jogának megtagadása mellett, és ez az, hogy a felebbezhetés megadása által a vizsgálati fogság sok esetben meghosszabbíttatnék és igy a vizsgálati foglyok nagyon megszaparodnának. Ez azonban tisztái administrationalis szempont. Ha az államra nézve terhes a sok vizsgálati fogoly tartása, járjanak el közegei ovatosabban a vizsgálati fogság elrendelésével és ne tartóztassák le az embereket, mint most csaknem mindenütt történik, csak azért, hogy kényelmesebb legyen vizsgáló bíróra nézve a kihallgatás. Különben már az által, hogy az elővizsgálat csak facnltative hagyatik meg, nagy mértékben alábbszáll az állam terheltetése, és igy ezen szempontból is bátran meg lehet engedni a vizsgálati fogságban levő vádlottnak, hogy ha a perbefogás elleni felebbezéstől sikert vár, e joggal tetszése szerint élhessen. Az osztrák bűnvádi eljárás mindenesetre humánusabb e kérdésben. Ez iránti határozmányai a következők: „A vádirat azon bírónál nyujtandó be, aki az elővizsgálatot vitte, és ha elővizsgálat nem tartatott, a perbefogó szék (Rathskammer) elnökénél. (Ezen perbefogó szék egyik osztályát képezi az első felyamodásu törvényszéknek. ) Ha a vizsgáló bírónak, illetőleg a perbefogó szék elnökének aggályai vannak a gyanuba vett egyén fogságba helyezését elrendelni, akkor a perbefogó szék határozatát kéri ki. Ha ily aggály nem forog fenn, vagy a perbefogó szék határozata által meg van szüntetve, azon esetben a vizsgáló biró a vádiratot mellékleteivel együtt a gyanuba vett egyénnel közli és őt felvilágosítja az iránt, hogy joga van a vádirat ellen felebbezéssel élni és a másodfolyamodási törvényszék határozatát kikérni a vádaláhelyezés iránt. A vizsgálati fogságban levő vádlottal 24 óra alatt közlendő a vádirat, s ismét 24 óra alatt bejelentheti az elleni felebbezését, melynek indokolására 8 nap adatik neki. A szabad lábon lévő vádlott szintén 8 nap alatt élhet felebbezéssel a perbefogó végzés ellen. " Ezen eljárás complicáltabb ugyan, mint a német javaslaté, eredményére nézve azonban mégis egyszerübb, mert az osztrák törvény szerint igen sok esetben csakis a vizsgáló biró, fog a perbefogás felett dönteni, ott t. i., ahol a vizsgáló biró egy értelemben van az államügyészszel és a vádlott nem él felebbezéssel a perbefogás ellen. Meg van tehát adva a felebbezés mindkét félnek, de nincs kizárva más részről azon eljárás sem, miszerint a perbefo gás nem is jön törvényszék elé, hanem egyszerüen a vizsgáló biró által mondatik ki. Dr. Fayer László. Szemle. Az ausztriai perrendtartási novella. — A bécsi egyetemről. Budapest jul. 21. (—r. )Az ausztriai polgári perrendtartás novellája, mely f. é. május 16-án hirdettetett ki és néhány hét mulva életbe lép, cz eljárásnak csakis legkiáltóbb és legégetőbb bajait orvosolja. Elvi tekintetben a törvény csak egy pontban szakított az eddigi eljárás elveivel, t. i. a tanuk kihallj atásánál a bíróságnak szabadabb kezet enged az anyagi igazság kiderítésére nézve. A törvénynek minden egyéb határozmányai külsőlegesek és az eljárásnak csak gyorsítására vonatkoznak. Igy a sommás eljárás kiterjesztetik 210 frtról 500 frtra. A törvény súlypontja azonban a határidők megrövidítésében fekszik, és e tekintetben igen üdvös határozmányokat tartalmaz. A bécsi egyetem látogatottságára vonatkozólag érdekes statistikai adatok fekszenek előttünk, melyekből a következőket veszszük át: 1864- ben volt 5330 hallgató, ezek közt 1083 joghallgató 1865 „ „ 5261 „ „ 1084 „ 1P66 „ „ 6196 „ „ 1199 „ 1867 „ „ 6107 „ „ 1052 „ 1868 „ „ 7023 „ „ 1186 „ 1869 „ „ 7478 „ „ 1124 „ 1870 „ „ 8033 „ „ 1398 „ 1871 „ „ 7771 „ , 1249 1872 „ „ 7782 „ „ 1424 „ 1873 „ „ 7198 „ „ 1427 1874 „ „ 7418 „ „ 1619 A hallgatók száma tehát 1864-től 1870-ig 5330-ról 8033-a remelkedett, ést 1874-ig ismét 7418-ra alá szállt. A joghallgatók száma pedig 1874-ben nagyobb, mint a lefolyt tized bármelyik évében. A tudorokká promoveáltak közül kiemeljük a jogászokat, és pedig 1864-ben 52, 1865- ben 58, 1866-ban 38, 1867-ben 40, 1868-ban 46, 1869-ben 37. 1870-ben 34, 1871-ben 32, 1872 ben 21, 1873-ban 84. A hallgatók 11 év alatt 1. 382, 121 frt tandijat fizettek. A tanári kar áll 1874-ben 80 rendes, 38 rendkívüli, 2 helyettes, 38 magán- és 92 segédtanárból és 10 tanítóból. Exceptio veritatis. Dr. Dell Adami Rezső előadása az V. magyar jogászgyülésen. *) Tisztelt szakosztály ! Az épen vett elnöki intés után tartózkodnom kell az előttem szó*) Nem mulaszthatjuk el a f. é. jogászgyülés