Magyar Themis, 1874 (4. évfolyam, 1-56. szám)

1874 / 12. szám - A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. 11. [r.]

Negyedik évfolyam. 12. szám; Budapest, márczius 19. 1874. Megjelenik minden csütörtökön; a, magyar jogászgyűlés" tartama alatt naponként. MAGYAR A kéziratok a szerkeztőséghez, a megrendelések és reklamátiók a kiadóhivatalhoz intézcndök. Bérmentetlen levelek és küldemények el nem fogadtatnak. THEMIS ELŐFIZETESI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tára" és a „Döntvények gyüjtemények mellékletekkel együttesen: egész évre 10 írta félévre 6 frt., negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről legczélszerübben postautalvány utján kéretnek beküldetni. Szerkesztői iroda: kalap-utcza 6. az. Kiadó-hivatal: nádor-utcza 6. sz, EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A BUDAPESTI, KOMÁROMI, SZABADKAI, KECSKEMÉTI ÉS UNGVÁRI ÜGYVÉDI EGYLETEK, A BUDAPESTI ÜGYVEDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE ÉS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Külön mellékletek: "Döntvények gyűjteménye" „Igazságügyi rendeletek és törvényjavaslatok tára. u Felelős szerkesztő: Dr. Siegmund Vilmos. Kiadó-tulajdonosok: Légrády testvérek. TARTALOM: A jogakad magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. Rupp Zsigmond törvényszékig biró urtól Budapesten. XI. — Szemle. (Az igazságügyi miniszterium jelentése. A jogakadémiák magántanulóira vonatkozó miniszteri rendelet. Gneist legujabb műve. ) — A váltóhamisítás esetében követendő eljárásról. Tokaji Nagy Lajos urtól a budapesti kereskedelmi és váltótörvónyszék birájától. — Nehány szó a sommás ügyekben hozott makacssági ítéletekről. Dr. Zsigmondy Jenő . — Fegyelmi eset. Kaan Ágoston ügyvéd urtól Budapesten. — Könyvészet. (A Dietrich-féle perrend-javaslat. ) Dr. Fayer László ügyvéd urtól Budapesten. úrtól Budapesten. — A kecskeméti ügyvédi egylet észrevételei az ügyvédrendtartási törvényjavaslat felett. (Folytatás). — Vegyes közlemények, leti hírek. — Különfélék. — Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. — Külőnmelléklet: a „Döntvények gyűjteményének" egy ive. Egy-A MAGYAR THEMIS, (mely hetenként egyszer, a jogászgyülés tartama alatt naponként jelenik meg), 1874. évi április 3-án kezdi meg negyedik évfolyamának második évnegyedét minek folytán kérjük az előfizetéseket mielőbb megujítani, illetve az uj megrendeléseket idejekorán eszközöltetni, miután fölös számokat nem nyomatván, utóbb teljes példányokkal nem szolgálhatnánk. Előfizetési dijak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel: ) A „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi törvényjavaslatok és rendeletek tárá"-ra és a „Döntvények gyüjteményé"-re együttesen negyedévre: 2 irt. 50 kr., félévre 5 frt. egész évre 10 ft. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „MAGYAR THEMIS" kiadó-hivatala A magyar közjegyzőségi törvényjavaslat. Rupp Zsigmond budai kir. törvényszéki biró urtól Budapesten. XI. Hatáskör. (Folytatás) Különös szabályok. A közj. okmány végrehajthatósága. A modern közjegyző hatáskörében két, egymástól teljesen különböző hivatást találunk. A főhivatás: oly nyilatkozatok, jogügyletek és tények felett, " melyekből jogok kívántatnak lészármaztatni — okiratokat felvenni. E hivatásban a közjegyző a bíróságoktól és az állam minden egyéb közegétől teljesen függetlenül jár el — e hivatás kedveért ruháztatik fel a közjegyző közhitelességgel és ez képezi tunlajdonképen az intézmény czélját is. Ide tartozik az okiratok őrzése és beadványok szer kesztése is. — A mellékhivatás, melyet a különbféle particuláris törvények az évek hosszu során át különböző terjedelemben a közjegyzőre ruháztak: a bíróságoknak támogatását perenkivüli, sőt itt-ott még peres ügyekben is — képezi, és e hivatást a közjegyző mint bírósági kiküldött illetőleg biztos — tehát függésben a bíróságtól — teljesiti. A) A közjegyző fenebbi főhivatását illetve, a javaslat 53. §-a következő teendőket utasit a közjegyző hatáskörébe: a) közokiratok és b) végrendeletek felvétele, c) tanusítványok (t. i. okmányok kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak hitelesítése, okirat előmutatása, időpontjának bizony bizonyítása, életbenlét bizonyítása köz- és választmányi gyülések határozatainak hitelesítése, tények bizonyítása, értesitvéryek és váltóovások) d) okiratok és értékneműek őrizete és e) eredetiek megőrzése. A közjegyző e hatásköre, mely csak a perenkivüli eljárásra szorítkozik 4C) korlátlan — nem szorítja azt meg a javaslat (az osztrák, bajor és franczia törvények példájára) még a legkényesebb jogügylet kedveért sem, mint ezt a legtöbb német törvények még jelentéktelenebb ügyletek tekintetében is teszik, 47) De nem kizárólagos e hatáskör, vagyis a bíróság concurrentiája e teendőkben ezentúl is fentartva marad, ez — Francziaországot kivéve, hol amint már említettük, a közjegyzői hatáskör a legélesebben van a többi jogfunetionariusokétól elválasztva 48), az egész nyugoti continensen is igy van — még kevésbé lehetne pedig nálunk a bíróságok concurrentiáját kedvezőtlen közlekedési viszonyaink s a közjegyzők szétszórtságánál fogva megszüntetni. A közjegyző e hatáskörébeni eljárásának s a közjegyzői okmány kellékeinek és hatályának speciális szabályaikul tüzetesebben szólani (bár mennyire képeznék éppen ezek a közjegyzői okmány megtámadhatlanságának főgarantiáit) szükségesnek nem tartjuk azért, mert ezeket a javaslat legnagyobbrészt úgy vette át, a mint azokat a nyugati álllamokban több százados gyakorlat kifejlesztette. Kiemelendőknek csak a következőket tartjuk: a) a 60. §. a causae cognitióta közjegyző részéről biztosija oly értelemben és hatálylyal, hogy a közjegyzőt utasítja, miszerint ügyeljen, hogy az ügylet, a melyben közreműködése fel-4S) Vannak német államok, melyekben a közjegyző peres ügyekben is járhat el, p. eskük kivétele, tanuk kihallgatása és felebbezések elfogadása által. Az 1 -ső miniszteri (előadói) javaslat megengedte, hogy a közjegyző bűnvándi ügyekben a vádlottat védhesse. Ezt a törvényjavaslat eltörlötte. 47) Ott t. i. hol az úgynevezett bírósági kényszer (Gerichts-Zwang) fenáll. A majdnem nevetséges szükkeblűség legfeltünőbb példáját e tekintetben Poroszo r s z á g mutatja. Az itteni különféle törvények elszórt rendeletei 31 (!) oly jogügyletről rendelik, hogy okvetlenül a bíróság előtt köttessék, ilyenben aztán a közjegyző legfelebb csak mint jogi tanácsadó és mint az okmány fogalmazója léphet fel. A legfontosabb ezek: vakok és süketnémák szerződései, az elévülésrőli lemondások, örökség elfogadása, telkek eldarabolása, engedményezett követelés felmondása, kamatok tőkésítése, tengeri hajók elzálogosítása iránti okmányok, a nők lemondása a férj vagyonábóli előjogairól, vagyonközösségi ajándékozási, örökségi szerződések, sőt még végrendeletek is (!) stb. stb. (Lásd Delius das Amt des Notars nach preuss. Recht). Sokkal kevésbé szükkeblüek a többi német államok. A szász törvények szerint közjegyző elé nem tartoznak: adoptiok, emancipaciók, nagyszerü ajándékok insinuatiója, férjes nők intercessioi, vegyes házasságból származó gyermekek vallási nevelésérőli szerződések és gyámhatóságoknak fentartott ügyletek. Ily túlságos gyámkodást, mint elavult iustitutiók maradékát, kisebb-nagyobb különbséggel a többi német államokban is találunk. 48) Ott a közjegyzővel csak a békebiró concurrál bizonyos ügyekben, péld. törvénytelen gyermekek olismerése iránti ügyekben, bizonyos privilegiált végrendeletek szerkesztésében stb. kéretett, a törvénynyel ne ellenkezzék, és hogy a feleket erre figyelmeztesse, és ha kérelmük mellett mégis megmaradnának, ezt a közokiratban megemlítse. Feltétlenül tiltja azonban a törvényjavaslat a közjegyző közbenjárását a büntető törvénynyel, közrendészettel és erkölcsiséggel ellenkező ügyekben. Hogy a közjegyző ne puszta okiratoló gép, hanem a felek valódi tanácsadója legyen, annak jótékonysága alig alkalmazható üdvösebben, mint éppen nálunk. b) Számolván a már többször kiemelt viszonyokkal, melyek a közjegyző szolgálatának igénybe vételét nehezítik, a lehető mértékben szabad mozgást enged a törvényjavaslat a közjegyzőnek és a feleknek, a nélkül, hogy az eljárás hitelének garantiáiban csorbát ejtene. Figyelmet érdemel e tekintetben, hogy tanuk közbenjárása (feltéve t. i. hogy a közjegyző a feleket ismeri, mert különben, ha a közjegyző ugyanazonosságukról más adatok nyomán meg nem győződhetik, ugyanazonossági tanuk mindig meghívandók) csak bizonyos fontos ügyeknél szükséges, és pedig vakok, siketek, némák, írni nem tudó, vagy oly felek jogügyleteinél, kik az okirat nyelvét nem értik (75. 80. 78. §§. ) és halálesetrei intézkedéseknél (83. §. )49) Figyelmet érdemel továbbá azon intézkedés, hogy a két tanut egy második közjegyző pótolja (73. §. ) 50) De valjon nem tett-e a javaslat a fenebbi viszonyoknak túlságos concessiót, midőn megengedte, hogy közjegyzői okmány tanui nők. és 16 éves egyének is lehetnek? A nők tekintetében indokoltatik ezen engedelem törvényeink, eddigi gyakorlatunk és perrendtartásunkkal. Ezen indokolás ugyan nem egészen helyes, mert a most uralkodó törvényeink (ezek közé pedig a telekkönyvezett ingatlanok tekintetében az oszt. polg. törvénykönyvet is számítjuk, lásd 434. §-át és a tkvi rendelet 82. §-át) részben, gyakorlatunk pedig egyáltalában az ellenkezőt mutatják, a perrendtartás pedig éppen nem határozhat, mert egészen más az általános processuális szempont és más a megdönthetlennek decretált közokirat bizonyító erejének specialis szempontja, mely két szempont különbségét külföldi törvényekben is élesen kifejezve látjuk. Nincs ugyanis tudtunkkal törvény, mely a nőt a perjog általános szempontjából teljesen elfogulatlan tanunak el nem fogadná és mégis (Hamburgot kivéve) tudtunk-49) így az osztrák törvény is, a franczia, poroszr szász és badeni törvények azonban minden jogügylethez előírják a tanuk közbenjárását, sőt a szász és badeni törvények Olyannyira féltik az ügylet hitelességet, hogy szükségesnek tartják még azt is rendelni, miszerint a jegyzőkönyvet a közjegyző sajátkezüleg felvenni köteles legyen. 60) így van ez az általunk emlitett államokban is7 csak a badeni törvény tiltja azt. (46. §. ) Mai számunkhoz van mellékelve Tettey Nándor és társa könyvkereskedésének — liudapesten — előfizetési felhívása: „Zeitschrift für das Privat- und öffentliche Resht der Gegenwart" czimű folyóiratra.