Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 26. szám - Telekkönyvi jogeset. Folytatás és vége

- 190 — ha figyelembe vesszük, hogy a sérelmes Ítéletben kifejtett indokok ellen érdemleges perorvoslattal nem élhetünk, mert ép a legfőbb ítélőszék mondotta ki a sérelmes határozatot; ha félre nem magyarázható módon szeműnkbe tűnik az elkövetett törvénysértés és hogy a legfőbb Ítélőszék a perállással ellentétben egy magát tulajdonjog tekintetében mivelsemigazolt egyént felperesként elfogadott, tulajdont ítél meg neki, mikor az azt nem is kérte: Ugy reményelni merjük, hogy a nagyméltóságú semmitőszék azon szellemi nyűg alól, melylyel a prts 297. §-a minden jogász rémületére Magyarország legfelsőbb bíróságát lcigázná, felszabadítani és eme közérdekünkre nézve is főfontosságu ügyben a törvények és törvényes gyakorlat megsértését megakadályozni fogja, annál is inkább, miután felperes keresetének a prts 64. §-val ellenkező hiányossága már megelőzőleg is törvényes sem miségi okot képezett. Minderre a nnilgú semmitőszék hivatva és jogosítva van annál is inkább, mert anyagi jogunk, törvényes szokásunk, azonkívül ínég eddigi jogszabályaink is megsértve és figyelmen kívül hagyva lettek, minélfogva az eddigi bírósági cselekvények a pts 297. §-nak 3 ik pontja értelmében semmisek és érvénytelenek. De semmis a legfőbb itélőszéki hátározat főleg az okból, mert a pts 297. §-nak 10-ik pontja ellenére oly valamit ítélt meg felperes részére, mit az nem is kért. Felperes keresetében a mi bekebelezett tulajdonjogunk kitörlését és a szerződés érvénytelenítését kéri, a neheztelt ítélet pedig e~.en kérelmen tulterjedőleg olyant ítél meg felperes részére, mit nem is kért, nevezetesen l/a részbeli tulajdonjogát állapítja meg. Ezen határozat aprts 29.. §. 10. pontjának eclatans sértését képezvén, nem kételkedőnk, hogy ezen túlterjeszkedés a kereseti kérelmen, maga után vonandja a neheztelt Ítélet megsemmisítését, — még az esetben is, ha a tkvi rendtartás 148. §-ban szabályozott birói illetőségtől való jogellenes eltérés esete fönn nem forogna is. Oda irányul tehát kérelmünk, hogy az összes eddigi bírói eljárást, mint illetéktelen hatóságok által teljesíttette', megsemmisittetni s felperest keresetével az illetékes telekkönyvi hatósághoz utasítani méltóztassék. Ezen semmiségi panaszt a m. kir. Curia mint semmitőszék az 1874-ik évi márczius hó 3-án tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő határozatot hozott: „A legfőbb irélőszéknek fennebbi keltű és számú megtámadott ítélete a prts 297. §. 10-dik pontja alapján, az ezt előző egész eljárás pedig a 304. §. alkalmazása mellett a felhívott §. 1-ső pontja alapján megsemmisíttetik és a kereset zárhatáridő kitűzése mellett kijavítás végett visszaada'ni rendeltetik. Mert: az 1871. 10226 sz. a beadott kereset, melynek zárkérelme szerint Somogyi Lajos, mint eredeti felperes által az A. alatt mellékelt zálog- és adásvételi jogezímen, illetőleg szerződésen alapuló betáblázási okmánynak, a mennyire ez a felperesre vonatkozik, megsemmisítése és a peres háznak felperest illető ]/3-ad részre nézve a tulajdonjognak bekeblezése kéretett, sem határozottnak, sem szabatosnak nem tekintethetik; nem határozott a kereset, a mennyiben eltekintve attói, hogy az ügy állásához a megsemmisítés tárgyát csak a felek, illetőleg jogelődeik között kötött szerződés képezhetné, azon cselekmény és okmány, melynek megsemmisítése czéloztatik, tüzetesen körül nem íratott; nem szabatos a kereset, a mennyiben felperes ebben kifejezetten csupán a talajdonjognak bekebelezését, s ekép olyasmit követel, mi a bíróilag megítélendő tulajdonjognak törvényszerű következményét és az ítéletnek foganatosítását képezi, ennélfogva és magában véve, valamely keresetnek és peres eljárásnak tárgyát törvényszerűen nem is képezheti. Ezen zárkérelem mellett és tekintettel arra, hogy az Ugy állásához képest és azon esetre, ha alperes az állítólag mellette szóló elébbi telekkönyvi állapotnak visszaállítását kivánta, az igényelt jog törlési kereset utján lett volna érvényesítendő, az esetre pedig, ha az első bckeble/.ésnek érvénytelenítése okából a tulajdon nyerése czéloztatott, a kérelem is :\ tulajdoni jognak megítélésére irányozandó lett volna, a íennebbi kereset alaki tekintetben is a pitn 64. §. kellékeinek meg nem felelvén, ugyanaz kellő íigyelemmel arra, hogy a bíróságok a 245. §. értelmében a kérelemhez vannak kötve, szabályszerű eljárás és törvényszerű ítélethozatal alapjául uem szolgálhatott. Ezen szabálytalan kereset és az ennek folytán megtartott tárgyalás azt eredményezte, hogy a rnegtámadot ítélet, mely szerint az A. alatti zálog illcőleg adásvevési szerződés Somogyi Lajost a kérdésben lévő házból illető egy harmad rés7ére nézve érvényteleiuick kimondatott és a Pest-terézvárosi dobányutezában 392. sz. a. fekvő és a 432. számú telekkönyvben bejegyzett telek és ház egy harmadához felperes részére a tulajdonjog a perben álló alperesek irányában megítéltetett, a fennidézett kereseti kérelemtől eltért, mely eltérés jelen esetben eltekintve az okmány mégse.nmisitésére vonatkozó és a kérelemmel összhangzás ban nem lévő intézkedéstől, minthogy az Ítélet szerint a tulajdonjog megítéltetett, melynek megítélése kifejezetten nem kéretett, a kért tetelekkönyvi bekcblezés vagy átíratás tekintetében pedig felperes külön utia utasíttatott,a kereseti kérelmeni túlterjeszkedést foglal magában. A felhozottak alapján a törvény kellékeinek meg nem felelő kereset folytán megindított eljárás a prts 297. §. 1-ső, az ítélet pedig ugyanazon §. 10 ik pontja alá esvén, az ítélet az előző eljárással megsemmisítendő és ebből kifolyólag a kereset kijavítás végetti visszaadása záros határidő kitűzése mellett elrendelendő volt." Már most ez ügy természetesen ujabb alapon újra folyamatba fog tétetni, mi azonban nem zárja ki, hogyannak eddigi fejleményeiről nézeteinket alkalmilag elmondhassuk. L. E. Vegyes közlemények. Egyleti hírek. * (A magyar jogász gyűlés újonnan választatott állandó bizotts ág a) m. hó 29-én tartá alakuló ülését, melyben elnökül Dr. Búsbach Péter ügyvéd, alelnökül Ráth György semmitőszéki biró, titkárul Dr. S i e g m u n d Vilmos ügyvéd, és pénztárnokul M o r 1 i n Imre ügyvéd urak lettek megválasztva; a legközelebbi jogás zgyülés 1875. évi szeptember második felében határozt ato 11 egybehivatni. A kitűzendő kérdések kiszemelésére négy öttagú albizottság küldetett ki, melynek tagjaivá: C z o r d a Bódog kir táblai biró, Dr. Győry Elek ügyvéd, Dr. Hoffmann Pál egyetemi tanár, Dr. Sághy Gyula egyetemi tanár, és Dr. Teleszky István ügyvéd, — Dr. Apáthy István egyetemi tanár, Dr. B r ó d e Lipót ügyvéd, J i n i t s e k József váltótörvényszéki biró, Dr. Schni erer Gyula keresk. miniszteri osztálytanácsos és Dr. Weisz Lajos ügyvéd — Dr. Dárday Sándor ügyvéd, Dr. Emmer Kornél törvényszéki biró, Kőrösy Sándor jogtanár, Sárkány József törvényszéki elnök ós Szabó Miklós kir. táblai elnök, — Dr. Mannheimer Ignácz ügyvéd, Ráth György semmitőszéki biró, Rupp Zsigmond törvényszéki biró, Dr. W e i n m a n n Fülöp kir. táblai pótbiró és Zlinszky Imre kir. táblai pótbiró urak lettek megválasztva, felkéretvén, hogy jelentéseiket f. é. június 28-áig beterjeszteni s minden osztály részére legalább három-három kérdést kiszemelni szíveskedjenek. * (A német jogászgyülés) ez évben nem fog megtartatni s csak jövő évi augusztus havában hivatik össze, miután egyrészt a kitűzött kérdések megoldása nem sürgős, másrészt az időleges szünetelés a hanyatlott érdekeltség emelését segitendi elő. Tehát nem | csak nálunk — Németországban is előtérbe ' lépett már az érdekeltség fokozásának kérdése j s ott is első sorban a jogászgyülés időleges ! szünetelésében vélték egyelőre a helyes módot az érdekeltség emelésére feltalálhatni. Különfélék. * (A „Törvényszéki Csarnokban) Szokó lay a lefolyt jogászgyülés elnökének megnyitó beszédét, illetve annak a pThemisu-ben megjelent szövegét alkalmul felhasználja arra, hogy szokott modorában ferdítés mellett támadást intézzen ellenünk. Szokolay mérges epével elöntött kötekedései feleletre ujabb időben már senki által sem érdemisittetvén, távol áll tőlünk is vele polemizálni vagy pláne ráfogásokon alapuló személyeskedésére válaszolni, csak ismételve constatálni kívánjuk, hogy az incriminált beszéd úgy a mint az lapunkban megjelent, a szónok approbátiója mellett közöltetett, amit Szokolay lapunk májns 20-iki közleményéből elhallgatni — szokott modorában — ildomosnak talált; ismételjük azt is, hogy lapunkgyorsirói közleményei nem hivatalosak, mert ilyenekül csak az é v k ö n y v gy o r s i r ó i közleményei tekintendők s ha mindamellett lapunkat, a „jogászgyülés" napilapjának nevezzük, tesszük azt, mert arra bennünket a jogászgyülés állandó bizottsága feljogosított, mely csakis az Illési jegyzőkönyvek tartalmának tehát szorosan véve csak a határozatok közlésére kötelezett, amit azon túl közlünk, az saját jóakaratunk s az ügy iránti buzgalmunk kifolyása. Egy :biránt legyen megnyugtatva Szokolay — a jogászgyülés napilapja nem kerül a jogászgyülésnek egv krajczárjába sem, mert a „Themis" kiadója a napi számokat minden dij nélkül állítja ki. a igy a kenyéririgységnek legalább ezúttal niacs semmi alapja ; ha pedig lapunkká! különben kellemetlen concurrensei vagyunk Szokolay lapjának, az Szokolyra nézve ugyan nagyon nyugtalanító lehet, reánk nézve azonban ép oly közömbös, mint Szokolay maga. * (A magyar tud. akadémia pálya d i j a i közül a Sztrokay-féle 100 aranyos dijat Zlinszky Imre kir. táblai pótbiró, igen tisztelt munkatársunk nyerte el a bizonyítás elméletéről irt munkájával. A jövő évi pályadijak közül kiemeljük Horváth Boldizsár 100 aranyos diját, mely egy az esküdszékeket tárgyazó monográfiára tűzetett ki. — A jogászközönséget érdeklő ujabb pályakérdések szószerinti szövege a következő : 1.) Adassék elő, váljon tekintettel hazduk sajátlagos viszonyaira, fenntartandónak mutatkozik e a különbség az öröklött és szerzett vagyon között, az örökösödés szempontjából ? Ha igen, minő alakban? Jutalma a Sztrokay-alapitványból száz arany. Határnap 1875. deczember 31-ke. A jutalmazott munka szerző tulajdona marad, ki azt kiadni köteles. 2) Világittassék meg a népbirák alkalmazásának kérdése, különösen az esküdtszékek intézménye, elméleti s gyakorlati oldalról, főtekintettel hazai viszonyainkra. Jutalma Horváth Boldizsár t. tag adományából száz arany. Határnap 1875. deczember 31-ke. A jutalmazott munka szerző tulajdona marad, ki azt kiadni köteles. * (A m. kir. ig a z s á g Ugy m i n i sz t er) a következő körrendeletet intézte az összes e. f. kir. törvényszékek elnökeihez s a telekkönyvi hatósággal fölruházott kir. járásbíróságokhoz: A telekkönyvi irodai személyzet közötti munkafölosztás könnyítése, s egyátalán a télekkönyvi irodában alkalmazott egyéneknek a telekkönyvezés minden ágaiban lehető összes fölhasználása végett, czélszerünek találtatott, az 1872-ik évi ápril hó 4-én 4010. sz. a. kibocsátott szolgálati utasítás 35-ik szakaszának második pontját, mely szerint telekkönyvi bejegyzéseket csak telekkönyvvezetők, vagy segédtelekkönyvvezetők teljesíthetnek, ezennel megszüntetni, illetőleg oda módosítani, hogy ezentúl, az érintett bejegyzésekre telekkönyvi Írnokok is alkalmazhatók. Erről (czim) kellő tudomás és miheztartás végett azon hozzáadással értesíttetik, hogy az érintett telekkönyvi bejegyzéseket csak