Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 1. szám - Az uj ügyvédi tariffa Bajorországban. 1. [r.]

hatónak, nem azért, mert nézetem szerint nem lehet a birót kirekeszteni, hogy hivatalból is ne ügyeljen fel, n ennyire szükségesnek látja, hogy az örökös kötelezettségeit teljesítse, és pedig azért nem, mivel örökös megnevezése nélkül p. o. álljon egy végrendeleti végrehajtó, ki a szállományokat, ha egyszer kiadta, többé nincs abban a helyzetben, hogy abból levonhassa, mi később felmerülve levonandó lenne, uiwu.uy « „<vb->..L.ki terhek fedezé-érc a szánt összeg nem lévén elég, a terhek fedezésére A szállományból kell hogy aránylagos levonás történjék. De azt sem lehet nézetem szerint érteni, miért ne mondathatnék ki, az, hogy a szállomány átadása különösen ha ingóságból á 11, csak a jogilletmény 1 etisztázásautánkövetkezhetik be! A fekvők után fizetendő jogilletmény pedig magában a hagyatékban fekszik!! A 94§-baniintézkedésnél a 3 napi időt tulszigornnak s kevésnek vélem, mert a gyakorlati életből tudjuk hogy a hátramaradott a vesztés fájdalma alatt az idő közt még magához nem térhetett annyira, hogy higgadt előadást tehessen s nézetem szerint az tehát 8 napig terjedhető időig volna kiterjesztendő. Továbbá a holttá nyilvánításban eljáró első bíróság volna arra kötelezendő, hogy arról a jogérvényes Ítélet átküldésével tegyen jelentést, mert már ebben is foglaltathatnak némi útba isazitó adatok. De kötelezendőnek vélem magát az örököst is arra, hogy a jogérvényes ítélettel a községi elöljárósághoz járuljon 8 nap alatt a haláleset felvétele végett. Ez által a 96. §. utolsó szakasza feleslegessé válnék. A 97 §-ban nem tartom helyesnek azon intézkedést hogy a hitelezők kérelmére vagyonbiztosításnak keresztülvitelére a községi elöljáróságot is felhatalmazza ; mert ez mint vitás kérdés nézetem szerint a bírói intézkedés tárgya lehet s kell hogy maradjon. A 101. §. intézkedése utolsó sorait oda vélném helyesebben módositandóknak, hogy a végrendeletet ki kell minden esetre hirdetni, tehát felolvastatni, de a kihirdetéskor óvakodni kell észrevételek jegyzőkönyvbe vételétől, mert az ok a per tárgyát képezik. A 105. §. intézkedéséről nézetem az, hogy az örökhagyó vagy örökösének hitelezője a liagyatéki leltározást ne eszközölhesse, s előtte csak a törvény rendes utja álljon nyitva s az alapon juthasson a hagyatékhoz követelésével. A 106 szövegében, melyben általában csak csekély értékű vagyonról van szó, ki kellene fejezni: csak ingójókat hagyotthátra" mert ingatlan javak átíratása, bármi csekély értékűek is, bírói közbenjövetel nélkül semmi esetre sem történhetik meg. Ugyané §. végén mellőzendőnek vélem az árvaszék közvetítését, mert helyesebbnek tartom, hogy a bíróság közvetlen érintkezzék a gyám s gondnokokkal. A 113. §. intézkedése semmi esetre sem helyeselhető nézetem szerint, mert a leltár kiegészítését nem lehet megtiltani, minthogy beismert téves tétel kiigazítását, vagy a leltárbatévedésből be nem vett javak felvételét nem lehet megtagadni csak ellenmondás esetében; kell, hogy a perreutesitás bekövetkezzék. Igen gyakori példák igazolhatnák nézetem helyességét, legyen szabad csak egy-kettőt felhoznom p. o. egy hagyaték leltároztatik, melyhezi örökösök egy része távol van, jogsérelmük történik, a kiegészithetés el van zárva és igy pert kénytelenek kezdeni a per pedig nemcsak felesleges költséget, de sok hátrányt szül, s addig a hagyatéki eljárás bevégzése szünetel; továbbá közhivatalnokok, ügyvédek lelkészek hagyatéka leltároztatván az elLunyt őrizetére bizott tárgyak, melyek minőségükből mint olyak fel nem tűntek utóbb rövid uton a hagyatéki állagból ki nem szakithatok, sem utólagosan feltalált javak ahhoz hozzá nem csadolhatók mert a leltár kiegészithetlen, tehát ismét oknélküli per — és igy felesleges bírói munka — 4 — s költség idéztetik, elő végől a kiskorúak a gyám kinevezése közti késedelem folytán a leltározásnál jelen nem lehetvén, a nagykorúak által a leltározás önhasznukra ejtetik meg a kiskorúak önérdekük veszélyéi e, sőt a perrel beálliható s meg sem mérhető későbbi veszélyek ellenére is a leltár kiegészitése miatt perelni kénytelenek vagy későbbi veszélyök elhárításáért a leltárba belenyugodni. A 114. §. intézkedése jogilag sem állhat meg, — minthogy az örökösi nyilatkozat be nem adója ugy vétetik, mintha az örökséget feltétlenül fogadta volna el. Hiszen jogerőszakolást törvényileg decretálni csak nem lehet, már pedig az érintett szakasz szerint határozottan az öiökség a hallgatóra crőszako'tatik akaratja ellenére ! Helyesebbnek vélném ott azon elv megállapítását, hogy az örökös az örökség elfogadása iránt világosan tartozzék nyilatkozni, mit, ha határozott idő alatt nem tenne, ugy tekintessék, mint ki örökigényéről lemondott. A 125. §. intézkedésével szemben nézetem szerint igenis az adósságok a leltárban hivatalból felszámitandók, s csak a kielégítés iránt nem léphet fel a bíróság, — mert előállhat azon eset, hogy a csőd hivatalból nyitandó meg. 121. §. Nézetem szerint nem lehet igazolni azon eljárást, hogy ha az örökösödésről bizonyítványt nyerő örökös terhes ügyletre lépett egy 3-ik személylyel, annak jogaira semmi befolyással ne legyen az, ha a bizonyítványt nyerőnek ellenfele, az örökösödési perben nyertes is lesz. Mert p. o. ha az örökhagyó tartózkodási helyét az utolsó években megváltoztatván, a hagyatéki biró elébe csak egy törvényes örökös jelentetik be, a bizonyítvány legjobb hiszemmel kiadatik, holott a hazában levő másik, harmadik stb. örökös csak idő folytán jő annak tudomására, hogy az örökség reá is megnyílott. A bejelentett örökös azonban, ha a birtokot eladja, a másik, harmadik stb. örökös ellenében mint fizetésképtelen elégtételre nem is 8zorittathatik. A 3 ik személy pedig, ki a jószágot megvette jó vagy rosz biszemmel, hogy ne felelne a megkárosított örökösnek azon elvnél fogva, hogy empt or debet este cautus! A 124. §. intézkedését sem helyeselhetem, mert nem az örökös részére kell gondnokot kinevezni, hanem a hagyaték mint jogi személy képviseletére, mivel azon esetben, — melyről a szakasz rendelkezik, még mindig csak a hagyaték áll I A 133. §. 4 szakasza ugy tűnik nekem föl, mintha a meghatalmazás hitelesítésének egy uj módját találná fel, mely homlokegyenest ellenkezik, a törvénykezési rendtartás 553. §. 2-dik szakasza rendeletével, holott a fél előtt nyitva áll az ut, költségkíméléssel bevallás mellett nyilvánitni képviselőt. A 130 ik §. 3 ik szakaszában be lehetne, sőt kellene foglalni nézetem szerint a birói eljárás részrehajlatlansága fedezéséül, hogyha többen vannak az örökösök a megállapított osztályrész sorozás utján adassék kinek-kinekát! Végül szabálytalanság nak tekintem azt, hogy az általános intézkedések a[novcllának végén állanak, ellenben véleményem szerint a birói illetékesség iránti intézkedés, az általános intézkedések s nem a szoros értelmű eljárás szabályzatai közé illenek, hová kapcsolatosan a Magyarországon kivül hagyatékokkali elbánás módozatai is sorozandók lehetnének. Ezek azon nézetek, — miket a perrendtartási novella örökösödési eljárása iránt kifejezendőknek véltem, s melyek után bevallom, hogy részemről nem hiszem, miszerint ezek után azon résznek kiváló sikerültsége igazolható lenne, sőt ellenkezőleg észrevételeim elején tett elismerések s minden előnyei mellett egyes rendelkezéseiben azt összeütközőnek, — sza bályzatában nem elég határozott és szabatos nak, végre kifejezéseire nézve hibásnak ítélem." Igen óhajtandó lenne, — azonban, ha a novella szabályzata felett minéltöbb- szakférfiú tenné meg észrevételét, a közérdek s ekkal Pontosabb, — mintsem hogy annak felismert helyzete felett hallgatni lehetne vagy kellene. , Az uj ügyvédi tariffa Bajorországban. y L Mult évi oki. í-én uj ügyvédi árszabály lépett életbe Bajo-országban. Az illető rendelet 9 részre oszlik és 100 §. t. foglal magában. Az első rész az általános liatározmányokat tartalmazza. A dijak osztályok szerint állapittatnak meg. Az 1. osztályba tartoznak az 5o frtig, a 2. „ az 5o — i5o „ „ 3. „ „ a i5o—3oo „ „ 4. „ „ „ 3oo-5oo „ » 5- » ,» „ 5oo —100 „ „ 6. ,, „ az 1000 frt túlmenő ügyek. Az idő szerinti számitásnál a megkezdett óra mint teljes óra számíttatik. Az utazásoknál az ügyvédek, ha a távolság 2'/j kilométernél többet tesz, az illető" dijakon kivül még 8 frtnyi napi dijat kapnak egy egész napra, fél napra pedig 4 frtot. Az országon kivüli ügyekben másfél annyi a napi dij. Ha éjszakán át is kénytelen az ügyvéd távol lenni, akkor napi diján kivül 3 frt 3o kr. kárpótlás jár neki. 6 óráig tartó távollét fél, 12 óráig tartó távollét pedig egész napnak számíttatik. Ha valamely napon több mint 12 óráig van az ügyvéd távol, akkor a napi dij másfél napra számittathatik. A napi dijon és az éjszakázásérti kárpótláson kivül az ügyvédeknek útiköltségeik is megtéríttetnek. Az ügyvéd által az ellenfélnek kézbesítendő vagy a törvényszéknél leteendő másolatok első ivéért 3o krajezár, a többi iveknél pedig oldalanként 4 kr. jár. A letisztázásért dij nem számittathatik. A levelezésekért az ügyvédek a postadíjakon kivül egyebet nem igényelhetnek. Pénzek beszedéseért az ügyvédek 5oo frtig i°/0-ot, 2000 frtig W/ó'0*? nagyobb összegeknél 1/«°/o-ot számithatnak. A törvényszékekhez vagy más hatóságokhoz való menetelért és más ilynemű működésért dij nem számítható fel. Ha valamely ügy képviselete s különösen a bizonyítási anyag gyűjtése rendkívüli időt és fáradságot igényei az ügyvéd részéről, ugy hogy a díjszabályzat tételei nem tekinthetők keilő kárpótlásnak, azon esetben a törvényszék által rendkívüli dijak is ítélhetők meg, melyek a kiszabott legmagasabb tételeket meghaladják. Ha valamely díjtétel a szabályzatban nincs megállapítva, akkor ennek kiszabása a bíróság hatásköréhez tartozik. Az arrha, mely az ügyvédi munka azon részének jutalmát jelenti, melyet a per megindítása előtt és annak folyamában teljesít, milyen az informátió, a perre vonatkozó írásbeli és szóbeli közlekedés a féllel és harmadik személyekkel, különösen a felhatalmazás, az okmányokba való betekintés stb., a mennyiben ezekért külön dij nincs meghatározva, különböző osztályok szerint alakul; igy a harmadik osztályig bezárólag 4 frt, a 4. osztályban 6 frt, az 5. osztályban 8 frt, a 6. osztályban 10 frt és felfelé. Az 50. frtot azonban meg nem haladhatja. Az informátiónál felmerüől költségek az ügyvédnek megtérítendők. A szóbeli jogvédelem dija a 3. osztályig bezárólag 4 frt, a 4. osztályban 6 frt, az 5-ben 8 frt, a ó-ikban 10 frt. Ha valamely tárgyalás több ülést vesz igénybe, minden ülésért külön dij fizetendő. A tárgyalás elnapolása ért, ha ez nem az ügyvéd személyében rejlő ok miatt történik, 1 frt van megállapítva. Az ítélet kihirdetésére megjelent ügyvédeknek szintén 1 frt jár. Végül a költségjegyzék dija oldalanként i5 krban van megállapítva.