Magyar Themis, 1871 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1871 / 8. szám - Nézetek a bűnügyi jogszolgáltatás mikénti javításáról. 4. [r.]

— 62 — Törvényjavaslat *) a feloszlatandó első folyamodásu kir. törvényszékekhez kinevezett bíráknak további alkalmaztatásáról. 1. §. Az 1871. évi XXXI. én XXXII. t. czikkek hatályba léptével megszűnendő kir. váltótörvényszékek, kir. vegyes bíróságok s a marosvásárhelyi kir. tábla területén fennálló úrbéri törvényszékek azon elnökei, kik az j uj bírósági szervezet hatályba léptéig más bírósághoz nem neveztettek ki, birói minőségben s eddigi fizeté sük és illetményük megtartása mellett az igaz ságügyminister által szolgálattétel végett a királyi táblák valamelyikénél mint szám feletti birák alkalmazandók. 2. §. A fennebbi szakaszban megjelölt törvényszékekhez kinevezett birák és pótbirák, illetőleg ülnökök póttllnökök, úgyszintén a bányatörvényszékek előadó ülnökei, szintén az eddigi fizetésük és illetményük megtartása mellett az igazságügyminister által, birói minőségben, bármely elsöfolyamodásu bírósághoz lesznek alkalmazandók, 3. §. A bányatörvéuyszéki elnökökre csak azon esetben alkalmazandó az 1. §-ban foglalt intézkedés, ba az illető elnök nem viselt egyszersmind más állam hivatalt is. 4. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyniinister bizatik meg. Törvényszéki tárgyalások. * (Háromszoros gyilkos.) Botos János oltmeléki Oltszem községből való vagyonos lakos, gyermekkel nem birt. Szegény fivére ellenben az áldással bővelkedett. János tehát hogy öreg napjait felvidítsa, fivérének legkedvesebb fiát Fereuczet magához vette, fölnevelte, és azt mondotta neki , hajó lesz hozzá, minden vagyonát rá hagyja. A fiúból ifjú, az ifjúból férfi lett és 28 éves korában nösülési szándékkal állt elő. Azonban épen akkor nevelő atyában is felmerült a gondolat, hogy jó lenne megnősülnie. Ferenczet ezen határozat nagyon, felingerelte mivel a rá néző vagyont látta koczkáztatva. E pillanattól fogva Botos János és nevelő fia között a jó viszony felbomlott és örökös czivodássá vált. Egy napon Botos János eitünt és a legbuzgóbb keresés után végre tavaszkor az Olt vizében találták meg hulláját kitekert nyakkal. Botos Ferenczet és társát Bordács Lászlót gyanúba vették, de egy évi vizsgálat után bizonyíték elégtelenségéből felmentettek és szabad lábra helyeztettek. Ez óta Botos Ferencz, kire Botos János hagyatéka esett, és Bordács együtt laktak és Ferencz még öcsét, Zsigát is magához vette. Bordács egy izben azzal a követelései állt elő, hogy vegyen Botos neki bundát, mit azzal a fenyegetéssel kisért „ha nem veszed, ellopom ökreidet és azon az áron majd veszek." Botos azért sem teljesítette Bordács kivánatát, miből pörlekedés támadt. Egy este a czivódás már igen nagyfokot ért el, és egymást szidva lefeküdtek. Zsiga reggel felé neszt, hallva felébredt és a kályhában égő tüz fényénél bátyját a mélyen alvó Bordács ágya előtt egy fejszével látta állni. A haltakétszer csapott le és Bordács örök álomra szenderült. Erre Botos Ferencz öcscse ágyához ment és azt mondotta neki: „Mit se szólj, mert ha kifecseged, börtönbe kerülsz." A gyermek e fenyegetés daczára nővéréhez Botos Lídiához sietett, kinek a történteket elbeszélte. Ez anjának mondotta el, ki azonnal Botos Ferenczhez sietett és Bordács hollétté után tudakozódott; feleletül azt nyerte: „az örökre elment! de ne féljetek semmit a dolog ki nem derül ; ha azonban szóltok ugy jártok, mint ez itt!" E szavak után a hullát a mellék szobában elásta, hol három évig hevert, mivel ugy Lidia, mint ennek anyja félelemből szólani nem mertek, Lidia hallgatási dijul még Botos Ferencztől egy kaszáló földet kapott ajándékba. Három évmulva azonban az anya lélekmardosások által indítva a hatóságnál följelentette az esetet. Mielőtt még a följelentés megtörtént volna, egy tánczvigalom alkalmával Diószegh Josefhé tréfából, azt mondotta Botos Ferencznek: „Ugye! te ölted meg nevelő atyádat." Botos Ferencz erre tovább pipázott és nem adott választ. Diószeghi Jósefné a mulatságból magánosan haza menvén, útközben eltűnt. Hulláját az Olt vizében találták meg. Botos Ferencz törvényszék előtt a Bordács megölését beismerte, de azt adta mentségéül, hogy őt támadta meg Bordács és önvédelemben nem is fejszével, hanem darab tával ütötte azt agyon. A Szentgyörgyi fenyitőtörvényszék Botos Ferenczet gyilkosság miatt életfogytig súlyos börtönre itélle, a királyi tábla a büntetési kimérést helyben hagyta és csak a bűntényt minősítette orgyilkosságnak. A legioDD Ítélőszék a királyi táblának Ítéletét helyben hagyta. * (Szegedi bünperek.)A pestraegyei delegált törvényszék legközelebb ismét egy terjedelmes tolvaj-bandára mondotta ki az ítéletet. E banda, mely Arad-, Békés-, Csanád- és Biharmegyékben folytatta rablásait s számtalan vakmerő lopásaival azon egész vidéket rettegésben tartá, tagjai összesen mintegy 50 személyből állottak, de néhány már előbb meghalt belőle, néhányat pedig kipuhatolni nem lehetett s igy a vád csak 35 egyénre terjedt ki, kiknek nagyobb része szabadlábon volt ; ezek közül 14 egyenes tolvaj, 16 orgazda, 5 pedig máskép bűnrészes volt. Illés Károly vádló t. ügyész emelte a vádat s vádja folytán 30 egyén ítéltetett el, 5 pedig bűnösnek mondatván ki, büntetéseinek kiszabása, végelitéltetésérek esetére tartatott fel. A legsúlyosabb elitélt Sárközy János, kiről a banda is elnevezését nyerte, kapott 8 évet, 80 darab ló és szarvasmarha elorzásáért, különben 35 esetben volt bűnös, öcscse Ferencz, ki 31 esetben vett részt s 65 darab marhát lopott, kapott 6 évet, Pap Mihály 16 esetben bűnrészes, 41 db marhá ért kapott 5 és fél évet s testvére Pap János 4 évet, a többiek kisebb-nagyobb bünrészeségért kisebb-nagyobb fogságra ítéltettek s mindnyájan a költségekben marasztattak s csak kettő mentetett fel bizonyítékok elégtelenségéből. Eskiidtszéki csarnok. * (M i 1 e t i c s - n e k) Petrovics Tivadar aradi szerb lelsész elleni sajtópöre f. hó 21-én tárgyaltatott a debreczeni esküdtszék előtt. Vádló az Aradon megjelenő „Alföld" czimü politikai lapl an megjelent nyilatkozatot, mely alá Petrovics neve van irva, maga ellen irányzott becsületsértésnek veszi. Különösen sértőknek találja a következő helyeket: „Mióta azon höbörtös, részeges és gyilkos Miletics a szeretett honunkban létező szerb nemzetiségnek feltolta magát hívatlan pártvezérévé, azóta néhány söpredék híveivel, szemtelen „Zastava" név alatt létező lapjában nem átalkodik még a legerénye sebb s rangkülönbség nélküli honpolgárokat is becsületükben gáncsolni." Kéri tehát vádlottat az ebben foglalt ellene elkövetett rágalmazásban bűnösnek ítélni, és vádlottat 6 havi fogságban, továbbá 300 forintnyi pénzbirságban elmarasztaltatni.— A vádló és védőügyvéd beszé dei után az esküdtek visszavonultak. Alig 10 pereznyi tanácskozás után felolvastatott az es küdtek szavazata. Az első kérdésre: foglaltatik-e az incriminált czikkben vádló ellenében rágalmazás? 10 igennel, 2 nemmel szavazott; a második kérdésre: szerzője e a kérdéses czikknek P. T. ? egyhangúlag igent moudiuk, és a harmadik kérdésnél: vádlott a rágalraazási bűntényben vétkes-e? egyhangúlag fölmentették vádlottat. Vegyes közlemények. Egyleti közlemények. * (A bndapesti ügyvédegylet negyedik szakosztálya) által f. hó 21-én tartott ülésben a perrendtartás hiányainak kijelölése végett kiküldött bizottság jelenté, hogy munkálatában a 370. §-ig haladt, midőn a szóbeliség és közvetlenség elvein nyugvó perrendtartás javaslala megjelent, minek folytán beszüntette volt további működését, és azt ujabban sem látja czélszerünek folytatni. E jelentés azzal vétetett helybenhagyó tudomásul, hogy miután az igazságügyi ministerium által egybebiva jelenleg egy szakbizottság tanácskozik a perrendtartás átdolgozása felett, e szakbizottság működésének eredménye bevárassék, is a vonatkozó munkálat — mihelyt az egylet által megszerezhető leend — a jelentést tevő szakosztályi albizottságnak véleményezés végett kiadandó lesz. — A szakosztályi jegyző számadása jóváhagyatván, a könyvilletményből mutatkozó 55 ftnyi maradék a választmány rendelkezésére bocsáttatni batároztatott. * (Meghivás) a budapesti ügyvédi egylet által 1871 évi deczember 18-án és esetleg következő napjain, délutáni öt órakor az egylet helyiségeiben (uri utcza 8-dik szám) tartandó rendes ülésre. Napirend : 1) Véleményes jelentés a bányatörvényjavaslat felett. Bemutatva az első szakosztály által; előadó: Dr. Szontagh Kálmán. 2) Indítvány a büntető törvénykönyvnek tárgyát képező cselekvényeknek hármas osztályozása tárgyában, — és 3) Indítvány a büntetőjogi illetőség tárgyában. Bemutatva mindkettő a harmadik szakosztály által ; előadó: Dr. C s u k á s s y Károly. 4) Indítvány a munkabérek lefoglalása tárgyában. Bemutatva a negyedik Hzakosztáty által; előadó. Dr. K ö r n y e i Ede. — Kelt Pesten 1871 évi deczember 20. Elnöki megbízásból: Dr. Siegm u u d Vilmos egyleti titkár. * (A budapesti ügyvédi egylet igazgató vá 1 a s z t m á n y a) f. hó 22 én tartott ülésében Spett Vincze ügyvéd ur rendes beltagnak választatott; a Tatai családja részére kiutalványozandó segélysöszeg végraefrállapitása — miután a szakosztályok még rnindanynyian számadásaikat be nem mutatták, — az egyleti zárszámadás beérkeztéig felfüggesztetett; a Pestvárosi b ö r t ö n k ö n y v t á r részére 657 kötetre rugó könyvadomány szavaztatott meg; végre a közgyűlés határnapjául 1H72. évi j annár 21. tűzetett ki. Kinevezések, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. *(A vallás- és közoktatásim, kir. m i n i s t e rj a nagyváradi birói kir. államvizsgálati bizottmányhoz Gyalókay Lajos kir. törvényszéki elnököt és Dr. Sipos Árpád kir. jogakadémiai rendk. tanárt vizsgáló tagokká nevezte ki. Különfélék. * (Az idegen szavak kiküszöbölése tárgyában) egyik t. munkatársunk a következők közlésére kért fel: Gyakran hallhatni panaszt az iránt, hogy a nyelvtisztaság (purismus) ellenére a magyar szavak helyett idegenek haszuáltatnak ott is. hol az illető fogalmat tiszta magyar szóval is ki lehetne fejezni. Ónálló munkákban ezt előlegesen akadályozni nem lehet, miután minden elöbirálat itt ki van rekesztve, ha csak az illető író kiadandó munkáját, kiadás előtti átvizsgálás végett valakivel nem közli. Folyóiratokban megjelenő fogalmazványoknál azonban megvan a lehetőség a szükségtelen idegen szavak használatát akadályozni a szerkesztői átolvasás által, mi, hogy megtörténik, feltehető. Igen hasznos munkát végeznének tehát az illető szerkesztőiégek, ha a kiadandó fogalmazványoknak olvasása közben, az azokban előforduló idegen szükségtelen szavakat, jó magyar szavakkal pótolnák. Hogy ez nem történik, például közlök idegen szavakat, melynek a f. é. „Jogtudományi közlönynek" 51. számában előfordulnak: objectum (a 391. lapon) tárgy; praecise: határozottan pontosan; causalis: okozati; 392.lapon; individualiter: egyénileg; reactio: visszahatás; definitio: határozmány;393.1apon ; deductió : következtetés; harmonicus: összhangzó, összhangzatos 397. lapon ; terrénum ; földterület; operatió : művelet ; importált: behozott; mctamorphosis:átváltoztatás; stádium: álláspont 398. lapon; positiv (törvény.) alkotott; permanens: állandó. Idegen szavak hihetőleg más folyóiratokban is előfordulnak és csak véletlennek tulajdonítandó, hogy ily szavakat a „Jogtudományi közlönyből" említek fel a végre, hogy a tisztelt szerkesztőségek a szükségtelen idegen szavaknak mellőzése által a tiszta és minden oly magyar ember által is,ki az idegen nyelven nem tud, megérthető magyarságot terjesszék. (A szerkesztőségek bizonyára nem figyelmetlenségből hagyják meg a kéziratokban az oly kifejezéseket, milyeneket t. munkatársunk itt kiemelt, hanem legtöbbnyire csak azért, mert oly megszokottak e kifejezések, hogy azoknak helyettesítése sok részben a gyors megértés rovására történnék ; tagadhatlan azonban, hogy épen a szerkesztőségek hivatvák e tekintetben az utat egyengetni, és miután — megvalljuk — magunk is eddig több tekintettel voltunk olvasóink kényelmére, mint az idegen szavak kiküszöbölésére, t. munkatársunk felszólalása folytán igyekezni fogunk jövőben az idegen szavak alkalmazását, a hol csak lehet, kikerülni. Szerk.) (Tatay Pál családja) részére Szőllőssy Benő ügyvéd úrtól 10 frtot vettünk,