Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 17. szám - Általános indokolás a magyar csődtörvény tervezetéhez. Folytatás

- 135 — lyet szereti azon központnak tekinteni, mely­ből minden reformnak kiindulnia kell. Ezelőtt a reform csak a birónak inquisitoriális szoká­sai ellen küzdött, ma a reformmal az államügyész­ség és a védelem nézetei is ellentétben vannak. Kisebb körben, pl. birák és államügyészek közt, a reform iránya aránylag könnyen meg­állapíttatik; de ha azután a védők is felállít­ják követelményeiket, az egész dolog du­gába dől. így áll a dolog a törvényjavaslatok készíté sével is. A törvényjavaslatoknak első alakjok­ban mindig egységes álláspontból kell kiin­dulniok és az első alap fővonásai csak egy kitűnő személy által vázoltathatnak. A szerint azonban, amint ezen személy az ügyészi, birói, vagy a védői kar tagja, azon ál­lás jut túlsúlyra, melyhez a javaslat készítője tartozik. A javaslatnak egyik vagy másik alapiránya a vélemény-adásia hivatott bizottság által csak igen nehezen változtatható meg, mert ezen bizottságok az egész munkálatot teljesen fel nem forgathatják, és valamely munkálat alapél veinek megváltoztatása annál nehezebb, minél egységesebb és átgondoltabb az egész javaslat. Második akadálya a biztos reformnak szerző szerint a mai jogértek elidegenülése a közjogtól. A jogi képzettség és működés súly­pontját mindenütt a polgári perrendtartás és az anyagi magánjog képezi. A jogász a praxis­ban elfeledi, hogy a bíróságok működése csak rés7e az egész államrendnek, mely sem a pol­gári sem a bűnvádi eljárásban nem leli hatá­rát. Minthogy azonban a bíróság és a bűnvádi eljárás a közjognak szerves részét képezi, en­nélfogva ezek szükségkép közjogi alapelvek által határoztatnak meg. Ma ezt a jogászok egészen szem elől tévesztik, és ha valaki köz­jogi szempontokat emel ki, azonnal hallható, hogy „politikai" indokok az igazságszolgálta­tási intézmény köribe ne vonassanak be. In­nen van az, hogy a jogászok elvesztik tekinté­lyeket és a bűnvádi eljárás főkérdéseinek el­döntése a társadalom szélesebb köreinek jut feladatul. A reform harmadik akadályának tartja szerző a mai kor jogérzetének hiányos kifejlő­dését. Közös jellemvonása ez mindazon idő­szakoknak, melyekben a vagyon átalakul és az államnak a társadalommal való összekötte­tése készülő félben van. A régi rendi alkot­mány feloszló félben van és a társadalom újjá­alakulásában az érdekekek ellentétességénél fogva még nem jöhetett létre biztos megálla­podás. Minden elem küzd ugyan a képviselte­tésért, de a „jog szentsége", melyről oly sokat beszélnek, csak a magánjogra szorittatik, míg a közjogban minden társadalmi osztály csak saját részét tartja szentnek az államban; ezen állítást elismeri mindenki addig, míg az ellen­pártról van szó. de csak vissza kell tekinteni néhány évtizeddel és könnyen látható, hogy ezen nézetek általánosak. Nem kell azonban kétségbe esni állapo­tunk felett. A társaság mindig csakis igényei összeegyeztethetlenségének utján jut a közjog sajátszerű rendének elismeréséhez. Az ellenté­tes érdekek kiegyeztethetlennek látszó vitájából keletkezik aztán az állandó jogi és erkölcsi rend, mely mindnyájunk felett őrködik. — Látható már ezekből is, hogy szerző a. bűnvádi eljárás kérdéseit leginkább köz­jogi szempontból veszi szemügyre. De épen ezen oldalai e kérdéseknek azok, melyek a vitásabbak és melyeknek eldöntése okozza a legnagyobb nehézségeket; mert ezek a leg­alkalmasabbak arra, hogy az állam és a tár­sadalom érdekeinek összeütközésére okot szol­gáltassanak. Gneist élénk érzékkel bir mind­két momentum követelményei iránt; érveinek élét azonban a jelenleg kétségtelenül tulhatal­mas állami közegek absorbealó törekvései el­len irányozza Ő a társadalmat az állammal egyenjogú félnek tekinti, és az ő programmjaaz, hogy e két érdek az egymással való békés megélhetés czéljából egyességre lépjen ezen elv alapján: clara pacta, boni amici. — Hogy miként véli ezt különösen a bűnvádi eljárás kérdéseire nézve létesithetőnek, következő köz-I leményeinkben fogjuk vázolni. Legközelebb az államügyészségről és a magán vádnak ehez való viszonyáról szólunk. Dr. Fayer László. Vegyes közlemények. Egyleti hírek. * (A magyar jogászgyülés ál­landó bizottsága) f. hó 19-én tartott ülé­sében elfogadta az albizottság által az alap­szabályok és ügyrend némely szakaszaira indítvá­nyozott módosításokat, s azokatinditványképen a teljes ülés elé rendelte terjesztetni. Az évi jelentés szerkesztésére egy hetes bizottság kül­detett ki, melynek tagjaivá: Dr. Hoffmann Pál, H o d o s s y Imre, Sárkány József, Dr. Sí eg mund Vilmos, Szabó Miklós, Dr. Szi­lágyi Dezső és Vaj kay Károly urak vá­lasztattak. * (Azötö'dik magyar jogász­gyülés évkönyvének) első kötete, mely az indítványokat és véleményeket tartalmazza, már megjelent és szétküldése már megkezdetett. Különfélék. * (A pesti királyi tábla) folyó évi márczius hó végéig terjedő ügymenetének ki­mutatása szerint 1873. évről hátramaradt 4902 polgári, 31 úrbéri, 283 váltói, 1664 büntető, összesen 6880 tigydarab ; 1874. márczius végéig hozzá érkezett 14,435 polgári, 226 úrbéri, 1555 váltó, 7097 büntető, összesen 23,313 ügydarab; márczius végéig volt tehát elintézendő 19,337 polgári, 257 úrbéri, 1838 váltó,*8751 büntető, összesen 30,193 ügydarab; ezekből 1874. már­czius végéig elintéztetett 14,527 polgári, 203 úrbéri, 1457 váltó, 7885 büntető, összesen 23,072 és maradt hátralékban 4810 polgári, 54 úr­béri, 381 váltói és 1876 büntető, összesen 6121 ügydarab. * (Igazságügyi törvényjavasla­tok.) A büntető törvénykönyvre, valamint az 1868. 54. t. cz.-ben foglalt polgári töóvónyke­zési rendtartás módosításaira vonatkozó törvény­javaslatok, hallomás szerint, legközelebb fognak az igazságügyminiszterium által a miniszterta­nács elé terjesztetni. Szintúgy az úrbéri viszonyok­kal öszszefüggő jogviszonyok végleges rende­zésére vonatkozó horvát törvényjavaslat is el­fogadás végett a minisztertanács elé fog hozatni. * (Az ügyvédség gyakorlatától ideiglenesen eltiltottBunJánosravo­natkozólag) a kir. igazságügyminiszteráltal f. évi 3615. BZ. a. kiadott, s a hivatalos lap­ban f. évi febr. hóban közzétett rendelet ugyan­csak a kir. igazságügyminiszter által ujabbi hivatalos jelentések alapján oda módosíttatott, hogy a nevezett ügyvéd nem ismeretlen tartóz­kodásu, hanem jelenleg is Baján lakik, s hogy azért függesztetett fel ideiglenesen az ügyködéstől, mert jogerejü birói végzéssel bünvád alá vétetni rendeltetvén, ezen kiviil különnemű bűnvádi fel­jelentések következtében, ellene a bajai és oravi­ezzbányai kir. törvényszékeknél vizsgálat van folyamatban. * (Nádassi Terstyánszky Fe­rencz,) előbb Budapesten lakott, jelenleg is­meretlen tartózkodásu ügyvédet, többrendbeli bűntények miatt lett elitéltetése folytán, a kir. igazságügyminiszter 1874. évi 11,540. sz. a. kelt rendeletével, a pesti és marosvásárhelyi kir. táblák területén az ügyvédség gyakorlatá­tól eltiltotta. *(A kolozsvári egyetemen) a mult tanév első felében a jogtudományi kar­nál 169 rendes és 4 rendkívüli, összesen 173, a második félévben 157 rendes és 1 rendkívüli, összesen 158 hallgató volt. Jogtörténeti vizs­gát tett 30, biróságit 17, államtudományit 10, összesen 57. Jogtudori szigorlat volt 5; jogtu­dorrá avattatott 1. * (Legújabb csődök) a budapesti keresk. és váltótörvényszéknél: Mayerffy Béla bejegyzett ügynök ellen, perügyelő Ma­tísz Pál, bejelent, határidő július 15—17. [ Kivonat a „Budapesti Közlöny" Ml' A nagyszombati kir. ügyészség felügyelete alatt álló börtönhöz börtönfelügyelővé K o 11 á r s z Antal m. k. honvédőrmester; a csáktornyai kir. ügyészség felügyelete alatt álló börtönhöz börtönfelügyelővé S c h u c h Pál m. kir. honvédelmi minisztériumi díjnok-P 1 a n k Gyula beszterczebányai törvényszéki joggya­kornok, ugyanazon törvényszékhez aljegyzővé; S o­m o g y i Károly volt csongrádmegyei közigazgatási irnok a hódmezővásárhelyi kir. ügyészséghez Írnokká ; Ro zm an it s Kálmán pécsi törvényszéki dijnok a sásdi jbirósághoz írnokká; Schön Vincze csik-szereda. törvényszéki segédtelekkönyvvezető ugyanoda telek­könyvvezetővé; az ungvári kir. törvényszékhez Írnokká Szo bonya Gyula ungvári kir. kincstári uradalmi dijnok ; a kis-várdai kir. járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá Oláh Gyula ügyvédi joggyakornok; P a v e 1 u János naszódi törvényszéki irnok ugyanazon törvényszékhez irodatisztté ; a szent-gótthárdi törvény­székhez Kirchk asz Ignácz tőrvényszéki telek­könyvi irnok II. osztályú segédtelekkönyvvezetővé, Horváth János telekkönyvi dijnok pedig telek­könyvi írnokká ; K o p ó r Győző balassa-gyarmathi törvényszéki dijnok ugyanazon törvényszékhez Írnokká. Á thelyezések. B e d e Gyula fehértemplomi kir. ügyész a te­mesvári kir. törvényszékhez, hasonló hív. minőségben oaját kérelmére. Árverések. Nedelkovics Ankiera hagyatékától Fritunácz Döme részére lefoglalt 5815 frtra becsült ingatlan Mellenczében máj 16. a n.-becskereki tlkvi tszék által, ig. ad. máj. [88] Kovács Jánostól a k.-várdai takarékpénztár részére lefoglalt 12,400 ftra becsült ingatlan máj. 15. Esszenyben a nyíregyházi tlkvi tszék által, ig. ad. máj. 5. [87] Kesztenbaum Mártontól Rosenbaum Ferencz ré­szére lefoglalt 1778 ftra becsült ingatlan máj. 15 Es­senyben a nyitrai tlkvi tszék által, ig. ad máj. 5. [87] Kohn Vilmostól a b.-gyarmati takarékpénztár részére lefoglalt 935 ftra becsült ingatlan május 4. B.­Gyarmaton a b.-gyarmati tlkvi tszék által, ig. ad. máj. 5. [87] Lopatka Mihály ifj. Tancsovics János és József­tói Fischer Dávid részére lefoglalt 508 írt 25 krra becsült ingatlan augusztus 3. Mohácson a n.-szombati tlkvi tszék által, ig. ad. máj. 5. [87] Tánczos Jánostól Ehrenwald Jónás részére lefog­lalt 2059 frtra becsült ingatlan aug. 7. nagy-szombati tlkvi tszék ált. ig. ad. máj. 5. [87] Partényi szül. Baumkirchner Magdolnától Riedl János részére lefoglalt 957 frtra becsült ingatlan april 30. a budai tlkvi tszék által. [87] Brdarits Zsivkotól Tauszig Ignácz részére lefog­lalt 5637 frtra becsült ingatlan apr. 20. Lőcsön a pé­csi tlkvi tszékáltal. [85] Agits Jánostól Anzelmo Alojzia részére lefog­lalt 45 frtra beesült ingatlan május 18. Tökölben a pestvidéki tlkvi tszék által. [85] Szencz Albert és nejétől Tűrések C. M. részére lefoglalt 6750 frtra becsült ingatlan máj. 17. Újvidéken az újvidéki tlkvi tszék által, ig. ad. máj. 3. [85] Grezlé Emília és Vajda Jánostól lefoglalt. 1500 frtra becsült ingatlan maj. 13. Kalocsán a tlkvi tszék által [73] Bay Sándor és Nagy Andrástól a Tokaj hegy­aljai takarékpénztár részére lefoglalt 1416 írt 66 krra becsült ingatlan máj 18. Csobajon a nyíregyházi tlkvi tszék által. ig. ad. máj. 4. [86] Csuka Mihály illetve ennek jogutóda Singer Alajostól özv. Beutner szül. Lohr Teréz részére lefog­lalt 9609 frt 27 krra becsült ingatlan máj. 16. Pesten a pesti tlkvi tszék által, ig. ad. máj. 4. [86] Erdélyi Dávid Károly és Györgytől a sellyei uradalom részére lefoglalt 4766 frtra becsült ingatlan aug. 5 Zsigárdon a nagyszombati tlkvi tszk által, ig. ad. máj. 4. [86] Dragits Maxatól Spitzer Izrael és fia részére le­foglalt 3705 frtra becsült ingatlan máj 8. Aradon az aradi tlkvi tszék által, ig. ad. april 29. [83] Zgerdia Jákobtól Botos Pan részére lefoglalt 1505 frtra becsült ingatlan Komoristyén máj. 18 az oraviczabányai tlkvi tvszék által, ig. ad. april 29. [33] Olcsváry Pál hagyatékától Olcsváry György ré­szére lefoglalt 1627 frtra becsült ingatlan máj 18 Al­só-Bereczkiben a sátor-alja-ujhelyi tlkvi tszék által, ig. ad. april 29- [83] Tolnay Klárától Tolnay Ferenczné részére lefog­lalt 2256 frtra becsült ingatlan Vámoson máj. 26. a győri tlkvi tszék által, ig ad. april 29. [83] Szuszán Rózsitól Purv Lázár részére lefoglalt 381 frtra becsült ingatlan május 6. Déván a dévai tlkvi tszék által, ig. ad. april 29. [83] Bottá Gligortól Ulika Juon részére lefoglalt 361 frt 50 krra becsült ingatlan május 9 Petrányban a belényesi tlkvi tszék által, ig. ad. april 29. [83] Léstyán Gyula és Máttyus Elizától bikafalvi Mathé Pál részére lefoglalt 2056 frtra becsült ingók Felső-Sófalván május 6. a parádi jbiróság által. [83] Keresztes Árpád és Róza ugy Vadas Otíliától a cs. kir. szab. nemzeti bank részére lefoglalt 12000 frtra becsült ingatlan Maros-Solymoson máj. 7-én a dé' vai tlkvi tszék által. [83]

Next

/
Thumbnails
Contents