Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 25. szám

— 182 barátja az egyéni szabadság minél tágabb kiterjesztésének, ez esetben az állam érdekének fentartását, a közadók iránti követelések privilegisált állását. Hogy milyen időtartam vétessék fel, az a törvényhoz ás dolga, az elvi enunciátióban nem foglalhat helyet. Ajánlja előterjesztett indítványát : A szavazásnál Dr. Teles zky indítványa fogadtatott el. Előadóul Dr. rtchnierer Gyula választatott meg. Ülés vége 7 órakor Az I. szakosztály második ülése. (Május 27. d. e. 9 órakor.) Elnök Teles zky István megnyitván az ülést, folytattatik a teguap megkezdett tárgyalás az elbirtoklás utján szerezhető tulajdonjog kérdése felett.*) '" o m c 8 á n y i Mór gyakorlati szempontból összeegyeztethetőnek véli a római felfogást a telekkönyvi intézménynyel. Hiába várnak oly tökéletes telekuvi rendszerre, mely egykor talán az elbirtoklást feleslegessé fogja tenni; az utóbbira mindig szükség lesz, ezt az élet mutatja számtalan esetben. Elvben elfogadja Kovács és Zlinszky véleményezők nézetét s ajánlja a következő szabatosabb indítványt: „Az elbírás (praescriptió acquisitiva) telckkönyvileg bejegyzett jog ellenében is ervényesiihető akkor, ha ez a bejegyzett jog-elévülé- (praescriptió exs'.inctivv) folytán elenyészett." Dr. Mannheimer. Nem oszthatja Rupp indítványát, hanem pártolja Zlinszky nézetét. Nem a jogczim és szerződési mód viszonyára, hanem a tényleges birtok (physicai possessio) és a telekkönyvi bejegyzés közötti ellentétre fektet szólótt snlyt. Hivatkozik Ungerre, a ki szintén odanyilatkozik, hogy az , úgynevezett tabuiaris birtok tulajdonkép nem birtok." A telekkönyvben kevés sorokból álló beírással szemközt áll itt az, a ki a birtokot bírja, taláu műveli, hasronélveti ez utóbbi ellen az előbbit szoli me tangere-ként oltalmazni annyi mint árnyékot élőnek tekinteni. Ez által az elbirtoklás, azelévülés czélját, a jogbiztonságot veszélyeztetnék. 'Helyeslés). C z o r d a Bódog a telekkönyyvi bejegyzét ellen elbirtoklásnak nem ad helyet, azonban súlyt fektet arra, hogy a telekkönyvbe való bejegyzés szigorú kötelességgé tétessék, a miért is a következő pótlást terjeszti elő: „Szükséges azonban, hogy a törvényhozás a tényleges és valóságos birtokállapottal ellenkező telekkönyvek kiigazítása, nem különben birtokváltozás eseteire a telekkönyvi bejegyzés eszközlése iránt nem csupán megengedőleg, hanem a feleket kötelezőleg és kénvszeritőleg intézkedjék, ugy hogy a telekkönyvön kívül hosszabb birtoklásnak a lehetőségig eleje vétessék." Dr. H o f f m a n n Pál az általa tegnap benyújtott indítványhoz következő módosítást terjeszti elő: Ezen szavak után „ingatlanokon egyedül telekkvi bekebelezés állapítson meg dologbeli jogot" tétessék : más szerzési módok, nevezetesen az elbirtoklás, örökösödés és bírói itélet csak a bekebelezés eszközlésére jogosítanak." Dr. S á g h y Gyula az eddig hallott fényes és nagyhatású szónokiatok után merészségnek tartja a küzdtérre lépni az azokban felhozott érvelés ellen, s ha mind e mellett saját tehetségének korlátoltsága daczára erre vállalkozik, csakis azon tudat bátorítja fel, hogy a szakosztály határozataiban sem csillogó szónoklati fordulatok, sem fellllmulhatlan bravourral kezelt diplomaticu8 taktika, hanem egyedül jogi ét vek s szakszerű indokok után indul. Ezek előrebocsátása után előadását két részre osztja. Előbb kiválasztván az előtte szólottak által felhozottakból azokat, melyeket nem tart a fenforgó kérdéssel egybefüggőnek s annálfogva arra határozónak, áttér a kérdésre vonatkozó*) T.gnapi tudósításunkban tévedésből az íratott, hogy Dr. Schnierer Gyula Zlinszky indítványát pártolta, holott kijelenté, hogy az előadó indítványára fog szavazni. lag felhozottak czáfolatára s aztán saját álláspontjának kifejtésére; mely abban összpontosul, hogy annak megítélése, miszerint az elbirtoklás a telekkönyvi rendszer mellett is helyt | foglalhasson-e és mennyiben, tisztán a telek; könyvi intézmény és az elbirtoklás belső természete- s lényegéből, merítendő, honnan azon következtetéshez jut, hogy annak bizonyos korlátolt hatályt engedni sem a telekkönyvi intézmény természetével, sem annak czéljávai ellentétben nem áll, e mellett a gyakorlati élet ; szüksége által ép ugy, mint a magyar jogfejj lődés történeti menete által indokolva van. 1 Annálfogva következő indítványt terjeszti elő i s ajánlja elfogadásra: „Az elbirtoklás telekkönyvi rendszer mellett is az elbirtokolt jog telekkönyvi bekébe lezésének érvényesítésére ad igényt; de csak > harmadik személyek telekkönyvi bekebelezés j mellett jóbiszemüleg szerzett jogainak sérelme ' nélkül."' Dr. Győry Elek csak a kérdés for-I mulázásához akar módosítást ajánlani, miután I a két nézet közt nem annyira az álláspont, | mint a formulázás tekintetében létezik különb-I ség. Ajánlja a következő módosítást : „Ingatlanon dologbeli jogot egyedül te-I lekköuyvi bekebelezésalapttson meg; az elbír toklás csak a bekebelezés eszközlésére jogosítson." Kúrián a telekkvi intézmény történetéből kiindulva, azt hiszi, hogy az elbirtoklás I nemcsak szükségből tartandó fenn, de maga a j telekkvi intézmény is követeli annak fentartá-I sát: mert az elévülés intézménye feltélezi az I elbirtoklás létezését. Az egyiket eltörölni nem í lehet anélkül, hogy a másik is vele együtt j elne tűnjék. Ennél fogva az elbirtoklás fentartása ; mellett szavaz. Neskovits Döme az elbirtoklást nem I látja megengedhetőnek a rendszeres telekkönyv i mellett, azonban feltételezi a rendszeres telekkönyv lételét. Rupp Zsigmond mint előadó zár-I szóval élvén, constatálja, hogy azon állítása: J miszerint az elbirtoklás a tkvi elmélettel elí lenkezik, senkitől sem vonatott kétségbe. Indit| ványát fenntartja. Szavazás előtt einök jelenti, hogy Karap, I Tokay és Sipos tagok által aláirt következő mó I dositvány érkezett be : „Az elbirtoklás a telekkvi J tulajdonos ellenében is megengedendő oly értelemben, hogy annak alapján az elbirtokolt jog bekebelezése, illetőleg oda ítélése kérhető." Dr. Kovács Gyula kijelenti, hogy indítványát visszavonja; Zlinszky Imre hozzájárul Sághy indítványához. A szavazásnál Rupp előadó indítványa elvettetik, ezzel elesik C zord a módosítása. Hoffmann és Sághy kijelentik, hogy hozzájárulnak Győry Eleknek Hoffmann indítványára nézve tett módosításához. Győry Eleknek ezen módositványa szavazás a'á kerülvén, nem fogadtatott el. Hasonlókép kisebbségben maradtTomcsányi indítványa is, mire végül Hoffmann Pálnak a tegnapi ülésben eventualiter tett következő indítványa 22 szavazat ellenére 2t> szavazattal fogadtatott el. „Az osztály e kérdés iránt ezúttal napirendre tér át, de utasitandónak véli az állandó bizottságot, miszerint azt a jövő évben újból, még pedig az egész telekkönyvi jogszerzésié kiterjedő szerkezetben tűzze ki.u Rövid szünet után következett a második kérdés tárgyalása: „A hivatalnokok és az ásókat alkalmazók vagyonjogi felelőssége amazok hivatalos eljárása által okozott karokért mikép szabályoztassék?" Dr. Kiss Józsa előadó két részre osztja a kérdést, amennyiben az egyrészt a hivatalnokokra és másrészt a hivatalnokokat alkalmazókra vonatkozik. Az első kérdésre nézve annyiból módosítja a Dr. Weinmann véleményében foglalt indítványt, hogy nem tesz különbséget a között, váljon a károsítás bűnös cselekményből vagy gondatlanságból eredt; a miért is a következő indítványt terjeszti elő : „Mondja ki a jogászgyülés, hogy I a közhivatalnokok a helytelen hivataloskodás i által okozott károkért a kárositottnak vagyonjogi felelősséggel tartoznak, hogy ezen kártérítési igény a magánjog elvei szerint az illetékes biró előtt a perrendtartás szabályai"szerint érvényesíthető, hogy a kártérítési igény érvényesithetése rendszerint sem előleges beperelhetési engedélytől, sem más feltételtől függővé nem tehető, végre hogy az, a ki a helytelen hivataloskdás által keletkezett kárt a megengedett jogorvoslat h isználatával vagy egyéb törvényes eszköz alkalmazásával elháríthatta, de azt tenni elmulasztotta, a közhivatalnok ellen kártérítési joggal nem bir." A kérdés második részére, t. i. a/alkalma| zók felelősségére nézve eltérő nézetben van a I véleményezőktől, és az államot, törvényhatósá-I got vagy községet a hivatalnok által elköve-I tett károkért rend szerint nem tekinti felel ísöknek, kivételeknek csak az alább az in-I ditványában elősorolt esetekben adván helyt. Indítványa következő: Mondja ki a jogászgyülés meggyőződésekint: A hivatalnokot alkalmazó állam, törvényhatóság vagy !:• '•' hivatalnoka hivatalos eljárásából kele'kezett kárért akkor tartoznak felelősséggel, a; ha az állam a hivataloskodás által gazdagodott, b) azon pénz vagy egyéb értékre nézve, mely a í hivatalnoknak a hivataloskodás folytán jutott I kezéhez, c) minden oly károsításra nézve, ahol i a hivatalnok által megsértett kötelezettség a magán jogban gyökerezik. A szakosztály abban állapodik meg, hogy a kérdést két részre osztva, mindkét részt külön fogja tárgyalni. Dr. Weinmann kijelenti, hogy miután az előadó és a maga indítványa között elvi ellentétet nem lát és az emiitett kivételi csak gyakorlati szempontból vélte fentarthatónak, tekintettel az előhaladott időre hozzájárul az előadó módosításához. Dr. Mannheimer Ignácz nem tartja a jogászgyülés enuneiatiójához méltónak egy már különben is eléggé ismert elvnek kimondását s azért az előadónak dr. Weinmann ᣠtal módosított indítványához hozzájárul Lázár Ádám a beadott indítványokban nem találja kimeritve a kártérítés eseteit. így a kir. biztosok és kormánybiztosok küldetéseiben oly gyakran elkövetett jog- és vagyonsértések, a kir. közjegyzők által elkövethető sértések iránt szükséges intézkedni. Rövid indokolás után a következő indítványt terjeszti elő: "Mondja ki a magyar jogászgyülés, hogy a köz (állami, törvényhatósági és községi) tisztviselők, valamint a közmegbizatás alapján eljáró közegek, hivatalos eljárásokban okozott károkért, polgári vagyonjogi felelőséggel tartoznak, elégtelenségük esetében pedig az állam, törvényhatóság és község teljes kártérítésre kötelesek. Dr. Weinmann Fülöp: zárszavában ki-i emeli, hogy elméleti szempontok fejtegetésébe nem bocsátkozik, practicus szempontból pedig a „rendszerint" kihagyandó azért, mert törj vénykezésl szempontból minden tekintetben helyesebbnek tartja, hogy ne legyen megszorítva ! a perbefoghatóság. Továbbá kihagyatni indit| ványozza az indítvány utolsó pontjából e szaj vakat ,,és egyéb törvényes eszköz alkalmazá-I sával." Kiss Józsa előadó e két módositvány| hoz hozzájárul. Elnök szavazásra tevén fel a kérdésnek első részét, ez előadónak igy módositványát j indítványa szerint fogadtatott el. Lázár indítványa e szarvazás'által elej esett. Az indítvány második részére nézve elfogadtatott Dr. Bróde Lipótnak azon indítványa, hogy e kérdés a jövő jogászgyülésre halasztassék el. Előadóul a kérdés elsőiészére vonatkozó határozatnak a közgyűlés elébe való terjesztése végett Dr. Weinmann választatik meg. Ezzel a szakosztály befejezvén működését az elnöknek köszönet szavaztatik.