Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 13. szám - Névtelen levelek a Magyar Themis szerkesztőjéhez. 5. [r.]

- 99 — Szemle. A huszonegyes bizottság kilenczes albizottságának javaslatai. Budapest, márcz. 24. (—r)A21-es bizottság kilenczes albizottsága bevégezte működé.«étés jelentésének vázlata nyilvánosságra került. Hogy mennyit vél ezen albizotts költségvetésben megtakarithatónak, az bennünket itt közvetlenül nem érdekel. KiemelendŐnek tartjnk azonban, bogy az albizottság az igazságügyi rendes költségvetést a legközelebbi 3 évre, ha jól vagyunk értesülve, evenként 10 millió írtban állapította meg, és igy körülbelül 1 millió kétszázezer frtnyi megtakarítást vél évenként e téren eszközölhetőnek. Ennek nyomán a jelentés mint megtakarítási rendszabályokat, az igazságszolgáltatásra nézve azt javasolja, hogy a mezei és rendőrségi ügyek, a vásári bíráskodás, a vadászati kihágások, a kisebb kihágások és rendőri ügyek á tadandók lennének a közigazgatási tisztviselők hatáskörébe. Továbbá ajánlja a bizottság a birói felelősségről szóló törvényjavaslat módosítását, és pedig oly irányban, hogy a törvény alapeszméinek fenntartása melleit, a hanyag és birói teendőinek ellátására nem éléggé képes biró a törvény utján fegyelmi eljárás mellett elmozdittat-Biráink ezen törvény alapján .állalták fel hivatalaikat és azt hiszszük, hogy ha valaki nem képes megfelelni birói teendőinek, akkor legfölebb csak nyugdíjaztatásról, de nem elmozdításról lehet szó. Ha azonban még ezen is tul akarja magát tenni a törvényhozás és most egyszerre szigorúbban kiván eljárni az alkalmatlanoknak bizonyult birák iránt, ezen intézkedést a legnagyobb bizalmatlansággal kell fogadnunk, különösen azért, mert nem az igazságszolgáltatás javítása érdekében, hanem mint pé n z ti gy i rendszabály czéloztatik behozatni. A hivataluk ellátására alkalmatlan birák irányában követendő szigorú eljárás feltétlenül nem roszalható ugyan, ha tisztán az igazságszolgáltatás javítása érdekében vétetik foganatba, de hogy fegyelmi tárgyalások indíttassanak meg azon előlegcsen kimondott czélzattal, mint itt történik, hogy ez uton a költségvetésben megtakarítások eszközöltessenek ez bíróságainknak amúgy is nyomott szellemére a legroszabb hatást gyakorolná. Y Névtelen levelek Az első határozmányokra véleményünket már ismételten elmondottuk; a legutolsó határozmányt.nem vagyunk képesek kellőleg felfogni. Ha a biró hanyag, senki sem ellenzi, hogy érdeme szerint büntettesék. De más eset forog fenn, ha birói teendőinek ellátására nem képes. A birák áthelyezéséről és nyugdijázásáról szóló 1871. évi t. cz. kimondja, hogy a biró testi és szellemi fogyatkozás esetében a törvényszék elnöke által felhivathatik nyugdíjazási kérvényének beadására, és ha az illető nem tesz eleget ezen felszólításának a fegyelmi bíróság a nyugdíjazást kimondhatja. 1871. július 25-én kelt Einführungsgesetz II. czikke az 1855 május 21, illetőleg 1858 február 7-ikén kelt törvények azon részét, mely a közjegyző mint bírósági biztos alkalmazásáról szól — fenntartotta. Ezek szerint következő teendők ruháztathatnak a közjegyzőre : halálesetrőli felvételek és zárlatok, és minden a hagyatéki és gyámi eljárásban előforduló ügyek, ha ezek birói functiót fel nem tételeznek, becslések és ingók árverései peres és peren kivüli ügyekben, ingatlanok árverése peren kivüli ügyekben, osztályok szerkesztése és gyámi számadások megvizsgálása. A bajor törvényből figyelmet érdemel, hogy azon te endőkön kivül, melyekkel a bíróság a közjegyzőt meg bizhatja mindazon árverések, melyeket eddig bíróságok teljesítettek, de különösen ingatlanok árverése a közjegyző kiz árólagos hatáskörébe tartoznak. a ,,Magyar Themis" szerkesztőjéhez. / v. Legújabb időben, midőn tapasztaljuk, mire vezetett a jelszók politikája, bátran lehet, mit elébb a jó hirnév érdekében kerülni kellett, ezen jelszók jogosultságát bírálat alá venni. Igazságszolgáltatásunk szándékolt reformjaiban a „közvetlenség és szóbeliség" is jelszóvá lőn. Magam sem a tollnak sem a szónak mestere, bár a jelszók politikáját és magát a köz vétlenséget és szóbeliséget viszonyaink között nem pártolom, nem találtam alkalmat szót emelni akkor sem, midőn a magyar jogászgyülés ha jól tudom, ellentmondás nélkül, nyilatkozott a szóbeliség és közvetlenség mellett. Én — mellesleg mondhatom — nagy súlyt fektetek a magyar jogászgyülés enunciatióira, ha ezek tapasztalt és tudományos magyar jogászoknak köszönik keletkezésüket, de megvallom, hogy kii 1 földies jogászok, ha ugy nevezhetem őket, kiknek minden második szavuk Anglia, előttem akkor, midőn hazai viszonyaink megítélése forog szóban, nagy sulylyal nem bírnak. Ne csodálkozzék ennélfogva, ha az olvasottság előtti minden tiszteletem mellett oly jogászgyülési határozatokhoz, melyeket viszonyainkkal megegyezhethetőknek nem tartok, hozzá nem járulhatok. így vagyok a szóbeliségre és közvetlenségre fektetett polgári peres eljárással, melyről most vagyok nézetemet elmondandó. Minden peres eljárásnak, legyen az bármily rendszerű, a gyorsaság mellőzhetlen kellékével kell birnia. Minden peres eljárás rosz ha lassúsága a per kimenetelét majdnem közönyössé teszi, mert alperesnek érdekét a per elhúzására és a végrehajtás eredményességének meghiúsítására, roszlelkü perlekedésre irányozza. A roszlelkü perlekedés és a perlekedési viszketeg pedig, mely utóbbit sokan a magyar ember merev jog- és igazságérzetével hoznak kapcsolatba, saját nézetem szerint aközerkölcsiség hanyatlásának és a jogérzet hiányának szomorú kórjelenségei épugy, mint a személyi és hivatalbeli tekintély tünése a polgárokbani kötelességérzet nagy hiánya, a polgári erények lazulása: a történet tanúsága szerint Róma ledőlésének emlékeztetői. Az a rontás-bontás és előretörés abstract elméletek fonalán mitsem ér, orvosolni kell az észlelt bajokat, de nem homoeopathice, hanem erős allopathicus szerekkel. Ha egy nép perlekedő, ezen gyökeres bajon segíteni kell, de nem az által, hogy a perek szépen lefolytattassanak, s hogy alkalmasiskolájuk legyen az ügyvédeknek a szónoklásban magukat gyakorolni, hanem oly intézkedések álfa', melyek a perek kevesbtilését eredményezik. S erre nézve minden peres eljárások közt nézetem szerint, az érdemel elsőséget, mely a pereket leggyorsabban befejezvén, az adóst kötelezettségének teljesítésére legelébb szorítja. Előkészítő periratok mellett azonhan senki sem állithatja jó lelkiismerettel és elfogulatlanul, hogy a közvetlen és szóbeli eljárás ügyvédi és birói viszonyaink közt elébb vezetne czélhoz, mint a gyorsan és főleg a kezelésben gyorsan keresztülvitt írásbeli eljárás, a mint az —persze nem példányszerüleg — mai nap nálunk érvényben áll. Nem mondhatom ugyan, hogy a jelenleg divó írásbeli eljárás a peres eljárás idéálját képezné ; de eltekintve attól, hogy ideális viszonyok nem léteznek, bátran állithatom, hogy az 1868. LIV. törv. czikkben szabályozott rendes eljárás keretén belül aligha nem minden per 6 hónap alatt végelintézését nyerheti. A legnagyobb baj ugyanis o't van: hogy a perfelvételi határnapok szükségtelen hosszuk : hogy még alperes meg nem jelenése esetében is a birói határozat meghozatala hónapokat vesz igénybe, daczára annak, hogy az előadónak ily esetben a blanquetta kitöltésénél egyéb dolga nincsen; hogy hitelesített könyvkivonatra alapított és egyáltalában olyan perek, melyeknek elintézése az előadó részéről egy negyed óránál több időt igénybe nem vesz, és a hol semmiféle hosszabb bizonyító eljárásnak helye nincsen, egy hónapról a másikra aluszszák az előadó szekrényében zavartalan álmukat; hogy voltak: hatan különböző korban rángatozások közt multak ki, mig hatan a nő rohamai alatt idő előtt születtek. Szabályként tekinti, hogy a fiu az atyától, a leány pedig az anyától örökli a bajt. (Taylor) Morei, ki az örökösödés viszonyait kiválóan kutatta, leírja ezen örökölt téboly (folie hérédlitaire) különböző jelenési módjait fokozatos előrehaladásában azon^ alakjától kezdve, mely a szülők ideges vérmérsékletének felcsigázott izgatottságában jelenkezik, egészen azon fokig, hol a születéskor meglevő bambaság, ostobaság és hülyeség képében lép fel, egybekötve a test elatnyulásával. A közbeeső kiváló érdekű alakok oly egyéneknél fejlődnek ki, kik már korán nagyfokú izgékonyság, ferdeségek, túlbecslés, egyoldalú értelmi képesség mellett nemi kicsapongásaik és egyáltalán inkább különczködő cse lekményeik mint zavart beszédeik vagy erkölcslelenségük által tűnnek föl. Eszguiral az ily egyéneknél mutatkozó kttlönczködést szenvedélyességét és feltűnő magaviseletet öröklésből származó kezdődő téboly jeleinek tartja. Az örökölt hajlamban és értelmi betegségben szenvedő egyéneknél még a következő jellemsajátságok vehetők észre. Korai, egyoldalú értelmi tehetségek, magasabb szellemi képesség hiányával, korán mutatkozó hajlam a kegyetlenségre és gonoszságra, izgékony jellem és ábrándos modor, meggondolatlanság az élet közönséges cselekedeteiben. Mindez fokozódik az ivarérés idejében. A lehangoltság időszakai, melyek az egyént a munkára képtelenné teszik váltakoznak felmagasztaltsági állapottal, melyben az illetőn izgatottság, nyugtalanság, mozgékonyság és „munkaláz" feltűnően mutatkozik. Különczködéseik és képtelen ferdeségeik által ez egyének annyira feltűnnek, hogy „eredetiségeknek", „hóbortos lángeszüeknek," „félbolondoknak" gúnyaltatnak. Bár ilyenkor meglevő elmeháborodásról még alig lehet szólni, mégis a legcsekélyebb okok rendesen bűnre ösztönzik ez embereket, erős szenvedélyeik bosszú bírvágy, megadják a lökést a rögtöni, kényszerítő, ösztönszerű cselekedetekre, gyujtogatásra, gyilkosságra, öngyilkosságra, ugy hogy a kitört téboly fölött többé kételkedni nem lehet. Mint testi jelenségeket olykor észlelhetni rendellességeket a koponyán, elsatnyult növést, elkésett ivarérést, és a nemző részek fejlődési hiányait. A búvárok azon mindinkább igazolt állításukat, mely szerint ezen örökölt téboly az agy szöveti és táplálkozási rendellenességein alapúi, ezen egyéneknek az indulatok és szeszes italok irányában tanúsított magatartásával igazolják. Tapasztalhatni ugyanis, hogy ily embereknél az indulatok könnyen fellepnek és mindenben kórtani jelleggel birnak, gyakran erős vértorlódási tüneményektől kisérvék, és többnyire a múlékony dühösségi roham jellemét öltik fel. Ép úgy tapasztalhatni, hogy ily emberek, rég mielőtt tébolyuk kitört volna a szeszes italok irányában feltűnő türelmetlenséget mutattak, úgy hogy részegségükben csakhamar tévengésbe, eszméletlenségbe estek és őrjöngési ingerültséget mutattak. Az itt vázolt egyének azok, kik fölött az orvosi vélemények gyakran annyira eltérők, és nem tagadhatni, miszerint nagy nehézséggel jár ezek lelki állapotának meghatározása mindaddig, mig az elmeépség és betegség határvonalán állóknak tekintendők és mig nem sikerül kimutatni, hogy valóban agybetegségben szenvednek. Helyes ítéletre ezen esetekben végtére is az elme eltérésének fokozata az élettani szélességtől fog vezethetni. Ezen egyének azok, kiknek iszonyatos tettei az orvosokat úgy mint a bírákat megdöbbentik, és önkényt kételyt támasztanak be beszámithatóságuk iránt, és mely tettek megfejtése czéljából a törvényszéki orvastaniirók a legkülönfélébb, de kevéssé kielégítő őrjöngési osztályozásokat állói ttták fel. Ezen egyének jó részben már kora ifjúságuktól fogva feltűnnek értelmök és kedélyök tompasága miatt, nehezen tanulnak és minden javítási kísérletnek ellenszegülnek, jókor, valószínűen veleszületett ösztönüknél fogva minden gonoszságra és kicsapongásokra hajlanak, a miatt a fegyházakat népesitik és egyéb ártalmas mozzanatok közreműködésével végtére e bambaságnak esnek áldozatúl.