Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 22. szám

- 171 tási s pöiönkivüli eljárásra vonatkozó némelyintézkedéseire is. Csak az örökösödési eljárást mellőzi a javaslat teljesen, mert annak külön törvény általi szabályozása mutatkozott szükségesnek. A törvényjavaslat főtárgyát tulajdonképen a sommás eljárás s jogorvoslati rendszerünk javítása képezi. Perrendtartásunk egyik nagy hibája az, hogy az esetlegességi elven akpuló renden, s a tárgyalásira fektetett sommás eljárási módot nem különbözteti meg egymástól; hogy a perrend 117. §-a csak kimondja a tárgyalási elvet, a nélkül, hogy részletesen keresztülvinné, s oly rendelkezéseket tenne, melyek az elv valósítását lehetővé tennék s a bírót eljárásában útba igazitnák. Hisz magában érthető, hogy a rendes eljárás szabályai a sommás eljárásban nem alkalmazhatók. Már pedig a mi perrendtartásunk csak a pertári kezelést, melynek a rendes eljárásban van helye, szabályozza, s a bizonyítási eljárás szabályainak fölállításánál csak a rendes eljárásra volt tekintettel, a mellett a 127. §-ban kimondja, hogy a töFvénykezési rendtartás átalános szabályai, mennyiben a törvény módosításokat nem tartalmaz, a sommás eljárásban is alkalmazandók; ámde a módosítások, melyeket a 117—123. §§-ok foglalnak magukban, a tárgyalási elv valósítására nem elegendők. A birák épen a leggyorsabb elintézést kivánó ügyekben fönakadtak azért, mert a sommás eljárást a törvény kimeritőleg nem szabályozza. Itt tehát a törvény hézagát szükséges volt pótolni, azonban csak oly intézkedések által, melyek a tárgyalási elvet valósítják. Jogorvoslati lendszerünk azért tökélytele!], mert mig egyrészről a perrendtartás 294. és 307. §§-ai a fölebbezési jogot s az igazolás jogorvoslatát szerfölött korlátolják ; másrészről a törvény még sem akadályozza azt, hogy minden ítélet ellen, legyen az bármily apró ügyben, bármily törvényszerű, a pört húzni akaró fél fölebbezéssel ne élhessen, sőt módot nyújt arra, hogy a fölebbezés mellett ugyanazon fél ugyanazon ügyben mindhárom bíróság ítélete ellen semmiségi panaszszal élhessen. A fölebbviteli rendszer javítása elkerülhetlentil szükséges, mert a fölebbezési jognak a perrendtartás 294. §-ában foglalt korlátozása veszélyezteti — a kitűzött czél elérése nélkül — a jogbiztonságot, nemcsak a per tárgyára szorítkozván, hanem általános rendelkezése miatt a per tárgyát illető minden peres s perenkivüli ügyre kiterjeszthető lévén; miből következik, hogy jogaikban sértett felek az o!y elsőbirósági cselekmények s végzések ellen sem élhetnek fölebbezéssel, melyek nem a perbeli eljárást szabályozzák. Nem volt e korlátozás czélravezető, mert oly esetekben, midőn a törvény kizárta a fölebbezést, a jogaiban sértett vagy a pört húzni akaró fél semmiségi panaszhoz folyamodott, habár való vagy állítólagos jogsérelme nem is származott alaki törvénysértésből. Innen eredt a semmitőszék elhalmoztatása sajátképi hivatásán kívül eső teendőkkel. Két irányban szükséges ezek szerint javitoi a fölebbviteli rendszert: a) meg kell szüntetni a fölebbezési jognak a perrendtartás 294. §-ban foglalt korlátozását; s b) gátot kell vetni a jogorvoslatokkal való visszaélésnek. Aja-Titásak mindkét irányban a külön seminitőszékin intézmény fönállása szab határt. Nem jehet minden elsőbirósági végzés ellen fölebbezést engedni, mert a perfolyamban s a végrehajtási eljárásban üdvösnek bizonyitá be a gyakorlat a perrendtartás azon rendelkezését, | mely szerint a fokozatos felebbezés kikerülé- j sével közvetlenül a semmitőszék kimondhatja, vájjon az első bírónak valamely megtámadott | eselekménye vagy határozata törvényes vagy i törvénytelen e. De nem lehet megtagadni azt j sem, hogy ugyanazon ügyben mindhárom bi- 1 róságnak fülebbezhető határozata ellen a felek | külön semmiségi panaszszal is ne éljenek, ha I arra törvényes okuk van. A nők tel j eskoruságáról szóló | törvényjavaslat a következő főbb intézkedéseket tartalmazza: „Hajadonok 24. élet- I évök betöltével teljeskoruakká válnak, és min- 1 den, a teljeskornsággal járó jogok élvezetébe lépnek. Minden nő teljeskoruvá lesz férjhezmenetével, tekintet sélkül életéveire. E jogot a nő akkor is megtartja, ha a fönnebb meghatározott életkor betölte előtt özvegységre jut, férjétől bíróilag elválasztatik, vagy házassága föloldatik." Az állam és egyház közötti viszonyokban javaslattételre kiküldött képviselőházi bizottság albizottsága, a polgári házasság ügyében eddig következőkben állapodott meg: 1) A polgári házasság, még pedig következőleg behozassék. 2) E végre e polgári házassági jognak szerkezetét készíttesse el az igazságügyminiszter, még pedig ezen év folytán, tehát legkésőbb deczember végéig tegye le azt a ház asztalára. 3) A polgári házasságok a község elöljárói, tehát hatósággal fölruházott, és rendes tanácscsal bíró városokban a polgármester és jegyző, nagy és kis községekben a biró és jegyző előtt kötendők, a bíró a cselekvényért, a jegyző a cselekvényért s annak szabályos bejegyzéseért lévén felelősek. 4) A szolgabíró tartozik negyedévenkint megvizsgálni a helyszínén a könyveket, melyek minden év végevei, az illető megyei vagy városi levéltárba beküldendők. 5) A polgári házasság nak a polgári törvénykönyvben megállapítandó következményeit mindenki respectálni köteles, de ezáltal a felekezetek valláselve s ebből kö- I vetkező egyházi eljárás eddigi szabadságában I nem korlátozható. Részünkről fenntartjuk a javaslathoz tü- | zetesebben hozzászólani, — ha az kinyomatva \ lesz, egyelőre csak azt jegyezzük meg, hogy a j szerint, mit a „Reform" közöl, nem igen lehetünk azon vérmes reményekkel a javaslat iránt, i a melyeket az iránt t. laptársunk táplálni látszik. Az ötödik magyar jogászgyülés előleges napirendé. a) 1874. május 25-én reggeli 9 órakor teljes ülés a főváros régi városháza nagy üléstermében. (IV.kerület, városháztér.) j 1. Megnyitás. 2. Elnök és alelnök választása. (Négy jegyzőt az elnök választ.) 3. Jelentés a jogreform terén felmerült jelenségekről. 4. A mult évi számvizsgálók jelentésének elintézése. 5. Egy 3 tagú számvizsgáló bízottság válasz- i tása. 6. Az alapszabályok és tanácskozási szabályok módosítását tárgyazó állandó bizottsági indítvány tárgyalása. 7. Egy öttagú szavazatszedő bizottság kiküldése az elnök által. 8. Az állandó bizottság által elfogadott indítványoknak az illető szakosztályokhoz utasítása. b) 1874. évi május 26-án és 27-én reggeli 9 órakor és délután 3 órakór: Szakosztályi ülések a magy. kir. egyetem jogi facultásának termeiben. A szakosztályok megnyitására az állandó bizottság következő tagjai küldettek ki: az I. szakosztály megnyitására Czorda Bódog kir. táblai biró ur, a II. szakosztály megnyitására Dr. Apáthy István egyetemi tanár ur, a III. szakosztály megnyitására Sárkány József törvényszéki elnök ur, a IV. szakosztály megnyitására Dr. Bróde Lipót ügyvéd ur. A szakosztályok első ülésén elnök esetleg elnöki helyettes és két jegyző választandó. A szakosztályok közül: az első és harmadik délelőtt, a második és negyedik pedig délután tartja üléseit. Szakosztályi tárgysorozat. Véleményes indítványok. A magánjogból. 1) Telekkönyvileg megszerzett jog ellenében engedtessék-e tényleges birtok (corporis possessio) általi elbirtoklás és ha igen, menynyiben ? Véleményes indítványok: Dr. Kovács Gyula, pesti kir. táblai fogalmazó úrtól, Zlinszky Imre, pesti kir. táblai pótbiró úrtól. Előadó: Rnpp Zsigmond, budai kir. törvényszéki biró nr. 2) A hivatalnokok és az azokat alkalmazók vagyonjogi felelőssége, amazok hivatalos eljárása által okozott károkért miképen szabályoztassék? Véleményes indítványok : Dr. Manuheimer Ignácz, pesti ügyvéd úrtól, Dr. Weinmann Fülöp, pesti kir. táblai pótbiró úrtól. Előadó: Dr. Kiss Józsa, pesti kir. tábl. biró ur. A hiteltörvényekből. 3) Az alkotandó csődtörvényben engedtessék-e a személyes hitelezők követeléseinek egymás között elsőbbség, és ha igen, minő jogezimen alapulóknak? Véleményes indítványok: űr. Held Kálmán, pesti ügyvéd úrtól, Dr. Óváry Kelemen, kolozsvári egyetemi tanár úrtól, Dr. Schnierer Gyula, kereskedelmi min. osztálytanácsos úrtól. Előadó : Dr. Stiller Mór, pesti ügyvéd ur. 4) Az alkotandó váltótörvényben megengedtessenek-e az egyenes váltóhitelező ellenében az oly kifogások, melyek a váltón ki nem tüntetett ténykörülményekből meríttetnek, ha igen, minő bizonyítékok alapján? Véleményes indítványok: Ktilley Ede, pesti kir. táblai biró úrtól, Tokay Nagy Lajos, budapesti kir. keresk. és váltótörvényszéki biró úrtól. Előadó: Dr. Apáthy István, pesti egyetemi tanár ur. A büntetőjogból és eljárásból. 5) Miként alapittassék meg az alkotandó bűnvádi eljárásban a közvádló és védő jogköre? Véleményes indítványok: Dr. Friedmann Bernát, pesti ügyvéd úrtól, Ritook Zsigmond, nagyváradi ügyvéd úrtól, Dr. Székely József, marosvásárhelyi kir. főügyészi helyettes úrtól. Előadó: Dr. Löw Tóbiás, pesti kir. főügyészi helyettes ur. 6) Melyek a hivatalos hatalom jogszerűségének határvonalai az ellenszegülés bűnfogalmának meghatározása tekintetében? Véleményes indítványok: Dr. Dárday Sándor úrtól, Sátor Jenő, szabadkai kir. alügyész úrtól. Előadó: Dr. Pulszky Ágost, pesti egyetemi magántanár ur. 7) Megengedendő-e a becsületsértés-féle perekben az exceptio veritatis, és ha igen, korlátlanűl-e vagy bizonyos korlátok között? Véleményes indiványok: Dr. Löw Tóbiás, pesti kir. főügyészi helyettes úrtól, Dr. Singer Ignácz, trencsényi kir. törvényszéki biró úrtól. Előadó: Dr. Emmer Kornél, pesti kir. törvényszéki biró ur. A polgári eljárásból. 8) A közvetlen szóbeli eljárásban minő jogorvoslatok engedendők meg? Véleményes indítványok: Dr. Plósz Sándor, kolozsvári egyetemi tanár úrtól, Ráth György semmitőszéki bíró úrtól, Dr. Weisz Lajos, temesvári ügyvéd úrtól. Előadó: Erdélyi Sándor, pesti kir. táblai pótbiró ur. c) 1874. évi május 28-án reggeli 9 órakor, esetleg délutáni 3 órakor, is teljes ülés a főváros régi városháza nagy üléstermében (IV. kerület, városháztér.) 1. A szakosztályok megállapodásainak, illetőleg a kisebbségi véleményeknek megvitatása és elfogadása vagy visszautasítása. 2. A szavazatszedő bizottság jelentése alapján az állandó bizottság tagjai tekintetében megejtett szavazás eredményének kihirdetése. 3. A gyűlés beligazgatására vonatkozó esetleges indítványok tárgyalása. Különfélék. * (Ünnepélyek és összejövetelek sorrendje a jttgászgvülés alkalmából.) 1. 1874. évi május 24-én lefolyt ismerkedési estélyen kivttl: Májns 25 délután kirándulás az