Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 19. szám - Az ügyvédrendtartási törvényjavaslat

Negyedik évfolyam. m 19. Budapest, májas 7. 187*. Megjelenik minden csütörtökön: a „magyar jogászgyűlés" tartania alatt naponként. MAGYAR A kéziratok a szerkeztóséghez, a megrendelése* és reklamátiök a kiadóhivatalhoz intézendök. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. TI I KM IS pLŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmente szétküldéssel) 8 a „Magyar Themis"-ro, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjtemények mellékletekkel együttesen: egész évre 10 frta félévre 6 frt. negyedévre 2 frt 50 kr Az előfizetési pénzek bérmentesen éa vi dékröl legczélszerubben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. BZ. Kiadó-hivatal: nádor-utcza 6. sz, EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, KECSKEMÉTI ÉS UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK Külön mellékletek EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. „Döntvények gyűjteménye," „Igazságügyi rendelitek és törvényjavaslatok tára." Felelős szerkesztő : Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok : Légrády testvérek. TARTALOM: Az ügyvédrendtartási javaslat. Dr. Siegmund Vilmos ügyvéd úrtól Budapesten. — A magyar váltótörvényjavaslat. Dr. Herich Károly kereskedelmi miniszteri titkár úrtól Budapesten. V. - Az uj büntető törvénykönyvi javaslat indokolásából. — Még egyszer az esküdtszékekről és a becsületsértésekről. Csanády István aljárásbiró úrtól Tasnádon. — Könyvészet. (Gneist legújabb munkája a bűnvádi eljárásról) Dr. Fayer László úrtól Budapesten. III. — „Vegyes közlemények." Különfélék. — Kivonat a . Budapesti Közlöny"-ből. — Külön melléklet: a „Döntvények gyűjteményének" egy ive, és a „magyar váltótörvénykönyvi tervezet" egy ive. }í Az ügyvédrendtartási törvényjavaslat a képviselőház osztályai által megvitattatván, már a központi bizottság tanácskozásainak tárgyát képezi, s örömmel constatálhatjuk, hogy — a mennyire az eddigi viták folyamából következtethetni, — mindazon elvileges intézkedései a javaslatnak, melyeknek foganatba vé'elétől nem csak a nagy közönség, de maguk az ügyvédek is a kar hanyatlott tekintélyének helyreállítását és emelését várják, daczára a sokoldalú támadásoknak, mindeddig érintetlenül fenntartatlak, a mennyiben az egyes szakaszokon tett módosítások elvi változtatásokat nem tartalmaznak, vagy ilyek csak egy osztályban javasoltattak, anélkül, hogy attól lehetne tartani, miszerint ezen osztály nézetei a javaslatnak a házban eszközlendő tárgyalására döntő befolyással leendnek. A javaslat főelvei: a szellemi és erkölcsi qualihcatió szigorú meghatározása és az önkormányzati jog megadása; e két alapelv körül merültek fel az eltérő nézetek s ezek azok, melyek a házban is elvileges vitát idézendnek elő. Vizsgáljuk tehát meg ezeket közelebbről; ezzel alkalmam nyilik egyúttal elmondhatni mindazt, mit a „Magyar Themis" hasábjain huzamosb idő óta megjelent czikkekre megjegyezni ismételve fenntartottam magamnak. A szellemi és erkölcsi qualificatió tekintetében a törvényjavaslat jelenlegi szerkezetében kimondja, hogy mint ügyvéd az ország biróságainál csak az működhetik, ki bármely ügyvédi kamara által az ügyvédek lajstromába felvétetett; hogy pedig valaki e lajstromba felvétetethessék, igazolnia kell, hogy teljeskorú magyar honpolgár, törvényszerű Ügyvédi oklevéllel bir és az ügyvédi kamara kerületében állandó lakhelye van; egyenesen megtagadandó a felvétel: ha a jelentkező csőd vagy gondnokság alatt áll, hi oly bűntett vagy vétség miatt fenyíttetett meg, vagy áll vizsgálat alatt, mely miatt őt az ügyvédség gyakorlatától el kellene mozdítani, vagy ha már az eddig fennálló törvényes szabályok szerint az ügyvédségtől bizonyos időre, avagy örökre el tiltatott. Az ügyvédi oklevél elnyerhetését a javaslat következő előfeltételektől teszi függővé: hogy a jelölt valamely belföldi egyetemen a jogtudorságot elnyerte, hogy a jogi és államtudományok befejezése és az elméleti államvizsgák, vagy egy szigorlat letétele után három évi joggyakorlaton volt — melyből legalább másfél év ügyvédnél, kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél töltendő, — és hogy az ügyvédi vizsgát, mely kiterjed a magyar közjogra, az anyagi és alaki polgári, büntető-, bánya-, úrbéri-, váltó- és kereskedelmi jogra, pénzügyi és közigazgatási törvényekre és szabályrendeletekre, a felében a budapesti illetve maros-vásárhelyi ügyvédi kamara tagjaiból, felében pedig az ügyvédi kamarához nem tarozó jogtudókból az igazságügyminiszter által alakítandó Ugyvédvizsgáló bizottság előtt sikerrel letegye. Az önkormányzati jog i kamarai szervezetben és a fegyelmi hatalom gyakorlatában nyilvánul; az ügyvédi kamarák hatásköre a javaslat szerint kiterjed az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvására, az ügyvédek jogainak megvédésére és kötelességei teljesítésének ellenőrzésére, továbbá a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása s korszerű reformok életbeléptetése iránti véleményadásra s javaslattételre; a kamarák fegyelmi hatalma csakis a fegyelmi vétségekre terjed ki; fegyelmi vétséget követ el azon ügyvéd, ki hivatása szerinti kötelességeit, vagy a jelen törvény rendeleteit vétkesen, de nem azon bűnös czéJzatból szegi meg, hogy ez által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzeu, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon, (mert az esetben már hivatali bűntett forog fenn, melynek illetékes bírája a rendes törvényszék,) ki magaviselete által az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét sérti és ezáltal tiszteletre és bizalomra méltatlanná válik, — ki világosan igazságtalan ügyekben konokul perlekedőknek eszközéül magát fölajánlja, feleket ilyen perek vitelére felszólít, vagy a felek részére nyilván haszontalan és alaptalan beadványokat szerkeszt, — ki díjazott közbenjárók által vagy egyéb botrányos módon feleket keres, — és ki a reája bizott ügyekben nevezetes hanyagságot és késedelmezésttanusit. A fegyelmi vétségek büntetései: szóbeli intés, Írásbeli feddés, pénzbírság 50 frttól 500 frtig, felfüggesztés az ügyvédségtől legfölebb egy évig, elmozdítás az ügyvédségtől, — ügyvédjelölteknél : intés, rendreutasitás, feddés, a joggyakorlati évek meghosszabbitása és a lajstromból kitörlés. A szóbeli és nyilvános fegyelmi eljárásban a vádhatározat és a véghatározat ellenében külön felebbezésnek, általában pedig igazolásnak és perújításnak és a felfüggesztés kérdésében külön felebbezésnek van helye; a fegyelmi hatóságot az ügyvédek és ügyvédjelöltek felett másodfolyamodásilag a legfőbb ítélőszék fegyelmi bírósága gyakorolja. Az előadottakban foglaltatik vázlata és lényege az egész javaslatnak, mely ellenében eddigelé különösen a qualaficatió tekintetében a jogtudorság és három évi gyakorlat, az önkormányzat tekintetében pedig a kamarai rendszer ellen történtek, többé kevésbé éles felszólalások ugy a hírlapokban, mint az osztályokban és az érdekelt körökben, mely utóbbiak egy része, nevezetesen az ifjúság, az átmeneti intézkedések ellen is élethalál-harczot küzd. Abban mindannyian egyetértünk, hogy az ügyvédség gyakorlatát — mint a javaslat indokolása is mondja, — nem lehet mint szabad ipart mindenkinek minden jogi képzettség megkövetelése nélkül megengedni, mert ha az ügyvédet méltán oly kiváló állás illeti meg az igazságszolgáltatás szervezetében, hogy annak egyik főtényezőjének tekinthető: akkor az ő képtelensége oly hátrányos volna a törvénykezés ügyére nézve, mintha a bírói állásnál nem fektetnénk súlyt a kellő képzettségre; hogy tehát kellő jogi képzettség nélkül az ügyvédkedés meg nem engedhető, ez iránt nem nyilványult nézetkülönbség; lényegesen eltérők azonban a nézetek a „kellő" képesség magyarázatában. Mig ugyanis sokan a jogtudorság megkivánásában puszta czimkórságot, de semmi mélyebb garantlát nem látnak, addig mások — és ezek közé tartozom én is, —a mai tanrendszer mellett csakis a szigorlatokban — jól megkülönböztessük a szigorlatokban, és nem a jogtudori czimben — találnak garantiát arra nézve, hogy a jelölt kellő elméleti képességgel fog a gyakorlat terére lépni ; mindaddig ugyanis, mig nálunk lehetséges az, hogy valaki magát valamely jogi tanintézeten magántanulónak beírassa s azután ügyletei után járva, csakis a vizsgák letétele alkalmával fusson át a jogi tankönyveken, — mindaddig még két-három évi tanfolyam ugy a hogy hallgatása után immel-ámmal letett államvizsgákról nyert bizonyítvány elégségesnek tartatik arra, hogy valaki elméletileg képzettnek tekintéssé^, — mindaddig, mig jogiskoláinknak annyi a sajátszerűsége, a hány jogiskola van, mig a tanfolyamok oly különbözők és a tanrendszer oly ingatag mint nálunk: addig csakis a szigorlatok azok, melyek az elméleti képzettség tekintetében azon garantiát nyújtják, a mely nélkül szakavatott és tekintélyes ügyvédi kart képzelni sem lehet. Az kétségtelen, hogy a szigorlatok terhesebbek, és költségesebbek, mint az akadémiai államvizsgálatok általában s némely akadémiákon divó vizsgák különösen, de abból nem az következik, hogy egyesek iránti könyörületességből vagy méltányosságból megelégedjünk avval, a mi lehullott kevés kenyérmorzsát nyújtanak a tudomány telt asztaláról egynémely jogi tanintézeteink, hanem csak az, hogy ha a jövő nemzedék tudományos képzettségére nézve garantiákat akarunk nyerni, reformáljuk gyökeresen tanrendszerünket; de mig az nem történik, semmi mélyebb indok nem létezik arra, hogy egyesek nyomasztó helyzete miatt egy egész kar becsületét, tekintélyét tegyük tönkre az által, hogy a jelenlegi rendszeretlen rendszer félszegségeit ápoljuk továbbra is. Az ellennézetüek egyébiránt nagyon sötét szemüvegen néznek a törvényjavaslat tervezte jövő elé, midőn az ügyvédeket, — mert az egyelőre C3ak Budapesten és Kolozsvárott letehető szigorlatoktól tétetik függővé az ügyvéddé lehetés — mármár kihalni látják; elnézve attól, hogy semmikép sem ártana, ha ifjaink megfelelő arányban iparkodnának a közélet egyéb igen há ladatos pályáin is tért foglalni, élő példa arra az orvosi kar, hogy a szigorlatok letevésének helyhez kötöttsége e hivatástól magában sen-